Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
6 Kelet-Magyarország 1988. május 21. Berecz János sajtóértekezlete A pártértekezlet nemzetközi visszhangja Pénteken este a nemzetközi sajtóközpontban Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese köszöntötte a pártértekezletről tudósító újságírókat — 30 országból 221-en érkeztek —, majd Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást a pártértekezlet első napjáról. Bevezetőben kiemelte: az értekezlet fő feladata, hogy egy állásfoglalásban kifejezett programot fogadjon el, s a párt élére olyan vezető szerveket válasszon, amelyek alkalmasak arra, hogy ennek az állásfoglalásnak a megvalósítását vezessék, irányítsák. — Ha röviden jellemezni akarnám Kádár János bevezető beszédét, akkor három szót használnék: fordulat, reform, megújulás. Fordulat a társadalom teljesítményében, a társadalom aktivitásában, fordulat társadalmi életünk minden területén. Reform, amely biztosítja ezt a fordulatot, tehát programszerűen megfogalmazza a fordulat követelményeit minden területre; nemcsak a gazdasági, hanem a politikai intézményrendszer — a társadalmi szervezetek, a törvényhozás, a kormányzati munka — területére. A harmadik szó a megújulás. A megújulás számunkra most azt jelenti; ahhoz, hogy ilyen nagy követelményeknek egy nehéz helyzetben, összetett, bonyolult kérdésekkel foglalkozó társadalomban meg tudjunk felelni, a párt teljes megújítására van szükség. Arra, hogy a párt adminisztratív és kormányzati jellegű tevékenység helyett elvi, politikai és mozgalmi eszközökkel befolyásolja a társadalmat, hasson a különböző intézményekre annak érdekében, hogy tovább tudjuk folytatni a szocialista társadalom épí- . tését. < A másik jellemzője a mai napnak, hogy a huszonegy felszólalás igen sokszínű képet mutatott. Sokszínűséget hangban, megfogalmazásban, jelzőkben, helyzetértékelésben és jó néhányszor a következtetésekben is. Mitől ez a sokszínűség? Természetesen elsősorban a valóságunkat tükrözi. Szót kért például Keresztúry Dezső író, akadémikus. Hangsúlyozta, hogy majdnem egyidős ezzel a századdal. Átélt már három válságot, és azt a csodálatos érzést, hogy a magyar niópnek volt ereje ezekből a válságokból kibontakozni. Természetesen az ő tapasztalatai másként hangzottak el az értekezleten, mint a Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatójának szavai, aki az elmúlt négy-öt évben kezdett aktívan politizálni, s vesz neszt a pártmunkáiban. Ennek a három-négy évnek az élményei zsúfoltabbak, és nem mindig optimisták az ő számára. De egység csak abból születhet, ha odafigyelünk a .különböző rétegekre, korosztályokra, tapasz tálatokra, az eltérő javaslatokra, amelyek aztán összegezhetők, és egy állásfoglalásban utat mutathatnak nemcsak a pártnak, hanem a társadalomnak is a kibontakozás érdekében. A sajtóértekezleten jelenlévő tudósítókat Berecz János tájékoztatta a tanácskozás pénteki vitájáról. A többi között elmondotta, hogy egyes felszólalók nemcsak a Központi Bizottság, vagy annak végrehajtó szervei, tehát a Politikai Bizottság felelősségét hangsúlyozták, hanem elemezték salját munkájukat is. Az eszmecserét jellemezve kiemelte, hogy az eddigi vita széles körű és megalapozott volt. A Központi Bizottság titkára kérdésekre válaszolva elmondta, hogy már megkezdte munkáját az a 34 tagú jelölőbizottság, amely Lukács Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével készíti elő a második napirendi pont megtárgyalását. A testületben valamennyi küldöttcsoport képviselője jelen van. Ezzel kapcsolatban több újságíró érdeklődött a pártértekezlet várható személyi döntéseiről. Berecz János hangsúlyozta, hogy e felelős döntéseket csak maguk a küldöttek hozhatják meg; erre a vasárnapi zárt ülésen kerül sor, amelynek eredményét már az esti órákban a televízió és a rádió egyenes adásban közvetíti. Egy, az értekezlet ügyrendjéről érdeklődő kérdésre arról is tájékoztatást adott, .hogy a küldöttcsoportok magúk határoztak arról: küldött-társaik közül ki kíván szólni a vitában, s a konferencia titkársága ennek alapján állította össze a tanácskozás forgató- könyvét. Berecz János, úgy is, mint a pártértekezlet szerkesztő bizottságának vezetője, kijelentette: javasolni fogják az értekezletnek, hogy a szocialista pluralizmus terminológiája kapjon helyet az állás- foglalásban. Az erről érdeklődő kérdésre maga is megerősítette, hogy bár a tervezetben ez nem szerepelt, a pénteki vitában többen is használták ezt az új meghatározást. Hozzátette: mi a szocialista pluralizmust a hatalom gyakorlásának lehetséges új formájaként kezeljük. A Központi Bizottság titkárának véleményét kérdezték: válság van-e ma Magyarországon? Berecz János válaszában kifejtette, hogy e kérdésről tudományos körökben élénk eszmecsere folyik, és szükséges is a tisztázása. Ugyanakkor a politika gyakorlata szempontjából nincs közvetlen hatása. Mint mondotta, azzal a küldöttel ért egyet, aki a válság kérdéséről folytatott vitánál jóval fontosabbnak ítélte a megoldási lehetőségek felkutatását és a cselekvést. Berecz János kifejtette a párt álláspontját — egy külföldi tudósító érdeklődésére — a szakszervezet és az ifjúsági mozgalom egységét illetően. Hangsúlyozta, hogy a párt nem támogatja új országos politikai'szervezetek létrejöttét, s fellép a szakszervezeti és az ijúsági mozgalom egységének megbontására irányuló törekvésekkel szemben. Végezetül kitért arra is, hogy a párt cselekvési programjának tervezete széles körű társadalmi vita eredményeként alakult ki. Ennek során a dokumentum szerkesztői nem arra figyeltek, hogy a javaslatok honnan érkeznek. Csupán abból a szempontból vizsgálták, hasznosították a javaslatokat, észrevételeket, hogy a szocialista reformfolyamat továbbvitelét szolgálják-e. Nagy figyelem övezi a szovjet tömegtájékoztatásban az MSZMP -pénteken meg- myüt országos értekezletét, s ez a figyelem már az előkészítés időszakában is érzékelhető volt. Péntekien a szovjet rádió mind belföldire, mind a nagyvilágnak sugárzott híradásaiban folyamatosan beszámolt a pártéirbekezlet megnyitásáról és a tanácskozás fő témá járól : kiemelve, hogy az értekezlet részvevői az országban az elmúlt években kialakult helyzetet tekintik át, s megvitatják a politikai intézményrendszer korszerűsítésével összefüggő kérdéseket is. A híradások — a TASZSZ hírügynökség alapján — részleteket ismertettek Kádár János beszédéből, kiemelve a párt politikai vezető szerepéről mondott szavakat. A lapok1 hosszabb ideje Viissza-visszatérően foglalkoztak az állásfoglalás-tervezet vitájával, s a megszokottnál ’többet írtak általában Magyarországról.-Az országos pártértekezlet előtti időkben interjúkat közöltek magyar vezetőikkel: Grósz Károly mmiszberelnök- kel az értekezlet megnyitásának napján megjelent számában a Novoje Vremja című hetilap közölt budapesti beszélgetést. A pártpropa- gandiistáknak szóló Argumen- •ti i F\akti (Érvek és Tények) című hetilap szintén a magyar kormányfővel közölt beszélgetést ezen a héten, míg az Bho Planyeti című külpolitikai hetilap legutóbbi száma Berecz Jánossal, az MSZMP KB titkárával készített terjedelmes interjút. A szovjet sajtó részletesen ismertette Kádár Jánosnak az NBC amerikai tévétársaság számára adott interjúját. A szovjet tévéhíradó, a Vremja péntek este a nemzetközi hírek közül elsőként számolt be az MSZMP országos értekezletének a megnyitásáról. A szovjet tévé budapesti tudósítója a mintegy két és fél perces, képekkel gazdagon kísért anyagában részletesen ismertette Kádár János főtitkári előterjesztését és a pártértekezletre történt felkészülés folyamatát. A szocialista és a nyugati hírügynökségek pénteken részletesen beszámoltak az MSZMP országos értekezletének kezdetéről és Kádár János előadói beszédéről. A nyomtatott sajtóban pénteken megjelent elemzések természetesen még az értekezlettel szembeni előzetes várakozásokat, véleményeket és találgatásokat tükrözik. „Hittel szóltam../' A külsőségeiben szerény tanácskozás azt is hangsúlyozza, hogy munkaértekezletről van szó. Szabolcs-Szatmár pártértekezleti küldött- csoportja a menetrend szerinti gyorsvonattal érkezett. A küldöttek most nem kaptak táskát, jegyzetfüzetet, tollat, szállásaik kollégiumokban vannak, étkezésükről is a párt Politikai Főiskoláján gondoskodnak. Jó néhány delegátust ez is meglepett, viszont teljesen természetes, hiszen egy nehéz helyzetben lévő ország pártjának tanácskozásán vesznek részt. Csütörtökön délután, minijárt a megérkezés után megkezdődött a küldöttek kemény munkája. Kiosztották az állásfoglalás-tervezetet, a pártértekezlet többi dokumentuméit, amiből azt is megtudhattuk: a pártértekezlet munkabizottságaiban három szabolcsi küldött vesz részt. A szerkesztő bizottságban Berecz János az elnök, Varga Gyula az egyik tag. Az előzetes javaslat szerint a 30 tagú jelölőbizottságba dr. Kovács Gézát, a szabolcsbákai tsz elnökét javasolják. Megtudták azt is, hogy az első és második nap munkája este 7-ig tart. Ám a pártérte- kezlet első napját megelőzően is rendkívül hosszúra nyúlt a nap. Szabolcs-Szat- már megyéből tizenkettőn jelezték felszólalási szándékukat, amit természetesen aligha lehet teljesíteni, hiszen legalább 2 hétig kellene tartani a tanácskozásnak, ha minden jelentkező szót kapna. Megnyugtatták viszont a küldötteket: az írásban leadott felszólalásaikat, javaslataikat is értékelik, s már a vita összefoglalójában válaszolnak azokra. Este negyed kilencig tartottak az előzetes tájékoztatók, kilenc után még a dokumentumokat tanulmányozták ia szabolcsiak, s bizony jócskán benne voltak már az éjszakában, mire lefeküdtek. Pénteken következett azután a neheze. Mindjárt a pártértekezlet elején kitűnt; ez a tanácskozás rendkívül kemény, éles, kritikus és felelős vitát takar. Különösen ,a felszólalásra készülők feszengtek a sorokban, dr. Kovács Géza kétszeresen is izgult, hiszen mindjárt az első nap délutánján került sor felszólalására. „Azzal a hittel szóltam, hogy a párt döntéseinek hatásai érezhetőek lesznek mind a politikai, mind a gazdasági szférákban” — mondta, s hozzátette, hogy jelölőbizottsági tagsága az egyébként is nagy politikai felelősségét növeli, bár a 30 tagú jelölőbizottság jogosítványa csak a Központi Bizottság és a KEB választására érvényes. Hogy mennyire komolyan veszi a párt a felszólalásokat, javaslatokat, azt sok más jel is mutatja. A jelölőbizottság első ülésén arról tárgyalt, mondta Kovács Géza, hogy a javaslatok alapján is több fiatal, több munkás és a szellemi élet több kiválósága kerüljön a Központi Bizottságba. A várható cél: kielégíteni minden igényt, ami azt szolgálja, hogy a párttagok megértsék és megértessék a célokat, és vegyenek részt azok megvalósításában. A szabolcsi iknildöttek benjáminja Saliga László, épp most 28 éves, a KEMEV függetlenített KISZ-titkára, mélyépítő technikus, három fiú apja. Vasárnap éjfél körül ér haza, hétfőn reggel már írásbelizik a Debreceni Építőipari Főiskolára. Mire gondol most, ezen az egész országra rendkívül fontos tanácskozáson? A válasza: tartalmi változásokra számítok, a fiatalok helyzetének javulására, külön is a szabolcsi ifjúság munkalehetőségére. Ügy érzem, a pártviták eredményeként alapvetően javult az állásfoglalás-tervezet, s már az első nap felszólalásai is azt jelzik, olyan programot sikerül kidolgozni, ami jó alap lesz a hatékony változásokhoz. ★ Varga Sándor, a nyíregyházi északi lakókörzet pártvezetőségének szervező titkára viszont a küldöttcsoport legidősebb tagja. A 72 éves férfi 32 éve párttag, s csak most vesz részt először ilyen jelentős pártrendezvényen. Szerinte a mai nyugdíjasok sok nehezet megértek, de a hitük megmaradt. „Ezt a hitet szeretnénk átadni a fiataloknak, mert ez a biztosítéka annak, hogy amit elhatároztunk, sikerüljön is. Én bízom abban, hogy megkezdődik a fellendülés. Ehhez azonban sok mindenen kell változtatni. Például a főváros- centrikusságon, azon, hogy nálunk a lakóhely szerint lehetnek első- és másodrendű állampolgárok, például árakban, bérben, megbecsülésben. Ez bizony nyomot hagy a vidéki emberben. Jó lenne, ha e pártértekezlet karban is tartatná, amit elhatározott. Évenként visszatérne határozatai sorsára, s a Központi Bizottság beszámolna nekünk, küldötteknek, mit is tett. Ezt egyébként írásban is javaslom a pártértekezlet- nek." > A Reuter, az AFP, a DPA és az AP hírügynökségek az MSZMP főtitkárának beszéde alapján azt írták, hogy a politikai intézményrendszer a felmerült feladatok megoldásában nem állt mindig a helyzet magaslatán. Megemlítik azt is, hogy Kádár János beszélt a pártba vetett bizalom megingásáról. Az AP tudósítója kiemelte, hogy a párt elítéli az MSZMP és az ifjúsági mozgalom gyengítésére kifejtett erőfeszítéseket. A DPA a párton és az államon belüli demokratizálódási folyamat gyorsításának igényét tartja jelentősnek és rámutat, hogy a főtitkár szerint meg kell szüntetni a felmerült ideológiai bizonytalanságokat. A Tanjug jugoszláv hírügynökség péntek délutáni jelentésében Kádár János beszédét ismertetve hangsúlyozza, hogy a gazdasági nehézségek tükröződnek az egész társadalmi és politikai életben. Növekedett az emberek elégedetlensége saját helyzetükkel, csökkent a párt és a vezetők iránti bizalom. A jugoszláv rádió- és tévéállomások az értekezletről szóló péntek délutáni híradásaikban kiemelték: a magyar vezető hangsúlyozta, hogy a tanácskozás összehívására az ország jelenlegi helyzete adott okot. Az elmúlt években bizonyos kedvező eredmények ellenére sem történt minőségi változás a gazdálkodásban, romlott a belső és külső egyensúly. Ez azt bizonyítja, hogy a XIII. kongresz- szus határozatai nem mindenben voltak elég reálisak. A csehszlovák Rudé Prá- vóban pénteken megjelent előzetes írásban a lap kiemeli, hogy nemzetközi téren is nagy az érdeklődés az MSZMP értekezlete iránt. A Budapestre érkezett külföldi újságírók száma azt jelzi, hogy a pártértekezlet iránt fokozottabb az érdeklődés, mint a XIII. pártkongresszus iránt — állapítja meg a lap. A Rudé Právo azt írja, hogy az értekezletnek olyan helyzetben kell új feladatokat megszabnia, amikor kiéleződtek az ellentétek és érzékelhető a feszültség. Pénteken minden számottevő francia lapban budapesti beszámolók jelentek meg a magyar pártértekezlet fő témáiról, várható fejleményeiről és az ország gazdasági-politikai helyzetéről. A tudósítások hangsúlyozzák, hogy az 1957 óta első pártértekezlet fő feladata kiutat találni a gazdaság idült betegségeiből. A lapok szerint nagyarányú változások várhatók az MSZMP vezető szerveiben is, s a polgári sajtó nagyrészt ennek találgatásával foglalkozik. A Nagy-Britanniában pénteken reggel megjelent nagy napilapok közül több bő terjedelemben foglalkozik az MSZMP értekezletével. A kormányhoz közelálló The Daily Telegraph azt hangoztatja, hogy „a pártértekezlet, egész lefolyását és végső kimenetelét illetően teljesen nyitott”. A lap szerint a szocialista országok „második világháború utáni történetében ezúttal először fordul elő, hogy párteseményt ilyen spontaneitás jellemez”. A The Times Budapestre küldött munkatársa az értekezlet programjáról beszámolva arról ír, hogy ,',a találgatások és a spekulációk az ország vezetésében végrehajtandó messzemenő változásokra összpontosulnak”. A The Guardian szintén a napirendre kerülő személyi kérdéseket feszegeti, kiemelve, hogy azok mögött „a magyar reformok jövőjének rendkívül fontos kérdése húzódik meg”.
