Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
1Ö88. március 24. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1 NYÍREGYHÁZI ÉLET „Kilúgozza“ a többit? Á tehetség kérdőjelei A 'tehetséggondozás in agy dilemmája — mondja Kovács Zoltán, .a városi tanács művelődési osztályának! vezetője —. hogy mit is értsünk ezen egyáltalán ? Az iskolán 'belüli, mondhatni, tömeges tehetséggondozást? Viagy a valóban rendikívüli képességeket mutató, következésképpen igen kevés gyerek fölkarolását? S hia az előbbit választjuk, a döntés máris újabb kérdőjelet'szül: ez esetben mi legyen a rendkívüli tehetségekkel, nem kall ódnak-e el? Otthonról hozott előnyök A tehetséggondozás itt kezdődik: angol nyelvtanulás az örökösföldi általános iskola 3. a osztályában. Jelenleg inkább a „tömeges” tehetséggondozás mellett voksol ,a gyakorlat. Ennek egyik formája a (nyelvi, zenei, testnevelési stb.) tagozat, amely nagyon nészerű .az iskolák körében. De számos problémát is felvet. Az egyik: töb párhuzamos osztály, esetén a tagozatos szinte „kilúgozza” a többit — odakerülnek a legjobb képességű gyerekek, és a legjobb pedagógusok is. Másrészt: kialakulnak „gyűjtőhelyeik” (a tagozattal nem rendelkező iskolákban), ahol a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek sokkal nagyobb arányban vannak, mint máshol. Aztán: a tagozat manapság már igen kevéssé szolgálja a 'társadalmi mobilitást. A magánszféra (az otthoni légkör, szemlélet, a magánórák mellett ez is mindinkább az értelmiség önreprodukciójának eszköze — elsősorban az ő gyerekeik kerülnek a tagozatos osztályokba. Ez nem is csak a szülők szándékán múlik, és azt sem mondhatjuk, hogy az iskola ólőnyben részesítené ezeket a gyerekeket. Sokkal inkább arról van szó, hogy a felvételikor, a kisebbek között nyilván az értelmiségi szülőik gyermekei mutatkoznak intellektuálisan fejlettebbeknek, ügyesnek, tehát őket veszik fel. Bizonyos értelemben kivételnek számít a testnevelésta- gozat, valamint az ének-zene, ahol szigorú feltételei vannak a bekerülésnek, olyan feltételei, amelyeket nem lehet „otthonról hozni”. Természetesen az iskolát is meg lehet érteni: jó képességű gyerekeket szeretnének tanítani saját arculatot kialakítani — ámbár azon már lehet vitatkozni, Valóban a (olykor csupán egy-,kiét tanárra épített) tagozat jelenti-e ezt az arculatot? A 'másik forma a tehetséggondozó stúdió, amelyből jelenleg 5 működik Nyíregyházán. A képzőművészeti, műszáki-technikai, matematikai, ‘kémiai és' számítástechnikai „csúcs- szakköröket” a minisztérium támogatásával és a tanács 250 ezer forintos hozzájárulásával hozták létre. Egy-egy szakikörben 6—15 gyerekkel foglalkozik egy-iegy kiváló peda- gógusegyiéniiség, havonta nyólc órában. Itt valóiban csak az átlagbál messze kiemelkedő gyerekeik kapnák teret. Hogy a rendszer mégsem működik tökéletesen, annak az az oka, hogy előfordulj nem ikerül ide az a gyerek, akinek itt lenne a helye, mert iskolájában a pedagógus igyekszik „megtartani magának” a tehetséges tanulót, noha a gyerek képességeinek megfelelő ki>s csapat, ,az egészséges versenyszellem jobban szolgálná az ügyet. Emberi dologról — szakmai féltékenységről van szó sok esetben. A hagyományos szakkörökről nem nagyon érdemes most szólni, mert gyakorlatilag elvesztették tehetséggondozó funkciójúikat. Teljes a zűrzavar — ahány iskola (sőt, ahány pedagógus), annyiféle feladata van a szakkörnek (a mélypont: az úgynevezett „felzárkóztató szákkor” ...). Az órán történő differenciáit foglalkoztatás pedig csak a gyermeklétszám csökkenésiével valósítható mta'jd meg érdemben — 35—40-es osztálylét- számok mellett aligha lehet azt kívánni a pedagógustól, hogy még komolyan differenciáljon .is. Vitatott a tanulók egyéni pályázati rendszerének értéke is (mennyire egyéni egyáltalán, s mennyire ösztönzi a pedagógust). De az is eredmény, ha legalább néhány gyérekről kiderül, hogy alkalmas az önálló kutatómunkára. Két éve működik az a pályázati rendszer, amelynek szabályzatát a megyei tanács fogalmazta meg és bocsátotta az érdekéitek rendelkezésére. Ennék értelmében gyakorlatilag minden felsőfokú végzettségű szakember foglalkozhat az általános és középiskolásak tehetséges tanulóival. A feladat jellegéből következően végeredményben érthető, hogy elsősorban pedagógusok pályáznak, aztán méhanyán .a közművelődésben dolgozók közül, míg a gazdaság területéről csak elvétve akad vállalkozó. Semmitől tizenötezerig. .. Pályázni olyan programmal lehet, amely fejleszti a tanuló (vagy tanulók) képességeit, segíti a sikeres pályaválasztást, és természetesen hozzájárul iaz egyenletesen magas színvonalú teljesítményhez. Több pedagógus is pályázhat egyetlen programmal, ‘amelyet közösen dolgoztak ki és valósítanak meg. Ez a pályázat legalább egy, legföljebb három tanévre szólhat. A megvalósított programért ,a pályázó (vagy pályázók) számána ezertől 15 ezer forintig terjedő összeget ítélhet odia a szakértői bizottság, ez ,az úgynevezett céljutalom (de arra is volt már példa, hogy kétévi tevékenységet eredménytelennek ítéltek — tehát válóban értékes munkát kell végezniük a vállalkozóknak). Nézzük, milyen formáik közül lehet választaniuk. Foglalkozhat a pályázó valamely területen kiemelkedő tehetséget mutató egyetlen, vagy több .tanulóval, ez utóbbi esetben például szakkör formájában, de akár úgy is, több intézmény hoz létre ilyen közösséget. Szaktábor szervezésiével is lehet pályázni. Szívesen fogadják ,a speciális programot is, vagy azt, h.a valaki vállálkozik ilyen program .kipróbálására. Amennyiben programja megvalósításához a pályázónak anyagi támogatásra is szüksége van (például anyagok, eszközök vásárlásához). előzetesen benyújtött költségvetés talapján 5 ezertől 20 ezer forintig terjedő összeggel tudják ezt segíteni. A pályázatok gondozásénak oroszlánrészét a megyei pedagógiai intézet vállatra, a pályamunkákat is hozzájuk kell beküldeni minden év tnáircius 31-ig. A beküldött pályamunkáikról legkésőbb augusztus 15-ti.g döntenek, majd ;a programban vállalt időszak eltelte után értékelik a feladatok teljesítését, a pályázat eredményességét, és állást -foglalnak, rászolgált-e a pályázó a céljutalömra vagy sem. Mindenki nyerhet rajta! Az eddigi tapasztalatok szenint a pályamunkák többsége érdemes a megvalósításra. Erre évente egymillió forint áll rendelkezésre. Az 1987—88-as .tanévben a megyében 112 pályázatot adták be. s közülük 45-öt nem fogadtak el. A pályázók körülbelül legyh armada nyíregyházi — az iskolákból, a tanárképzőről, a közművelődési intézményekből egyaránt völt pályázó. Az általános iskolások közül 160-na, a középiskolások közül 130- ra terjed (ki a megyeszékhelyen ia tehetség- gondozásnak ez a formája. Ez 12 „tantárgyat” jélent — azért az idézőjel, mert a skála igen széles, .szerepelnek rajta például a képzőművészetek vagy a tájfutás is. Áldásos divat a számitá'stechniikia, növekszik az érdeklődés a természettudományok iránt. Újdonság a muzoológiával szemben növekedő kíváncsiság, amit lelkes szakemberek segítségével ki is tudnak elégíteni. A tehetséggondozásból ráadásul a pedagógusok is profitálnak — .kitéphetnek a merev tantárgyi keretekből, teret kapnak alkotó energiáik fel szabad ulá sához. Gönczi Mária „...városunkért, Nyíregyházéért...“ Jégpálya jegy nélkül „Jelentkeztünk vagy haltvanan, hogy elmegyünk szombaton almát szedni, csak legyen busz, meg a szakszervezet azért csináljon valami programot. El is mentünk, jól telt a nap, szedtük .az almát, .meg ettü-nik- ittunk, estefelé hazajöttünk, még daloltunk is iá buszban. Aztán később kiderült, hogy az Együtt Nyíregyházáiért mozgalom számlájára mindössze 1600 forintot tudtunk .befizetni. mert ennyit kerestünk. A szakszervezeti vendéglátás meg belekerült háromezerbe.” Mesélem .az esetet a tanács illetékes osztályán a társadalmi munkát szervező dolgozóknak, ők is elmosolyodnak rajta, aztán csendesen megjegyzik: iez már több szempontból is la múlté. Tudniillik: ,a hetvenes évek közepén, amikor életre jött ez a mozgalom. valóban az őszi mezőgazdasági munkák segítése is a célok között szerepelt, mondván, hogy az ilyen kommunista szombaton keresett pénzt pedig a városlakók átutalják a tanácsnak, közcélokra. Csakhogy azóta Sók minden változott a tsz-.ek házalóján. Nemigen kapkodnak .az ilyenfajta társadalmi munkások után, akik /jó hangulatukban olykor több kárt csináltak, mint hasznot. Inkább ,a „Szedd magad” mozgalommal vagy azzal segítenek a osúcsmunkák idején, hogy kiadják bérbe az almásokat, ‘és így,.szépen terem, van aki leszedje. Másrészt a kommunista műszakok szervezése, tartalma sem a régi .már. Csak műltidőben lehet arról beszélni, hogy az udvarseprés, a falevél össze- gereblyézése, vagy ia virágágyak felásása szerepelne e műszakok legfontosabb céljaként. Itt is nacionalizálódött sok minden, s ha már pihenőnapon hívják iá dolgozókat, akkor elsősorban a termelést is segítő célokat, feladatokat jelölnek meg — a kommunista műszakra is. Nem ikapnánk meghökkentően magas számot, ha összeadnánk a mozgalom kezdetétől befolyt összegeket, ám tudni kell, hogy a válla,Látok az utóbbi időben a kommunista műszakokon szerzett béreknek csupán egy részét postázzák az Együtt Nyíregyházáért rovatba. Igen számottevő az a rész amit maguknál tartanak például az ifjú házasok lakásproblémáinak megoldására, a nyugdíjasok támogatására, vagy országos .akciók segítésére. Bár nem /túlzottan nőtt az évenként .befolyt összeg 1980—85 között sem, mégis megfigyelhető a minőségi változás abban, hogy miként használta fel a város az Együtt Nyíregyházáért forrást. Ennék leglátványosabb megnyilvánulása az „Október 31.” tér ki,alakítása: erre a mozgalom kétévi ‘bevétele kellett. Egy esztendőben a sportlétesítményekre áldozott a város ,míg újabb két évben — igényibe v^ve a /tanácstagi alapot is — a választások idején megfogalmazott és rangsorolt közérdekű javaslatok megvalósítását szorgalmazták. Ennek során 16 utcán bővítették a közvilágítási hálózatot, 13 autóbusz- várót alakítottak ki a .város centrumtól távol eső részein, parkosítási programot hajtottak végre és átadták a Szaímuely-lafcóte- lep sportpályáját. A korábbi években is messzemenően igyekeztek az Együtt Nyíregyházáért mozgalomban részt .vevők kívánságát célul tűzni, tehát demokratikusan dönteni. Különösen áll ez a jelenlegi időszakra. Mint köztudott, ebiben a tervciklusban 1990->ig — fiatal építőmunkások kezdeményezése nyomán — a városi műjégpálya az Együtt Nyíregyházért mozgalom egyetlen célja. Ma már szinte nincs az országban olyan megyeszékhely, ahol ne volna műjégpálya, mely elemi feltétele a téli sportnak. Nyíregyházán különösen indokolt a létesítmény, hiszen itt aztán a téli sportnak valóban semmilyen természeti feltétele sem található meg. A sóstói tó h,a befagy, legfeljebb ott tehet korcsolyázni — ám ez tilos. Iskolák udvarain próbálkoznak gyakorta: elárasztják a területeit és várják a hideget, ami ha jön, akkor van jégpálya, ha Olvad, akkor hiába sóvárognák a gyerekek, a fiatalok a pálya, szélén. így Debrecenbe vagy heninv árosba kell eljárniuk a téli sportok szerelmeseinek — nem beszélve a sízőkről. akik az országhatáron túlra járnak — ha tehetik — megfelelő terepre. Tehát vita nem volt a cél helyességén, mégis el kellett o lakosság teherbíró-képességén gondolkodni. Megszavazta ugyanis ,a város lakossága a tehát, emellett is igencsak megnehezedtek az életkörülmények, drágább lett az élet, így a legjobb szándék mellett sem lehetett újabb kéréssel előállnia a város vezetésének. Megtették ezt a fiatalok, kezdeményezték, aztán csatlakozták a vállalatok, az intézmények (130-oai kötöttek szocialista szerződést a VII. ötéves tervi társadalmi munkára, köztük a jégpálya megépítésének .támogatására). Ezzel él lehetett vetni azt az egyébként szimpatikus javaslatot is, hogy „jégkockajegyet” boosássanak ki a műjégpálya építésére, hiszen ez is anyagilag terhelte volna az egyébként már terhélhetetlen családokat. Megnyerőén fogalmaz az a szerződés, amely „városunkért, Nyíregyházáért” tartalmazza a-z említett vállalatok, intézmények, szövetkezeték ígéreteit. A város tanácsa feltárta a legfeszítőbb gondokat, míg a másik szerződő fél pedig konkrétan rögzítette, hogy mennyit fizet be a városi műjégpályára, milyen értékű anyagot tud juttatni, s hogy milyen szakipari, térítés nélküli társadalmi munkát ajánl meg, ® jégpálya, az öregek napközi otthona, illetve a gyermekintézmények, más városfejlesztési célok 'támogatására. Hol tartunk jelenleg, mikor lesz hát jégpályája Nyíregyházának? A ‘legfrissebb kimutatás szerint a városban lévő vállalatok, szövetkezetek,1 intézmények kollektívái eddig közel tízmillió forintot juttattak e nemes célra. ami fölöttébb elismerést érdemel. (Az él- ismerés mint eddig, a jövőben sem marad el: a városi tanács nem feledkezik meg a társadalmi munka legjobbjairól, rendszeresen értékeli és díjazza e nemes törekvést.) Igaz, még csak két év bevétele van a kasz- szában, de a műjégpálya építésének indítása egyre sürgető, mert minél később látnak hozzá, annál drágább lesz. Terv szerint ia műjégpályát a szabadidőközpont tőszomszédságéban, a bujtosi részen, a Szegfű utcán alakítják ki a jelenleg ismert ‘legkorszerűbb technológia szerint. Itt most csak annyit: 1800 négyzetméter felületű lesz a jég. egyszerre négyszáz sportoló tartózkodhat rajta, egy belépő két és fél, három órára szól majd, hogy utána újra „gyalulják” a jeget. — Bár már itt tartanánk! — mondja a terv- és munkaügyi osztály vezetője a tanácson, de addig'még sok mindent meg kell Oldani. Gond például, hogy a létesítmény speciális követelményei miatt itt igen nehéz a felkínált szakipari munkát összehangolni, miként .az itt-ott feleslegessé váló anyagokat sem igen lehet szakszerűen beépíteni. A legjobb tehát az volna — s ez szolgálná leggyorsabban a létesítmény megvalósítását — ha a szerződő vállalatok a társadalmi munkájukat készpénzben tudnák eljuttatni mielőbb. Ugyanakkor múlhatatlanul fővállalkozóra van szükség, mégpedig egy olyanra, áki .majdan az üzemeltetés teendőit is magára vállalná, ami nem éppen egy nyereséges vállalkozás. Aztán: az első lépésben megépülő műjégpályát úgy alakítják ki, hogy meglesz a lehetőség iá bővítésre, akár fedett műjégpályát ds készíthetnek, .ami a téli sportok többirányú meghonosodását, fellendülését is magával hozhatja. Miikor lesz hát műjégpálya .a Nyírség központjában? Ha a jelenleg is folyó és egyre jobban felgyorsuló .tárgyalások eredményre vezetnék, s nem csökken .a vállalkozói szellem, akkor talán már a következő téli szezonban róhatják az első köröket a vidám gyerekek. Nagyban segítheti ezt, ha a városlakó — már aki ezt anyagi helyzete miatt megteheti — maga is a tanács segítségére siet. Jégkockajegyet nem bocsátottak ki, de magánadományok eljuttatására mindenki hozzájuthat egy postai befizetőlaphoz ... Angyal Sándor A sport- és szabadidőközpont mellett ha minden jól megy és sikerül az „Együtt Nyíregyházáért” mozgalom néhány következő akciója — létesül majdan a műjégpálya, nagyon sok városlakó régi óhaja.
