Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

2 Kelet-Magyaronxág 1988.február 1. Szatmáriról látszik egy mőifodrász üzlet, két szeszmentes presszó és egy élelmiszerüzlet (vegyes­bolt). Van még néhány eladó telek, amelyre lehet jelent­kezni Az egyik olyan, amelyről már fentebb esett szó: egymás mellett van az üzletnek és iá lakásnak való telek. Erre a területre olyan kereskedő jelentkezését vár­ják, laki üzletében élelmi­szert, zöldséget és gyümöl­csöt árusítana. Van egy 200 négyzetméteres terület, ame­lyen csak üzletet lehet épí­teni, 'továbbá három kisebb terület is tulajdonosra vár, amelyeknek áLapterülete 100—100 négyzetméter. Az utóbbi telkeken ,a lakosság részére javító szolgáltatáso­kat szeretnének megvalósí­tani, min t például cipőjaví- tás, kulosmá'solás, rádió-tv javítás stb. Az említett tel­kek sarkokon találhatók, s ezáltal könnyen megiközelít- hetölk. A telkek elidegeníthe- tők, vagyis megvásárolhatók, s a vállalkozónak kell felépí­tenie az üzletet. Feltétel az is, hogy olyanok vehetik meg, akik kereskedelmi vagy szol­gáltató tevékenységre szóló engedéllyel rendelkeznek. A telkek megvételére február 10-iig jelentkezhetnek az ér­deklődők. A környék még egy új üz­lettel gyarapodik majd, ugyanis a Csalóköz és a Ko­rányi utca találkozásánál is van egy 200 négyzetméteres üzlet építésére alkalmas 'te­rület. A gazdálkodó szervek­nek pályázatot írt ki a váro­si tanács, s nemsokára meg­lesz a döntés, hogy melyik vállalat építi majd fel. Az üzlet Csak élelmiszerbolt le­het, s még ebben az évben el kell készülnie. Telekkínálat kereskedőknek Golfpálya a Kraszna-parton Interpelláció Video, alkohollal Tutaj járat a Tiszán Aszalt sárgarépa A Zöldért fehérgyarmati hűtőházában — többek között — 65 dolgozó három műszak­ban a szárítót üzemeltetve készít sárgarépa-aszalványt, még 30 vagont feldolgozva. Ezt követően a vállalkozó­kedv űjabb bizonyítékaként 10 vagon cékla hasznosításá­val próbálkozik a szatmári üzem kollektívája. Ez összes­ségében február végéig ad munkát a szárítóüzem dolgo­zóinak. Jelenleg tárgyaláso­kat folytatnak a gyarmati szárító további hasznosításá­ra a Bács megyei Zöldért ve­zetőivel. Petrezselyemgyökér szárított állapotban: ez lesz a következő feladat közel egy hónapon keresztül. Már a jövő szezonra is gon­dolnak a szatmáriak. Ubor­ka, káposzta, sárgarépa és paradicsom termesztésére kötnek szerződést a termelő- szövetkezetekkel. Nábrád, Pe- nyige, Szatmárcseke, Tisza- kóród, de Milota, Botpalád vagy éppen Csaholc vagy Kölese közös gazdaságai is adnak bérbe területeket tag­jaiknak, hogy itt az említett termékek előállításával segít­sék a lakossági ellátást, illet­ve a konzerválási munkát. BOHÖZAT A NYÍREGYHÁZI SZÍNPADON. Molnár Ferenc Józsi című bohózatának be­mutatására került sor szombaton este a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A kétrészes darabban a színház neves művészei működtek közre Salamon Suba László ren­dezésében. Baloldali képünkön Szigeti András és Csikós Sándor (fent), Safranek Károly (jobbra lent)! Józsika szerepében Schlanger András Simor Ottó ölében. Mögöttük Zubor Ágnes és Pap Éva (jobboldali képünkön). (Elek Emil felvételei) Nem 'is dlyan régen még gyümölcsösök voltak látha­tók Nyíregyházán a Korányi utca két oldalán, most pedig már egy új városrész van ott kialakulóban. Körülbelül 250 lakást építenek fel a tu­lajdonosak, s a terület nagy­sága és a leendő lakók száma megköveteli, hogy a lakóte­lep .építésiével együtt olyan hálózat is létrejöjjön, amely biztosítja az alapellátást és néhány fontos szolgáltatást. Ennek érdekében a Városi Tanács Termelés-eilátásfelü- gyeleti Osztálya már telévé úgy hirdetett meg telkeket, hogy a lakóház felépítése mellett a tulajdonos vállalja az üzlet felépítését és üze­meltetését is. Vannak vállal­kozók, s most már biztosnak Uj nyelv Új nyelvet talált ki egy odesszai mérnök, összesen kétszáz tőszóval, csupa olyannal, amelyik egyetlen nemzetközi nyelviben sem szerepel. A 'tízezer szavas új nyelv az ,,aliundi” elnevezést kap­ta. A kétszáz tőszó variációi­ból áll. Szavai rövidek, álta­lában legfeljebb öt, illetve hatbetűsök. Képzési módjuk a kínai nyelvéhez hasonló. A nyelvtant viszont az espe- rantótól vette kölcsön az odesszai nyelválkotó. ^alamhnaráfló Mi ,ehet •»obb egy Januári esős V^aidlliupaiauc. vasárnapon attól, hogy a csa­lád apraja-nagyja galambkiállításra megy. A Nyíregyházi Disz- és Haszongalamb Tenyésztő Egyesület tagjainak ha­gyományos kiállítását a nyíregyházi Városmajor úti műve­lődési házban január 30-án és 31-én közel kétezren ke­resték fel. A kiállítóteremben 45 tenyésztő 22 galambfajtát mutatott be, de volt ott óriáskígyóbébi, majom, mókus, fürj, papagáj, tengeri malac és japántyúk is. A kiállított ga­lambokat szigorú zsűri díjazta. Felvételünkön három fi­gyelemre méltó példány: balra a parókás galamb, kiváló minősítéssel, jobbra a Kaizer fajtagyőztes és lent a tisztelet- díjas magyar fodros. (E. E.) Előny a Korányin Sándor Miklós két évtizede irányítja a tunyogmatolcsi művelődési ház munkáját. Előtte pedagógus volt a köz­ségben. 1985-ben a település megyei tanácstagja lett. El­mondta például korábban, hogy a községben a 16 éven aluliak rendszeres vendégei az áfész szerződéses üzeme­lésű vendéglátó egységeinek (kocsmáinak). Ezekben olyan videoprogramokat vetítenek (nyíregyházi diszkóssal), me­lyek nem a MOKÉP video­tékából valók. Adót nem fi­zettek, zsebből zsebbe (jegy nélkül) vándorolt ‘a pénz; közben italozás. Ez jellemez­te „a kultúrát»’. Áz áfész illetékesei úgy vélték, a for­galom növekedése mindenki­nek érdeke. (A Fehérgyar­mat és Vidéke Áfész vette a videomagnót.) A tanácsülésen elhangzot­tak után is ment minden úgy, mint korábban. Hetekkel ké­sőbb a művelődési házban (!) ellenőrizték a filmvetítést, a tanácsi közvetítéssel, jeggyel, elszámolással szervezett vi- deodiszkót. Majd ezt később megismételték a művelődési házban. Ezt követően kapott értesítést a hozzászóló, hogy az ellenőrzés megállapította: a tunyogmatolcsi művelődési házban minden szabályszerű­en történik, az észrevételezés tehát nem állja meg a he­lyét (!?). Sándor Miklós — aki a me­gyei közművelődési bizottság elnöke is — az elmúlt megyei tanácsülésen újból interpel­lált az ügyben. — Negyedszázada élek a községben. Sok^ családi életet láttam tönkremenni ital mi­att. itt sikerült elérni, hogy rendezvényeinken nem do­hányoznak, s a táncos ren­dezvények is szeszmentesek. Fontosnak érzem, hogy a ti­zenéveseket védjük ezektől a káros hatásoktól. Én nem iszom szeszt (soha nem is italoztam), ennek ellenére nem akarom azt, hogy senki ne igyon. Azt azonban igen, hogy gyerekek italozásához ne asszisztálhasson senki, üz­leti érdektől vezéreltetve sem. Gondolom, nem mindenki tapsol azért, hogy nem hagy­ta annyiban? — Nagy szavak nélkül mon­dom: én, amikor elvállaltam a jelölést, tudtam, hogy ké­nyelmetlen feladataim is lesz­nek. Nem személyes ellensé­geskedést akarok. Ügy ér­zem, joggal elvárja mindenki ebben az országban, hogy a törvényt e témában is meg­tartsák. A megyei tanács ön­álló napirendként tárgyalt er­ről. Sajnos, a helyzet máig sem változott. Én nem adom fel, s hiszem, nem csalódom. Vendégcsalogató változások Gergelyiugornyán Az egész Alföld talán leg- ihangulatosabb, legérintetle­nebb tája a FeJső-Tisza vi­déke, melyet évről évre mind többen keresnek fel. A beregi oldal leglátogatottabb üdülő­helye a gergelyiugornyai fö­veny, itt egy-egy nyári hét­végén több ezren is megfor­dulnak. Az ugornyai strand, de maga az egész vidék ki­meríthetetlen a látnivalók­ban, a lehetőségekben, ám a vendéglátás ma már alig-alig képes kielégíteni az igénye­ket. Ezt ismerte fel a Szabó les - Szatmár megyei Zöldért, s ezért is ajánlott egy ma még különösnek tűnő üzletet avá- sárosnaményi áfésznek: pró­bálják meg közösen ellátni a vendégfogadás tennivalóit. Mint Kovács István, a Zöldért igazgatója elmondta, az idegenforgalmi fejleszté­sek több lépcsőben valósul­nak majd meg. Az idén elké­szül a komplex fejlesztési és rekonstrukciós program, de az elgondolások kivitelezésé­hez már az idén szeretnének hozzákezdeni. A legtöbb Fásítás januárban Ebben az évszázadban nemigen fordult még telő a mostanihöz hasonló enyhe tél. Havait mindössze há­romszor láttattunk, azt Is mutatóban. 'Többször .is meg­dőlt az 'évszakhoz viszonyí­tott melegirekord, legutóbb három napja, almikor az or­szág különböző részein plusz 18 Celsius-foikioit miértek. Ar­ra sem volt még példa, hogy januárban 'erdőt telepítsenek. A nyírbogáéi Rákóczi Tsz- ben a jó édőt 30 hektárnyi er­dő telepftésévei hasznosítot­ták. Merülőfal az ősláp védelmében Mint ismeretes, 1986-ban a nyírbátori cipőgyárban a föld alatti olajtartály 'lyuika- dása következtében a gyár környéki talaj olajjal telíitő- döitt. A csapadékcsatornán ét az olaj akikor is megjelent a Nyírbátor-Vasvári főfolyá­son. Az olajkáf-elhárítás so­rán a cipőgyár talajcserét hajtott végre .a szennyezett gyári területen. Az enyhe, csapadékos időjárás követ­keztében a talajvíz most is­mét kimos olajat arról a szennyezett területről, ahol az épületek elhelyezkedése mi­att 1986-ban a talajcserét nem tudták végrehajtani. Az ősláp védelmében a védekezést folytatjuk, a csa­padék mennyiségének növe­kedése (miatt a hétfői napon újiabb 4 mérüliőfal elhelyezé­sével biztosítjuk az őslóp tápvizének olajmentességét — tájékoztatta vasárnap la­punkét dr. Szlávik Lajos igazgató, védelemvezető. munkát a Bereg Hotel tevé­kenységének. belső arcának átformálása adja majd. Re­mek adottságai ellenére a szálloda évek óta veszteséges, ennek megszüntetéséhez gyö­keres váltásra van szükség. A .tervek szerint lakályosabbá teszik a szobákat, gazdagab­bá a kínálatot. Az idei ár- és jövedelem- változások átrendezték a ke­resletet az idegenforgalom­ban is. A kispénzű üdülők aligha tudják majd napokon át fedezni az éttermi étkezés árait. A társulás tagjai arra törekednek tehát, hogy meg­teremtsék az olcsó, gyors ét­kezés feltételeit a parton, s elfogadható áron nyújthassák majd különféle szolgáltatá­saikat is. A vállalkozás finanszírozá­sához mintegy hatvanmillió forintra van szükség. Ennek jó részét az alapítók állják, de számítanak egy szeletre a megyei idegenforgalmi alap­ból is. Az összeg többségét a szálloda rekonstrukciójára, bővítésére szánják, s fel sze­retnék kelteni az érdeklődést a vidék iránt a nyugati tu­ristákban is. Ha az elképze­lések valóra válnak, egyebek mellett lesz itt mini golfpá­lya, teniszpálya, automata te­kepálya, szalma, s aki akar­ja, ló hátáról ismerkedhet majd Bereggel. Aki pedig a természet szabad ölére vá­gyik, felülhet családostól egy tutajra. A parton egyszerű, de jól felszerelt halászkuny- hókat szándékoznak felállíta­ni, ahol útközben megpihen­het a romantikára, s csendre vágyó vándor. B. G. A tárgyalóteremből Börtönben 11 évig Az elmeszakértői véle­mény Nagy Sándor alkalmi munkás, nyírvasvári lakos­ról az alábbiakat tartalmaz­za: hét általánost végzett, primitív személyiség, rend­szeresen fogyaszt alkoholt, s ennek következtében az al­koholos jellemtorzulás kez­dődő tünetei tapasztalhatók nála. Agresszív, indulatki­törésekre hajlamos, külö­nösen ittas állapotban. Nagy Sándor mindössze huszon­két éves, de többször volt már büntetve súlyos testi sértések, lopások, rongálá­sok miatt. A fiú egész családja rend­szeresen iszik: az édesapa, foglalkozására nézve ács, az édesanya és az egyik test­vér is. Ez azonban mindad­dig nem okozott komolyabb gondot, amíg az édesanya meg nem halt és az apa, Nagy Béla új asszonyt nem hozott a házhoz. Abba a ház­ba, amely fele részben Nagy Sándort és testvérét illette meg, anyai örökségként. Egy fedél alatt laktak négyen és gyakran tört ki a patália amiatt, hogy a két fiú nem dolgozott, a közös kiadások­hoz egy fillérrel nem járult hozzá. A „hangulat” különö­sen akkor hágott tetőpontjá­ra, ha mindannyian ittasak voltak... ... Mint tavaly november elsején, amikor Nagy Sándor lalkalmi munkát vállalt, s es­tére részegre itta magát. Ott­hon ittasan találta az apját és a mostohaanyját is, s összeverekedett velük, mert iaz asszony pénzt követelt tőle. A verekedést az utcán folytatták, a fiú egy nadrág­szíjjal ütlegelte az öreget. A testvérek választották szét őket, az egyikük az apa, má­sikuk az öccse védelmére kelt. A verekedés után fél órá­val ment haza némileg le­csillapodva Sándor és a test­vére, Béla. Ahogy beléptek a házba, szidalmak özöne fo­gadta őket s ebből ismét szó­váltás lett: Béla a veszekedés- hevében felpofozta és az ágyra lökte az öreget. Áz apa erre felkelt, bement a kam­rába, kezére húzott egy mun­kavédelmi kesztyűt, s egy 80 centis stílfűrészlánccal rá­vágott a pofozkodóra. Sán­dor felszólította őket, hogy hagyják abba, mert valakit agyon fog ütni... Válasz nem érkezett, idősebb Nagy Béla kezébe vett egy ásót — amit Sándor kicsavart a kezéből és nagy erővel a homlokához vágott. Az apa a hatalmas ütést követően még tizen­két napig életben maradt a kórházban, de az agyroncso­lódás és agyzúzódás az or­vosi beavatkozás ellenére is a halálát okozta. Nagy Sándort a megyei bí­róság emberölés büntette miatt tizenegy évi szabadság- vesztésre ítélte, s elrendelte az alkoholista ember kény­szergyógyítását. Az ítélet jog­erős. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom