Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
1988. február 1. Kelet-Magyaromig * Itt a 11-277! Balogh József újságíró válaszol Köszönöm a kérdéseket. Van, amelyikre nem tudok válaszolni, ilyen például Tóth Lászlóné levele, aki tizennyolc társa nevében kérdezi: ha közterületen bővítik társulásban a villanyhálózatot, miért nem igényelhetik vissza a forgalmi adót? Sajnos, a megválaszolásában sem tudtak segítségemre lenni, de a jövő héten szerencsémre találkozom a pénzügyminiszter-helyettessel és remélem, egy hét múlva már közölhetjük a helyes választ. A nyugdíjasok nevében kérdezte egy háziasszony a Tanácsköztársaság tér 3-b61: miért romlott a lecsókolbász és a kenőmájas minősége? Erre sem lehet látatlanban válaszolni, a húsipari vállalat vezetői személyesen fogják megkeresni és megvizsgálni panaszának okait. A Kalevala sétány egyik lakója tette szóvá, hogy a Közterületfenntartó Vállalat dolgozói rongálják azokat a konténereket, amelyeket ők 15 ezer forintért megvettek. Soltész József, a vállalat igazgatója kapott már erről két bejelentést, a vizsgálatot megkezdték és ha véget ér, akkor lesz csak pontos válasz. Ha azt állapítják meg, a konténerek rongálódása nem természetes elhasználódás következménye, akkor természetesen ingyen kicserélik azokat és lesznek következményei a vállalaton belül Sokan kérdezték: ha kap a magyar állampolgár világútlevelet, miért nem érvényes az a Szovjetunióba? A világútlevél önmagában még nem jogosít beutazásra, csak öt- szocialista országba, továbbá Ausztriába, Finnországba és Svédországba, máshová ugyanis vízum szükséges. A Szovjetunióba nem kell vízumot kérni, viszont belső intézkedéseik szerint csak meghívólevéllel lehet beutazni. Korábban egy televízióműsor is'foglalkozott ezzel a kérdéssel, akkor azt válaszolta a Szovjetunió külügyminisztériumának képviselője, hogy sajnos, még n,em tudtak olyan fogadási feltételeket teremteni, olyan utakat építeni, hogy nyugodt szívvel kinyithatnák a kapukat a turisták előtt. Útlevéllel kapcsolatos Sipos Árpád nyíregyházi lakos kérdése is: azt nem érti, miért kell a 14 éven aluli gyerekeknek is útlevelet kérni? A válasz kézenfekvő. Ha .Magyarország lakói állampolgári jogon utazhatnak külföldre, akkor a csecsemőt is megilletik ezek a jogok. A szülők beleegyezése azért szükséges ... Sok kérdést kaptam egy örökösföldi lakostól, aki nem kívánta megnevezni magát. Az első az volt: mikor rendezik örökösföld forgalmát. Most tavasszal. Mivel az . úgynevezett második ütem még építési terület, ott csak az építkezések befejezése után rendezhetik a területet. Megépült az orvosi rendelő — folytatta a kérdező — azt Ígérték, hogy január 1-től már megnyitják, de a mai napig erre nem került sor. Most költöznek — kaptuk a választ a tanács, egészség- ügyi osztályától — ma február 1-jén már fogadják a betegeket. Miért nem építenek gyógyszertárat a butikok helyett? — ez is az örökösföldi telefonáló kérdése. A butikokat kiskereskedők építik, nekik van pénzük. A gyógyszertárat a gyógyszer- tár központnak kellene építeni, de nincs rá pénz. Tudják, hogy szükség volna rá, miként Borbányán is elkelne •egy patika, de ezekből csak akkor lesz valami, ha pénze lesz a vállalatnak. Mikor lesz telefon, legalább nyilvános telefon örökösföldön — hangzott a telefonáló utolsó kérdése. Egy van a hőközponttal szemben és az idén még négy ikerfülkét telepítenek. Ez azt jelenti, hogy Örökösföldnek nyolc telefonja lesz. Mogyorósi Lászlónak közlekedéssel kapcsolatos kérdései vol- • tak. Az első: reggelente a Der- kovits utcába a város felől érkezőknek hosszú ideig kell várakozni, hogy befordulhassanak. Ezt néhányan úgy játsz- szák ki, hogy elmennek a szélső sávban Tiszavasvári felé, a következő utcánál visszafordulnak és elsőbbségük lesz a már régen várakozókkal szemben. Miért nem helyeznek el megfordulni tilos táblát? Értelmetlen volna, mert akkor egy utcával arrébb fordulnának vissza az ügyeskedők. Kifogásolta a konzervgyár, húsipari vállalat, TITÁSZ bejáratánál tapasztalható áldatlan állapotokat is Mogyorósi László. A válaszadásban Hegedűs Csaba, a Közúti Igazgatóság főmérnöke segített. Elmondta, hogy a megnyugtató megoldás az lehetne, ha megszüntetnék a konzervgyár bejáratát, ez azonban felborítaná a kialakított technológiai folyamatot. Nagy város lett ez a kis város, itt is előfordul immár, hogy egy-egy célt nem a. legrövidebb úton lehet megközelíteni. Szóvá tette még Mogyorósi László, hogy veszélyes kifordulni balra a Szabolcs utcából a Bethlen Gábor, illetve az Erkel Ferenc utcáról a gumigyár felé. Felülvizsgálják. Hány taxit bírságoltak már meg — ez is Mogyorósi László kérdése — amelyet azért tett fel, mert szerinte is rendszeresen megsértik a közlekedési szabályokat. Ilyen kimutatása nincs a rendőrségnek, nem is lehet, ■hiszen a helyszíni bírságok kiszabásánál még a rendszámot sem jegyzik fel. Amikor ilyen sokfajta taxi van, a rendszám egyébként sem mondana semmit. A hőerőmű zajszintjét kifogásoló Bethlen Gábor utcai lakosok panaszát eljuttattuk a megyei környezetvédelmi titkárhoz. A Kossuth utca 2— 4—6. lakóinak panaszára visszatérünk. BÉBIPŰRÉ almából. RFRIPÜRF ALMÁBÓL Ez év májusáig II millió 800 ezer üveg meggy ízű bébi püré elkészítésére kapott DCDIrVnC HLrlADv/li. megrendelést a Szovjetunióból a Nyírség Konzervipari Vállalat nyíregyházi gyára, ami 5900 tonna alma alapanyagból készített pürének telel meg. Első képünkön Kornyitás Éva a feldolgozásra kerülő almát válogatja, második képünkön Offra I-ajosné a zárógép kezelője. (Császár Csaba (elvételei) Reklamáltak a tápboltosok és a sofőrök „FelMtísítottak, kevesebbre...” — Rosszul járunk a bruttósítással, kevesebbet keresünk, mint tavaly! Pedig úgy tudjuk, hogy ez törvénytelen! — hívta fel szerkesztőségünket csütörtökön egy nyíregyházi telefonáló a gabonaforgalmi és malomipari vállalattól, ám önmagát nem nevezte meg. — Most kapjuk az első bruittósított fizetést — hallottuk Ajtay István műszak- vezetőtől. — Eddig a hónap 27-én vehettünk fel 1000— 1500 forint közötti előleget és 12-én volt a végfizetés. Ezen túl mi is egyszer kapunk bért egy hónapban. Nekem például eddig 29,10-es órabéremet bruttósították 31 forintra. Persze, tudom, hogy ez nem béremelés. Ami hátrányosan érint bennünket: eddig három műszakban dolgoztunk, ezentúl csak délelőttös és éjszakás műszakot szerveznek. Első fizetés — Én azt nem értem — folytatja Ménes József fűtő —, hogy engem is a minőségi bérezési csoportba soroltak. Pedig nem tudom, hogy egy gázkazánfűtő miként javíthatja a minőséget... Jávór Jánosné címkéző eddigi 22,40-es órabérét 25,50-re bruttósították — mutatja a január 13-án kapott stencile- zett levelet. Trencsémji József né raktári segédmunkás is hasonló papírt kapott. — Mi még igazából nem tudjuk felmérni, mit jelent számunkra a bruttósítás. Majd ha megkapjuk az első fizetést, talán okosabbak leszünk. Ki, mikor kap kiegészítést? — Munkáscsoportonként szerveztünk belső tájékoztatást a dolgozóknak — mondta a nyíregyházi körzeti üzemvezető. Barátfalvi László. — Itt az adott foglalkozású emberek vitathatták meg a területük sajátosságait. Éles, kemény és nem mindig egyértelmű helyesléssel álltunk fel e beszélgetések után! Különösen a tápboltosok és a gépkocsivezetők zúgolódtak. Nézzük, mi adhat okot a nézeteltérésre! A nyíregyházi körzeti üzemben eddig a 33 tápboltban az eladók alapfizetést és jutalékot (3—4000 forint és 1,90—2,10 forintot takarmánymázsánként) veMiem vagyok az a nagy ÍV jóstehetség, mondja Stohanek —, de ha megkérdezték volna, előre megmondom: jön majd az árengedmény. Négy évszak, ugyanannyi szezonvége és kiárusítás. Miért van ez? Egyesek szerint, mert volt tél (az Északi-sarkon) sőt jövőre is lesz tél (talán nálunk is) és jól jön majd a kiscsizma, nagy csizma, hócsizma, kiskabát, nagykabát, bunda. Ezt mondták egyesek. Mások, közgazdaságtanban jelesek, a szezonvégi kiárusítást a raktárgondokkal, a készletezési problémákkal, a lekötött forgóeszközzel magyarázzák. Nincs hely az új árunak, másrészt adózni kell a raktáron porosodó cuccokért, de ami a legdöntőbb, az el nem adott áru leköti a tőkét, azt a pénzt, amiért a kereskedelem új, divatosabb, szezonjellegű ezt meg azt rendelhet az ipartól. Ez is egy magyarázat, de az is, amit a legendás hírű kereskedő Khón bácsi mondott! Valamiből élni kell. Jut eszembe a szakállas vicc, az adoma, miszerint Khón bácsi jövedelemadójának csökkentését, sőt eltörlését kérte. Kérését azzal indokolta és könyvelésével igazolta, tiszta ráfizetés a seft. Akkor miből él kérdezték tőle? Ja, kérem, válaszolta a kereskedésben ■Ilii megedzett kisöreg, szombaton és vasárnap zárva tartok! Gyanítom, manapság is ez a helyzet. A mi kereskedelmünk is abból él és virul, hogy szombat, vasárnap zárva tart, illetve időnként árengedményesen szezon végen kiárusít. Ez utóbbinak tömegpszichózisa van. A 20—40 százalékos árcsökkenés úgy hat az emberekre, a vásárlókra, mint egy jól irányzott lórúgás. Még az is rohan venni és pénzt költeni, aki különben megfontolt, számító, smucig és garasos, avagy téli álmát alussza. Végre olcsón vehet! De mihez képest? Az idei szezonvégi kiárusítás néhány sajátosan új vonására is érdemes odafigyelni. Ami 'teljesen új, hogy rögtön a 15 százalékos általános áremelkedés után csökkentik számtalan cikk árát. - Új továbbá a kereskedelmi egységek elhatározása, miszerint van aki egy hétig, más két hétig kí- ' nálja az olcsó portékát. Van aki 10—20 százalékot, más 20—40 százalékot enged az árból, de olyan is akad, aki 50 százalék ár- csökkentést hajt végre. (Egyet fizet, kettőt kap.) Ez bizony már önállóság, vállalkozás és minden, ami most divatos. Ezek után én már csak a végeredményre vagyok kíváncsi. Lesz aki kiszámolja, hogy az idei első szezonvégi kiárusítással mennyit takarítottunk meg. Mi a lakosság. Jó lesz tudni, üres zsebbel hallani, hogy a lakossági megtakarítás egy- milliárd kétszázmillió forint. Ehhez azt is jó lenne tudni, hogy a következő fizetésig vajon miből élünk? Seres Ernő hettek fel. Az idei évben 15 tápboltosnál megszűnt az alapfizetés és csak a jutalékra számíthatnak. Több pénz — több munkáért — Nagyobb teljesítményre igyekszünk ösztönözni a tápboltosainkat — fogalmaz a vállalat igazgatója, Makrai László. — Jó pár kis falusi