Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

4 Kclet-lftagyarorsxág 1988. március 17. Tanácskozik a tavaszi ülésszak (Folytatás a 3. oldalról) tok helyéit a szövetkezetek — saját belátásuk szerint — csak a szükséges és érdekeiket jól szolgáló szabályzatokat készítsenek. Többen helye­selték a tevékenységi kör módosításának egyszerűsíté­sét, a bürokratikus korlátok lebontását, a vezetőségi ha­táskör növelését. Ugyancsak Ezután ismertette az el­fogadott módosító javaslato­kat. Az egységes szövetkeze­ti törvénnyel való összhang érdiekében két változtatást tartanak indokoltnak a (tör­vényjavaslatban. Ennek meg­felelően megváltoztatni java­solják aiz egyik paragrafus­nak azt a mondatát, misze­rint: „A termelőszövetkezet tevékenységi körét az alap­szabály módosítása nélkül megváiltoztath atja”. Helyébe az kerülne, hogy „A terme­lőszövetkezet tevékenységi körét az alapszabály mó­dosítása nélkül kiegészít­heti.” Javasolják továb­bá azt is, hogy a módosí­tás 1988. április 1-je helyett július 1-jén lépjen hatályba. Mindezek előre bocsátásá­val az Országgyűlés mező- gazdasági, illetőleg jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága a törvény javasltait tál, a felsorolt módosításokat fi­gyelembe véve egyetért, azt elfogadásra ajánlja — mon­dotta végezetül a képviselő. Eleki János (Békés m.. 7. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitká­ra emlékeztetett arra, hogy széles körű és nyílt társadal­mi vitában formálódott a ter­melőszövetkezeti törvény mó­dosításának tervezete. A kép­viselő rámutatott: a mai gaz­dasági körülmények és kö­vetelmények között nem mondhatunk le arról, hogy a csoporttulajdon alapján gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tekben növeljük az egyes ta­gok érdekeltségét, felelőssé­gét a szövetkezeti tulajdon gyarapításában. Üdvözölte, hogy törvény módosítja a termelőszövetke­zeti törvényt. Ez nem formai kérdés — mondotta —, ha­nem azit jelenti, hogy a ter­melőszövetkezeti életviszo­nyokat a legrangosabb jog­forrás szabályozza. A ter­melőszövetkezeti tagság egy­értelműen helyesli, hogy az új szabályok szerint bővülhet a foglalkoztatási tevékeny­ség. A 'jövedelempolitikával 'kapcsolatban a 'továbbiakban kifejtette: örvendetes, hogy támogató egyetértésre 'talált a ibelső vállalkozási egysé­gek létrehozását lehetővé (té­vő törvénymódosítási javas­lat. A vitában a szövetkezeti tulajdon, tagi, tulajdonosi ér­dekeltség kérdése is felvető­dött. Az e kérdéskörben szólt emelők a szövetkezeti tagok tulajdonosi szerepének bőví­tését, vagy új alapokra he­lyezését szorgalmazták. a tervezet szerint a termelő­szövetkezeti tagok olyan munkaszervezeti formát is választhatnak, amelyben a jövedelemszerzés teljes egé­szében a vállalkozói jellegre, a munkavégzés eredményé­ből való részesedésre épül­het. A tervezet vitái során — különösen az országgyűlé­si bizottságok ülésein — so­kan sürgették például a ter­melőszövetkezeti tagság va- gyanérdékeltségének új ala­pokra helyezését, a munka­megállapodások elveinek fe­lülvizsgálatát, a tulajdonosi pozíció teljes körű kibonta­koztatását, az állam és a szö­vetkezetek kapcsolatrendsze­rének fejlesztését. Ezek olyan súlyú kérdések, amelyek ala­pos szövetkezetpolitikai és gazdaságpolitikai elemzése­ket igényelnék, ezért majd az új szövetkezeti törvény megalkotása során kerülhet­nek napirendre. Németh István (Hajdú-Bi- har m., 10. vk.) nyugalmazott tsz-iélnök nehezményezte, hogy a törvény a termelő- szövetkezet által nyújtandó társadalmi juttatásokat — például háztáji föld kiméré­sét — munkaidőhöz köti. Ezt nem a törvényre, hanem a mindennapi életet, az adott terület gazdasági lehetőségeit jól ismerő önkormányzat ve­zetőire kellene bízni. Ezzel összefüggésben indítványoz­ta, hogy a társadalmi jutta­tásokat ne a munkával el­töltött idő (évente férfiaknál 1500, nőknél 1000 óva) hatá­rozza meg, hanem a megter­melt áru mennyisége és mi­nősége. Azaz, ha egy tsz-fag több és jobb árut, 'több nye­reséget tesz a közösség asz­taléira, azt ne csak a maga­sabb bérrel ismerjék el, ha­nem a társadalmi juttatás­ban is. Végezetül az idős, dolgozni már nem képes termelőszö­vetkezeti tagok nevében in­dítványozta, hogy a föld is legyen a szövetkezet vagyo­nának része, legyen a föld­nek forintban kifejezett ér­téke, és annak bizonyos szá­zalékát kapják meg ezek az idős emberek. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke Mg. Tsz elnöke többek között rámutatott: egyik leg­fontosabb erénye a tervezet­nek, hogy figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés elté­rő feltételeit, és lehetővé te­szi a differenciált szervezeti alkalmazkodást, például — amennyiben és ahol ez szük­séges — az egyik szövetkeze­ti formából a másikba való átalakulást. Ezt többen félre­értik, és a mezőgazdasági nagyüzem felbomlásától tar­tanak. A képviselő ezzel kap­csolatban azt a meggyőződé­sét hangoztatta, hogy ezt mindenekelőtt maguk a kö­zösségek, mély gyökerekkel kötődő szövetkezeti tagok akadályoznák meg. A képvi­selő azt is elképzelhetetlen­nek ítélte, hogy a kollektív munkával, évtizedeken ke­resztül megszerzett közös va­gyont különböző érdekek, vagy vélt érdekek alapján szétaprózzák. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra hangsúlyozta, hogy a tör­vénymódosítással általában egyetért, ám — mint mondot­ta — lelkiismereti kötelessé­gének tartja, hogy egy pon­ton kifejezze ellenvélemé­nyét. Kifejtette: jogérzé­künkkel nem egyeztethető össze az, hogy egyfelől köte­Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m., 20. vk.), a keceli Sző­lőfürt Mezőgazdasági Szak- szövetkezet elnöke többek közt a szakszövetkezetek gondjairól szólt. Hangsú­lyozta: ha egy szövetkezet tönkremegy, nem elég a táb­lát átfesteni, s ezzel szakszö­vetkezetté alakítani. Az or­szágban összesen hatvan szakszövetkezet működik. Ezt a szövetkezeti formát megalakuláskor úgymond ke­vésbé szocialista vagy egy­szerű szövetkezeteknek ne­vezték el. Az egyszerűbb jel­ző — az eredmények ismere­tében — immár időszerűtlen. A képviselő nem értett egyet a törvénytervezetnek azzal az elgondolásával, hogy ha a termelőszövetkezetet szak- szövetkezetté kívánják ala­kítani, akkor több főható­ság és érdekvédelmi szerve­zet véleménye szükséges. Ez a jelenlegi törvényhez vi­szonyítva is visszalépést je­lent. Felvetette: egyáltalán szükség van-e a formavál­tásra, hiszen a földtörvény a termelőszövetkezetekben is lehetővé teszi, hogy egyéni erdekeltségű, közös munkán kívüli árutermelő tevékeny­séget szervezzenek. lező a vagyont bevinni a ter­melőszövetkezetbe, ám ami­kor a közösség nem tudja foglalkoztatni az érintett ta­got, akkor az vagyonarányo­san nem kap visszatérítést. A törvénymódosítás lehetőséget -biztosít a közgyűlésnek arra, hogy megváljon tagjától, amennyiben nem tudja haté­kony foglalkoztatását biztosí­tani ; ez rombolóan hat a szö­vetkezeti szellemre. Aligha lehet ugyanis megtenni több évtizedes tagokkal, hogy egyik napról a másikra, .gaz­dasági okok miatt megszűn­tessék foglalkoztatásukat anélkül, hogy — bevitt ■ va­gyonuk arányában — kárpó­tolnák őket. Jó törvény-e az —tette fel a további kérdést —, ami le­hetőséget ad arra, hogy em­berek munkanélkülivé válja­nak? Holott lehet, hogy a termelőszövetkezetben mégis lenne számukra megfelelő munkaalkalom, ha a vezetés több gondot fordítana ennek biztosítására. A szövetkeze­tekben a munka és tulajdo­nosi funkció egységben van, ami a gazdaságoknak jelen­tős hajtóerőt biztosít. Viszont, ha a törvény lehetőséget ad arra, hogy a résztulajdonos elveszítse a munkához való jogát, ez az egység megkér­dőjeleződik. és emiatt — s a vagyonérdekeltség megcsap­panása folytán is —, ez a hajtóerő megszűnik. Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos elfogadhatónak, de nem kielégítőnek tartja az előterjesztett jogszabály­módosításokat, mert azok — véleménye szerint —' számos időszerű problémát figyel­men kívül hagynak. Hiá­nyolja például, hogy a mó­dosítás a vagyoni részvétel­kötelezettséget új tagok fel­vételekor nem teszi kötele­zővé. Javasolta — a jelen­leg alkalmazott nyereség- és jövedelemérdekeltség mel­lett — a vagyonérdekeltség bevezetését. Igazságtalannak ítélte a női egyenjogúság szempontjából a foglalkoz­tatás minimális határának jelentős eltérését a nők és a férfiak esetében. Jelezte, hogy a módosítástól az erre vonatkozó bekezdést nem fo­gadja el. Elégedetlenségének adott hangot a területi és országos érdekképviseleti szövetségek tevékenységével kapcsolat­ban. Ezzel az Országgyűlés ta­vaszi ülésszakának első nap­ja — amelyen felváltva el­nökölt Cservenka Ferencné, Sarlós István és Péter János — befejeződött. A képviselők csütörtökön folytatják a vi­tát a miniszteri expozé fe­lett. Széles körű és nyílt vitában formálódott a törvénymódosítás Képviselői ellenvetések TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • PUCCSKÍSÉRLET PANAMÁBAN Puccskísérlet zajlott le szerdán a panamai főváros­ban: tisztek egy csoportja megpróbálta megfosztani ha­talmától Manuel Noriega tá­bornokot, ám a hadsereg fő- parancsnoka leverte a láza­dást — közölte Boris More­no, a panamai kormány szó­vivője. Szemtanúkra hivatkozva a hírügynökségek arról tudósí­tottak, hogy helyi idő szerint reggel hét óra körül lövöl­dözés kezdődött a fegyveres erők főparancsnokságának épületében. A lövéseket mintegy 30 percen át lehe­tett hallani, majd egy óra elteltével Noriega — főtisz­tek kíséretében — megjelent az épület bejáratánál. ZAVARGÁSOK BELFASTBAN Zavargások törtek ki Bel­fast katolikus negyedében szerdán azt követően, hogy a Gibraltárban agyonlőtt há­rom IRA-aktivista temetése közben egy eddig még meg nem nevezett férfi tüzet nyi­tott a sírokat körülálló gyá­szolókra és kézigránátokat dobált' közéjük. Hárman meghaltak, mintegy ötvenen megsebesültek, többek álla­pota kritikus. Óriási pánik tört ki a te­metőt zsúfolásig megtöltő több mint tízezer főre becsült gyülekezetben. A sírokhoz közel állók üldözőbe vették a támadót és elfogták. Az ak­kor odaérkező brit rendőrség szabadította ki a félig agyon­vert férfit, akit azonnal kór­házba szállítottak. A hatósá­gok még nem adtak tájékoz­tatást a férfi kilétéről. VÉRES ÖSSZECSAPÁSOK PALESZTIN TILTAKOZÓKKAL Szerdán már 100. napjába lépett az izraeli megszállás elleni' palesztin tiltakozás. Szerte a megszállt területe­ken véres összecsapásokra került sor, az izraeli katonák agyonlőttek egy 70 éves pa­lesztin férfit és legalább 22 másikat megsebesítettek. A brutális elnyomás és a kol­lektív büntetésként alkalma­zott gazdasági megtorlások ellenére a polgári engedet­lenségi mozgalom kitart: a mind súlyosabb pénzhiány ellenére gyakorlatilag teljes volt szerdán is a munkabe­szüntetés. Akárcsak az előző nap, ez­úttal is valamennyi üzlet, in­tézmény, iskola és üzem zár­va tartotta kapuit, nem mű­ködött a tömegközlekedés és az Izraelben dolgozók óriási többsége is otthon maradt — ahogyan arra a „felkelés egyesített vezetősége” alá­írással terjesztett röplapok kérték. egyesült Államok VADJA NICARAGUA ELLEN Az Egyesült Államok leg­újabban azzal vádolta meg Nicaraguát, hogy a sandinis­ta hadsereg egységei beha­toltak Honduras területére. Ezt Mariin Fitzwater; Reagan elnök szóvivője jelentette ki szerdán. A szóvivő szerint az elnök „megfontolás tárgyá­vá tette” a szükséges „vá­laszintézkedéseket” s minde­nekelőtt a nicaraguai „kont­rák” segélyezésének haladék­talan felújítását sürgeti. Fitzwater nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy az elnök, aki egy nappal korábban még csak emberbaráti se­gélyt emlegetett a kongresz- szusi vezetőknek, most hala­déktalan katonai segély fo­lyósítását akarja a „kontrák­nak”, de „nem tervez katonai megoldást”, vagyis Nicara­gua elleni katonai akciót. © A feladó, mint em­lítettük, a „takarító­nő volt. Ma egy belvárosi eszpresszó alkalmazottja. És a feladó helyén a név után születési hely és a ret­tenetes, karjába beégetett, örök szám: 78 240. Utána: Frajuenlager, Auschwitz, Block 8 A. A levél baloldalán nyom­tatott utasítás. A foglyoknak be kell tar­tani a következő szabályo­kat: 1. Minden fogoly havonta két levelet kaphat hozzá­tartozóitól. Olvashatóan, tintával egy oldalon, német nyelven kell írni. 2. Hibás címzés esetén a levél visszamegy a feladó­nak. 3. Újságot csak a Kon- zantrazionsLager Auschwitz postaállomásán lehet meg­rendelni. 4. A foglyok kaphatnak élielmisziercso<mBgot, de gyógyszereket nem. 5. A táborvezetőnek írt szabadon bocsátási kérel­mek megírása teljesen fe­lesleges. 6. A foglyokkal való be­szélgetést a szabályok nem 'engedik meg. Der Lagerkommandant És mit ír a levélben? Egészséges vagyok... Gondolataiiim otthon van­nak. Ha valamilyen csoma­got kapnék, akkor csak tar- tósabb élelmiszert kérnék, mást nem engednek. Kek­szet, keményt»jóst vagy va­lamilyen zsiradékot szeret­nék ás édességet. Jól kell becsomagolni, mert külön­ben visszaküldik. Jól megy sorom (próbált volna mást írni!) Minden ismerősömet üdvözlöm és kérem őket, ne felejtsenek el. A levélen még egy bé­lyegző: Pastzensursrbelle SConzentrazions láger Auschwitz. Itt van, mákvirág...? A borzalmas decemberről beszél Karády Katalin: — Karácsony előtt azt a hírt kaptuk, hogy az oro­szok körülzárták a várost és közeledik a felszabadu­lás pillanata. Éppen hajat mostam. Még időm sem volt meg- szárítami, amikor döröm­böltek az ajtón: — Nyissák ki! OTP ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLÁVAL MEGNYERHETI — ÖNÉ LEHET, KERESSE RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓNKAT! (476) (Folytatjuk) Az orrom elé tartotta a géppisztolyt. — Hagyjanak békén ... — Ez a szerszám akar magával megismerkedni, művésznő... A magáé le­het, akarja? A másik férfi leült egy székre és egy hajtásra fci- itta a maradók konyakot. Egyetlen szót mondott: — Még! Sietve adtam néki újabb üveg konyakot, de Csiszár testvér sürgette. — Nem piálni jöttünk Ide! — kiáltott rá. — Vi­gyük el már a nőt. Két géppisztolyos nyilas volt. Benyomták az ajtót. Ott álltam törülközővel a kezemben. — Itt van, maga mákvi­rág? — mondta az egyik és bemutatkozott. — Csiszár testvér va­gyok ... Ez meg a bará­tom ... Házigazdáim lent voltak a földszinten és reszkettem, hogy visszajönnek, mert akikor a férjnek ez lett vol­na az utolsó útja. Azonnal agyonlőtték volna. Igazi baloldali ember hírében ál­lott. — Vegyen fel magára va­lamit fiam, elmegyünk egy kicsit sétálni — folytatta Csiszár testvér. — Á Du­nában jó dolga lesz. Könyörgésre fogtam a dolgot. — Nézze Csiszár testvér, én nem csináltam semmi rosszat. Négy fivérem kint van a fronton ... Mit akar­nak tőlem? — Maga kis kíváncsi... — viccelődött Csiszár. — Ne féljen tőlem, nem bán- 'tom én az ilyen szép mű- vésznőcskéket... Van va­lami ’innivalója? Gyorsan élővettem egy üveg konyakot. Poharaikat. Császár testvér nem ivott pohárból, jót húzott a ko­nyakos üvegből és átadta 'kollégájának. — Hát ez jó volt — mondta Csiszár testvér —, de ne térjünk el a tárgytól, kedves művésznő. — Már monditam, Csiszár testvér, hagyjanak szépen békében. — Nagyon szívesen, ked­ves művésznő, csak még iegy kis eliintézniivalónk van odalent — szívélyeskedett. — Ismeri ezt a kis szerszá­mot?

Next

/
Oldalképek
Tartalom