Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-17 / 40. szám
évfolyam, 40. szám A \: 1,80 FORINT 1988. február 17., szerda M A A falu stratégiája 3. oldal Miből lesznek a milliók 3. oldal Elmondták, hogy az utóbbi években számottevően növekedett a kisszövetkezetek Andrej Gromiko hazánkba látogat Moszkvában kedden bejelentették, hogy Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé- k elnöke a napokba' atalos baráti latoga- hazánkba érkezik. Az MTA Világgazdasági Kutató Intézete megalakulásának 15., elődje, az Afro- Ázsiai Kutató Központ létesítésének 25. évfordulója alkalmából kedden nemzetközi konferencia kezdődött a TOT Szállóban. Simái Mihály akadémikus, az intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta: a tanácskozás témája, „A struktúra- és stratégiaváltás feltételei a XX. század végi világgazdaságban” az egyik legfontosabb világgazdasági probléma. Szükséges, hogy a kutatók mélyrehatóan elemezzék a világgazdaság ‘rendkívül ellentmondásos helyzetét, keresők a választ arra a kérdésre, hogy meg lehet-e úgy reformálni a jelenlegi kapcsolatrendszert, hogy az elősegítse a súlyos problémák megoldását. Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese a többi közt elmondta: az utóbbi másfél évtizedben a magyar társadalom egyre nyitottabb a világ felé és nem csak gazdasági, hanem politikai és kulturális értelemben is. Ez nagyon fontos — hangsúlyozta — mert ez az előfeltétele annak, hogy társadalmunk hatékonyan tudjon beilleszkedni a mindinkább erősödő, egységes világrendszerbe. Bognár József akadémikus, az intézet megalapítója, az MTA Gazdasági Kutató Intézeteinek főigazgatója a világgazdasági korszakváltás berob bánásáról szólva elmondta: feltehető, hogy az ipari forradalom kibontakozása óta a gazdaságtörténelemnek ez a legnagyobb eseménye, összes jelenségei és konzékvenciái még nem bontakoztak ki. Éppen ezért a 70-es évek közepétől intézetük legfontosabb törekvése a korszakváltás jelenségeinek megismerése. Gyorsabb ügyintézés Számítástechnika a megye tanácsain A számítástechnika nagyarányú elterjedése nem kerülte el a tanácsi szervek munkáját sem, hiszen a megnövekedett feladatok, a rengeteg adat nyilvántartása megkövetelte a korszerűsítést. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács is egyik fontos feladatának tartja a számítástechnikai rendszer kialakítását a megye településein. A nyilvántartások gépesítése megkönnyíti az államigazgatási dolgozók adminisztrációs munkáját, több idő jut az érdemi ügyintézésre. Mindez a lakossági ügyek jobb és gyorsabb intézését teszi lehetővé, ami az állampolgároknak is érdeke, s ezzel hosszabb távon a társadalmi munkaidő- alap védelmét is segíti. A megyei tanácson már több éve felvetődött a korszerűsítés lehetősége, azonban akkor még a SZÜV-nél végzett nagyszámítógépes feldolgozást helyezték előtérbe. Ez azért nem volt célszerű, mert az így rögzített információk felhasználása nehézkesnek bizonyult. Az új fejlesztési elképzelés a városok és a nagyközségek személyi számítógépekkel történő ellátását jelölte célul, s hogy a helyi tanácsok által vezetett nyilvántartások adatait helyben dolgozzák fel. Az új fejlesztési program kidolgozása előtt megalakult a Tanácsi Informatikai Koordináló Bizottság, melynek feladata a számitógépes fejlesztés előkészítése, a végrehajtás folyamatos figyelemmel kísérése. Minden megyei szakigazgatási szervnél és .minden városnál van egy-egy dolgozó, aki az adott területen felelős a feladatok végzéséért. A megyei tanács vb. Igazgatási osztályán megalakítottak egy háromfős számítástechnikai csoportot, amelynek feladata többek között a rendszerek alkalmazásának összehangolása, a programok bevezetésének előkészítése. A helyi tanácsoknál 1987-ben 13 darab C—64 és 23 darab IBM PC/XT számítógép volt üzemben. A jobb ügyintézés érdekében cél, hogy az országos számítógép-hálózat fokozatos kiépítésének lehetőségeként lépcsőzetesen megteremtsék a tanácsi szervek, emellett a KSH és a SZÜV által működtetett számítógépek közötti adatátvitelt. A fejlesztés több ütemben történik, s ennek során minden beérkező adatot feldolgoznak számítógépen. Már megvalósították a lakcímváltozások számítógépes feldolgozását, a tanácsi dolgozók személyzeti, valamint a kisajátítások megyei nyilvántartását. Február elsejétől valamennyi városi tanácsnál az elsőfokú kisiparos-ügyintézés is gépi úton történik. Nemsokára az ingatlanok és lakók nyilvántartása is megvalósul ezen a módon, a programon most dolgoznak a szakemberek. A megyei tanács számítástechnikai csoportja a már más megyékben bevált programokat vette át, azonban a jövőben saját programok kifejlesztését is tervezi. A megye a saját erejéből érte el a mostani eredményeket. Az országos szervek azokat a megyéket támogatják anyagiakkal. amelyek már korábban hozzákezdtek a korszerűsítéshez, s így a számítástechnika terén több eredményt tudnak felmutatni. A további fejlesztés érdekében azonban megyénk is számít a központi segítségre. M, M. L. SZÖLÖPRÉSEK, TERMÉNYDAKALÓK KISTERMELŐKNEK. Jól hasznosítható kisméretű szőlőpréseket és terménydarálókat készítenek kistermelőknek a pusztaszabolcsi Salina Gépgyártó és Tömítéstechnikai Vállalatnál. Az elektromos meghajtású darálókból 12 ezret, szőlőprésből pedig 18 ezer darabot szállítanak a kereskedelemnek. Ezek mellett úgynevezett könnyű műszaki gumitermékeket is gyártanak. (MTI fotó) aránya, és részesedése a szövetkezetek együttes teljesítményéből. Az OKISZ érdek- képviseletébe tartozó szövetkezetek száma az elmúlt év végén 2864 volt, ebből 2228 kisszövetkezeti formában tevékenykedett ; termelésük részaránya meghaladta a 40 százalékot. Az új adórendszer viszonylag kedvezőbb lehetőségeket teremt a kisszövetkezeti gazdálkodók részére, ennek eredményeként az év elején jelentős átalakulási folyamat indult meg a hagyományos, nagyobb létszámú szövetkezetek körében. A kisszövetkezeteknek ugyanis nem kell ellenér- tékadót fizetniük, nem vonatkozik rájuk a keresetszabályozás, 'központilag nem szabályozott a vezetői érdekeltség, beruházásaik után az általános forgalmi adót teljes egészében visszaigényelhetik, s az adóalapba nem számít bele az alkalmazottak bére. RUGALMAS MUNKA VÁLTÁS Végre „kinőtt a főidből” a városi tanács leendő épülete, amely meghatározza majd a tiszavasvári főutca új arculatát is. (Tiszavasvári összeállításunk a 2. oldalon.) Hímzett Híz valutáért A nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetnek már évek óta jó kapcsolata van nyugati cégekkel. Az idén is több helyre szállítanák hímzett blúzokat, női ruhákat. A főszezon március 10-ig tart, s hetenként szállítják külföldre a termékeket. Mindezt bérmunkában végzik, a partnerek küldik az anyiagot, s a szövetkezet feldolgozza. A bérmunka legfőbb megrendelői nyugatnémet vállalatok, de amerikai cégnek is készítenek gyenmekpólótaa t. A tervek szerint az első negyedévben a bérmunka során 4 millió forint feletti értéket termelnek. Mint Balogh Zoltánné, a szövetkezet elnöke elmondta, megpróbálnak mindig a piaci igényekhez alkalmazkodni. Ha szükséges, váltanak, s átallnak új termékek készítésére. A rugalmasságot mutatja az is, hogy év elején a szolgáltató egységnek kevesebb a munkája, az ott dolgozó nőket egy rövid időre átteszik a szalagra s ők besegítenek a határidős munkák elkészítésében. Bár ez más jellegű tevékenység mint amit a szolgáltató egységben végeznek, az asszonyok hamar beletanulnak. Tulajdonképpen mind a kiét fél jól jár a munkások mozgatásával. A szövetkezet a vállalásokat teljesíteni tudja, a dolgozók pedig munkaidejüket kihasználva megkeresik a szokásos havi bérüket. A szövetkezet szolgáltató egysége több mindennel foglalkozik. Javítanak ruhákat, kabátokat, zászlót, üléshuzta- tot varrnak s méret után készítenek ruhákat, öltönyöket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első hónapokban kevesebb a munka, aztán júliustól novemberig itt is sóik a tennivaló: középiskolás lányoknak és fiúknak az egyenruháját varrják, de eleget tesznek többek között néptánccsoportok megbízásának is. Átalakulás előtt a szövetkezetek Sajtótájékoztató az OK/SZ-ban A kisszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, eredményeiről, problémáiról sajtótájékoztatót tartottak kedden az OKISZ székházában. A pénz E gy szakmai tanácskozás szünetében gyla- ikorló szakemberek ■arról beszélgettek, hogy egyre nyomasztóbban hat a pénztelenség és a pénz ára. Megerősítette ezt 'később Ziakor’ József, a varsátny- gyürei termelőszövetkezet elnöke is. Miután eszmét cseréltünk a zárszámadásról, megtudtam, hogy szerény nyereséggel, de Végül is nyereséggel zártak — az elnök kijelentette: nem tudja, hogy mi lesz. Nehéz ma pénzhez jutni. A banknál nincs hittel. Máshomnian — több gazdaságból — is érkezett hír, sőt la televízió is foglalkozott vele, hogy a gazdálkodás továbbviteléhez hiányzik a forint. Emiatt most nagy iaz aggodalom. Mii lesz? A mezőgazdaság, amióta a világ-világ, 'soha nem tudott meglenni .az úgynevezett zöldhitel nlél- fcül. A banktól zöldbi'teüként kapott pénz arra szolgált, hogy a gazdák műtrágyát, vetőmagvakét és más olyan anyagokat vásároltak, amelyek szükségesek a kalászos gabonák állagának feljavításához, a tavasziak vetéséhez. A zöldh'i'telt — amint a terményt betakarították — visszafizették. Ha 'tömegével lennének olyan gazdaságok, amelyek tőkeerősek, a zölihitel késése, vagy elmaradása nem okozna gondot. Sajnos ilyen gazdaság csak elvétve akad a megyében, a többség hitelre szorul. Hitelt vesznek fel annak ellenére, hogy magas a kamat. Ez utóbbi ellen csak takarékossággal tudnak védekezni. A takarékosságra a pénz magas ára kényszerít és ez helyes. Nem lenne jó viszont, ha központi 'intézkedés vagy banki magatartás olyan abszolút takarékosságba kényszerítené az üzemeket, hogy se hitel, se kamat. A kamiatot, úgy ahogy kibírja egy gazdaság, de az elmaradt fejtrágyózásnak, a jónál silányabb vetőmagnak, vagy a kihagyott talajerő-visszapótlásnak nagyon nagy kára lenne. A mikor a varsánygyü- írei elnökkel beszélgettem, hittel jegyeztem meg, megoldódik a dolog. Ezt továbbra is hiszem, de aggaszt, hogy jön a tavasz. Mihamarább trágyázni és vetni kellene. S. E. FEJLESZTÉS TÖBB ÜTEMBEN MOSZKVAI BEJELENTÉS aizetközi konfeicucia Budapesten Korszakváltás a világgazdaságban
