Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
1988. március 17. Kelet-Magyarsnug 3 ■ ' . » Tanácskozik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Az ülésterem karzata (Folytatás a 2. oldalról) kezet fő feladata, hogy ezt a gazdasági tevékenységet a •közös árubeszerzés, valamint az értékesítés megszervezésével és más módon elősegítse. Erre elsősorban a mezőgazdaságban lehet szükség, azokban az esetekben, amikor — például a természeti adottságok miatt — a földek nagyüzemi megművelése nem gazdaságos. Hasonló igények merültek fel azonban — a kistermelők, kisiparosok, vállalkozók részéről — a gazdasági élet más területein is, így többek között a magántaxik üzemeltetésével kapcsolatban is. A törvényjavaslat ezért — űj formaként — lehetővé teszi a kistermelők szövetkezetének létrehozását. Ennek célja, hogy tagjai gazdasági tevékenységét összehangolja és szolgáltatásokkal segítse, továbbá gondoskodjon ;> kistermelők munkáját segítő eszközök biztosításáról, valamint létesítmények fenntartásáról és működéséről. Ezekben a szövetkezetekben csak az említett eszközök és létesítmények vannak szövetkezeti tulajdonban; a saját gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló vagyon a tag tulajdona. Mivel új elveken alapuló szövetkezeti formáról van szó, amellyel kapcsolatban még nincsenek tapasztalatok, a javaslat csak a kistermeEzután — a napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztette aiz 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben rámutatott: ,a jog esZközeivélds törekedni keill arra, hogy népgazdaság un k sikeres vállalkozási for rná ja, a szövetkezés jobban alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, a jövő feladataihoz. Utait ,a tsz-ök nagy gazdasági súlyára; ezek állítják elő — a háztájival együtt — a mezőgazdasági termékek, termények kétharmadát. így valóban meghatározó a szerepük a termedéiben. Nem különben nagy a súlyuk a munkaerő foglalkoztatásában is; ahhoz a körhöz, amelyre a termelőszövetkezeti törvény hatálya kiterjed, kereken 800 ezer ember kapcsolódik. A háztáji kistermelői kapcsolatok révén pedig további csaknem egymillió család élet- és munkakörülményeit befolyásolják a termelőszövetkezetek. — Annak ellenére — folytatta —. hogy a termelőszövetkezeti törvény már több mint húsz éve született. Időt állónak bizonyult. Egyelőre elégséges néhány elemének a módosítása. A ma agrárpolitikai gyakorlata a szövetkezeti jelleg erősítésére törekedve igyekszik elérni, hogy a. termelőszövetkezeti nagyüzemben dolgozók jobban gazdának érezzék magukat. A szocialista ltuiLajdonról váltott felfogásunk korszerűsödése, a gazdaság változó feltételeihez való gyors, rugalmas igiazo- dós biztos jövőt ígér a szövetkezeteknek. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a módosítási javaslat összhangban van a kormány kibontakozási programjával. Azok a változások, amelyeket a napirenden lévő törvényimódosítás tartalmaz, egy irányiba mutatnak: a nagyobb önállóság, a kiteljesedő önkormányzat irányába. A termelőszövetkezeti mozgalomban eléggé egyöntetű az igény: legyen kevesebb á külső megkötöttség. Helyesielhető ez a törekvés, lök szövetkezetére vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza. A részletes szabályozásra, s ennek során a szövetkezetekre irányadó általános szabályoktól való eltérésre a törvényjavaslat a Minisztertanácsnak ad felhatalmazást — mondotta végezetül a miniszter. A törvényjiaviasllaithoz többek között Kovács Sándor (Tolna m., 8. Vk.), a Duna- fötldvárd ÁFÉSZ elnöke szólt hozzá. A fogyasztási szövetkezetek szempontjából fontosnak tartatta a szövetkezeti törvény módosítását. Kifejtette : a szövetkezetek szempontjából fontos, hogy termelési szerkezetüket önállóan. mindenféle külső engedélyeztetési eljárás nélkül megváltoztathatják. Eme eddig nem volt lehetőségük, ami ,az állami vállalatokkal szemben hátrányt jelentett, azok ugyanis nem kényszerültek a bürokratikus utak végigjárására. Hangsúlyozta a kistermelői szövetkezetek létrehozásának fontosságát; ezek — mint rámutatott — jól kiegészítik a „nagyobbak" kínálatát, és lakossági szolgáltatásokat is elláthatnak. A képviselő sürgette, hogy ésszerűsítsék a szövetkezetek ellenőrzési rendjét; túlságosan gyakoriak ugyaniig a különböző szervek párhuzamos ellenőrzései, vizsgálatai. Üdvözölte, hogy az egységes VÁNCSA JENŐ: hiszen magában hordja a nagyobb felelősséget és kooká- zatvá.Llalást is. Bővíti, növeli azokat a ’ lehetőségeket, amelyek módot adnak arra, hogy a termelőszövetkezet közösségié — adottságainak megfelelően — még inkább maga alakítsa ki a közösség működési, szervezeti rendjét. Ilyen irányba hat az önkormányzattal kapcsolatos kötelező előírások csökkentése. A szövetkezeti demokrácia szervezeti kereteinek fejlesztése nem formai kérdés. Nagy a valószínűsége annak, hogy ,akik' a kereteket megválasztják, meg is töltik azokat tartalommal. Megszüntethetők, csökkenthetők a kötelező bizottságokra. a testületek létszámára, az ülések számára vonatkozó törvényi előírások. Módosulhatnák a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a vezetőség tevékenységét szabályozó rendelkezések, nagyobb mozgásteret nyitva a tagi, a tulajdonosi jogok gyakorlásához. Megállapította: több szövetkezetben okoz nehézséget az aktív korú tagság rendszeres foglalkoztatása. Ezzel a ténnyel számolni kell a megújhodó termelőszövetkezeti törvényben is. Az előiké- szítő megbeszélések, viták során felvetődött: meg kellene szüntetni a termelőszövetkezetek foglalkoztatási kötelezettségét. Ez azonban egyértelműen szövetkezetellenes szövetkezeti törvény megalkotása folyamatban van, s szükségesnek tartotta, hogy e fontos jogszabály kidolgozásánál a kormány — az érdekképviseleti szervek mellett — kérje ki a szövetkezetek tagjainak és vezetőinek a véleményét is. Mankója Imre igazságügy- miniszter röviden válaszolt iaz elhangzottakra. Hangsúlyozta, hogy a 'törvényjavaslat elfogadása után a kormány véglegesíti a 'törvény- javaslattal' kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket, s elvégzi egyéb, a módosított szövetkezeti törvénnyel ösz- szefüggő jogszabályok feSűl- viizsgátetá't is, megteremtve ezzel a kívánt összhangot. Arról is szólt, hogy az előkészületben llévő új szövetkezeti törvény körvonalazódó elgondolásait előzetesen széles körű társadalmi vitára bocsátják. Mankója Imre válasza után határozathozatal következett. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által megfogalmazott, s most egyenként szavazásra bocsátott hét módosító javaslatot elfogadtok. Ezután a képviselőik a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egészében és a módosító javaslatokkal együtt — egy tartózkodás ellenében — elfogadták. lépés lenne. Teljes -lehetetlenség lenne nem foglalkoztatni a szövetkezőt, a szövetkezet -tagját. Az ilyen intézkedés a tulajdonosi tudat ellen, tehát éppen az ellen hatna, amire jobban kívánunk építeni. A foglalkoztatási kötelezettség tehát megmarad, mértéke azonban jobban igazodhat a szövetkezet lehetőségeihez. A kötelezettség mértéke annál kisebb viszont nem lehet. mint amennyit a tsz-tagmak teljesítenie kell a fizetett szabadsághoz, a társadalombiztosítási juttatásokhoz v-aló jogosultság megszerzéséhez. Az ipari és szolgáltató tevékenység további fejlesztését a tsz-tönvény módosítása jelentősen segíti azzal, hogy ia háztájiban szintén folytatható majd ilyen munka, a tsz-szel történő megállapodás -alapján. A módosított törvény azt is javasolja: a szövetkezet és a tag döntsön arról, hogy a tag miként vesz részt a közös munkában, s ezért a munkáért miként szerez jövedelmet, s mekkora részesedéshez jut. A törvény önkormányzati döntési -körbe utal ja azt, hogy a kiadható háztáji föld területébe milyen mértékben számítják be a -tag személyi tulajdonéban lévő földet, így az új szabályozás összhangot teremt a földtörvénnyel. Megnő a háztáji gazdálkodás jelentősége a foglalkoztatási gondok enyhítésében is. Váncsa Jenő ezután a szövetkezeti közös tulajdon használatának módjait, lehetőségeit elemezte. Elmondotta, hogy a törekvés egyértelmű: találja meg minden termelőszövetkezeti közösség a kollektíva és a tagság érdekeit legjobban szolgáló működési formát. Nagyon kell azonban ügyelni arra: a vagyon, a tulajdon, az eszközök szabadabb működtetése nem 'jelenthet gazdátlanságot, felelőtlenséget. A törvény módosítása a szövetkezeteken belül lehetővé teszi az úgynevezett belső vállalkozási egységek kialakítását, melyben a tag jövedelme közvetlenül összefügg a tevékenység eredményével, nyereségével. A miniszter szólt arról, hogy a termelőszövetkezeti törvény biztosította nagyobb önállóság, a vállalkozói lehetőségek jogi bővülése azonban még nem teszi elevenebbé a gazdasági életet. Ezért' mindenkinek tenniie kell; méghozzá kinek-kinek annál nagyobb felelősséggel, intenzitással, minél nagyobb területen szól bele a gazdálkodásba. Az Irányításban is igyekeznek a cselekvés, a kezdeményezés ösztönzésére. Nagyon lényeges, hogy az intézkedések során a részintézkedések ne sértsenek a mindennapi gyakorlatban fontos érdekeket. Váncsa Jenő a továbbiakban utalt arra: a termelőszövetkezeti törvény vonatkozik a szakszövetkezetekre is. Megítélése szerint ezek szerepe, jelentősége a szövetkezeti mozgalmon belül tovább nő. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol gazdasági problémák krónikussá váltak, minden lehetőt meg A termelőszövetkezeti törvény módosítása összhangban van a szocialista nagyüzem további erősödésének igényével. A jövőben is ez lesz a magyar mezőgazdaság sikereinek alappillére. Igaz ez még akkor is, ha a háztáji kistermelés hosszú távon életképes szektora marad a magyar mezőgazdaságnak. Az a munkamegosztás, ami a hazai szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek és a háztáji kistermelés között kialakult, a gyakorlatban is bizonyított. A mi viszonyaink között erős, jól szervezett nagyüzem nélkül nem létezhet jól teljesítő, virágzó kistermelés. kell tenni azért, hogy a mezőgazdasági termelés folytatását és a szövetkezeti tagság megélhetését más utak keresésével is biztosítsák. Ennek egyik módja, ha a tagság megfelelő szövetkezeti formát választ; ilyen lehet a szakszövetkezet vagy a kisszövetkezet. Foglalkozott a miniszter azzal is, hogy a termelőszövetkezet erejét a tagok szövetkezethez kötődése is jelzi. A tagság és I a szövetkezetek közötti szálak erősítését szolgálják azok az intézkedések, amelyek a tagok közös vagyonhoz való Viszonyát igyekeznek közvetlenebbé tenni. Végül elmondotta: a tsz-törvény módosítása érinti a közös vagyoni érdekeltséget is. Ezt szolgálja, hogy a tag vagyoni hozzájárulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság önkormányzati hatáskörben állapíthatja meg. A törvény, mint hangsúlyozta, jó eszköznek ígérkezik egy olyan időszakban, amikor nemcsak a népgazdaságban, hanem a mezőgazda- ságiban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében is — sok gond, feszültség mutatkozik. Az élelmiszergazdaság programjainak megvalósításához minden lehetséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelőző, számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleillenek abba az intézkedéskörbe, amely a gazdaságitársadalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Váncsa Jenő. Hütter Csaba (Nógrád m., 7. vk.), á szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója rámutatott: a gazdasági-társadalmi fejlődés mai követelményeihez kell ! igazítani a törvényt. mert ,,kinőtte” kereteit, paragrafusait az éliet több ponton meghaladta. Ismertette az idén mára- us 9-én megtartott együttes mezőgazdasági, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági ülés vitájában elhangzottakat. Húsz képviselő mondott véleményt, tett javaslatot vagy ószrevételllt'. Többségük egyetértett" a mó- “ d ásításokkal, méltatták a vál- * tozások irányát. Helyeselték az önkormányzat mozgásié- ; rének növelését, s azt, hogy törvényes lehetőség nyílik a gazdálkodás céljait legjobban szolgáló szervezeti formák alkalmazására. Támogatták a szövetkezeti önállóságot korlátozó állatná előírások csökkentését, s azt, hogy a jogszabályokat követő kötelező belső szabáiyza(Folytatás a 4. oldalon) Mostanában szokatlanul csendes volt szerdán délelőtt a Parlament. Nem voltak viharos összecsapások, s a máskori 20—25 vagy annál is több hozzászóló helyett most csdk tizenhármán kértek szót a közúti közlekedési törvényjavaslat vitájában. Nem érdekelte volna a tervezet a képviselőket? Szó sincs róla. Ha csak azt vesszük tekintetbe, hogy két évig készült, s közben sokezren mondtak véleményt róla, már ez bizonyítanáhogy nem az érdektelenség volt az oka. És akkor még nem is említettük azokat, akik a különböző bizottságokban, a megyei képviselőcsoportok ülésein fejtették ki véleményüket, s annak nagy része helyet is kapott a törvényben, vagy kap majd a végrehajtási utasításban. Ezek után még mindig maradtak kételyek. Most — mikor már törvény lett a szerdán délelőtt még javaslat — is előjönnek még olyan kérdések, amelyekre olykor egy emberben is többféle a válasz. Például: sok-e, vagy kevés nálunk az út? (Egy tsz-elnököt bosszant, ha utak szabdalják fel a határt, s emiatt vész el a jó termőföld, szerinte tehát sok. Ám. ha a szomszéd faluba szeretne átjutni, s azt csak kerülő úton teheti meg, akkor már kevés ...) Vagy: miért nem döntheti el egy vállalat hány személygépkocsit vegyen? Miért írják elő, hogy egy traktor milyen súlyú pótkocsit vontathat, amikor ezt a terepviszonyok dönthetik el? Egyikőnknek sem tetszik, hogy benzingőz, vagy ólom pusztítja az út menti növényeket, hogy mérgezzük a városok levegőjét, hogy csúcsforgalomban fojtó bűzt vagyunk kénytelenek nyelni. Ám eszünkbe sem jut, hogy másnap gyalog induljunk el a munkahelyre, vagy bevásárolni. Szeretnénk, ha a kovesút a házunk előtt vezetne el, de azt is, ha azon csak mi magunk közlekedhetnénk. Dilemma maradt az is: vajon magyar metrókocsit kelle- ne-e használni, vagy külföldről hozzunk és olcsóbban? A kérdés persze csak akkor kérdés, ha - hozzátesszük: az itthoni korszerűbb, zajtalan, megfelel a környezetvédelmi előírásoknak és energiatakarékos. Ha gazdagok volnánk, nem lenne gond a választás. Most azonban az, mert nincs pénz, pedig tudjuk: nem az az olcsó, amit kevesebbért veszünk. Es kérdés marad a törvény elfogadása után is: miért nem lehet felülni a háztáji kis- traktor pótkocsijára a fáradtan hazafelé tartó idős embernek; miért és kire nézve veszélyes ez? Vagy: miért engedték megszüntetni sok helyen a vonatot, ezzel a fűtött várótermeket is, amíg nem épültek meg legalább hideg buszvárók? A kérdések kérdése azonban az maradt: tudunk-e majd úgy közlekedni, úgy viselkedni az utakon, ahogyan azt a törvény szelleme megkívánná, ahogyan emberhez illik? Mert ettől lenne kevesebb a baleset, ettől érezhetnénk jobban magunkat a közutakon. Akkor azt is könnyebb volna elviselni, hogy néhány évig nem javulhatnak számottevően az utak. s nem jut annyi pénz autóvásárlásra, hogy a környezetszennyező, a forgalmat zavaró kocsikat leparancsolhassák az utakról. Balogh József Tovább erősödnek a szocialista . mezőgazdasági nagyüzemek A termelőszövetkezet erejét a tagok kötődése is jelzi Parlamenti jegyzetek; „Csendes" nap
