Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
1988. május 21. Kelet-Magyarország 7 Visszahódítani a megrendelőt „Patyolat-akció” Új stratégián dolgoznak Dolgozni kell, de nem akárhogyan A megrendelő úgy reagált a legutóbb, január 1-jén végrehajtott drasztikus áremelésre, hogy hátat fordított a Patyolatnak. Megyei szinten egyharmadával csökkent a forgalmuk, '40 százalékkal az árbevételük. Ha a tönkremenetelt el akarják kerülni, sürgősen vadonatúj piaci stratégiát kell kitalálniuk, hogy visszanyerjék a lakosság bizalmát. Véletlen, hogy épp két női vezetővel. Mészáros Lászlóné igazgatóval és Bajáik Andrásné főmérnökkel beszélgetünk a Patyolat új elgondolásairól, ök — nyugodtan állíthatjuk — asz- szonyszemmel jobban átérez- hetik a megrendelők megcsappant bizalmának okait. Az áremelés dilemmái — Biztosan sokan unják már, ha az állami ártámogatás megszűnésével hozakodik elő egy cég, amikor kénytelen emelni az árait. De nekünk ez annyira meghatározza a mozgásterünket, hogy ezt, mint kiindulópontot el kell fogadnunk — magyarázza az igazgatói posztot egy hónapja betöltő Mészáros Lászlóné. — Tevékenységünket az állam 75 százalékos ártámogatásban részesítette, miután ez megszűnt, nagy dilemma elé került a vállalat: ha maradnak az árak, nem tudjuk a tetemes ráfizetést kigazdálkodni, ha emeljük az árakat, esetleg csökken a forgalmunk és azért lesz a Patyolat ráfizetéses. Pillanatnyilag az utóbbi helyzet állt elő. Különösen piperemosásnál — amikor mi mossuk, vasaljuk a behozott ágyneműt, ruhát — csökkent a kereslet, éppen 30 százalékkal. Sajnos, rájöttünk, hogy a villanyáram és a mosópor árának emelkedése ellenére még mindig otthon olcsóbb ezt a fárasztó, időrabló, tipikusan „női” munkát elvégezni. De említhetem a bérágy- nemű-kölcsönzést, eddig egy garnitúra 32, most 40 forint. Itt is harmadával esett vissza a lakossági igény. A gyorstisztítások különböző fajtái is népszerűtlenebbek lettek. — Sürgősen át kellett gondolnunk, miként alkalmazkodunk az új helyzethez — folytatta Bajdikné. — Még februárig tartott a télen amúgy is alacsony szintű kereslet, de amikor már néhány hónap szerényebb jövedelmét osztották be a háziasszonyok, rájöttek, hogy kenyér kell, de a Patyolaton lehet spórolni. Szóval, több lakossági bevételt nem feltételezhettünk, így kidolgoztunk egy új koncepciót. „Márványosítják” a farmert Ne gondoljunk rögtön gyökeresen új dolgokra. Voltak már a korábbi években a vállalatnak olyan szolgáltatásai, amelyek gyakorlatilag csak papíron léteztek, most újból lefújják a port ezekről. A szőnyegtisztítás elég széles körben ismert, viszont most a Szombathelyi Lakástextil Vállalattól olyan anyagot, fonalat szereznek be, amellyel esztétikusán be is szegik a szőnyeget. Vagy nem mennek el szótlanul az új divat mellett. A rnárványfarmer országszerte hódít, ám a hagyományos farmer „márványosítá- sa” újabb megrendelés. Elsősorban kisiparosokra, kis közületekre számítottak, de nem jött be a papírforma, a lakossági megrendelések túlszárnyalták a tervezettet. Még Hajdúból és Borsodból is jelentkeztek, onnan inkább kisiparosok. Az olcsó import ruházati. boltok, vagy nemes egyszerűséggel „R,-butiknak” titulált turkálók jóindulattal serp névezhetők tiszta, kulturált kereskedelmi egységnek. A Patyolat ezért jópár ruhadarabot kitisztított, kivasalt és nyíregyházi, valamint más szalonjaiban árusítja. Igény mutatkozik erre — ki lehet fogni plcsón, szépet — ezért bővítik' ezt a szolgáltatást Felújítják a háztól házig akciót, amikor telefonon lehetett bejelenteni az igényt a Patyolatnál. A nyíregyházi Ságvári kertvárosban és Örökösföldön, akár szombaton szervezhetnék a mosnivaló összegyűjtését, illetve visszaszállítását. Ilyen lehet a szőnyeg, padlószőnyeg és a bútorkárpit otthon történő tisztítása, de egyelőre ezt csak Nyíregyházán tudnák megoldani. -Mátészalkán, Fehér- gyarmaton és a környékbeli 40 községben kibővítik a ho- zom-viszem szolgáltatást. Itt az olcsóbb is drága... De hiába a legszebb terv, amelyek közt szerepel gombfelvarrás, harisnyaszem-fel- szedés, ruhabélés, koptató javítása, bőr és szőrme tisztítása, ha a Patyolat árai az átlagos jövedelemhez megfizethetetlenek. Bár összehasonlítva a pesti és más megyei Patyolatokkal, a szabolcsinak az árai az alsó harmadban találhatók! De itt figyelembe kell venni a vék- nyabb bukszájú megrendelőket, mert a szabolcsi, szatmári fizetésekhez még a másutt olcsó is drágának bizonyul! — Ahhoz, hogy visszahódítsuk a vevőket, tudjuk, csökkenteni kell az árainkat. Ám, hogy ehhez fedezetet nyerjünk, bővítjük a gazdaságos tevékenységet, például a fonalat, lakástextilt árusító kereskedelmet, vagy eddig szokatlan dolgokat gyártanánk, amelyre van piaci kereslet, így a nagyobb árbevétel lehetővé tenné, hogy az alapvető mosás, vasalás, tisztítás árait csökken the tnénk, — összegezte Mészárosné. A lakosság nem haragszik a Patyolatra, csak egyszerűen azon spórol, amin tud. Legalábbis ameddig érdemes ... Volt idő, nem is olyan régen, hogy Vasmegyer felől kedélyrontó hírek érkeztek. Személyi ellentétekről, a gazdálkodás hanyatlásáról és az ehhez kapcsolódó keserű szájízről, elégedetlenségekről beszéltek. Meglepő volt tehát a tudósítás, mely szerint a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezetben május másodikára — elsőként a megyében — 860 hektáron elvetették a kukoricát. A termelőszövetkezet irodája egykori földesúri kúria, tömör és hűvös. Márton László, az új termelőszövetkezeti elnök, ifjú Makora Imre megbízott növénytermesztési főágazatvezető és Csorbák János növényvédő szakmérnök, a kedvemért félbehagyják a szakmai megbeszélést. Az első kérdés: — Mi történt? — Vezetőségválasztás volt április 8-án — mondja Márton László — és aztán nekiláttunk a munkának. Akikre tartozott, azokkal szépen megbeszéltük, hogy dolgozni kell, de nem akárhogyan. Minőségi munkát és fegyelmet kértünk. Az eredmény a határban látszik. Keresem az ok és okozat összefüggéseit, ami zavarba hozza vendéglátóimat. Mert ugyan ki beszél szívesen a kellemetlenségekről, hiszen személytelenül nem lehet azt elmondani, ami az elmúlt években Vasmegyeren lejátszódott. Tény, hogy voltak nézeteltérések, nemcsak a gazdasági vezetés, de még a pártszervezetben is megoszlottak a vélemények. Csorbák János megemlíti: — Keményen vitáztunk. Az igazság az, hogy én sem voltam elégedett, de mások sem a gazdaság irányításával, az eredményekkel. Azzal meg végképpen nem tudtam megbékélni, hogy eredmény helyett veszteséget termelünk. — Mekkora veszteséget? — Tavaly 17 milliós veszteséggel zártunk. Nagy volt az aszálykár, de nem lehet mindent az aszályra fogni. Eljutottunk odáig, hogy a termelőszövetkezetet szanálni kellett volna. Megoldottuk a helyzetet önszanálással, bevontuk a rendezésbe az alapokat és most kezdünk mindent elölről. Nem könnyű. Mélyről indulunk, de ami igatón nehéz, hogy az embereket újra és újra meg kell győznünk. — Nem jó a hangulat? — Nem volt jó! Gondoljon bele, 1987-ben egy olyan gazdaságban mint a mienk, 48 ezer forint az éves átlagjövedelem. Lett volna arra lehetőségünk, hogy mint mások tették, fejlesszük a melléküzemágat, vagy olyan ösztönző módszereket alkalmazzunk, amivel a termelés is nő, az emberek jövedelme is gyarapszik. Sajnos, a döntés késett. Mindig késett. Amikor 1986-ban keveselltem a tervezett 2 millió 600 ezer forint nyereséget és kijelentettem, hogy ebben a tsz-ben ettől több van, a gazdasági vezetés erre úgy reagált, hogy rosszindulatú a megjegyzésem. Több lehetőség van-e a vasmegyeri termelőszövetkezet gazdálkodásában a veszteségtermeléstől vagy egy szerény nyereségtől, ez csak a jövőben fog majd kiderülni. Tény: az elszántság és az akarat nagy. A megbízott növénytermesztési főágazatvezető: — A 860 hektár kukorica mellett 640 hektár az őszi búza, 180 hektár a cukorrépa, 200 hektár a napraforgó, 60 hektár a repce és most kísérletképpen először próbálkozunk 45 hektáron a mustárral. Amit tehettünk, hogy jól előkészített talajba, időben vetettünk, nem késtünk el semmilyen munkával. Szervezési változás volt, az önállóság és a felelősség megadása. Nemcsak a középvezetők, A vasmegyeri változásokhoz jelkép is lehet a hidro- glóbusz. Idén már lesz vezetékes ivóvíz. A torony a tsz központjában áll. energiát takarítottunk meg azzal, hogy nem utaztattuk az eszközöket feleslegesen. Vagy a dohányültetés. Eddig a talajfertőtlenítést külön végeztük. Most alkalmazunk egy újítást. A fertőtlenítést és a palántázást egy menetben végezzük. Volt egy ötlet, a műhely dolgozói vállalták, hogy gyorsan elkészítik a szükséges adaptert. Negyvenöt hektár a dohány, az újítással időt és anyagot takarítunk meg. Megnéztük a varrodát, negyven asszony dolgozik ott, jó munkát végeznek, nyere-. séges, szólni kell róla. Szemlézzük a-kikelt, szépen sorjázó kukoricát, a végzett munka kifogástalan, de azt is meg kell említeni, ha kegyes lesz ai időjárás, akkor a szakemberek 10 tonnás termésben reménykednek. Elmegyünk a dohánypalánta- ültetőkhöz. Valóban ügyes a fertőtlenítést végző szerkezet, de a gazda, Varga András is szép palántát nevelt, szép dohányt szeretne a 3200 öl háztáji területén. Mondja Makora Inlre: — Nem az a lényeg most, hogy mi volt. Mi lesz, az a fontos. Akartuk a változást, meglett és most szeretnénk bizonyítani. Tóth Kornélia A varroda volt az egyetlen nyereséges üzem. Negyven asszony készíti a minőségileg kifogástalan ruhákat. Z ömök, fehér ba- juszú férfi áll a tavaszi napsütésben, kezében szatyor. Egész testével figyel, szájaszeg- letében apró mosoly. Az első pillanatban látszik, hogy ráér. Beszélgetni szeretne. Csak a partner hiányzik, a hallgatóság. Gyorsan összeismerkedünk. Szavak hömpölyögnek, mesél. Szeretem a szombati tyúkpiacot. Itt a falusi ember újra otthon érzi magát, libagágogás, kacsahápogás, tyúkok kárálása, örömteli hang ez a fülemnek. Ha tehetem, minden szombaton kint vagyok. Hét éve költöztünk a városba, de nem sok bontott csirkét ettem meg azóta. A tyúkhúsleves az igazi, a főtt hús, a lába a legkedvesebb csemegém. Mi mindig húsos család voltunk. Szegény anyám, nyugodjon, egyszerű vasutasfeleség volt. Gyakran megesett, hogy hétköznapon is csirkét vágott. Ilyenkor mindig kimagyarázta magát a szomszédok előtt, akiknek csak ünnepnapokon kerülhetett az asztalukra baromfi. Mi sem voltunk gazdagabbak, de anyám mindig előtedunkban lakott a suszter, a másikban a községi bábaasszony. Nagy kópé volt ez a suszter. Gyakran megesett, hogy csak átfütyült, s a dalolás közben megjegyezte: „Apafej, nem vágunk valamit?” Bizony sok remtette a sok aprójószágot. Kérdezgették is gyakran, most megint belefúlt a moslékba? Vagy a tehén taposta meg? Esetleg felakadt a kerítésen? — Szóval az érvekből nem fogyott ki soha. A családunk a legtöbbet az 50-es években szenvedett. Mivel ilyen kétlakiak voltunk, „tisztviselő” vasutas, — de tanyán éltünk és ránk is vonatkozott a beszolgáltatás. Elfogyott az eresz alá dugott kolbász és szalonna. Az egyik szomszéborjú és disznó lett földolgozva a régi istállóban. Emlékszem egy késő őszi esetre. Bizsergett a tenyerünk, mindenáron húst akartunk szerezni. Bementünk a vásárba, vettünk egy 80 kilogrammos süldőt. No, de ki vigye el, hogy meg né tudják. Ott volt a tanyából egy fogatos gazda, tudtuk, hogy szereti a pálinkát. Sikerült is jól berúgatni. Felraktuk a kocsijára a ketrecet, s irány haza. Gyorsan be az istállóba, a gazdának töltöttünk még egy kupicával, hogy teljes legyen a kábultsága. Befektettük a kocsi hátuljába, a lovat útnak indítottuk, hazatalált az már máskor is. Ezután következett a nehezebb feladat, egy csapásra kellett agyonütni a jószágot, hogy ne sivalkodjon. Volt úgy bizony, hogy nem sikerült. Az egész beépített tűzhely tele volt fazekakkal. Vizet kellett forrázni a kopasztás- hoz. Nagy hasznát vettük a ' hatalmas mosóteknönek. Gyakran megesett, hogy nem mindenütt érte a víz, elsősorban a lábát, ilyenkor előkerült a nyeles borotva, s meg kellett a szegény párát borotválni, ha nem akartuk szőrösen megenni. Micsoda idő volt — fejezi be. Mentegetőzik, hogy ilyen sokáig feltartott. Viszontlátással búcsúzunk. (dankó) de mindenki bizonyítani akar. — Példával ez a többet akarás szemléletesebb lenne. — Példát is mondhatok. Amíg vetettünk, a gépek kint háltak a területen. Időt és Seres Ernő Egy újftás. A háztájiban 45 hektáron termesztenek dohányt. Eddig a talajfertőtlenítést külön végezték, most ez egy menetben történik a palántázással. A felvételen a költségmegtakarító hasznos adapter. Vasmegyeri változások
