Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1988. március 24. Lakásgazdálkodás Többel kevesebb? Pro és kontra Abrosz az asztalon Nem mindegy, mi ikerüíL a gyermek tányérjába. Az általános és a középiskolás ok étkeztetésiét Nyíregyházán túlnyomó részt a vendéglátóipari vállalat — korábban az Alföldi vendéglátó — szervezi. Elvétve találni csak saját konyhát. A kevesek közé tartozik a Széchenyi István: Közgazdasági Szakközépiskola. Gilányi János igazgató azzal Indokolja a saját konyha üzemeltetését, hogy ők még a mostoha kollégiumi körülmények közt («miikor a Véső és a Madách utcáikban két ütött-kopott épületben szorongtak), megszokták, hogy az intézmény dolgozói főzzenek a gyerekeknek. 'Amikor másfél évvel ezelőtt felavatták a vadonatúj kollégiumot és válaszút elé kerültek — átadják-e a vendéglátónak la konyhát, viagy ismét magukra hagyatkoznak — ez utóbbit választották. Az iskolából nem lépünk ki, úgy jutunk a kollégium ebédlőjébe. Sötétre pácolt faburkolat fedi a falakait, kék-fehér mintás 'abrosz az asztalokon, ugyanilyen mintás a tányér, a vizeskancsó. S az sem mindegy, mit tálalnak a diákoknak. Ez alkalommal zöldségleves, pörkölt és csőtészta a menü.' Az alumínium evőeszközöket régen száműzték, a rozsdamentes 'evőeszköz bármelyik jobb étteremben megállná a helyét. Nagyon sokat adnak aríia. hogy házias ízesítésű, ízletes fogásokat készítsenek a gyerekeknek — mondja az éJedm-ezésvezető, Czirják Mihályné. — A rendelkezésükre álló nyersanyagnorma nem túl nagy, de nem is kicsi, ha azt 'ésszerűen hasznosítják. Reggelire átlagosan 6, ebédre 16,90 és vacsorába 14,60 forintból kell1 kiállítaniuk az egyes fogásokat. Ez a kollégisták esetében napi 37,50 forintos értéket ittóz ki. A költségvetésből egy 'tanévre 1,8 millió forintot kapunk a . diákok étkeztetésére. Természetesen a 200 kollégista étkezését nem biztos, hogy sikerülne ebből az összegből kihozni, ezért a tanács további 10 százalékát engedélyezte az említett összegnek pótlólagoisían felhasználni. A diákok szülei fizetnek ugyan térítési díjat a kollégiumi elhelyezésért, folytatta a kollégium vezetője, Bácskái Istvánná, -ez persze csak töredéke az összes kiadásnak. A kollégiumért átlagosan 600 forintot fizetnek a szülők, ez persze 250 és 940 forint közötti eltérést mutat. Akik csak menzát, tehát ebédet kénnek, havonta átlagosan 200 forintot — a két szélső érték 130 és 250 forint — adnak be havonta. A fizetett összeg nemcsak a szociális helyzettől, hanem a 'tanulmányt eredménytől is függ. A saját konyha előnyeiről egyebek közt elmondták, hogy a munkahelyi vezető közvetlenebb kapcsolatot tarthat -a 'konyhasókkal. Egész inás akkor a helyzet, ha -valami miatt szólni .akarna nekik és — mivel nem a munkáltatójuk — hosszas levelezésbe bocsátkozhatna a vendéglátóval, mint ta konyha irányítóival. Maguk a konyhai arkalimía- zottak sem -órziik így azt, hogy közeliikben a főnök. Elsősorban szigorú anyagi okok miatt hiszik, hogy jobb, ha a saját konyha főz — említik (továbbá. Jobban megfoghatják a forintot, ha a maguk számlájára takarékoskodnak. A délutáni holtidőben az asszonyok tésztát gyúrhatnak, csigát csinálhatnak, tavasszal és nyáron befűzhetik a gyümölcsöt, a zöldséget, a mélyhűtőt és a hűtőládákat televásárolhatju-k friss borsóval. Uborkát lehetne eltenni, pontosan úgy, mint az otthoni háztartásban. így lényegesen olcsóbb lelsz a későbbi félhasználás, mintha mindent készételként vagy félkész alapanyagként szereznének be. Mondják ugyan ellenvetésként, hogy az iglazgató sóik időt pazarol a konyhára, ha saját maguk üzemeltetik. Tény, hogy időt kell fordítani arra, hogy zökkenőmentes legyen a beszerzés, a főzés, a takarítás, r.'. adminisztráció. De ahhoz, hogy jó étvággyal fogyasszák el a diákok laz ebédet, a mindennapos figyelem, a törődés, a gondoskodás nélkülözhetetlen. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az étkeztetés nem csupán a táplálkozás megszervezése, hanem közhangulatot befolyásoló, politikai kérdés. Elég. ha utalunk a -fővárosban nagy port felvert menzabojkottra. A tárgyilagosság úgy kívánja, hogy meg- hallgattaásléfc a másik fél. Már csak azért is lényeges, mát mond a vendéglátó, mert a nyíregyházi általános és középiskolás fiatalok nagy -többsége a vállalat által főzött ételeket fogyasztja. Oláh Géza, ,a vendéglátó vállalat kereskedelmi osztáüyveZető-hélyet- tese és Halmi Siándorné áruforgalmi osztályvezető a szakszerűséget emelte 'ki. Ök természetesen szakképzett (szakácsokat foglalkoztatnák. Azt kínálták az isíkollá-k. intézmények, diákotthonok vezetőinek, mikor szóba került, hogy a vállalat átveheti a konyha üzemeltetését, hogy levesznék egy sor gondot az intézményvezető és -helyettese válláról. Ne kell jen csípni-csupri beszerzésekkel foglalkozni, a menüt szakszerűbben állítják össze, a konyha gépesítése, az evőgszNekik jobb a „hazai”: ebédelnek a közgazdasági technikum pénzügyi tagozatának diákjai. közök, étkészletek, poharak, abroszok, asztalkendőik beszerzése egyaránt .a vállalat feladata lesz. Lapozzunk bele a vendéglátó étlapjába, -am-elyét la vendéglátó és az -intézményvezetők mellett 'dietetikus és egészségn-ev-alő állított össze. Ezt 'tálalják majd március 28. és április 1-ij-e között a -gyerekeknek. A reggelire tej, kakaó, karamell, tejes ká-vé kífliv-el, brióssal, kaláccsal, pogácsával szerepel -az étlapon. -Ebédre savanyú tojáslevest, magyaros burgonya!evest, -karfióllevest, zöldséglevest készítenek, pénteken rostos gyümölcslé helyettesíti a levest. Hétfőn a húsos makaróni kompőttal még érezteti ,az -előző nap. a v-asár.nap feltehetően 'húsos ebédjét. Zöld- babfőzelék, zúzapörköilttel vagy pörkölt szelettel szerepel kedden, utána brassói apró- pecsenye la szerdai menü. Ismét főzeléket kapnak a gyerekeik o'sütörtökö-n, ezúttal a tökfőzelékre -bélszínrőlót vagy vagdaltat adnak. A pénteki rolstos ilé mellé rántott csirke r.i-zzsei iés fej-essalétá-v-al szerepel az étlapon. Az u-zson-nia általában vajas, mézes, kenőmájas kenyér. Retek c-s(ak egyszer szerepel, noha most mindössze 6 forint kilója a téli reteknek. Ami feltűnik, nincs sülit és főtt tészta, a fánkról, .a palacsintáról nem js beszíélve. A vendéglátó -alig lát lehetőséget ezeknek a munkaigényes ételeknek az elkészítésiére. Pedig a gyerekek -nyakló nélkül ennék az édes -tésztákat, (tejes ételeket, finom fa-latoikat. Enne mondták a (közgazdasági szakközépiskoláiban, hogy ismerni kell a gyerekek igényeit és- ha a vitamin, a kalória megvan egy ételben, -akkor olyat kell készíteni, ami nem megy a moslékba. H,a egy képzeletbeli kívánságlistát összeállíthatnának, a köz-gazdaságiban ,a palacsinta vezetné a sort, az öntött kifli, a r-akótt krumpli, -sült tészta, fánk, szilvásgombóc, itejbegríz, rántott pari-zer, húsleves szerepelnének rajta. Hiába kínálják, n-em megy a bácskai hurka, a -főtt fej, a tökfőzelék, a sárg-aborsófőzellék. T o- vábbi l-ebeltősége a saját (konyhának, hogy a maradékot minden esetben kiadják repetában, délután teáit, kenyeret, ha vlan, pecse- ny-ezsírt találnak a gyerekek -a konyhán. Kérés Pélkül bárki ehet bélül e az ebéd és -a vacso-r-a közti időiben. Ha hagy tételben főznek, például egy üzemi konyhán, általában olcsóbban kihozhatják az ebédet. Érd-éke-s módon, a vendéglátónál nem érvényesül ez a törvény, noha Nyíregyházán 26 647 általános, 3990 középes 947 főiskolásnak főzn-ek. Az általáno-s iskolai n-apköziottlhonokba-n egynapos étkezés nyersanyagköltsége — ez év január 1-iétől 23,50 forint, ia -térítési költség Viszont 37,36 forint naponta. Az általános iskolai diákotthonok esetében még -szembetűnőbb a különbség. A nyerisanyiagérték egy niapra 36 forint, -a térítési díj viszont 57,36 forint. Hatvanszázalékos baszonkulcosal dolgozik a vendéglátó. Hogy ezt mennyiben érezzük soknak, -vita tárgya lehet. Az viszont tény, hogy a Bessenyei kollégium -igazgatója. Kiss János szorgalmazza, hogy a négy konyhán főző kollégium kerüljön vissza saját üzemeltetésbe. Bizonyár,a • a gazdaságosságot itar-t- já-k szem 'előtt egy ilyen döntésnél. Pro és (kontra sokféle érv elhangzik a vendéglátó mellett és ellene. Az biztos, hogy kár lenné visszasírni a irég-i konyhákat, a szűkös és szakszerűtlen felszereléssel, ment a vendéglátó modernizálta a hálózatát. Már tárgyailbak arról, hogy a megye most épülő legnagyobb iskolája, ,a nyíregyházi Körte utcai üzemeltetésiét is a vendéglő tóra bízzák. Amit -a saját konyha javára ír a közvélemény, az, hogy háziasán, a gyerekek igényeit jobban figyelembe véve főznek és olcsóbban. ’íogy ez tóbb munkát, odafigyelést -igényel az linitézményvezetőtőil ? Annyi haj legyen, a fontos, hogy mi kerül _a gyerekek tányérjába. Tóth Kornélia Ha valamire, hát a lakásgazdálkodásra el -lehet mondani, hogy sziszifuszi munka. Miinél többet dolgoznak, minél (több ember -igényeit elégítik ki, annál magasabb ,a lakásba várók száma. Nyíregyházán legalábbis ez az (igazság és ezt számok is igazolják. Míg 1985-bén 1126 (tanácsi bérlakás igénylőt és 2572 OTP-lakési-génylőt -tartottak nyilván, addig az idén 1329 a tanácsi bérlakásra és 3196 az OTP-lakásra várók -száma. Pedig az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett a tanács a lakásgazdálkodás javítására. Ez is volt a VII. ötéves középtávú -terü-let- és településfejlesztési terv egyik -legfontosabb célja. Ami a lakásépítést illeti, az időarányosan 'tervezett 369 tanácsi bérlakás helyett 364 épült és ez még -akikor Is jó eredménynek mondható, ha a lakások nagy részét nem slaját beruházásiban építette a tanács, hanem az OTP-tői vette meg. Amilyen előnyt jelenített ez -a tanács -számária, csaknem akkora hátrányt eredményezett az OTP-n-ek. hiszen 1077 lakás helyett így csak 984-et adhattak át, illetve el -a lakásra váróknak. Az igazsághoz tartozik -az is. hogy a lemaradásnak más oka is volt, többek között az, hogy importanyagok hiány-a miatt az erdősor-i 57 lakást a SZÁÉV nem tudta befejezni. Akik OTP-ilaká-sr-a várt-ak, természetesen nem vigasztaló számúikra, 'hogy nem épült meg minden tervezett lakás, s mivel iaz ötéves tervből kettő már eltelt, most megjósolható, hogy a tervidőszak végére sem pótolják -a lemaradást. Az OTP esetében üzletpolitikai okai vannak ennék, hiszen az utóbbi időben már sok gondolt okozott -a -lakótelepi -lakások — különösen a magasabb házak első emeletein lévő lakások — értékesítése, -ezért döntöttek úgy, hogy ,a 'következő években a lakótelepek helyett kisebb lakás- számú épületekét építenek, mert ezekre mutatkozik nagyobb igény. A Nyíregyházi Lakszöv 400 lakás építését tervezte és 'eddig 239-et épített fel. A gond az, hogy ia tanács e pillanatban 150 lakáshoz szükséges telekkel „tartozik” a Lakszövnek, s h-a ezt nem ladják át időben, akkor a tervidőszak végére nem teljesíthetők a Lakszöv tervei. Vegyes a 'kép csa-ládlház-építések -terén is. Az elmúlt -két évben 898 családi ház építésiével -számolt á tanács, ebből 623 valósult meg. Épített az OTP és a Lakszöv iis 169-et. ezek azonban nem hia-gyományos családi házaik, hanem úgynevezett korszerű csoportos épületék. Amiért mégsem lehangoló a kép az az, hogy j-élenleg 634 családi ház építése van folyamatban, -amelyekre az elmúlt évékbe-n adtak engedélyt. Minden bizonnyal hamarabb is elkészülhettek volln-a ezek a házak, ha nem lett volna gond például taV-afy az építőanyagok beszerzése, de a hátráltató Okok közé sorolható az a szabvány.módosí- tás, amely a hőszigeteléseket megdrágította, így -aztán -aki nem gondolt erre előre, az töprenghet: hdnnian szerez rá pénzt, a 'hitelfeltételek ugyla-n-is nem változtak. A lakásgazdálkodás része, hogy a -tanács telkeikkel ösztönözte -a magánláká-s-spítlést. A -tervidőszak kezdetén ügy 'látszott előre, hogy két 'év alatt 600 -telket alakítanak ki. -aztán eb-ből 632 lett és mégis Ikevés-nék bizonyult. Az igényeik gyorsan nőtték, különösen a-nnak hatására, hogy a telkek nagyobb része — a 632-ből 453 — közművesített telek volt. A telekalakítás a gondokon túl előnyöket is jelentett a tanácsnak, hiszen például a Korányi Frigy-es utca környékén, az úgynevezett Korányi IV. ütemében azok kaptak -telket, .akik visszaadták tanácsi, OTP-, vagy szövetkezeti lakásukat, s azokat újra eloszthatja -a tanács. Mindent összevetve -kevés telekkel gazdálkodott a város, -jelzi ezt, hogy mindössze 30 (telek éld most rendelkezésükre, azok dis a külső városrészeken Vannak. És nieim lehet derűlátóan előre nézni a következő évekre sem. Volt egy jónak és praikleppel szembeni területen, a Tisza-vasvárd út északi oldalán, ám ebből nem lett semmi, mert nem akarják a város vezetői, hogy a vecsésiekkel hasonló -gondot okozzon a repülőtér közelsége, ment itt ugyan nincs utas- forgalom, az oktatást szolgáló -gépek zaja azonban így is gondot okoz a környék lakóinak. Az így elmaradt 350 telket nem tudták pótolni, de valamelyest csökkentett a gondokon, hogy Borbányán, Sóstóhegyén és a Korányi utcán, továbbá a város úgynevezett foghíjas iterülietei-n sikerült 'telkeket alakítani. Igaz az 'ís, hogy nem -kell minden családi házhoz a köz pénzéből kialakított telék, hiszen sokan vesznek maguknak