Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
XLV. évfolyam, 65. szám ÁRA: 1,86 FORINT 1988. március 17., csütörtök Az ülésteremben Megkezdődött a tavaszi ülésszak Az Országgyűlés az első napon a közlekedésről, a szövetkezetekről és a mezőgazdasági tsz-ekről szóló törvényjavaslatról tanácskozott Szerdán délelőtt a Parlamentben Sarlós István, a ház elnöke megnyitotta az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakát. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István megemlékezett az előző ülésszak óta elhunyt dr. Szakács Józsefről, a magyarországi szabadegyházak országos tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselő- társuk emlékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgy- sorozatáról: 1. A közúti közlekedésről szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. A pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól: 6. Interpellációk, kérdések. X ÜRBÁN LAJOS: A közúti közlekedés mindenkit érint A miár elfogadott napirendnek. (megfelelően elsőként Urbán Lajos közlekedési miniszter tartotta meg expozé- jóit. Bevezetőjében hangsúlyozta: ma országunkban a közúti közlekedés a leggyorsabban fejlődő közlekedési a>l- ágazat. Magyarországán 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére növekedett és meghaladta az 1,7 milliót. Több mint hárommillió személynek van gépijánművezietői engedélye. A tehergépkocsi -ód tömény elérte a 200 ezret, az autóbuszok száma 27 ezer, a motorkerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműveken kívül .az évente hazánkban megforduló több mint 3 millió külföldi személygépkocsi és az országom áthaladó mintegy 300 ezer kamion vesz részt a közúti forgalomban. — A rendkívül dinamikusan növekvő közúti forgalommal útjaink állapota és kapacitása sajnos, nem tudott lépést tartani. Az útfelület egyre szőkébbnek bizonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a baleset- veszély. A közúti balesetek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint háromszorosára emelkedett. Évente 1500—1700 ember veszíti életét az utakon. A vasúti, a légi és .a vízi közlekedést 15—20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben. ahol a legnagyobb szükség van a különböző érdekek össze- bangoléisáira, a széles körű hatósági teendők meghatározására, ma még nincs törvény, amely (keretet .adna a jogi szabályozás számára. A (közúti közlekedést a különböző országokban viszonylag nagy számú, részletkérdésekre is kiterjedő jogszabály óikkal, törvényekkel szabályozzák. Mi egyetlen törvényben tartottuk indokoltnak összefoglalni a közúti közlekedés egészére, az utakra — ezen belül a kerékpárúinkra —, azok fejlesztésére, fenntartására, használatára és a közúti közlekedésben részt vevő emberre, járműre, az egyre fokozódó környezeti ártalmak mérséklésére vonatkozó szabályozás alapjait. Tartalmát tekintve azonban szorosan igazodnunk kell elsősorban a fejlett közúti közlekedéssel rendelkező európai államok szabályaihoz. Ehhez adnak keretet a közúti közlekedést és a közúti jelzéseket szabályozó sokoldalú nemzetközi egyezmények. amelyekhez hazánk is csatlakozott — mondotta a, miniszter. Kétéves előkészítő munka Mindezeket szem előtt tartva javasolta az Ország- gyűlésnek, hogy törvényben határozza meg a közúti közlekedés további jogi szabályozásának. valamint a hatóságok működésének legfontosabb céljait, az állami szervek feladatait, a közlekedésben részt vevők alapvető jogait és kötelességeit, mindazok felelősségét, akiken akár - közvetlenül, akár közvetetten múlik a közúti közlekedés továbbfejlődése. színvonala, kultúrája és biztonsága. A továbbiakban kifejtette: a törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak valamennyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti közlekedés jogi szabályozásának élveit. Felhatalmazást adnák a Miniszter.tanácsnak és a minisztereknek a további szükséges szabályozásra; megállapítják az állam föladatait. az állami és egyéb szervek felelősségét. Végüil rögzítik azokat a legfontosabb részletszabályokat is, amelyek az állampolgárok széles köriét, alapvető jogait és érdekeit énintik. A miniszter eml/ékeztetett anra, hogy a javaslat több mint két éve folyó előkészítő és egyeztető munka eredménye. Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat téziseit is megtárgyalta. így alakult ki a törvényi szabályozás kerete, amelyet széles körű társadalmi és szák- mai viták formáltak tovább. A Minisztertanács álta'l elfogadott (tervezetet ismét megtárgyalta az Országgyűlés kibővített építési és közlekedési bizottsága, a további tartalmi és szövegezési változtatásokra is javaslatokat fogalmazott meg. Az indítványok többségét elfogadták, és minden képviselői fölvetésre írásban válaszolt ,a tárca vezetője. A módosításokat a Minisztertanács utólagosan tudomásul vette, és egyetértett a törvényjavasfflat előterjesztésével. A parlamenti ülés előkészítése során a törvényjavaslatot a fővárosi és megyei képviselőcsoportok, majd — együttes bizottsági ülésen — az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is megtárgyalta, a képviselők újabb pontosításokat javasoltak a törvénytervezet szövegében. A képviselői csoportok ülésem élénk vita folyt a javaslat (egészéről és (részleteiről. Urbán Lajos a módosítási javaslatokkal egyetértett. A vitákban elhangzottak közül •két kérdést emelt ki. — Felvetődött, hogy a jelenleg érvényes közúti közlekedési szabályok közül kell-e néhányat a törvényben szerepeltetni. Az a véleményünk, hogy. a közúti közlekedési szabályokat tartalmazó miniszteri szintű rendedet, mégha a gyakorlat számára nap mint nap megfelelőnek bizonyul is, nélkülözi az alapvető kérdésekben a törvényi hátteret. Ezért tartjuk továbbra is indokoltnak, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény foglalkozzon a mindenkori köziúti közlekedési szabályok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a részletes forgalomszabályozás épülhet. A vitában felvetődött az is, hogy ,a törvénynek foglalkoznia kellene a parkolóhelyek kialakításával. általában a parkolás kérdéseivel. Ezt .az építésügyről szóló törvény és végrehajtási jogszabályai rendezik, a mi törvényjavaslatunkban tehát ennék szerepeltetéséhe nincs szükség. A köziúti közlekedéssel kapcsolatos kérdések szabályozásában (természetesen a jövőben szerepe lesz néhány más törvénynek — közltüik elsősorban az építésügyről szóló, valamint ia környezet- védelmi törvénynek. A törvény-ielőkészítő munka egyik legnehezebb feladatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellentétes az (érdek például az utak és az útmenti ingatlanok használatában. Az utak biztonságos és zavarmentes használata elsősorban a forgalomban részit vevők érdeke, míg az ingatlanok Zavartalan használata azok tulajdonosaié. Az útráenti ingatlanon végzett egyes tevékenységek a közúti forgalom számára veszélyt is jelenthetnék. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki városrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ártalmaktól, de itt is kell közlekedni, itt is laknak jármű- tulajdonosok. Kérdés: melyik érdeket és milyen mértékben helyezzünk előbbre. Miit .kell tenni az érdekek összehangolására? A javaslat a Ezen intézkedések átmeneti fenntartását nem közlekedési. hanem gazdálkodási célok indokolják. Az utóbbi 5— 10 év tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a magánszemélyek részvétele a személy- és árufuvarozásban Magyarországon teljesen új helyzetet teremtett, új szabályozást követelt, amelyről már ma iís látni, hagy hasonlóan a közületi .szervek gép- jálnműhasználiatá,nak szabályozásához, túl sok adminisztratív kötöttséggel befolyásolja ezt ia tevékenységet. Ezeknek a kötöttségeknek a feloldása nem kerülhető el. Ezzel együtt azonban ki kell alakítani azt a feltételrend- szert, amely védd az utasok, a fuvaroztatók és egyúttal a fuvarozók érdekeit is. Meggyőződésem, hogy a közületi szervek és a magánszemélyek járműhasználatának adminisztratív korlátozása csak kivételes és átmeneti intézkedés lehet. Ezért nem tartalmazza azt a törvényjavaslat. A közúthálózat igen jelentős nemzeti vagyont képvisel. forgalomszabályozási megoldásokat, (a forgalom csillapítását, meghatározott járműfajták teljes vagy részleges kitiltását helyezi előtérbe. A törvényjavaslatba beépültek a közúti forgalomban érvényesítendő korlátozó rendelkezések is, és éppen ebben segített a legtöbbet a széles körű társadalmi konzultáció : a tönvény csak a feltétlenül szükséges mértékig szabályozzon, ne eredményezzen kellően meg nem indokolható, vagy felesleges érdeksérelmet. Ugyanakkor mindezek a másik oldalon az állampolgárok, mint közlekedők jogait, érdekeit védik és szolgálják. pénzben kifejezett értéke több mint 600 milllMárd forint. A nehezebb gazdasági körülmények között is indokolt, sőt, szükséges fokozottabb figyelmet fordítani ennek az értéknek S védelmére. Ezt szolgálják ,a törvényjavaslatnak a közutakra vonatkozó új vagy újszerű rendelkezései. — Az elmondottakból ds megállapítható, hogy a javaslat olyan magas szintű és a közúti közlekedés egészét átfogó jogszabály megalkotását kezdeményezi, amely jogrendszerünkből eddig hiányzott. A szabályozás álitalunk kezdeményezett átfogó felülvizsgálata nem egy újabb jogszabály, egy újabb keret- törvény megalkotását jelenti az amúgy is túlszabályozott társadalmi-gazdasági életünkben. Ellenkezőleg: a szabályozás alapjainak a mégha- tarozásával és a szükséges felhatalmazások megadásával lehetővé teszi egy sor kötöttség feloldását, az el(Folytatás a 2. oldalon) Az úthálózat jelentős nemzeti vagyont képvisel Az ülésteremben: az elsősorban Maróthy László. Németh Károly és Grósz Károly. A második sorban: Óvári Miklós, Gáspár Sándor, Lázár György és Kádár János.
