Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

2 Kelet-Magyarorixág 1988. március 1. A telep még húsz év múl­va is lakótelep lesz, mivel a megyeszékhely tanácsának sem most, sem később — be­látható időn belül — nem lesz pénze a 280 lakás sza­nálására. Egyébként is a tíz éve végzett nagy arányú fel­újítás eredményeként a laká­sok 80 százaléka komfortos, meleg vízzel ellátott. Sajnos, villanybojler melegíti a vi­zet, plajkályhával fűtenek, így tetemes a fenntartási költség. A lakbérek viszont tíz százalékkal alacsonyab­bak, mint a város más pont­jain. Terrorizálják a környezetet A Guszev-telephez ma­napság a csökkent értékűség és még egy sor negatív fo­galom kapcsolódik. Az in­gatlankezelő vállalatnak pél- például 26 átmeneti lakást itt jelölt ki évekkel ezelőtt a tanács, ám a felújítás miatt vagy más okból átmeneti otthonba kényszerülő lakók nem voltak hajlandók a Gu- szevba kiköltözni. A lakáso­kat nem őrizték kellően, így önkényesen sokan beköltöz­tek. Az így lakáshoz „jutók” nem mozdultak, végül is tel­jes kudarccal végződött az átmeneti lakások ügye. (1980- ‘ ban az Árpád utcán kapott 15 összkomfortos lakást a vállalat ilyen célra.) A kommunális szolgálta­tásokra sokan panaszkod­nak, a szennyvízelvezeté­sen évekig vitáztak, nem tud­ták megoldani a szemétszál­lítást és -gyűjtést, elhanya­golták az utak karbantartá­sát, a közbiztonság, inkább „közbizonytalanság” katasz­trofális méreteket öltött. Az egy éve készített rész­letes felmérés helyenként szociológiai gondossággal tárja fel az itt élő családok magánügyeit. E famíliák 60 százaléka halmozottan hát­rányos helyzetű! Köztük 40 család a társadalom szabá­lyaival szembehelyezkedik, magatartásukkal terrorizálják környezetüket. Az iskola 183 tanulója közül 44 veszélyez­tetett, egyetlen év alatt 30- an kerültek az állam gondo­zásába. Alkoholellenes klub — fiataloknak A 24. órában vagyunk, ha rendezni szeretnénk a Gu- szevet — röviden így sum­mázhatnánk Kovács Mihály igazgatási osztályvezető és Barta Tibor egészségügyi osz­tályvezető előterjesztésének a lényegét. Több javaslatu­kat a testület egyetértésével szentesített a végrehajtó bi­zottság. Lakcímbejelentéskor például csak azokat a lako­sokat veszik figyelembe, akik bérleti jogviszonnyal rendel­keznek és nem önkényesen szereztek maguknak fedélt a fejük fölé. A megüresedő ta­nácsi bérlakásokba csak olyan családokat költöztetnek, ame­lyeknek a tagjai nem zavar- ják a telep életét. Alkohol- és Mi lesz 280 lakás sorsa? Kapnak-e emberhez méltóbb hajlékot a mai Guszev-telepen élők? Ilyen és ehhez hason­ló kérdések vezérelték a nyíregyházi tanács mellett műkö­dő városfejlesztési bizottság tagjait, amikor egy esztendeje egy szerteágazó felmérést végeztek a megyeszékhely szé­gyenfoltjaként emlegetett Guszev-telepen. Nemrégiben pe­dig a nyíregyházi tanács végrehajtó bizottsága tűzte napi­rendre a témát és foglalt állást a fejlesztés kérdéseiről. Olasz grafikusok Nyíregyházán Hétfőtől csütörtökig az olasz Black Comix Press stú­dió grafikusait látja vendé­gül a Nyíregyházi Kísérleti Képregény Stúdió. A közel egyhetes tapasztalatcsere színhelye a KISZ sóstói po­litikai képzési központja, ahol az olasz rajzolók meg­ismerkednek a nyíregyházi grafikusok munkáival, de természetesen az alkotásaik­ból a vendégek is ízelítőt ad­nak kábítószerellenes klubot hoz­tak létre a guszevi fiatalok­nak, akiknek a Városmajor utcai művelődési házban szerveznek programokat, il­letve a 19-es iskola torna­termében sportolhatnak. A guszevi óvoda és az iskola külső csinosítására az idén félmillió forintot ad a vá­ros. Nem elég az épületek, a lakások, az utak helyreállítá­sa, nagyrészt az itt élő csa­ládok szemléletét kellene gyökeresen átformálni az emberibb élettér megterem­téséhez. A bölcsődés gyerme­kek szüleit például a gondo­zónők próbálják az egész­ségesebb életmódra szok­tatni. A deviáns magatartá- súak szekerét a családsegítő központ húzná ki a kátyú­ból. Az időseknek klubot nyi­tottak a bölcsőde kihaszná­latlan helyiségeiben. Az an­tiszociális magatartású csa­ládokat pedig kiköltöztetik a város külterületi részeire. A rászorulóknak juttatott szociális és gyámügyi segé­lyek odaítélése előtt kikérik a tanácstag és a körzeti nép­fronttitkár véleményét. Így talán elérik azt, hogy ne csak a papíron szereplő névre utalják a köz forintjait, ha­nem az kapja a pénzt, aki valóban megérdemli. Rendcsinálást sürget a közvélemény A közbiztonság lényeges javulását várják a rendőrök gyakoribb jelenlététől. Ha­marosan kialakítják itt a kör­zeti megbízotti irodát és a rend egyenruhás őrei talán visszatartó hatást gyakorol­nak a garázdákra. — Még hosszú távon szá­molnunk kell a Guszev-telep megmaradásával — mondta a végrehajtó bizottság ülése után dr. Barta Tibor főorvos, az egészségügyi osztály veze­tője. — A városfejlesztési bi­zottság által készített felmé­rés nemcsak korrekt, hanem alapos, megbízható. De hiá­ba szorgalmazza a vb a fej­lesztéseket a hosszú távú ren­dezés szolgálatába állítani, ha a jelenlegi pénz csak a legsürgősebb feladatokra elég. Minden nagyvárosnak megvan a maga Rózsadomb­ja és Harlemé. A kiáltó ellen­tétek csökkentésére Nyíregy­házán a jó szándékú, becsü­letes többség nagy örömére — végre megkezdték a tart­hatatlan guszevi állapotok felszámolását. Most már csak azt reméljük, hogy a külön pénzt nem igénylő, de a ra­dikális változtatástól, a rendcsinálástól sem riadnak vissza a hatóságok. Tóth Kornélia BOLTOK VERSENYE Növényvédő szert is árusí­tó boltoknak rendezett ver­senyt az elmúlt esztendőben a svájci Ciba Geig.y cég és a Szabolcs-Szatmár megyei Agroker. Tegnap Nyíregyhá­zán tartották a vetélkedés ér­tékelését. A 28 bolt három kategóriában vett részt. Kö­zülük első lett a Csengeti Áfész boltja, a Tornyos-pálcái Áfész lerakata, valamint a Nagykállói Áfész 5. számú üzlete. A Ciba a világ harmadik legnagyobb növényvédőszer­gyártó vállalata, az ország­ban a második a forgalmával a többi nyugati cég között, a megyében viszont mindet megelőzi. Kereskedelmi for­galmában nagy figyelmet for­dít a kisgazdaságok ellátásá­ra, a hatmillió forint értékű szernek 10 százalékát nekik értékesíti. Jó hír, hogy árat nem emeltek ebben az esztendő­ben, és kielégítő ellátás vár­ható a Neuronból, Topázból, Ridomilból, valamint a többi közkedvelt szerből — mond­ták el a tegnapi tájékoztatón. DIVATBEMUTATÓ. A Magyar Divat Intézet idei tavaszi­nyári szezonra ajánlott modelljeit mutatták be a napokban Budapesten. Az idei divatelőrejelzés szerint a korábbiaknál egyszerűbbek lesznek a formák, s a színek közül is a visz- szafogottabb, a szürkés árnyalatok kombinációit ajánlják a tervezők. (MTI-fotó) Kirakat és kereskedelem Áru mellé ötlet A kirakatnak vonzania kell a szemet, csalogatni a vásárlót, de úgy, hogy a bolt­ba érkező vendég végül ne érezze magát becsapva. Egy­re nehezebb helyzetbe kerül­nek a dekorációsok, akiknek az árak feltüntetése mellett kell olyan vonzó kirakatokat rendezniük, hogy azok ked­vet csináljanak a vásárlás­hoz még akkor is, ha az ár­cédulák éppen az ellenkező­re késztetnék a vásárlót. Nyíregyházán, a Nyírfa Áruházban 20—30 ezer forin­tot költenek negyedévenként a 'kirakatok és a belső tér díszítésére, s a legtöbb kira­kat többet mutat, mint ami bent megtalálható. Polyákné Tihamér Zsuzsa az áruház dekorációs részlegének mun­katársa erről a következőket mondta. Megtervezik — Nyilvánvalóan máskép­pen van tálalva a kirakatban lévő áru, mint ami a polco­kon látható. Rendszerint vé­gigjárjuk az áruház osztálya­it, összegyűjtjük azokat az árukat, amelyekből el szeret­nénk készíteni a kirakatot, s ezeket különféle szempontok alapján — például szín vagy típus szerint — szelektáljuk, s a rendelkezésünkre álló de­korációs anyagok, valamint a termékek alapján elkezdünk tervezni. Gyakran hasonlítják össze a magyar kirakatokat a kül­földi üzletek ötletességével, megoldásaival, s a mérleg leginkább a nyugati üzletek javára billen. — Rendszeresen megkapjuk a Das Schaufenster című né­Ahová érdemes bemenni Ikebana az ebédlő falán iKebanák a gyár folyosó­ján és ebédlőjében. Faliké­pek és virágkosanalk. Ha nem sejtené az ember, hogy a fa- keretekben a len vászonra gondosan feldolgozott és szé­pen megkomponált színes csokrok nem festett száraz- és selyemvirágok, beleszip­pantana. Szinte élnek, léle­geznek. Vajon honnan szár­mazik ez a környezetalakító, hangulatot teremtő gondo­lat? — Tóthné Hódi Éva mun­katársamé az ötlet — tájé­koztat Géczi Géza, a Nyírség Konzervipari Vállalat belke­reskedelmi csoportvezetője. Szabadidőben Aki azt gondolja, vásárol­ták a virágkompozíciókat, téved. Ök készítették hár­man. Tóthné Hódi Éva (most gyesen van) Tóth Józsefné és Géczi Géza. Jó részt szabad­idejükben, belefeledkezve az alkotásba. — Sivár, sötét volt ez a szürke, csaknem száz méter hosszú gyári folyosó. Üresek voltak az ebédlő falai is. Gondoltuk otthonosabbá tesszük — folytatja. Amikor ezek a virágkölte- mények felkerültek a falak­ra, egy hét múlva vélemé­nyeket gyűjtöttek. Kíváncsi­ak voltak, mit szólnak hozzá az emberek. — Nekem nagyon tetszett, bár először meglepett. Ha rá­néz az ember, ha pillanatok­ra is, elfelejti a gondokat — mondja Ignáczné Izsai Ágnes KISZ-ititkár az aszeptikus üzemből. — Ezek a színes virágké­pek oldják a szürkeséget, hangulatot teremtenek, ha az ember végigmegy a folyosón vagy leül ebédelni. Bár nem mérhető, de egy jó hangulat­ban dolgozó ember máskép­pen áll oda a gép mellé, mint egy morózus. Nem?! — véle­kedik Kőhegyi Péter műsza­ki technikus. — Ha az embernek rossz a hangulata valami miatt, és ránéz egy szál rózsára, szeg­fűre, megváltozik, elterelődik a gondolata — mondja Géczi Géza. Igaza van, a vélemé­nyekből ez is kiderült. Parkot építettek — A gyár udvarán évekig vascsövek, a vasraktár, a ve­lejáró felfordulás rontotta a közérzetet, csörömpölés, zaj akadályozta a munkát. Ha az irodákból kinéztek a dol­gozók, romhalmazt, rendet­lenséget láttak — emlékszik a csoportvezető. — Nézzük meg, hogyan változott meg a kép. Egy impozánsan tervezett park körvonalai formálód­nak legalább százötven mé­ter hosszúságban ott, ahol lim-lom volt. Üdén zöldell a gyep, benne malonyai tuja, kis tiszafák, fenyők, ostor- ménfa, örökzöldek. Kellemes látvány, jó érzést vált ki az emberekből. — Tóvári István építésve­zető tervei alapján valósí­tottuk meg — újságolja me­net közben. — Ha kitekint a dolgozó, most ezt láthatja az ablakból. Kalapálás, fűrészelés, gép­zaj. Honnan érkeziiik? Az ut­cafrontira tekintő és végighú­zódó központi épület alatt nem is olyan régen még mű­helyek, kerékpármegőrzők, kihasználatlan helyiségek voltak. Most fiatalok sokasá­ga tesz-vesz, serénykedik. A padozat — mely szürke már­vány — már készen van. Csi­nosítják a lambériákat, for­málódik a kondicionáló te­rem, a videotéka, a számító­gép fülkéje, a KISZ és a SZÍT helyiségei, s már látni, igazán szép lesz a fiatalok tanácskozóterme is. Pincében szabadidőközpont. — Nagy szükségünk van rá. Gyárunkban legalább 600 a harminc éven aluli fiatal. Itt sok szórakoztató eszköz várja majd őket. Igazi ottho­nunkká válhat — örül a vál­tozásnak Ignáczné Izsai Ág­nes KISZ-titkár. A második otthon Márloius 26-án lesz a nyír­egyházi konzervgyárban az ifjúsági parlament. — Ebben szeretnénk meg­tartani. Nagyon bízom ben­ne, hogy sikerül. Sok-sok fia­tal is részt vesz a munkában, s így szeretnénk ünnepelni — mondja a KISZ-titkár. Sokat mondjuk, hogy elen­gedhetetlenül fontos a békés, kiegyensúlyozott családi hát­tér. De legalább ennyire lé­nyeges, hogy a munkahely, a második otthon légköre, kör­nyezete is meghitt, otthonos legyen. Olyan, 'ahová érde­mes bemenni dolgozni. Farkas Kálmán met nyelvű dekorációs lapot amelynek segítségével figye­lemmel kísérhetjük a külföl­dön felfedezhető tendenciá­kat is. Sajnos, mi nem ren­delkezünk azokkal az anya­gokkal, amelyekkel ők dol­goznak, s ráadásul rajzeszkö­zeink, dekorációs anyagaink árai is folyamatosan emel­kednek. Természetesen ez az áremelés nem tükröződhet a kirakatban, s így egyre na­gyobb szükség van az igazán jó ötletekre. Szükségét éreznék A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a nagy ötletek nélkül is megvan a kellő forgalom, s ha mégis egy-egy kirakat kiemelkedik az átlagból, az nem vonz ma­gával érezhető forgalomnöve­kedést. Gyakran panaszkod­nak is a dekorációsok, nem igazán használják ki őket. Erről beszélgettünk Fazekas Miklóssal, a Kelet Áruház de­korációs részlegének vezető­jével. — Több komoly felkészült­ségű dekorációs van — mond­ta, — akiket csak kisebb fel­adatok elvégzésére vesznek igénybe. Pedig a kirakat is szorosan kapcsolódik a keres­kedelemhez, s ha az áruhá­zaknak lényegesen nagyobb lenne a kínálatuk, akkor va­lóban szükségét érezhetnek a dekorációnak, amely úgy partnerként segíthetné a ke­reskedelmet. Jelenleg nincs különösebb szükség nagy öt­letekre, hiszen a legtöbb áru így is, úgy is gazdára talál. Az újonnan nyíló maszek üzletek már lényegesen több fantáziát látnak a szép be­rendezésekben, á vonzó kira­katokban. s ezek úgy tűnik, hatással vannak forgalmunk­ra is. Szabó István, a kisvár- dai ÁFÉSZ kereskedelem- szervezési csoportvezetője csak megerősíteni tudja eze­ket a gondolatokat, s mint mondta, egyre többen igény­lik az ÁFÉSZ dekorációsai­nak a szolgálatait is. Hetente cserélik — Egy műhelyünk van — mondta. — ahol ketten dol­goznak. s Kisvárdán kívül 19 község kirakatrendezési mun­kálatait végzik el. A legna­gyobb szerepet a kisvárdai Szabolcs Áruház kapja, amelynek iparcikk kirakatát két-három hetente, ABC-ré- szét pedig kéthetente cserél­jük. A kirakatnak az ártól függetlenül kell mutatnia az árukínálatot, de soha nem szabad becsapnunk a vásár­lót. Visszagondolva az elmúlt hónapok kirakataira, tartok tőle, nem is volt nagyon le­hetőség a vásárlók becsapásá­ra, hiszen az igazán kurens. érdeklődésre számot tartó termékek pillanatok alatt el­tűntek az üzletekből, így nem is nagyon jöhetett szóba azok kirakatba való helyezé­se. Talán majd az idén . . . Kertész Sándor A tárgyalóteremből Két jobbegyenes Kevesen gondolnák, hogy két jobbegyenes miatt komoly bör­tönbüntetést szabhat ki a bíró­ság : pedig — mint az alábbi példa is igazolja — akár két év­re is hűvösre lehet így kerülni. Igaz, a vádlott, a tizenkilenc éves nagyszállási Székely Atti­la már közelebbi ismeretségbe került e műintézménnyel, mert súlyos testi sértés, garázdaság, valamint közveszélyes munka­kerülés miatt lecsukták fél évre. Feltételes kedvezménnyel sza­badult, de alig egy hónap múl­va újabb büntető eljárásra adott okot. Egész délelőtt a bátyjával ivott a kocsmában 1987. május 2S-án, nem csoda hát, hogy kö- tekedős hangulatba került. ,,Ki­szúrta” magának P. Pált és a bátyja ellopott kerékpárjával nyaggatta, amíg az meg nem un­ta és el nem távozott. Székely Attila azonban fejébe vette, hogy P. Pál tud valamit az eltulaj­donított járműről, ezért a test­vérével együtt elment P.-ék la­kására. A kapuban várták meg, amíg a férfi hazaérkezik és Székely Attila ismét nekitámadt: ami­kor a kérdésre nem kapott vá­laszt. szó nélkül arcon vágta ál­dozatát. Kiszaladt erre a ház­ból P. szállásadója, hogy védel­mére keljen, de kár volt beavat­koznia, mert ő is megkapta a magáét. Az ütéstől elesett és eltört az egyik keze, így végül is 8 napon túl gyógyuló testi sértést szenvedett. P. Pálnak a járomcsontja törött el. A súlyos testi sértést a törvény szigorú­an bünteti: erre rájöhet majd a két év alatt Székely Attila. B. A. Hosszú távon marad, de...

Next

/
Oldalképek
Tartalom