Nyíregyháza földszintes városrészein vagy üres 'területet, v-agy bontásra érett házastelket. Számított-is erre a tanács, amikor a középtávú terv készült és úgy gondolták, hogy körülbelül 400 lakás épülhet ilyen helyekre. Pontos számok még nincsenek, de a Benczúr téren, az Engels utcán, a Rózsa utca és a Virág utca térségében megkezdődött az átépítés, s (lehetőség nyílt erre az Űjszőlő, a Pacsirta és ,a Körte utcán. A gondot az jelenti áz ilyen építkezéseknél', hogy a közműf-elitételék -kedvezőtlenebbek, mint -az új aliakítású lelkek esetében. ' Jól (segítette (tehát a lakásgazdálkodást a talékai-akítás a megyeszékhelyen, hiszen 1543 osalácT jutott így lakáshoz és segített -a használatbavételi díj többszörösének visszafizetése -azoknak, -akik lemondtak tanácsi lakásukról. 229-ien adták így vissza lakásukat, közülük csupán 40—50 olyan család volt, aki nem lakásépítéssel Vagy -vásárlással oldotta meg lakásgondját. Minden -évben 20—30 OTP-llakást szánnak azoknak, akik -tanácsi bérlakást -adnak helyette cserébe, :s hogy a csereberéknél mégsi-ncsenek jelentősebb enedményék, annak nagyrészt az az oka, hogy a lakások Örökösföldön épülnek, oda pedig nem szívesen költözik az, akinek a városban van lakásia. A lakásgazdálkodás tapasztalatai 'azt mutatják, . hogy -a tanácsi bérlakásra négy-öt évet, az OTP-lakásra 1—3 évet kell várni, természetesen csak -akkor, ha legalább ötéves nyíregyházi lakosokról és itt dolgozókról van szó. V-aranak családok, akiknek nem kell ilyen -hosszú időt várni, mert -a városi tanács felvállalta, hogy 3 és többgyermekes családokat az Igénylés benyújtását -követő évben lakáshoz juttatja. Nem is lenne ezze-1 gond, ha csak a nyíregyház-iák form-áínánlaik -igényt -ilyen rövid időn belül lakásra, ám egyr-e több -a vidékről beköltöző nagycsaládosok száma, ak-ik szintén i-gény-t tartanak az ilyen bánásmódra és ez nagyon nagy feszültségeket okoz a 'lakásgazdálkodásban. A feszültség másik forrása a vidéken lakó, de Nyíregyházán dolgozó fiatalok gondjainak megoldása és az, hogy egy-re több -az élet- veszélyessé nyilvánított lakások száma, márpedig az -azokban lakók elhelyezéséről is gondoskodni -kell Növeli -a feszültséget, hogy a Hitel utcán 36, a Guszevban pedig 30 lakást -kell lebontani. Segítette a lakásgazdálkodást a nemrég -kialakított helyi -támogatási rendszer. Az elmúlt két évben 600 fiatat v-a-gy nagycsaládos kapott átlag 160 ezer forintot, amelyben volt kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás is. Sok fiatal -kapott munkahelyétől különböző összegeket, á-m ia lakásárak olyan mértékben emelkednék az utóbbi -időben, hogy sokan a támogatások ellenére sem .képeseik sem építeni, sem vásárolni maguknak. A mostani helyzet nem használt egy viszonylag gazdagra tervezett program megvalósításának. Az a sokrétű munka azonban, am-elyét a .tanács igazgatási lapparátusában dolgozók (kifejtettek a lakásgazdálkodás javításáért, -minden-képen odavezetett és veze-t, hogy a társadalmi, gazdasági program ösz- szességében szép eredményeket -hozott és várha-tóain segít majd -az elkövetkező -években lakásra váró gondjaik megoldásában is. Balogh József tikosnak ígérkező elképzelés 'a Ságvári-teA legújabb kertvárosi lakónegyed. Épülnek a Korányi utca családi házai.