boltban keresett az üzletvezető mondjuk 5 ezer forintot, az üzlet rezsije is magas volt és mégsem hozta a kívánt forgalmat. A ráfizetés gyarapítása nem célunk. Ha viszont növeli a forgalmat a boltos, értelemszerűen többet kereshet. A másik vitás csoport a gépkocsivezetőké. Kulcsár István 12 év-Q dolgozik a vállalatnál, két éve jár egy IFA- teh er autóval. — Kérem szépen, nekem a tavalyi alapfizetésem 3200 forint volt, ezt most „felbrut- tósították” 3100 forintra. Tóth Árpád áruforgalmi ügyintéző — akihez a gépkocsivezetőik tartoznak — így indokol: — Ha 21 munkanapot veszünk alapul, akkor a törvényes 174 órára eső keresetet bruttósították. Viszont a teljesítményprémium kiegészítette még a kocsivezetők jövedelmét. Eddig százszázalékos teljesítmény esetén 62,50, január elsejétől 85 forint jár. Ennek kellene ellensúlyozni a megszokott túlórák miatt tavaly kapott nagyobb pénzt. Ám a túlórára ugyanúgy nem lehet teljesen biztosan számítani, mint a százszázalékos teljesítményre. A gépkocsivezetőik sem mindig tehetnek arról, hogy egy nap két vagy hat fuvart teljesítenek. — Ám milyen alapon lehetne ugyanolyan bérrel elismerni a kevesebbet dolgozó munkáját, .mint a jobban húzóét? — mondta Makrai László igazgató. — A gépkocsivezetők közül sem mindenkit, hanem '10—15 -őt ér i nt hátrányosan a bruttósítás. M.i azt az elvet valljuk, hogy ugyanolyan munkáért keressenek ugyanúgy az emberek. A nagyobb teljesítményre ösztönzünk. De nem szabad úgy értelmezni a kormányrendeletet, hogy az eddig kevesebb munkával ugyanannyit kereső most is kapja meg a megszokott pénzt csak azért, mert ,a bruttósítással nem járhat rosszabbul. Bizalmi testületi és munkásgyűlésen vitathatták meg a dolgozók a várható helyzetet. Tóth Kornélia SZERKESZTŐI NOTESZ Fedezet Mi újat lehet még mondani a bruttósításról? Lassan kiütést kapok, ha ezt a szót hallom — mondja ismerősöm, bár •— mint lapunknak ezen az oldalán is olvashatjuk — a művelet igazi vizsgája az első fizetéskor lesz a napokban. A nagyvállalat gondterhelt főkönyvelője viszont amiatt méltatlankodik, hogy egy fontos tényt nem egészen pontosan értelmezünk. Köztudott: azonos feltételek és azonos teljesítmények mellett senkinek sem lehet kevesebb a nettó keresete az idén. mint tavaly. Ez így is van, ám a dolog korántsem ilyen egyszerű. Sok vállalatnál 10—15 elemből tevődik össze a kereset, s előre bruttósítani jórészt csak a fix órabért, s az alapbért tudták. (A többiből mindenki a munkája arányában részesedik.) Ám az azonos teljesítményt a termelőhelyeken korántsem egyes emberenként. hanem vállalati szinten fogják fel a pénzügyi szakemberek. Tehát az egész vállalatnak kell azonos nyereséget felmutatni ahhoz, hogy legyen alap, fedezet a fizetések felszorzásához. Tudniillik a vállalatoknak ki kell gazdálkodniuk a bruttósításhoz szükséges összeget. Ez pedig — a szabályozó rendszer, a piaci viszonyok ismeretében — nem is olyan könnyűnek ígérkezik 1988-ban. „Ha nem sikerül az egész vállalat szintjén azonos eredményességgel dolgozni, mint tavaly, akkor kényszerlépésnek kell következnie. Ez pedig nem más, mint az elbocsátás, hiszen az eredmény nélküli bérfizetés a csőd szélére juttathatja a vállalatot.” Talán soha eddig nem volt ilyen egyértelmű az egyén és a vállalat érdek- közössége. Ennek ismeretében máris jobban érthető, miért kell mindenkinek fegyelmezettebben, takarékosabban, eredményesebben dolgoznia... A. S.
