Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

2 Kelet-Magyuorsiág 1988. április 11. Ki sajnálja a pénzt? Mindenkinek megfeleld megoldás kerestetik Aki ismeri a számokat, könnyen megállapíthatja: lassan halad az állami la­kások magánkézbe adása Nyíregyházán. A 7500 taná­csi bérlakás közül ugyanis eddig mindössze százat ad­tak el. Mi az oka ennek a túl gyorsnak éppen nem mondható ügyintézésnek? — kérdezte munkatársunk Csa­bai hászlónét, a városi tanács elnökét. — Bőséges bírálatot kap­tunk az utóbbi időben emi­att. Egy névtelen levél a főr városi tanács ülésén hozott döntést követően megjelent cikket tartalmazott, amire feladója azt írta:, jó lenne tájékozódni Nyíregyházán is. Más levél szűklátókörűnek bélyegzi meg a nyíregyházi tanácsot, amely sajnálja az emberektől a pénzt. — Valóban sajnálja? — A dolog korántsem ilyen egyszerű. Ugyanis nem mi sajnáljuk a pénzt a néháiny- száz lakást megvenni szán­dékozóktól, hanem sok ezer nyíregyházi tartja a jelenle­gi megoldási lehetőségeket mélységesen igazságtalan­nak. — Miért? — A mai rendelkezések értelmében egy 800 ezer fo­rintot érő 2 szobás lakásért a tanács jobb esetben is csu­pán 28—30 ezret (rosszabb esetben pedig csak ennek a felét) kérhet egy bentlakótól. Vagyis, aki így vesz lakást, közel sem kell annyit fizet­nie, mint egy hasonló lakás használatbavételi díjaként. Ez ami rendkívül igazságta­lan. — És ez Pesten is így van? — Igen, de ott gyakorlati­lag a 80—100 éves és na­gyon rossz állapotban lévő lakásokat jelölték ki elide­genítésre. Nálunk pedig a Jósaváros, az Északi alköz­pont, a körút állami bérla­kásai is igen jó állapotban vannak. Arról a kínunkról még nem is szóltam, hogy ha például kijelölünk egy bérházat eladásra, oda kell adni, ha a lakók fele akar­ja. — Abban sincs igazuk a megvételért kardoskodók- nak, hogy az eladással csök­ken a tanács fenntartási költsége? — Nálunk a lakások nagy többsége komfortos és össz­komfortos, s a lakbér még fedezi a fenntartást. Ha leg­alább az a reményünk meg­lenne, hogy ha olcsón idege- nítjük el a lakásokat, de a vevőt kötelezhetjük az öt éven belüli felújításra,... ak­kor más lenne a helyzet, ám ilyen lehetőséget a rendelke­zés nem ad. — Nem lehetne a reálishoz közelebbi árat meghatároz­ni? Hogy a város az eladot­tak árából új bérlakásokat építsen? — Sajnos nem! Hiszen a jelenlegi szisztéma alapján 200 lakást kellene eladni ah­hoz, hogy 5 lakást építhes­sünk. És a plusz gondunk: ha elkezdjük e lakások el­adását, egyszerűen senki nem fogja nekünk visszaadni a tanácsi bérlakást a haszná­latbavételi díj hatszoros visszatérítéséért sem. Vagy­is, az eddig évente százon felül visszaadott tanácsi bérlakástól is elesik a város közössége. — Ez esetben nem kell mást tenni, mint 28 ezret ki­fizetni a tanácsnak, s azon­nal eladhatja bárki a lakást egymillióért — azaz har­mincszoros áron? — Ebben van a tanácsi ve­zetés nagy dilemmája! Mi is érezzük, hogy lépni kel­lene az ügyben, de úgy, hogy a néhány száz tanácsi laká­sát megvásárolni akaró is, s a bérlakást most igénylő is jól járjon, és a 35 ezer ossz lakásállománnyal ren­delkező se érezze magát be­csapottnak. Mert a ma más­fél szobás OTP-s vagy szö­vetkezeti lakásba beköltöz­ni akaróknak 400 ezer forin­tot kell csupán beugróként befizetni, nem szólva a rend­kívül magas havi törlesz­tésről. És mit szól a város lakosságának nagy többsége mondjuk iah hoz, hogy egy két­millió értékű lakást 60 ezer forintos „csúcsáron” vehet meg a benne lakó? Egyik ol­dalról tehát — 8—900 csa­ládról van szó — merevnek tűnünk, a másik oldalról pe­dig ossz városi érdeket sér­tenénk. (És nemcsak Nyír­egyházáról van itt szó, min­den vidéki város hasonló cipőben jár.) Láthatja tehát a tisztelt levélíró, hogy nem a tájékozatlanság hiá­nyának tudható be a hely­zet. Addig is, amíg a jog esz­közeivel változtatni lehet, a városi tanács legközelebbi ülése tűzi napirendre e té­mát. Nem csikkéi a butikláz Örökösföldért nem lelkesednek Az ország különböző tájai­ról a butiknyitási láz csökke­néséről hallani. Mi a helyzet szűkebb pátriánkban? — Továbbra is sokan akar­nak butikot nyitni, üzemel­tetni — tudtam meg Szikora Andrásnétól, a Nyíregyházi Városi Tanács termelésellá­tási felügyeleti osztályának vezetőjétől. — A megyeszék­helyen több mint 550-en ren­delkeznek magánkereskedői engedéllyel. Közülük jóval kevesebbnek van különálló épülete, pavilonja. A városi tanács körülbelül a nagykörút által határolt területen jelölte meg azokat a helyeket, ahol pavilonok építhetők. A közelmúltban létesült üzlet a kórházzal szemben, á Vöröshadsereg úti ABC közelében. Ott a jövő­ben újabb boltok épülnek, melyek tervezése tart. Azok­ban többek között kereske­dők és kisiparosak fognak dolgozni, például órás. ötvös, papír- és írószerkereskedő és gyorsbüfés. Elkészült a terve az Omnia szomszédságában létrehozan­Tanulságos ellenőrzések Egészséget rombol a por Az egészségünket fenyegető ártalmak jó része a mun­kahelyen leselkedik ránk. Annyira hozzászokunk a veszély­hez, hogy már fel sem vesszük. Pedig a szervezet — ha fo­lyamatosan zajnak, pornak, netán idegeskedésnek van ki­téve — hamarabb legyengül, megbetegszik. Éppen ezért a közegészség- ügyi és járványügyi szolgá­lat szakemberei fokozott gon­dossággal vizsgálják a mun­kahelyen a dolgozókra lesel­kedő ártalmakat. Zsúfolt, korszerűtlen műhelyek Az elszívóberendezések vagy nem elég hatékonyak, vagy egyáltalán nincsenek az üzemekben. Pedig a gépek mellett igen sok, miikronagy- ságú porszemcse lebeg a le­vegőben, amelyeket nyolc órán át belélegezni igen ve­szélyes. A Nyíregyházi Váro­si Tanács közegészségügyi el­lenőrei tavaly arra a megál­lapításra jutottak, hogy Nyíregyházán és a környék­beli üzemekben a tmk-műhe- lyek zsúfoltak, korszerűtle­nek, a legtöbb helyi elszívó nélkül üzemel. Az elszívás nemcsak a por miatt hallatlanul fontos. A Mezőgép Vállalat nagykállói üzemében például a festő- részleg üzemelését a levegő- szennyezettség miatt tavaly leállíttatta a közegészségügyi szolgálat. A vállalat mara­déktalanul kijavította az ellenőrök által megnevezett hibákat. Ugyancsak munka­egészségügyi hiányosságokat tapasztaltak a kerámiaüzem­ben, ahol a hiányosságok egy részének megszüntetése után ismét engedélyezték a terme­lést. Magas a zajszint A gumi, a műanyag, a lakkfesték — helytelen tech­nológiai körülmények között — szintén veszélyforrásnak minősül. A Taurusban első­sorban az a káros, hogy az üzemek többségében a zaj- szint a megengedettnél ma­gasabb. Éppen ezért az egyé­ni hallásvédő eszközök hasz­nálatát szorgalmazzák az el­lenőrök, és ezt gyakrabban kell ellenőrizni az üzemek­ben. Zsúfolt a nyírturai mű­anyagüzem, hasonlóan a Ke- mecsei Állami Gazdaság mű­anyagüzemében is ezt ta­pasztalták az ellenőrzésnél, ez utóbbinál még a szellőzést sem találták rendben. Javí­tottak a Nyíregyházi Bútor­ipari Szövetkezet lakkozó műhelyének szellőzésén, de a szövetkezet Dózsa György utcai üvegesrészlege változat­lanul mostoha körülmények közt üzemel. A telep felszá­molására még ebben az év­ben sem lehet számítani. A cipőgyártásnak több olyan fázisa van, amely kel­lő körültekintés nélkül ve­szélyforrás lehet. A rakama- zi termelőszövetkezet cipő­üzemében például tavaly nem találtak elszívót az el­lenőrök. A dolgozók egészsé­gét ez közvetlenül rombolta, laboreredmények támasztot­ták alá az ellenőrök megálla­pításait. Öltöző, méregraktár? Az építőipar változatlanul veszélyes üzemnek minősül. A változó munkahelyek, munkakörülmények miatt sok esetben a munkások nem használják előírásszerűén a védőfelszereléseket. Különö­sen a festőműhelyek lég­szennyezettsége nehezíti az egészségvédelmi előírások betartását. A Nyíregyháza környékbeli közös gazdaságok növényvé- dőszer-raktáraiban a dolgo­zók szociális ellátása terén kifogásoltak az ellenőrök több dolgot. A legtöbb he­lyen például hiányzik a fe­kete-fehér öltöző. Tavaly sem tudták megoldani 'a ko­rábbi évekről megmaradt növényvédő szerek végleges elhelyezését. T. K. Vállalkozó művelődési ház Frizura- És sminktanácsadás Anyagi gondok miatt az ország minden tájáról műve­lődési szakemberek panasza haitik. Nincs mit tenni, mint a kultúrházakat életképessé varázsolni. Ehhez azonban közönség kell, de az csak úgy lesz, ha a művelődési ottho­nokban az embereket érdek­lő rendezvényeket tartanak, melyekre hajlandók időt ál­dozni, és aminek az árát meg tudják fizetni. Mindez nem könnyű feladat, de ta­lán megvalósítható. Ennek jegyében Nyíregy­házán, a KPVDSZ művelő­dési ház április 17-én, vasár­nap komplex szolgáltatásra vállalkozik. Az OKISZ Labor manökenjei divatbemutatót tartanak, de az érdeklődők előtte a szebbnél szebb nők­től frizura- és sminktanácso­kat kaphatnak. Miután a hölgyek és urak megkapták az egyéniségük­höz legjobban illő hajvisele­ti és sminkajánlatokat — a korábbi szépségüket felül­múlva — délután és este megtekinthetik Soltész Rezső, Rózsa György, Hódos D. Sán­dor, a Vastaps együttes és természetesen a manökenek műsorát, Rezső dedikál is. A nagykállói 28-as hiánya Leltárt hamisítottak A vaskos dosszié iratainak lát­tára is elsápadtam. — Azok is az ügyhöz tartoznak — mutat az ügyész az iroda sarkában lévő közel másfél méter magas irat- tömegre. El sem tudjuk képzelni, hogy azok -áttanulmányozása a szakértőknek -milyen sziszifuszi munkát adott. Az eset lényege röviden: Ko­vács Sándor, a Nagykálló és Vi­déke Afész 28. számú élelmiszer- boltja vezetőjének az 1983. és 1987. között tartott leltárakkor je­lentős hiánya volt. Hogy ezt el­tüntesse, manipulált. Ebben Ta­más Jánosnénak, a nagykállói áfész leltárellenőrének személyé­ben segítőre is talált. A közremű­ködését a boltvezető anyagiak­kal szerényen honorálta. A Kovács Sándor által vezetett bolt egyszemélyes szabadkasszás rendszerben működött. Az ilyen üzletek elszámoltatása kizárólag leltározás útján történik. A lel­tárív fontos okmány, annak ada­tait tilos radírozni, vakarni, át­írni. (Egy-egy téves bejegyzés kijavításának szigorú szabályai vannak!) A leltárhamisítást azért követték el, hogy a hiányt a bol­tosnak ne kelljen megfizetnie. A leltárhamisításokkal okozott kár megállapítására 'igazságügyi könyvszakértőt rendeltek ki, aki több év leltáradminisztrációját megvizsgálta. Megállapította: a gyanúsítottak úgy hamisítottak, hogy a mennyiségi, valamint az értékadatok elé utólag egyes, vagy tízes számokat írtak. Volt mikor az eredeti számot lehúz­ták, és fölé írták az elgondolá­suk szerint ..javítottat*’. A szak­értő az okmányokon számszaki hibákat, tévedéseket is talált. Kovács Sándor azt vallotta, hogy a 656 ezer forint hiány ha­nyagság és nem odafigyelés miatt keletkezhetett. Ö a boltból nem vitt el semmit. A tanúk (ellenő­rök) szerint az is többször meg­történhetett, hogy az üzletvezető a kartonokból az árukat rész­ben, vagy teljesen kivette, a kar** Ionokat leragasztotta és azokat ép telekartonokként diktálta a jegyzőkönyvbe. Tamásné ezenkívül más boltok leltárhiányának eltussolásában is segített. A gyanúsítottak tetteikért a bíróság előtt felelnek, (cselényi) dó két pavilonnak. Az egyik hírlapüzletként, a másik vi­rágboltként fog funkcionálni — folytatta Szikora András­áé. — A virágüzletre pályá­zók körében versenytárgya­lást tartanak. Az úttörőház mellett kétszintes kereskedő- ház épül. Abban több tucat üzlet is kialakítható. A pro­filjukat a tanács kevésbé ha­tározza meg. Itt igényelhető helyiség. Az említetteken kí­vül a belvárosban egyelőre több butikkal nem számol­nak. — A Zöld Elefánt étte­remmel szembeni füves terü­leten újabb butik születik — vetem közbe. — Azok megvalósítását el­sősorban városképi szem­pontból engedélyeztük — mondja az osztályvezető. — Ugyanis az Északi körút fe­löl enyhén szólva nem túl dekoratív garázssort takar­nak el. Az egyik üzlet cipőt árul majd, másikban pedig kozmetikus fog dolgozni. A környéken lakóknak ezekre szüksége van. Az Örökösföldön az általá­nos iskola közelében több, főleg szolgáltató jellegű pa­vilon építése engedélyezett, de egyelőre a helyért nincs versengés, (cs) Főiskolások szervezik: Közéleti férem, citeramösor Folyamatosan szerveznek közérdeklődésre számot tar­tó programokat a nyíregyhá­zi tanárképző főiskola .nép­művelés szakos hallgatói a gyakorlóhelyeken. Az orosi művelődési ház­ban április 11-én, este 6-kor kezdődik a közéleti fórum, melyen minden érdeklődőt szívesen látnak. A fórumon kérdéseket lehet feltenni a jelenlévő városi vezetőknek különböző témakörökben, például a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a köz- tisztasággal kapcsolatban — Remélhetőleg kedvező vála­szok is elhangzanak. Egy má­sik gyakorló művelődési ház­ban, a Jósavárosban is lesz 11-én egy rendezvény: a nyugdíjasklub tagjait viszik el képzeletbeli barangolásra a népzene segítségével. Április 14-re is két progra­mot ajánlanak. A nyugdíjas­házban citeramuzsika szól az idős emberek szórakoztatásá­ra délután 3-tól, a főiskola nagyelőadójában pedig este 6-kor kezdődik Rékasi Ká­roly színművész irodalmi estje. Szeptember 1-től június 9-ig flz új tanév programja Érettségi felvételi vizsga 1989. május 22-től Az általános és közéisko­lákban a következő tanév 1988. szeptember 1-jén kez­dődik — adta a tájékoztatást a Művelődési Minisztérium. Az utolsó tanítási nap az ál­talános iskolákban, a gimná­ziumok első három évfolya­mán, a gép- és gyorsíró szak­iskolákban, a speciális szak­iskolákban, az egészségügyi tanintézmények első, máso­dik évfolyamán, valamint a szakmunkásképző iskolákban — az utolsó évfolyamok ki­vételével — 1989. június 9. lesz. Szeptember első heté­ben kezdődik és június má­sodik hetében fejeződik be a következő tanév a zeneisko­lákban. A dolgozók általános és középiskoláiban az első és utolsó tanítási napot az igaz­gató állapítja meg. A nemze­tiségi gimnáziumokban érett­ségizők 1989. május 11-én, a többi középiskolában és egészségügyi szakközépisko­lában végzők május 12-én, a szakmunkásképző utolsó éves diákjai május 26-án menned utoljára iskolába. Az első félév 1989. január 31-ig tart, a félévi értesítő­ket pedig február 8-ig kapják meg a diákok. A téli szünet december 22-től január 2-ig, a tavaszi szünet pedig ápri­lis 1-jétől 9-ig tart. Az érett­ségi írásbeli vizsgák a közép­iskolák nappali tagozatán 1989. május 15-én, a nemze­tiségi gimnáziumokban má­jus 12-én, az esti és levelező tagozatokon május 29-én kez­dődnek. A következő tanév közös írásbeli érettségi felvé­teli vizsgáit 1989-ben május 22-től kell tartani. Tiszavasváritói Gyugyéig a héten a helyszínre Kiszállásos véradást szer­vezett erre a hétre a Vörös- kereszt megyei szervezete, melyre nemcsak egyes mun­kahelyek, hanem néhány község lakossága is önként jelentkezett. Vért adnak a szálkái Zöldértnél, a tanár­képző főiskolán, a tiszavas­vári Munka Tsz-ben, a nyír­bátori határőrségnél, Mező- gép-nél, a mátészalkai Sza- vicsav-nál, valamint a kis- várdai műanyaggyárban. Nyírtass, Cégénydányád, Gyügye és Szamosújlak lako­sai is várják a véradóállomás dolgozóit. Egészen kis gyermekeiket úszni tanító apák a prágai Sla- via klub medencéjében, ahol évente több mint 500, a cse­csemőkorból alig kinőtt gyermek ismerkedik meg félelem nélkül a vízzel. (MTI-fotó) Á 60 ezres „csúcsár"

Next

/
Oldalképek
Tartalom