Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

tan született ember nem önmagáé...” y Társaság alakul fejében az előbbi gon- okat egy csoportnyi egye- re kész ember, mígnem ierben a töprengés hatá- ot szült, s ennek értelmé- a harmadik közös talál- í, az idei január 22-én, lakúit a leendő Kölcsey iság előkészítő bizottsága ■gyarmaton, a város ta­rnak üléstermében. A eszélés egyszerre volt a :s vita alkalma és a meg- ünnepélyesség pillanata: ipszabály-tervezet formá- ítése ugyanis élénk meg- ések közepette zajlott, a lakulás hangulatát vi- előnyösen befolyásolta, a falon körbe Kölcseyt, lékét, a csekei temető- t és a szatmári tájat idé- ;pek vonzották magukra íácskózók tekintetét, de játszott az a körülmény így a mostani aktus egy- tt a Himnusz megírásá- 165 évvel korábbi szüle- pjával, 1823. január 22­előkészítő bizottság hatá- i alapján a leendő társa- lagyarország egész terü- kíván működni, mint Imi, közművelődési és lalompolitikai egyesület, az országos hatáskört il- máris hagyományokra ;t a tervkészítő, mert a i Baráti Kör közel szá­*eim í, s belépett egy magán­yoshoz. leli ismerni, nem lehetett Imességgel vádolni: haj­it kelt, bizonytalan idö- rt haza, nyilván, a mun- függően. napon, akkor még óvo- orú fiam aggodalmasan írdezte: Papa, igaz, hogy a Tra­:z ... ? Vliből gondolod? — pro­li időt nyerni a sommás hallatán, míg egy nagy- •tos szintjéhez igazítom szaki és erkölcsi értéke- kívánatos elegyét, mely nt rávilágít a szocialista csiimport rejtelmeire, :int az árképzés és egy nségi átlagkereset-viszo- . Akkor megjelent köny- tonoráriumával meg sem Item összevetni egy új nt árát. Gabi azt mondja, hogy nem sz . .. Trabantjuk, i most Ladájuk lesz. d ama maszekká lett sze- :isfia volt. S mivel az zas tagsága a csatlakozásról nyilatkozott, de a korábbi években Álmosd, Cseke és Gyula között kialakult kap­csolat eredményei is sikerrel építhetők be az országos há­lót szövögető bizottsági mun­kába. Az elképzelések szerint a társaság segíti a Kölcsey-kri- tíkai kiadás és -kultusz ápo­lását, s ehhez is van értékel­hető hozzájárulása: ismeretlen kéziratok lelőhelyeit tudja megjelölni, vagy felhívhatja a figyelmet az alapító tagjai kö­zé jelentkezett nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium évtizedek óta gyarapodó és út­kereső iskolai hagyományőrző formáira. Kezdeményezni akarja a közműveltség terjesz­tésének olyan új formáit, ame­lyek korunk technikai vívmá­nyai közepette az elidegenedés helyett a társadalmi élet köré­be vonzzák az embereket, mint a védnökséget vállalt Bessenyei György Tanárképző Főiskola népművelés szakos hallgatóinak kísérletei falusi és lakótelepi környezetben, vagy a Nyírség táncegyüttes táncházzal kapcsolatos új eredményei. Terjeszteni sze­retné a reformgondolkodás és az újszerű társadalompolitikai elképzelések eszméit és for­máit, mint a névadó életmű­vével mutatott folyamatos Illusztráció Ma­dách: Az ember tragédiájához. (Kondor Béla raj­za). megújulási készség tanítása, hogy tudniillik az elszórt mag­vakból apródonként csírázik és nő fel a kor, mely változá­sokat hoz magával, s annak feltűntekor forrás, mozgás, haladás látszik mindenfelé, és boldog lehet az a reformátor, aki e feltűnés első jelenségeit biztos pillantással észreveszi. Gondozni és inspirálni óhajtja az ország és különösen Szat- már irodalmi, történelmi, nép- művészeti és gazdaságtörténeti hagyományőrző elképzeléseit, mint a korábban alapított Kölcsey-egyesületek ma is ér­vényes tanításainak őrzése. Az elmondottak önmaguk­ban is igazoltnak mutatják a társaság megalakításának el­határozását. A Kölcsey-évfor- duló idei eseménysora és a születésének két év múlva ese­dékes bicentenáriuma pedig egyenesen sürgető feladat megoldásaként követeli Köl­csey szellemiségének társaság­beli terjesztését. Az előkészítő bizottság már részese kíván lenni a Móricz Zsigmond Me­gyei Könyvtár ez évre terve­zett Kölcsey-emlékkötet meg­jelentetésének, valamint a TIT-szervezet Kölcseyt idéző tavaszi előadássorozata meg­szervezésének Nyíregyházán. Segíteni akarja a Kölcsey Gimnázium május végi jubi­leumi ünnepségeit és hagyo­mányos csekei kirándulását, valamint a Megyei Pedagógiai Intézet augusztus végére jelölt háromnapos szakmai-mód­szertani továbbképző napjait. Tevékenykedni akar a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szeptember végi fehérgyarma­ti vándorgyűlésének előkészí­tésében és megyei tagozatának életre hívásában, valamint a társasági füzetek első számá­nak szerkesztésében és meg­jelentetésében. Szeretne hírt is adni magáról a Petőfi Irodal­mi Múzeum Kölcsey és kora címen készülő 1990-es évköny­vében, valamint az országos társaságok, különösen a me- gyénkhez is kötődő Móricz Zsigmond Társaság időszakos kiadványaiban. A bizottság megválasztott elnöke: dr. László Béla, a tár­saság megalakulásának elha­tározott napja: 1988. szeptem­ber 23-a, a várakozás idejének jelszava, Kölese yvel szólva: „Jókor szokjál e gondolathoz: a társaságban született ember nem önmagáé." Csorba Sándor ilyen emberekét — dicséretes őszinteségük ellenére — job­bára azért az otthon hallotta­kat szövik bele szavaikba, el­képzelhettem, hogy az elhang­zottakon kívül hányféle jelző­vel illethették öreg Traban­tunk műszaki állagát, vala­mint családunk társadalmi presztízsét. A Lada, s benne barátunk, csakhamar el is jőve — férfi­as fékezések jelezték érkezé­sét, nemkülönben tulajdonosa lendületét. Amit később a koc­canások sem mérsékeltek, amelynek nyomai rendre a kocsi elülső részén tünedeztek fel. — Siet a bácsi — próbáltuk dezinformálni értetlenkedő fiunkat, mert hát ugye első a felnőttek tekintélye. S nem csak az óvodástársi dicsekvések jelezték ismerő­sünk helyzetének módosulását. Egy külkerületben műhelyt nyitott, önálló lett, immár ne­ki voltak bedolgozói, velük láttuk megjelenni, ha a kör­nyéken javítani való akadt. Azán egy nap Gabi óvodai közléséből megtudtuk: kétszer akkorára cserélték szűknek bi­zonyuló lakásukat. Huszonhat évesen nem kis teljesítmény. Ettől kezdve immár iskolás­sá lett fiunktól értesültünk gyarapodásukról: Gabi néha videózni hívta volt óvodástár­sait. Az új környéken eléggé idegenül érezte magát, sok idős ember lakott. — Képzeld, apa — újságolta egy nap a fiam —, Gabiék el­adták a hi-fi tornyot meg a Ladát is, és a nagymamához költöztek; a családi házat fog­ják kibővíteni majd. Mivel fegyvereim palának értelem és türelem, tehát lo­gikus gondolkodás is, cseppet sem lepődtem meg, csak némi irigység lopózott belém, amint körülpillantottam szűk laká­sunk amúgy otthonos falain. Aztán jött a hír, hogy ősszel kezdődik az építkezés, de ad­dig még — mély lélegzetvétel a nagy tortúra előtt — jót nya­ralnak a rokonoknál, az NSZK-ban. Szeptember közepén, ami- után az osztályfőnököt már nem hagyta nyugodni a tény, hogy Gabi nem jön iskolába, a többi gyereket nyomozásra biztatta. így jutottak el a nagymamához, aki sebtében, a kapuban közölte: Gabi nem megy többet abba az iskolába, és ha majd ír a nagy lehető­ségek hazájából, Ausztráliából, ő a levelet elküldi a régi tár­saknak. Aztán gyorsan elfor­dult, nehogy meglássák a könnyeit. Nem kétlem, hogy boldogul­ni fognak. És lesütöttem a szememet a fiam előtt, akire nem hagyo­mányozhatok mást, mint fegy­vertáramat, mely türelem é» értelem. Foky Ottó csodál Éppolyan sokat, mint ami­lyen keveset árulnak el a lexikális adatok. A lakonikus tömörséggel megfogalmazott mondatokat egy rendhagyó kiállítás rendhagyó katoló- gusában olvashatjuk. A so­rok után az életmű, a negy­vennégy film már asszociá­ciókat ébreszt. Mert ha azt mondjuk, Didergő király bá­nata, St. Galleni kaland, Szeretem az állatokat, Casa- nova-KékszakálI, Makk Mar­ci, Misi mókus kalandjai, Éljen Szervác — és sorolhat­nánk tovább a filmeket —, megelevenednek előttünk a jól ismert mesefigurák. Gye­rekeknek és felnőtteknek egyaránt ismerősek, hiszen a televízió képernyőjéről bekö- szöntöttek az otthonokba. Most, a Vigadó Galériában adtak egymásnak randevút a mesevilág szereplői — Foky Ottó jóvoltából. Videofilmen, fényképen, bábfigurákká for­mában köszöntik a belépőt ismerősként. Olyan meleg barátsággal, mint ahogyan alkotójuk fogadja az érkező­ket. Hiába, az egykori peda­gógus minduntalan irányítja a művészt. Hogy miért vál­totta fel azt a pályát, amelyet őseitől örökölt? Szerette az iskolát, mégis megvált tőle, mert úgy érezte: a mesevilág figuráinak életrekeltésével tud igazán sokat nyújtani a kicsinyeknek. „Sohasem tud­tam tökéletesen megértetni magamat a szó segítségével" — mondja magáról. „Tágra- nyitott szemmel járok a vi­lágban, s pillanatok alatt minden jelenséget meg tud­nék fogalmazni a film és a gyerekek nyelvén. Például a minap végigjöttem a Váci utcán, szállingózott a hó. S Az 1927-ben született Foky Ottó pedagógusként felvéte­lizett az Iparművészeti Főis­kola színpad-film főtansza­kára, 1956-ban diplomázott. Majd tervezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban, ter­vezte és rendezte a báb- és tárgyanimációs technikával készült filmjeit. A Gyarmat utcai bábműterem megszer­vezője és éveken át vezetője volt. önálló műfajt terem­tett: a tárgyanimációt, amely ­nek világviszonylatban is is­mert művelője. Munkácsy-, Balázs Béla-díjas, kiváló mű­vész. szerettem volna a klasszikus mesevilágot filmre álmodni. Amikor ezzel előhozakodtam, számtalan ellenérv gátolta. Többek között az volt a fő ellenindok: ezek már elavult dolgok, nem kell a boszor­kány és társai a mai gyer­meknek. Pedig kell, minden kell, ami varázslatos, amit a nagy meseírók megfogalmaz­tak. Ez indítja meg a fantá­ziát, S alapozza meg, hogy eljussanak ahhoz a gondol­kodásmódhoz, amit például a számítógép megkövetel.” A tökélyre törekszik. Ezért fogalmazta újra, alkotta még kedvesebbre a tv-macit. Az esti mese filmjeit viszont át­adta a tanítványainak, mond­ván, nemigen ért ő egyet ez­zel a koncepcióval. Sokkal kidolgozottabb, sokkal mé­lyebb rnesefilmekre gon­dolt az esti mesékhez. Hiába, ez a művész sorsa. Látja, hogy mit kellene másként, mit kellene igényesebben. Kesereg: milyen kár, hogy korunkban eléggé leértéke­lődött a cizellálás. Az a ké­pesség, hogy mindent nagyon aprólékosan, nagyon szépen kidolgozzunk. Arról is szó esik, mennyire más a bábművészet a szín­házban és a filmen. Nem is gondolnánk, amennyire két szakma. Megmaradt mindig a filmnél. Most az utóbbi esztendők „találmánya”, a tárgyanimáció izgatja. Mi mindent ki lehet fejezni a tárgyak segítségével! Foky Ottó szerencsésnek érzi magát, hogy erre a pá­lyára juttatta a sors. Szeren­csésnek, hogy ennyi filmet tudhat maga mögött, s olyan együttgondolkodó stábbal dolgozhatott. A gyerekeket arra biztatja: „rajzoljatok Ottó bácsinak”. S ők rajzol­nak önfeledten. Miközben a televízió képernyőjéről rájuk köszöntenek ismerőseik: Mi­si mókus, Makk Marci, és a többiek. Erdősi Katalin ahogyon a hídhoz értem, jöt­tek Budáról a kocsik, ablak­üvegükön furcsa rajzokkal. Máris elképzeltem, micsoda jó film lenne ebből a témá­ból! És sorolhatnám a min­dennapi eseményeket. Természetesen túl egysze­rű lenne a művész munkája, ha csak az adott, látott ötle­tet forgatókönyv formájában beadná a stúdióba, aztán le­gyen belőle az, ami lesz. A bábfilmes mindenes: ötlet­adó, ha kell forgatókönyv­író, ha kell asztalos, de sok­szor maga csinálja a figurát is. Azután rendező, és ki tud­Lovagok a St. Galleni ka­landból ja még milyen tudásra van itt szükség. Ha jól megfigyeljük Foky Ottó filmjeit, mintha több nyelven beszélnének. 0 maga azt mondja: ezek szendvics­filmek. Elszórakozik rajtuk a gyerek és a felnőtt. Ám ha elgondolkodunk, rájövünk: sokkal többet nyújtanak puszta szórakoztatásnál. A gyerekek számára feltárja a mesék szépségeit. Azokat a mesefigurákat szólaltatja meg, akik alkotó gondolko­dásra, fantáziálásra készte­tik őket. A felnőtteknek pe­dig mélyebb filozófiával szolgál. Megtanít mindenkit játékosan gondolkodni. „Ha visszagondolok az ed­digi filmjeimre, örülök is, meg bánkódom is. Örülök, hogy sikerült sok szépet lét­rehozni, ezért szerencsésnek érzem magam. Fáj, hogy számtalan ötlet megmaradt, kiaknázatlanul. így például Tv-mese játék 1988. február 20. ff^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom