Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-17 / 40. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. február 17. Azt beszélik a városban... Rövid időn bel üt népszerű lett a város központjában kialakított, színvonalas édességbolt. Az autóbuszra várók is gyakran betérnek egy üdítőre, kávéra. (Farkas Zoltán (elvétele) Látás-mód N em titok, hogy az „Azt beszélik...” rovatunk kérdéseinek zöme a párt alapszervezeteinek információs jelentéseiből kerül az újságíróhoz. A legutóbbiban olvastam a következő mondatot: „A szemészeti szakrendelés a környező községeknek ne itt legyen, mert emiatt nagy a zsúfoltság.” Mit mondjak, mellbevágott a dolog. Hiszen olyan sokszor panaszkodunk amiatt, hogy a főváros— vidék viszony — finoman szólva — nem mindig kiegyensúlyozott. Erre kiderül, hogy egy alig-város- ban is akadnak, akik hasonlóan gondolkodnak. Mi vagyunk a város, minket illetnek az előnyök. És ezen a látásmódon nem segíthet a szemész szakorvos sem. (—pp) Az első díszpolgárok „Dr. Lévai Sándor 1926- ban született Büdszentmihá- lyon. Különféle állami és pártfunkciók után 1960-ban választották meg tanácselnöknek, mely tisztséget huszonegy éven át töltötte be. Irányításával a 70-es évek elejére településünk lebir- kózta évszázados elmaradottságát. Ezt fémjelzi a járdásttási program, illetve a megyében elsőként megépült törpevízmű- hálózat. Másokkal karöltve olyan közművelődési intézmények alapjait teremtette meg, mint a művelődési központ, a gimnázium, a rnú- zeum ...” — Nem is álmodtam, hogy iilyen megtiszteltetésben lesz részem. Azt ugyan sejtettem, hogy valami ikiészül, mert jöttek a tanácsról, az életem fellőd- érdeklődték, adatokat kértek, de nem árúlitáik el, thogy miért van minderre szükség. Éppen bent voltam a tanácsházán, amikor itthon kerestek, hogy elvigyenek a díszpolgári cím átadására. Ott tudtam meg, -a volt munkahelyemen, hogy miént a nagy sürgés-forgás, hogy én leszek az egyik kitüntetett. — Azt a huszonegy évet magamban ikiét ciklusra oisz- toirn: az első felében az elmaradásunkat kel'lett valahogy behozni, kövasutat, járdáit, különféle intézményeket építeni, a második szakaszban ped'ig a várossá válás feltételeinek megteremtését tűztük ki célul. Kezdetben ikev-és pénz jutott a településfejlesztésre, ezért amit lehetett, társadalmi munkával, (lakossági hozzájárulással oldottunk -meg. Ebben ,a városban olyan volt az ösz- szefogás, hogy soha -nem kellett azért pénzt kiadni, hogy egy útépítéshez követ hordjanak az emberek. A -strandfürdő, a termálkút zömmel társadalmi munka -eredménye. Nagyon akartuk a várossá válást, s ennek érdekében mindenki mag-tette a tőle telhetőt. Emlékszem, amikor a városias jéllleg érdekében rátértünk az emeletes családi házak építésére, az első két év -alatt készült el... — Bgy tanácselnök soha nem hajthatja úgy álomra a fejét, hogy „nia, minden munkát elvégeztem!” Egyál- tallán, az alvásra sem juitott túíl sok lidő. Egyszer ígértem azt a féleségemnek, hogy a bizottsági ülés biztosan véget ér este nyolcra, úgyhogy hamar -hazamegyek, akkor Akinek megvalósult az álma Tiszavasvári várossá nyilvánításának második évfordulója tiszteletére a végrehajtó bizottság két díszpolgári cím adományozását javasolta a városi tanácsnak. Az egyikre dr. Lévai Sándort tartották méltónak, aki több, mint két évtizeden át a település tanácselnökeként tevékenykedett, a másikra Varga Jánost, az Alkaloida Vegyészeti Gyár nyugalmazott igazgatóját. Dr. Lévai Sándor sem sikerült az ígéretet betartanom. Attól fo-gva azzial búcsúztam tőle, hogy éjfélre valószínűleg itthon leszek. Mi volt .az én feladatom? Úgy érzem, -az, hogy megálmodjam, mi-t kell megvalósítanunk. És iaz állmaim jórészt valóna váltak. Talán még a régi vesszőparipámból, ,a ik,is- áüattkertből i-s lesz v-alami: ,a GAMESZT -már sikerült az ügynek megnyerni, csak az iskolás gyerekeket -kéül még valahogy mozgósítani. — Miin-t az állat kert szervezése is mutatjá, nem vonultam végleg vissza >a munkától. Gyakran megfordulok a tanácson, mint a zártkerti intézőbizottság elnöke. És ha van egy ikis -szabad -időm. kutatással foglalkozom: a tárgy Tiszavasvári újabb kori története ... „Varga János 1911-ben született Büdszentmihályon. Kőművessegédként kezdett az Alkaloidában, majd 1950- ben csoportvezetőből választották meg a gyár első munkásigazgatójának. Ö indította el az Alkaloidát a háború utáni fejlődés útján, munkássága alatt lett a kis üzemből világhírű gyár, a környék ipari centruma, munkásvonzereje.'’ Ha V-arga János kérését teljesíteni lehetett volna, akkor e sorok helyén nem ál[Varga János na semmi. Mert akármiről mesélt, mindenhez hozzáfűzte, hogy ezt nem kell az újságban megírni. Végül abban állapodtunk meg, csak olyan egyszerűséggel szabad róla szólni, ahogy ő az egész életét végigélte. „Amiket én tettem, azokért már megkaptam a méltó jutalmat...” Nem tudott róla, hogy díszpolgárnak javasolták. Amikor a tanácselnök és a párt- titkár felkeresték és közölték vele a hírt, a könny is kicsordult a szeméből, annyira jólesett neki, hogy a város így megbecsüli. Az ipar fejlesztéséért kapta a (kitüntető címet; a mákgubó és az Alkaloida elválaszthatatlanul kapcsolódik Tiszavasvári nevéhez, stilizált mákgubó szerepel a város címerében is. Kőmúvesseg'édibőll laboráns lett a harmincas évek elején, Kábái Jánosné mellett dolgozott. M,ajd kinevezték az áztatócsopo-rt vezetőjének, s munkájára oly nagy -szükség volt, hogy -a háromszori behívó ellenére -sem en-g-edíték el -a gyárból. A háború allatt a vezetők elmenekültek, -s \a munkások — köztük Varga János — őrséget alakítottak, hogy megmentsék az üzemet. Sikerült is megakadályozniuk, hogy felrobbantsák az Alkaloidát. Megmentették a műszer-éket, az alapanyagokat, így -a felszabadulás után akadálytalanul indulhatott meg ,a termelés. V-arga Jánost az üzemi bizottság elnökhelyettesévé választották, 1949-ben pártlifkár lett, egy évvel -későtoib ig-azgiató. Azonnal beiskolázták, mert -a hat elemi és -a -két ipari kevésnek 'bizonyult, szerves vegyész szákon végezte el -a gazdasági és műszaki akadémiát. Az ellenforradalom -ala-tt többször leváltották, de nem hagyta ott a gyárat, amikor újból szükség lett rá, ismét vállalta az igazgatóságot. „Kétmillió forint kárral vettem á-t -az üzemet, d-e ettől kezdve minden évben si- 'került nyereséget osztanunk.” Belefáradt a munkába, d-e a mini-szt-ériumból nem -engedték el azonnal nyugdíjba: meg kellett várnia, -amíg elkészül -a 800 millió forintos nagyberuházás, -a kémia III. és kémia IV! épülete. El is fáradhatott, hiszen -a negyvennégy év -alatt egyetlen napot sem töltött táppénzen. Ki-tüntetéseit hosszú lenne felsorolni, egyébként -is ez olyan téma, -amiről — -szerinte — nem kell írni... Bartha Andrea Az oldalt összeállította PAPP DÉNES ... hogy nem túl vigasztaló, amikor ugyan alkalmas fogyasztásra a víz, csak éppen gusztustalan. Előző városi oldalunkban már szó esett a szennyvíztisztító kapacitásának szükséges növeléséről. Azóta konkrét lépések is történtek az ügyben. A tanács és a vízmű -vállalalt tárgyalásainak eredményeként eldőlt, hogy idén és jövőre 3—3 millió forintos ráfordítással bővítik a szennyvíztisztító teljesítményét. I-de kívánkozik egy másik SZAVICSAV-hír is: strandnyiitásna (a vállalat és a tanács kooperációjában, mintegy kétmillió forintos költséggel) elkészül két gyermekmedence, s feszített víztükrűvé alakítják á-t a nagy gyógymedencét. ... hogy egyértelműbbé kellene tenni a központi ABC mögötti parkírozóban az egyirá- nyúsítást.-Már megredelték az újabb behajtani tilos táblát, s -amint megérkezik, kihelyezik a Mesterek Háza belső sarkához — remélhetőleg ez megoldja a gondokat. . . . hogy még mindig nem teljesült az ígéret: továbbra is nyitva tarthat a Szeles kocsma. s ami még sokaknak nem tetszik: a sportpálya hátsó bejáratánál újabb büfé épül. Szerintük inkább arra kellene törekedni, hogy a fiatalok hasznos időtöltését szolgálja több helyiség. Kezdjük az utolsó megjegyzéssel. Minden bizonynyal igaz, d-e van a dolognak -egy másik oldala is: jó néhány ifjúsági rendezvény fulladt kudarcba érdektelenség miatt, s a könyvtárakra sem igen kellett még kitenni ia ,,Megtelt”-táhlát. (Megjegyzésünk: nem újabb helyiségekre lenne elsősorban szükség, hanem a meglévőket kellene tartalommal megtölteni, a fiatalokat valóban vonzó programokat szervezni.) A kocsmákra visszatérve annyit, hogy még mindig nem lesz rossz arány, hogy kettőt — a Szelest és -a régi büfét — bezárnak, és egyet nyitnak helyette. (Újább megjegyzésünk: az alkoholizmust még sehol sem sikerült tiltással, kocsmák bezárásával megszüntetni.) . . . hogy a sáros, vizes útszakaszok mellett lakók szívesen készítenének árkokat.-Ennék aztán tényleg semmi akadálya nem lehet. Leg- •feljebb az, hogy nem konkrét területekre vonatkozóan merült fel a -kérdés. Ha a tanács műszaki csoportjánál egy-egy utca lakói jelzik ilyen igényüket, a szakemberek kijelölik az árkok nyomvonalát. ... hogy igény lenne a csomagok munkaidő után történő házhoz szállítására.-Már másfél évvel ezelőtt felvették a kapcsolatot a postaigazgatósággal ez ügyben. A válasz már akkor kedvező volt, csak nem sikerült eddig beszerezni a gépkocsit. A jelek szerint azonban még az első fél évben megérkezik az autó Ti- szawasváriba, s ezzel nemcsak a házhoz szállítás lehetősége teremtődik meg, ha-- nem Szorgalmatoson ás József házán megvalósul a mozgóposta-ellátás is. . .. hogy 87 végére ígérték a fizikoterápiás kezelés megvalósulását, de még mindig nem kezdődött meg. Pontos határidőt most :sem tudtak mondani a helyi szakemberek. Minden feltétel adott a kezeléshez, „csak” a műszerek nem érkeztek még meg. (A megyei tanács egészségügyi osztályától azt a felvilágosítást kaptuk, hogy minden bizonnyal egy hónapon belül megkezdődhet a kezelés Tiszavasváriba-n.) Nyílt napok a tanácson Nyílt államigazgatási napokat szervez márciusban a városi tanács hatósági osztálya. Azon a héten reggel nyolc órától délután négyig folyamatos ügyfélszolgálatot tartanak. Az érdeklődők többek között szabálysértési ügyekben, lakásügyi kérdésekben, tartási, életjáradéki szerződésekkel kapcsolatban, segélyezések ügyében, kisiparral, kiskereskedelemmel, anyakönyvi igazgatással és mais kérdésekkel összefüggő problémáikban kaphatnak felvilágosítást, tanácsot, sőt az egyszerűbb dolgokban azonnal intézkednek is a szakemberek. A nyílt napok idején jogpropaganda előadásokat is tartanak a tanácson, az iskolákban, esetleg az érdekképviseleti szerveknél. Ha sikeresnek bizonyul a kezdeményezés, akkor a későbbiekben rendszeressé teszik. Üzem a téglagyárban? Még semmi nem végleges, nem biztos, de bíztató tárgyalások folynak arról, hogy a régóta kihasználatlanul álló volt téglagyár területén új üzem létesüljön, amely több tucat új munkahelyet is jelentene. A KE- MÉV-től kapott tájékoztatás szerint — ha más, ezzel kapcsolatos üzleti megbeszéléseik sikerrel járnak —, betonkeverő telepet létesítenének, előregyártott elemeket készítenének, tetőszigetelő blokkokat alakítanának méretre a téglagyárban. Ha megvalósul az üzem, akkor a lakosságnak és közületek- nek értékesíteni is fogják ezeket a termékeket, ezzel a környék ellátása is javulna. A tárgyalások folytatódnak A VÁROSTÖRTÉNET LAPJAIRÓL Kútba dobta szeretője urát Idős emberek elbeszélése és emléke nyomán lép- ten-nyomon felbukkan a múlt egy-egy darabja. Az alábbiakat is tőlük hallottam. Városunknak van egy olyan része, aminek mai lakói sem tudják talán, hogy régen, a XVIII. században Zsidómajornak hívták. A Zsidómajor a mai Nagybecskerek utca végén a zsidótemető és az R. Kovács féle telkek területén volt, (A földesurak és a felsőbb hatóságok akadályokat gördítettek a zsidók letelepedése elé, mert egészen az 1848-as törvények meghozataláig nem minősültek egyenjogúnak.) Az idősek azt is elmondták, hogy a megszűnt északi temetőben egy kút volt még az 1800-as évek derekán is, amit zsídómajorkút- nak neveztek. A kút az adatszolgáltatók szerint „igen jóvízű” volt. A zsi- dómajorkúttal kapcsolatban élt még az öregek emlékezetében az, hogy 1857- ben „sánta Nácsa Marci” csizmadia egy éjszaka beledobta a „szeretőjének az urátlf Czakót, úgy hogy figyelmét a csillagok mutogatásával elvonta. Nagy baj azonban nem lett, mert Czakó bundában volt, s ez fenntartotta a víz tetején, majd a kiabálásra odasi- etök kihúzták. Ez a sánta Nácsa Marci volt különben az is, aki 1857. május 15-én az őt is megcsaló szeretőjének a házát dühében, világos nappal, a tettenéréskor felgyújtotta. Ebből olyan tűzvész kerekedett, hogy a templom és tornya, az iskola és vagy 120 lakóház égett le. Sánta Nácsa Marcit elérte méltó sorsa: Nagyváradra vitték, és soha sem került többé vissza. Balogh László nyugdíjas iskolaigazgató TISZHVHSVARIBAN
