Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. április 12. A nyár csalhatatlan közeledtét bizonyítja: a kisvárdai vérfürdőben mozgalmas az élet, tisztítják a fürdő területét, újrafűvesítenek, virágágyásokat készítenek s befejezéséhez közeledik az öltözők, és egyéb helyiségek külső és belső meszelése, (vincze) Űj tervekkel a Párbeszéd A művelődési házaik a megmondhatói, hogy nem ■kis dolog pénzszűke vilá­gunkban egy-:egy jelentős anyagi támogatással járó pá­lyázatot elnyerni. Ám, hogy egy öntevékeny egyesület rö­vid időin belül kettőt is meg­szerezzen az egészen ritka dolog. Fiatalok alakították Két évvel ezelőtt néhány lelkes fiatalember — főisko­lás, pedagógus, jogász, fizi­kai munlkás stb. — úgy gon­dolta, hogy az intézményes közművelődés néhány dolgot nem képes fölvállalni. Véle­ményük szerint nem tud pél­dául — a demokratizál ódás, a megújulás igényeinek meg­felelően — olyan műhelykilu- bot létesíteni, ahól az alkotó fiatalok megtárgyalnák közös gondjaikat, kicserél hetnék véleményüket, vitatkozhat­nának, vagy csaik egyszerűen beszélgethetnének. Úgy érez­Autósmozi az Ezüst Fenyőnél Ha veszteséges, becsukják A „mozit (művelődési há­zat) minden településre!” el- szánás eredményeképpen ma 3500 mozi’ működik szerte az országban. A jelenlegi, tehát még az 50-es években kiala­kult struktúra elárvult. Idő­közben ugyanis általánossá vált a televíziózás, terjed a videó, igényeink ás megnőt­ték. Mindehhez viszont nem alkalmazkodott a moziháló­zat. Szabolcsban még rosszabb is a helyzet az országosnál. Hamvas László, a megyei mozi üzemi vállalat igazgató­ja ezt azzal magyarázza, hogy nálunk a mozik elsöprő több­sége még mindig keskanyfil- mes (a 184 mozi közül csak 34 alkalmas „normál” filmek vetítésére). Amiből nemcsak az következik, hogy a mozik zömében rosöz minőségű a vetítés, hanem az is. hogy a vállalat kevesebb állami tá­mogatást 'kap, tudniillik en­nek mértéke attól is függ, milyen moziban játsszák a filmet. Végszükségben bezárják Az utóbbi három év alatt 10 millió forinttal csőikként a megyei moziüzemi vállalat­nak nyújtott állami támoga­tás összege. Tehát a vállalat száméira létkérdés a veszte­ségek csökkentése, s ennek mikéntje már a nézőt is érin­ti. Végszükségben bezárják a mozit. Tavaly 30 helyen szün­tették meg a vetítést — ott, ahol a leggyérebb volt a lá­togatottság. Akadt köztük olyan mozi, ahol egy év alatt mindössze 148 néző fordult meg, de a többiben is ezer alaltt mara^,. ez a szám. Majdnem mindegyik kes- kenyfiilmes mozi veszteséges, a kistelepüléseken egy-egy előadásra átlagosan csupán 29-ien váltatlak jegyet. Ha érdemesnek látszik, ak­kor megpróbálják a mozit gazdaságossá tenni, példá­ul úgy, hogy átalakítják „normál” mozivá. Az idén Baktalórántházán. Kocsordan és Bökönyben terveznek ilyen átalakítást. Egy másik járható út: a közös üzemel­tetés (iskolával', kollégium­mal, művelődési házzal). Eb­ben az évben már vagy 30 mozi működiik ilyen formá­ban (Mándókon, Vaján, Tyú­kodon, Tiszabeesen, Tiszakó- ródon, stb.). A iegslilkenasebb példák egyike Csaholc, ahol korábban 16 volt az átlagos nézőszám előadásonként, míg most — az év első két hó­napjában — több mint 100. Videó mint „pótlék'’ Hogy végül is mii lesz a mozi sorsa, a helyi tanácson is múlik, hiszen tarthatatlan az a gyakorlat, hogy a mozi működtetésének összes gond­ját a mozi üzemi vállalat vi­selje. Annál kevésbé, mert a vállalatnak csupán 16 saját mozija van, az összes többit bérli, tetemes összegek fejé­ben. „Mozipótülékként” szá­mításba jöhet a videó is — legalábbis elvileg, mert a gya­korlat ezt még nem Igazolta: a vállalat .számításai szerint számára a videó annyi pénzt sem hoz, hogy működése alatt legalább az az összeg megtérülne, amibe a készü­lék került... A nyíregyházi vlidieoház ki­vétel, mint ahogyan az egész városi „mozizás” is lényege­sen kedvezőbb képet mutat. A vállalat jegyibevételéinek 68 százalékát a városi mozik hozzák. A körülmények is itt a legjobbak. A vásárosna- ményi és a mátészalkai mo­ziban az idén beszerelik a központi fűtést; a nyírbátori, a kisvárdai és a fehérgyar­mati mozit már korábban felújították. Nagy gond csak a tiiszavaisváini művelődési házban lévő (tehát szintén bérelt) mozival van, amely már semmiképpen sem felel meg a követelményeknek. A moziüzemi vállalat a városi 'tanáccsal közösen szeretne megoldást' találni. I Béke szerződéses len A legjövedelmezőbb mozi a nyíregyházi Krúdy, amely az ún. kiemelt 'kategóriába tar­tozik. Teljes felújítása most februárban fejeződött be a széksorok cseréjével. Felújí­tották a Békét ,is — ez a mo­zi április Utol szerződéses formában működik, de to­vábbra is premienmozi lesz. A vártnál is sikeresebben startolt a videoház; az év el­ső két hónapjában 85 száza­lékos kihasználtsággal műkö­dött. Minden jel arra vall, hogy meg fog tudni állni a maga lábán. Nem így a Mó­ricz — a vállalat fontolgatja, hogy a jövőben lemond az itt bérelt helyiségről, amely csak veszteséget „termel”. Miég nem dőlt el, lesz-e az .idén Kertmozi (a nyíregyházi szabadtéri színpadon). Az is nyitott kérdés, sikerül-e meg­oldani a vetítést az örökös­földi Otthon étteremben. Az viszont már bizonyos, hogy ezen a nyáron is működik majd a Katlan mozi (a sóstói KlSZ-iskolán) és a gergelyi- ugonnyai autósmozi. Sőt, az utóbbiból még egyet tervez a vállalat — az orosi úton, az Ezüst Fenyő presszó környé­kén nyílna egy újabb autós­mozi. Gönczi Mária ték, sok tehetséges alkotás nem jöhet felszínre, mert nincs olyan fórum, amely kellően ösztönözné ezeket. De szerettek Volna olyan jeles gondolkodókkal, alkotókkal is elbeszélgetni, akikkel egyébként ritkán 'találkozhat­nak. A fiatalok ezek hiányát érezve, társaságot alakítot­tak, Párbeszéd Közművelő­dési és Tudományos Egyesü­let néven. Molnár Tamás, az egyesület elnöke — aki egyébként a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács főelőadója — így fogalmaz: — Az egyesület feladatá­nak és 'Céljának tekinti az értelmiség és a fiatalság mű­velődésének magasabbra emelését, illetve olyan kere­tekben való megvalósítását, amelyre eddig nem volt le­hetősége. Felkarolni a tehetségeket Az egyesület szeretné pél­dául a fiatal tehetségeket fel­karolni (akár amatőr, akár pályakezdő). Természetesen csák a valódi értékek fölvál­lalásával. Szeretnék többek között a helyi (hagyományo­kat, múltunk szellemi örök­ségét gondosan ápolni. Nem utolsó sorban, amennyiben az egyesület lehetőségei meg­engedik szeretnék ha afféle demokratikus fórummá vál­hatnának. Ennék érdekében olyan jeles gondolkodókat is meghívnak, akiket a hiva­talos szervek esetleg nem szerepeltetnek szívesen. Miint Molnár Tamás mondja, ma már senki előtt sem lehet vi­tás, hogy az alkotó gondolko­dás mindenképp hozzásegíti a társadalmat a tényleges köz- megegyezés megvalósításá­hoz, a demokratizálódáshoz. A társaság, amelynek har­minc tagja van, alig másfél éves működése alatt már több figyelmet érdemlő ren­dezvénnyel hívta fel magára a figyelmet. Vendégük volt például Petschnig Mária köz­gazdász, Kéri László szocio­lógus, Popper Péter pszichiá­ter, Zalán Tibor költő, Ke- resztury Tibor irodaLmér; előadás hangzott el az erdé­lyi magyar kisebbség életé­ről, és irodalmi előadást is rendeztek március lő-e tisz­teletére. Sikeres pályázat A társaság életében nagy lépést jelentett, hogy két fon­tos ösztöndíjat is sikerrel pá­lyáztak ímeg. Ne MTA Soros Alapítványától háromszáz- ezer, a Magyar Filmklubok Szövetségétől pedig 50 ezer fo­rintot kapnak. Ez a pénz le­hetővé teszi, hogy a kezdeti lépések után tényleges mű­ködését is megkezdje az egyesület és hosszú távra is működőképes alkotó közös­ség legyen. Bodnár István A Szamos menti Állami Tangazdaság csengeri ke­rületében mintegy 180 dol­gozó foglalkoztatását tud­ták és tudják zavartalanul megoldani. Ehhez nagyban hozzájárul a ládaüzem. Nyárfából például 2900 köb­méternyit, fenyőből 700 köbmétert dolgoztak fel a múlt évben. Jelenleg is itt dolgoznak a növényter­mesztésben és kertészetben foglalkoztatottak a kinti munkák megkezdéséig. A mintegy 170 ezer Szatmár ládagarnitúra, s a 2600 tar­tályláda az alma zavarta­lan hasznosítását biztosít­ja. Bevált, hogy az almát vállalkozók művelik. A 184 saját dolgozó 94 hektár al­mát hasznosít; a közel ha­sonló számú idegen vállal­kozó kezén 83 hektár alma van. Az ' ütemzés Szerint a metszést ezekben' a napok­ban befejezik, a lemetszett ágakat is ki kell húzni a sorok közé. A gazdaság szárzúzó gépei annyira összeaprítják az almafa le­nyesett ágait, hogy ebből korhadék, trágya lesz. A kerületben üzemben tartott gépeket itt javítják. A nagyjavítást célfeladat­tal, célprémiummal kö­tötték egybe névre szóló­an, konkrét határidővel. Célprémiumként 21 ezer forintot fizettek ki. A téli nagyjavítást sikerült a ha­táridőnek megfelelően el­végezni. Az időjárástól függően így sor kerülhet az első permetezésre. (mk) Egyre többen tartanak ku­tyát, sok helyen már szinte családtagnak számít Azon­ban nő azoknak a szama is. akiknek az ebek zavarják nyugalmát. Ök sürgetik, a kutyatartás terén a nemrég született lanácsrendelétn ak megfelelően rendet kell te­remteni. Gondolom, egyik, de talán a legjobb megoldás a „reni- tensikedő” kutyák gazdáinak megbírságolása. A másik gyógyír: a kutyatartás kultu­ráltságát ima vélni. Igen ám, de hogyan? Tanácsokért a Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesületének nyíregy­házi szervezetéhez fordul­tunk. II kutyát nevelni kell — Elöljáróban leszögezem mondja dr. Gazdag Ferenc főisikolaíi tanár, a MEOE me­gyeszékhelyi szervezetének vezetőségi tagja —. hogy a hiba sohasem a kutyákban, hanem a gazdában van. — Egy jól 'kiképzett kutya nem zavarja a környezetét, az ut­cán, a tömegközlekedési esz­A gazdában van a hiba Majdnem semmi, amit el­követett, mégis megbüntették érte — mi az? Garázdaság. Ennél a bűncselekménynél ugyanis a legfőbb kritérium, hogy riadalmat keltsen, vagy megbotránkoztassa a jelen­lévőket. Amit pedig M. Gá­bor nyíregyházi lakos, szak- képzettségére nézve vasbe­tonszerelő, egyébként fog­lalkozás nélküli elkövetett, az bizony alaposan megbot­ránkoztatta az embereket. Gyermeke születésnapját ünnepelte július 15-én Sós­tógyógyfürdőn, a Jonatán presszóban — természetesen a gyerek nélkül. Nem alma­lével ünnepelt, ezért dél­után négy órára már alapo­san leittasodott. Nem is lett volna baj, ha nem ül oda az asztalához egy ismerőse két katonával. Egy idő múlva A tárgyalóteremből A gyerek születésnap!# ugyanis M. Gábor azt tapasz­talta, hogy eltűnt a pénztár­cája hatszáz forinttal. Az asztaltársait gyanúsította meg a lopással, a két idegen katonát és annyira belelo­valta magát, hogy ők tették, hogy trágár kifejezéseket ki­abált rájuk, majd felkapott egy sörösüveget, és a lábuk elé csapta. Az üveg egyik szilánkja megsértette egy kislány lá­bát. M. Gábor oda akart hozzá ugrani, hogy megnéz­ze, mi történt vele, de a kö­zelben állók megakadályoz­ták, mert féltek, hogy bántani fogja a gyereket. Ez­zel aztán betelt a pohár, a férfi kiszakította magát az őt lefogok karjából, átrohant az úttesten és ott olyat tett, ami... ... Hát, ami már nem is újságba való. Letolta a nad­rágját, és ... elvitték a rend­őrök. A visszaeső M. Gábort ga­rázdaság vétsége miatt vég­rehajtandó szabadságvesz­tésre, 10 hónapra ítélték. Az ítélet jogerős. B. A. közökön és otthon fegyelme­zett, engedelmes. Csak az a gond, hogy a magyar embe­rek többségében a kutyával való foglalkozás terén amo­lyan „Nem takarodsz!?" szin­ten rekedt meg. Egy ember kulturáltsága, lelkivilága az ál­latokhoz. az élőlényekhez, egy­általán a környezetéhez való Viszonyán is lemérhető. A kutya a gazdáját íalkave- zérniek tekinti, akinek köte- lességa.az éhről gondoskodni, és azt úgy nevelni, hogy a környezetében élőket ne bosszantsa. — A kutya rövid .idő alatt sok mindenre megtanítható, — hallom Kollonay László­tól, a MEOE nyíregyházi szervezetének elnökétől. — Csak érteni kell hozzá. Te­hát a gazdánák is tanulnia kell. — Igen ám. de hol. mikor, kitől? — A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének me­gyeszékhelyi szervezete min­den hónap első keddjén Nyír­egyházán, a KEMÉV klubjá­ban foglalkozásokat, tart. Ott a kutyatartóknak, ebtenyész­tőknek kiképzési ismereteket oktatnak, erről videofilmeket vetítenek, sőt a- kutyatartás­hoz állatorvosi .tanácsokat is adnak. Szakavatott emberek a kutyatenyésztők, sportku­tyások. meg egyáltalán az eb- tartók érdekvédelmét is el­látják. Szervezetünknek je­lenleg 218 tagja van. de en­nél jóval többen álinak ve­lünk 'kapcsolatban. Máté­szalkáin kihelyezett csopor­tunk működik. Vadászik, nyoma? — Tavaly ország an is kedvező visszhang: .'váltó kutyáki'állítá'St rend : ztünk — mondja Tompa ls;m i, aki a MEOE nyíregyházi szerveze­tének szintén vezetőségi tag­ja. — Azt .több mint hatez r.en tekintették meg. A lakos ságnak nyújtott sóknéti szolgáltatáson .kívül komol; népgazdasági hasznot ered ményező (tevékenységet i folytatunk. Az ebek műkotorékverse nyékre való (1987-iben ilye is volt) felkészítése a kutvá1 jobb vadvédelmi és v.adá szati közreműködését segí elő. Kelet-Magyarorszá'g tér ségében egyedül Nyírégyhá zán található a nemzetkö; előírásoknak is megfelel versenypálya. A MEOE a Felső-tiszai Ei dő- és Fafeldolgozó Gazdi Sággal, a Szabolcs-Szatmi megyei Riendör-főkapitánj ság technikai alosztályáv; és a vadászokkal is egyút működik. A vaddisznóvad; szátokhoz használt hajtóki tyiáik folyamatos kiképzés hez a FEFAG ad területet. MEOE a rendőrkutyák bet: nítésálban is részt vés ugyanazt teszi a vadásZki tyák esetében. Őrző-védő csapat Minden hét végén, Nyí egyházán, a Kótaji úti tel pen intenzív kuty.akiké zés folyik, ahol a szervez tagjai mellett a pusztán t deklődőket, nézelődőket szívesen látják. Rendszer se'k a bemutatók. Nem titki szándékuk; a versenyezte) kívánt őrző-védő kutyáik! egy szabolcs-szlatmári csap tot összehozni. A legeredrr nyesebiben a kotoréksza osztály működik, amely < szágos eredményekét ér.t e Szeretnék, ha a Nyíre? háizi Városi Tanács a meg} székhelyen kijelölne egy i tyafuttató területet. így ebek nem az utcán vagy parkokban elégítenék ki fcintélyes mozgásigényüket. (cselén Tavaszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom