Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

2 Kelet-Magyarország 1988.február 6. Mi leszek, ha nagy leszek? Döntés előtt a diákok A Magyar Optikai Müvek mátészalkai gyára tavaly 7 százalékkal növelte termelési értékét 1986-hoz viszonyítva. Tovább­ra is egyik fő profilnak számít a szemüveglencse-gyártás, amelyből az idén 7,2 milliót gyártanak. Emellett kisebb szé­riában 2 kilogrammos és 45 dekagrammos méréshatárú konyhai mérlegeket is készítenek. Képünkön Hermann János egye­di szemlencséket készít a megmunkáló gépen. Szikora Elekné a 45 dkg-os méréshatárú export mintamérlegeket csoma­golja. (Jávor L. felv.) CSENGEK Nem kell várni a víz­bekötésekre Az elmúlt év végére meg­oldódott Csenger és társköz­ségeinek ivóvízellátása — hangzott el nemrég a Csen- geri Nagyközségi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának ülé­sén, a SZAVICSAV helyi víz­műtelepének munkájáról tar­tott beszámolóban. Legutóbb Szamosangyá- lós ivóvíz-közművesítését fe­jezték be, ahol a műszaki el­járást követően most a próba- üzemelést végzik. A Csenger- ben található két mélyfúrá­sú kút kapacitása jelenleg biztosítja a szükséges víz- mennyiséget, de a 100 köb­méteres hidroglobus a nyári időszakban már nem tudja kielégíteni az igényeket. Ha nagyobb térfogatú tartály áll­na a nagyközség rendelke­zésére, a nyáron bekövetke­ző nyomáscsökkenést ki le­hetne küszöbölni. A vízbekötési igényeket megfelelő ütemben ki tudják elégíteni, s jelenleg egyetlen megrendelő sem kényszerül várakozásra. Csengerben 1340 lakás és 90 közület van rá­kötve a hálózatra, s a telítő­dés miatt a következő évek­ben kevés bekötés várható. Szamosangyalos esetében a kései műszaki átadás nem tette lehetővé a vízbekötések megkezdését, de ez év már­ciusától a jelentkező igénye­ket rövid időn belül ki tud­ják elégíteni. Csengerben a régebbi 2200 méter hosszú szennyvízcsa­torna-hálózatra hét közin­tézmény,. és hatvannyolc la­kás van rákötve. A decem­berben átadott új gerincve­zetékre márciustól ' kezdhe­tik meg a lakások és intézmé­nyek rákötését. A Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottságnak a szerző­déses boltokban és szóra­kozóhelyeken végzett vizs­gálatáról szóló anyagá­ban olvasható: „Vannak, akik a gyors meggazda­godás reményében, anya­gi előnyszerzés céljából vállalkoznak szerződéses egység üzemeltetésére.” A fogalmazás nem pon­tos, hiszen természetes, hogy anyagi előnyöket remélnek a vállalkozók. A lényeg, hogy azt a ve­vőnek, a vendégnek tet­sző, nekik kedvező mun­kával és ne csalással, ár­drágítással vagy munka nélkül tegyék. Sajnos, ilyesmire nem rit­kán akad példa. A hatvan boltban, szövetkezeti és vál­lalati központokban vizsgá­lódó népi ellenőrök találkoz­tok árjelzések, árkalkuláció hiánya miatti árdrágítással, súlycsonkítással, többletszá- imiolássial, lejárt szavatossá­gú, de „jó” áron forgalma­zott áruval. Találtaik fagyos tejet két nappal a minőség­megőrzési lidőn túl eredeti áron, mellette sok szemetet belül a boltokon. R fele sem igaz... A szerződéses üzletektől jogos elvárás az ellátás ja­vítása, a nyitva tartásnak a vevők igényeihez igazítása. Ugyaniakkor nőnie a haszna a vállalatnak, a szövetkezet­nek is, csökkenthetniék a fel­duzzadt adminisztrációs lét­számot, megmozgatnák a szerződő zsebében lévő pénzt, beruházásokra, a boQit szépí­tésére, korszerűsítésére ösz­tönözne. A baj, hogy mindennek a fele sem igaz. Tény, hogy az élelmiszerboltokban tonná­ikat kall megmozgatni na­ponta, a haszon csak forin­tokban mérhető, ennek ered­ménye, hogy a megyében a boltoknak csupán 14 százalé­kát vették szerződésbe. Ha inem szabályozzák újból a szalkma jövedelempozícióját, alighanem a mostaninál is kisebb lesz az élelmiszerbol­tókat szerződésbe vevő vál­lalkozói kedv. Egyetlen szám bizonyítja ezt: a vendéglátó- helyek 61 százaléka szerző­déses! Ami a szerződések megkö­tése körül történik, az nagy­jából megfelel a KÁÜSZ- iben (a Kereskedelmi Általá­nos Üzletszabályzatban) rög­zítetteknek. Meghirdetik, tá­jékoztatnak, . versenyeztet­nek. Csakhogy néhány eset­ben az úgynevezett bánat­pénz annyira komolytalan összeg, amely semmire sem jó, a legkevésbé ez tartja vissza a pályázót a meggon­dolatlan licitálástól, de nem nyújt garanciát a szerződés megkötésére sem. Rossz gyakorlat, hogy az évi két-háram milliót for­galmazó 'egyszemélyes boltot igénylőtől is ugyanannyi bá­natpénzt kérnek letenni, mint egy tizenöt-húsz milliós forgalmú többszemélyes me­legkonyhás vendéglátóhely iránt pályázótól. Néhol kész­pénzfizető kezeseket is kér­nek, de azt már nem vizs­gálják, hogy a kezes anyagi viszonyai megfelelőek-e. Amikor elfogadták a pá­lyázatot, megvizsgálják: al­kalmas-e a pályázó feladata ellátására. Mégis előfordult — korábban például a Sira- vár sörözőnél .—, hogy szak­képzetlen ember nyerte el a bérletet, aztán úgy próbálták korrigálni a hibát, hogy egy szakképzettet léptettek be az üzletbe polgári jogi társként. Nem fizetett a vezető A szerződéses üzemeltetés természetes velejárója a kookáaat, ebből eredően a veszteség. Ez mind a két fe­let érinti: a szerződőt akkor, ha nem éri el a itervezett forgalmat, - a vállalatot, a szövetkezetét pedig úgy, hogy odaadja forgóeszközeit, kifizeti az áruvásárlások el­lenértékét, s — bőven van erre példa — nem kapja vissza. A legkirívóbb a nyír­egyházi Korzó presszó esete volt, amelynek vezetője hosszú ideig nem fizetett. A vállalat nem szorgalmazta időben a behajtást, a szerző­dést sem bontotta fel, csiak akikor, amikor már 1 millió 200 ezret meghaladó összeg­re nőtt a tartozás. Mi vezethet a kiseb.b-nia- gyobb tartozáshoz? A fele­lőtlen licitálás, az irreális összegben meghatározott áta­lánydíj, de nem ritka a be­vételek jogtalan visszatartá­sa, a szándékos manipuláció, a csalárd beruházás. És per­sze sokszor a szakképzettség hiánya is. Az Indíték a szo­kásos : kevés munkával sok pénzt szerezni! (Reméljük, egyszer eljutunk oda, hogy vállalkozni rang lesz • majd, ■és aki ezt teszi, nem jogta­lanul alkar pénzhez jutni.) Érje meg mindkét félnek! Mindezek akkor .is igazak, ha tudjuk: szerződéses bol­tok többnyire eredményesen működnek, forgalmuk a ha­gyományosan vezetett bolto­kétól gyorsabban emelkedik, áruválasztékuk nagyobb, nyitva tartásuk jobban iga­zodik az igényekhez. És mert kevesebben dolgoznak egy boltban, .a muhka is haté­konyabb, a takarékosság is növeli a nyereséget. De ha e boltok számát növelni sze­retnénk, akkor ki kell talál­ni valamit, ami a vállalkozó számára vonzóbbá teszi azo­kat. Mert ha a vállalatok­nak, szövetkezeteknek meg­éri szerződésbe adni boltjai­kat, akkor érje meg azoknak ds, akik benne dolgoznak. Balogh József Az elkövetkező hetekben nagy izgalomban élnek a nyolcadikos tanulók és szüle­ik, hiszen el kell dönteniük, ihogy az általános iskola be­fejezése után a gyermek hol folytatja tovább tanulmá­nyait. Nehéz a választás, fe­lelősségteljes a döntés. Sok tényező közrejátszik abban, hogy kiből mi lesz. Minde­nekelőtt ismerni kell a pálya- választás hármas követelmé­nyét, ami nem más, mint az alkalmasság, az egyéni szán­dék és a társadalmi igény találkozása. A választást próbálja meg­könnyíteni a Megyei Pedagó­giai Intézet. Mint Szalanics János, a pályaválasztási és nevelési tanácsadó osztály munkatársa elmondta, az utóbbi időkben minden év májusában a megye vala­mennyi hetedik osztályos ta­nulóját megkérdezik, hogy a továbbtanulást illetően mi­lyen elképzelésed vannak. Ezek alapján összeállítanak egy tájékoztatót, amelyből megtudható, hogy melyik kö­zépfokú iskolában mennyi a felvehető tanulók száma, s az előzetes felmérés szerint hányán szándékoznak ott folytatni tanulmányaikat. A múlt év májusában 10 343 tanulót kérdeztek meg — félezernek még semmilyen elképzelése nem volt. A nyi­latkozók 88,6 százaléka szán­dékozik továbbtanulni az 1988/89-es tanévben. A leg­többen — 43 százalék — szakmunkásképző intézetbe, szeretnének menni, szakkö­zépiskolába, gimnáziumba 20, illetve 14 százalékuk vágyik, míg megyén kívüli intézete­ket 8 százalékuk jelölt meg. A felvehető diákok létszá­A TV-BEN LÁTTOK V _____J Kommentár nincs — mondta Csillag Sándor műsorvezető —, csak a tényeket mondtuk el. S a csütörtök esti Tájkép adását nézők felhördülhet­tek, vagy legyinthettek, ki-ki vérmérséklete szerint, ami­att, hogy az új adózási rend előírásai szerint a környezet- védelmi beruházások a leg­szigorúbb, 25 százalékos for­galmi adózás alá esnek, any- nyi kedvezmény sincs, mint kipufogógázban friss leve­gő ... Kommentálni én se kívá­nom, pusztán megjegyzem: kíváncsi lennék, mondjuk harminc év múlva milyen vé­leménnyel lesznek • gyerme­keink erről a mai „követke­zetességünkről” ... A tv természet- és kör­nyezetvédelmi magazinjának februári műsora folytatta az előzők jó hagyományait, ér­dekes, vitára késztető és örömöt szerző volt egyben — bár úgy vélem, nem kifeje­zetten a műsor profiljába vá­gott a a kultúrhistóriai-régé­vagy a két tanítási nyelvű gimnáziumi osztály. Minden pálya presztízsét az határozza meg, hogy mennyi szellemi befektetést igényel, milyen a társadalmi hasznos­sága. és mennyit fizet. Me­gyénkben a legkeresettebb szakmák közé tartozik a ru­házati eladó (tízszeres túlje­lentkezés évente), a felszol­gáló, a karosszérialakatos, gépjármű-villamossági szere­lő, a gáz- és vízvezeték-sze­relő. Kevesen jelentkeznek a szerkezetlakatos, az esztergá­lyos, a hegesztő, a cipőgyár­tó, az állattenyésztő szak­mákra. 1 A Kelet-Magyarország 1987. november 13-1 számában mel­lékletként megjelent a Me­gyei Pedagógiai Intézet pá­lyaválasztási tájékoztatója, amely az 1988 89-es tanév to­vábbtanulási lehetőségeit tar­talmazta. A tájékoztató ki­adása óta történtek változá­sok. Nem oktatják majd a 107. sz. Szakmunkásképző In­tézetben a kötő szakmát, mert a gyakorlatot biztosító üzem nem tudja vállalni az oktatást. Mátészalkán a Ba­ross László Mezőgazdasági Szakmunkásképző intézetben a sertéstenyésztő szakma he­lyett a szarvasmarha-tenyész­tő szakmára lehet jelentkez­ni. Ugyanitt képzik az állat­tartó telepi gépészeket is (szakközepes osztály), s aki­írástól eltérően lányok jelent­kezését is elfogadják. Válto­zás van abban is, hogy a felszolgáló szakmát nemcsak Vásár osnamény ban, hanem Nyíregyházán is oktatják. Ezért a beiskolázási körzet is módosul. Mátészalka és von­záskörzete a vásárosnaményi, Kisvárda és vonzáskörzete a nyíregyházi kereskedelmi szakmunkásképzőhöz tartozik. V ______f______I Tájkép — sok színnel szeti rész. Fontos és izgal­mas terület ez is — ám egy kissé mintha kilógott volna. Nem rontott azonban az összeállításon, ez kétségte­len. A már említett pénzügyi- adózási gondokra kiváló el­lenpontot jelentett a ba- konszegl példa az összefo­gással készült pihenőköz­pontról; Czeizel Endre szo­kott energikus és tömör kis­előadása a rákról és a sárga­répa (illetve a karotin) áldá­sairól talán még gyógyszer- gyáraink érdeklődését is fel­keltette. Elgondolkozva állhatott fel a tévénéző a műsor után a székről, hiszen sok dologgal szembesítették. Ha egyébben nem, hát azon biztosan elmé­lázott sok ember: vajh, ki és mi az oka annak, hogy a mű­sor legelső perceiben látott „kamerás szemetelés” miatt csak az idős emberek hábo- rogtak, a fiatalabb járókelők legfeljebb furcsálkodva to- vább-ballagtak. .. Hol kö­vettük el a hibát? . . . (tarnavölgyi) A tárgyalóteremből Próbaidő alatt Vagyon elleni bűncselek­mények miatt ítélte felfüg­gesztett szabadságvesztésre a bíróság 1985. decemberé­ben Nagy Gábort. Az elítélt azonban a "kiszabott büntetés súlyát nem érezte, a próba­idő alatt -újabb lopásokat kö­vetett el, s volt olyan bűn- cselekmény, melynek elköve­tésébe fiatalkorút is bevont. A korábban lopás miatt próbára bocsátott fiatalkorú S. Csaba volt a társa. 1987. június 25-én Nyíregyházán a Művész presszó előtt segéd­motorkerékpárt fedeztek fel. Nagy Gábor úgy gondolta, hogy jó lenne neki, és S. Csaba fenntartás nélkül be­lement a lopásba. Nagy Gá­bor felajánlotta cserébe, hogy hazaviszi majd Orosra. Mindketten felültek a jármű­re — de csak a Soltész Mi­hály utcáig jutottak — a rendőr járőrnek ugyanis fel­tűnt, hogy a motor nincs ki­világítva, ezért megállította őket. Nemcsak a lopásra de­rült fény, hanem arra is. hogy Nagy ittasan indult út­nak. Alkalmi munkát végzett időnként Nagy Gábor M. Andrásné kisiparosnál. Au­gusztusban a fiú kihasználta helyismeretét, bemászott munkáltatója udvarába és a rejtekhelyről elővett kulccsal kinyitotta a műhelyt. On­nan lemezvágó ollót szerzett, s ezzel feszítette ki a lakás ajtaját. Tízezer-ötszáz fo­rintot emelt el a fehérneműs szekrényből. Szepetemberben együtt italozott Nagy Gábor K. Jó­zseffel. A MÁV-állomáson találkozott vele, s az ivást K. József lakásán folytatták. Nagy kihasználta, hogy egy óvatlan pillanatban egye­dül maradt a szobában el­emelte vendéglátója kulcs­csomóját, és angolosan távo­zott. Az egyik kulccsal ki­nyitotta a lakás előtt leállí­tott pótkocsis teherautó aj­taját, és elindult vele Deb­recenbe. Ütközben nekihajtott egy parkoló személygépko­csinak, de nem vette észre. A 4-esen tovább haladva egy nádasban kötött ki, ahol a te­herautó motorja lefulladt. Le­tért ugyanis az úttestről, mert alaposan ittas volt. A bíróság Nagy Gábort mint fiatal felnőttet mindösz- sze tíz hónapi börtönbünte­tésre ítélte, s egy évre eltil­totta a közúti járművezetés­től. Mindezekkel egy idő­ben elrendelte a felfüggesz­tett szabadságvesztés vég­rehajtását is. S. Csabát egy év próbaidőre felfüggesztett négy hónapi szabadságvesz­tésre ítélték. Az ítélet jog­erős. Dr. Szabó Pál ügyész imát több tényező is meghatá­rozza. (Egyébként a megyé­ben a következő tanévben a középfokú oktatási intézmé­nyekben összesen 7895 hely lesz.) A keretszámot megha­tározza, hogy az utolsó évfo­lyamból mennyi tanuló távo­zik, s annyi elsőst vesznek fel. Van, ahol a vállalati igény is meghatározó, s az, hogy az üzemi háttér hány tanuló gyakorlati oktatását teszi lehetővé. Természete­sen, ha a kor igényei meg­követelik, új szakokat is in­dítanak. Ilyen például a prog­ramozó matematikus szak. A középfokú oktatási intéz­ményekbe március 20-ig le­het jelentkezni. Az új okta­tási törvény értelmében az arra kötelezett iskolák (spe­ciális osztályok) rendeznek felvételi vizsgát, a szakképző iskolák szakmai képesség-al­kalmassági vizsgát végezhet­nek. A felmerülő kérdésekkel, problémákkal az ügyfelek be­jelentés nélkül is felkereshe­tik a pedagógiai intézet pá­lyaválasztási tanácsadó osztá­lyát, ahoi részletes felvilágo­sítást adnak a továbbtanulá­si lehetőségekkel kapcsolat­ban. M. Magyar László KÁOSZ A KÁÜSZ-ben, avagy mit ér a holt 0 ha szerződéses;

Next

/
Oldalképek
Tartalom