Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. január 4. Misii a I der, die, das I Nyíregyházi német nyelvkönyve Almában Kicsi Kópé találko­zott Pattal, a szóbuborékkal, aki elvitte őt a nyelvek biro­dalmába, a Német Szóország­ba. Így kezdődik az a könyv, mely pár napja jelent meg a Reflektor Kiadó gondozásában, s a címe jelzi — Mesél a der, die, das —, hogy az alapvető német nyelvtan elsajátítását szeretné segíteni. A könyv egyik szerzője Kósáné dr. Oláh Júlia, aki a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a német tanszéki csoport docense. A másik szerző pedig Kertész Sándor, lapunk munkatársa, ő készítette a rajzokat. Kósáné dr. Oláh Júlia: — A német nyelvtan alapjait nehéz a gyermekekkel megértetni, hiszen alig vannak fogalmi is­mereteik. Ezért egy mesét ta­láltam ki a szókirályról, és gyermekeiről, a der-, die-, das- ról. mely nagyon tetszett a ta­nulónak. Amikor láttam, hogy ez bevált, következett a többi történet. Aztán arra gon­doltam, hogy ha mindez még rajzban is meglenne, még szem­léletesebb és eredményesebb lenne. Egyik dolgozatomban foglalkoztam a gyermek- és if­júságirodalom és a képregény kapcsolatával. Nálunk ez a mű­faj nem elég ismert, pedig sok országban kísérleteznek azzal, hogyan lehet beépíteni a peda­gógiai munkába, többek között az idegen nyelv oktatásába. — A képregény önálló műfaj, mely saját eszköz- és kifejező­rendszerrel dolgozik — folytat­ja Kertész Sándor. — Három éve vezetek a főiskolán egy kí­sérleti képregény stúdiót, mely­nek egyik fontos feladata az, hogy megtaláljuk azokat a ki­fejezési formákat, területeket, ahol a műfaj kitűnően alkal­mazható. Most elvont fogal­makat, nyelvtani kifejezéseket kellett szemléletesen ábrázolni, mint például a határozatlan névelő vagy a múlt idő. Sok munkámba került, míg a gra­fikai rendszert kitaláltam, de miután már ráéreztem, gyor­san haladtam a munkával. A könyvben 15 nyelvtani me­se található, melyek azonos rendszer szerint épülnek fel. A kiadványt a szerzők alsó tago­zatos gyermekeknek készítet­ték, s ennek megfelelően szó­anyaga megfelel a nyelvi osz­tályos tankönyvek szókincsé­vel. A kiadó megrendelte tő­lük a folytatást, amely az el­képzelések szerint országisme­ret lenne. Nemsokára kazettán is kapható lesz a könyv anya­ga dalokkal bővítve. <m) Hiába bontotta fel a bíró­ság K. István és felesége há­zasságát, a volt férj tovább­ra is a záhonyi közös lakás­ban maradt, amit a bíróság az asszonynak és két kiskorú gyermekének ítélt meg. A férfi nem dolgozott, rend­szeresen ivott, s mivel min­den — alkalmi munkával szerzett — pénzét italra köl­tötte, megette a gyermekei elől az ennivalót. A családta­gokat rendszeresen verte, sőt az is előfordult, hogy kiza­varta őket a házból, s az anya munkahelyén töltötték az éjszakát. A két gyerek gyakran ment fáradtan, hi­ányos felszereléssel az isko­lába, mert apjuk még más­nap reggel sem engedte be őket a lakásba. Egy alkalom­mal K. István törött üveget tartott a lánya nyakához és így kényszerítette volt felesé­Tárlat a tetőtérben is Hegújul a Bagolyvár A Selyem utca 12. sz. alat­ti ház, közismertebb nevén a Bagolyvár, 1927—28-as évek­ben épült Smiják István ter­vei alapján. Egy vállalat igaz­gatójának volt a lakása ab­ban az időben, s az épület nemcsak emeletével, hanem külső formájával is kitűnt a környék földszintes házai közül. A II. világháború után használták irodának, párthe­lyiségnek, s egy időben a TÜZÉP székháza is volt. Ké­sőbb megint lakásokat ala­kítottak ki az épületben, melynek felújításán egyre kevesebb figyelmet fordítot­tak, s úgy látszott, hogy nap­jai meg vannak számlálva. Akkor javasolta az azóta fia­talon elhunyt Csernussi End­re tanácselnökhelyettes, hogy az épületet képzőművészeti kiállítások megrendezésére kellene átépíteni. A gon­dolatot tett követte, s most már a szemünk láttára alakul, formálódik az egykori ro­mos házból Nyíregyháza ga­lériája. A tervező, Kulcsár Attila ügyelt arra, hogy az épü­let külsőleg ne változzék meg, de ugyanakkor szüksé­gessé vált, hogy a régi épü­let déli falához egy új épü­letrészt építsenek. Ebben ala­kítják ki az előcsarnokot, s ide kerül át a főhomlokzat is, mely a galéria és a mű­velődési központ közötti kör­útra tekint majd. Az elkor­hadt gerendák helyett új te­tőszerkezetet kapott az épü­let, melynek befedése nagy­jából már elkészült. A téliesí- tést elvégezték, így a belső munkálatokat fűtött helyen tudják folytatni. Az építők megpróbálják visszaállítani eredeti állapotába a belső elemeket, szerkezeteket. Íves ajtókat is készítenek, hogy a korhűséget megőrizzék. A galéria megtekintésének sorrendje eltér majd a meg­szokottól, ugyanis az előcsar­nokból nem a földszinti ki­állítóterembe lehet tovább­menni, hanem az emeletre vezet fel lépcső, ahol három terem lesz. Innen az eredeti lépcsőn a tetőtérbe lehet fel­jutni, ott a tervek szerint kisplasztikái kiállítások lesz­nek. Az emeleti részek meg­tekintése után következik vé­gül a földszinti két terem­ben lévő képzőművészéti al­kotások megtekintése. (magyar) 40 millió forint árbevétel az Elitásznál Tavaly közel negyvenegy millió forint árbevételt pro­dukált az Elitász Kisszövet­kezet, amely a megye egész területén hűtőgépeket, -pul­tokat, -kamrákat, hűtőháza­kat, tévét, rádiót, háztartási gépeket és neonreklámokat javít. Lakossági szolgáltatást mintegy 12 millió forint ér­tékben végzett. A kisszövetkezet egyébként a megalakulásának 5. éves jubileumát ünnepli. Az árbe­vétele az öt évvel ezelőttihez képest csaknem megduplázó­dott, jelentősen növekedett a vagyona is. Az Elitász 90 tagú kollektívája már négy­szer kapott miniszteri kitün­tetést. Takarékszövetkezeti ki- rendeltséget épített az új­fehértói szövetkezet Nagy- kállóban, 4,2 millió fo­rintos költséggel. A tervek szerint a jövőben itt in­tézhetik pénzügyeiket a nagykállói takarékszövet­kezeti tagok. Galériás hivatal a bútorboltban Bővítik az OTP.t Az elmúlt esztendőben volt 75 éves a Takarékpénztár épülete Nyíregyházán. Az idő múlása az öregedő falak­ban is egyre több kárt okoz, ezért úgy döntött az OTP A tárgyalóteremből Elitta az „állami” tartásdijat gét, hogy olyan dolgokat te­gyen meg neki, amihez sem­mi kedve nem volt az asz- szonynak. Tavasszal a család már nem bírta tovább az apa zsarnokoskodását, s K.-né egyik ismerőséhez költöztek. Ez idő alatt előfordult, hogy a bíróság által megítélt, — s K. István által meg nem fi­zetett — tartásdíjat, amelyet az állam fizetett a két gyer­mek után, a közös lakásban maradt férfi vette fel, s in­nivalóra költötte. Feleségét még az idegen házban sem hagyta békén, utánament, erőszakkal behatolt a laká­ba és botrányt csapott. K. Istvánt az elkövetett cse­lekmények miatt feljelentet­ték, s a kisvárdai bíróság fe­lelősségre vonta. Két rend­beli kiskorú veszélyeztetése, valamint egy rendbeli ma­gánlaksértés miatt 2 év pró­baidőre felfüggesztett 1 évi szabadságvesztésre ítélték, kötelezték, hogy vesse magát alá az alkoholisták kényszer­gyógyításának, valamint hogy 90 napon belül létesítsen ál­landó munkaviszonyt. Az íté­let jogerős. B. A. megyei igazgatósága, hogy szobáit, termeit felújítja 1988-ban. A teljes rekonstrukció több szakaszban történik. Az igaz­gatóság megvásárolta azt a helyiséget a Dózsa György utcán, mely nem is oly régen még bútorüzlet volt, s elő­ször ez kerül átalakításra. A munkákat már januárban el­kezdik, s a befejezése után ide költözik át a nagy pénz­tárterem, s ott kezdik meg a felújítást. A Dózsa György utcai teremben a tervek sze­rint galériás megoldás lesz, hogy minél jobban kihasz­nálják a teret. A helyiséget úgy alakítják át, hogy egyik fele ügyfélfogadásra lesz al­kalmas, a másik fele pedig az OTP dolgozóinak lesz a munkatere. Amikor a nagy pénztárte­remben is befejeződnek a munkálatok, a két helyiség között megoszlik a munka. A Dózsa György utcai részleg­ben foglalkoznak majd a hi­telekkel, s az ügyfelek által jól ismert régi nagyteremben pedig a betétekkel. Mejoldát az «reílirtnlá'n nyíregyházán „Átmossák” a szennyvizet Előttem kiét pohár víz. Az ■egyikben szürkéssárgás, fur­csa szagú folyadék, a másik­ban színtelen, szagtalan, lát- szófllag ivóvízminőségű. Az új nyíregyházi szennyvíztisztító telepen végighaladó víz az ■említett változásokon megy keresztül. ■Megkezdődött a próbaüzem a Felsősima határában épült II. számú szennyvíztisztító telepen. A 265 millió forin­tért megépített létesítmény naponta 10 ezer köbméter szennyvizet képes megtisztí­tani. Miivel a régebben épült (Kótaji út) telep kapacitása napi 30 ezer köbméter, így a kettő együttesen Nyíregyháza szennyvíztisztítási gondjait körüli) elül 2000-ig képes megoidianli. Most már a me­gyeszékhely csatornázásában 'kellene sürgősen élőre lépni. Tóth György, a Kótaji úti ■telep vezetője: — A II. számú telep meg­építése előtt Nyíregyházán az Arany János utcai áteme- lőiaknát újjá kellett építeni — említi. — Onnan a Derko- vtits utcai átemelőiig nyomó­vezetéket létesítettünk. Azok szennyvíűSkormányzásra is al­kalmasak, azaz ba az egyik telep túlterhelt, akkor a má­sikra juttatja a szennyvizet. A Derkoviits utcától a II. szá­mú szennyvíztelepig is nyo­móvezetéket fektették. Ott a beérkező szennyvizet először mechanikai tisztítás­nak vetik alá, majd a bioló­giai tisztítás következik. A vízben lévő szerves anyagok ■itt bomlanak le. Ezután az „átmosott” szennyvíz az utó­ülepítőbe jut, végül a Nlagy- szók-tóba. Ott az algák, a moszatok és a nád a vizet to­vább tisztítják, s az végűi a környezetre ártalmatlan ál­lapotban a IX. számú főfo­lyásba jut. A keletkezett iszapot föld­medencében helyezik el. Az URH-rádiós távműködhető- berendiezéséknek ‘köszünlbetö- en pedig a létesítményben minimális létszámú kezelő- személyzetet kell foglalkoz­tatni. Az ilyen kapacitású te­lepek közül a nyíregyházi az országban a legkorszerűbb. Cselényi György Szörfök a legelő fölött Máriapócs és Kisléta hatá­rában még csak egy csende­sen megbúvó patakocska az a vízfolyás, amit a levelekiek ,ja Magyi-fo.lyó”-na,k titulál­nak. Elnevezését bizonyára onnan kapta, hogy Magy község keleti részén öbiösö- dik ki először, összegyűjtve a határ talajvizét. Ez a víz a 4-es számú főfoiyási csator­na, ami a leveleki víztározót táplálja. Tizenhét éve kezdőditek a gáfcépítési és felduzzasz'tási munkáltatok, 1976-bain volt a műszaki átadás. A tározó tel­jes felitöltés állapotában a maga 255 hektár területével jelenleg megyénk legnagyobb vízfelülete. A mérési adatok szerint a legtisztább, minősé­gi víz itt megtalálható. A horgászegyesület meg­alakítása szinte a felduzzasz­tással kezdődött. Jelenleg kö­zel háromszáz tagja van az egyesületnek, jelentős szám­ban gyermek és fiatalkorúak. Évente rendszeresen megren­dezik itt a MAHOSZ Felsza­badulási emlékversenyt. Akadták már horogra kapi­tális példányok is, melyeiket ■szákolnii kellett. Az egyesü­let az érdeklődők részére el­készített egy típusterveit a istégépítésme. A Leveleki Községi Közös Tanács parcellázást végzett a víztározó környezetében. Az új földtörvény értelmében a tulajdonosoknak birtokába kerül az elvi építési enge­déllyel rendelkező ingatlan. A telkek részben közművesí­tettek. Az elektromos áraim rendelkezésre áll, az utak ki­építése és aiz ivóvíz eljuttatá­sa folyamatban van. Hamarosan talán szörfök fogják szelni az egykori le­gelő fölött elterülő víztükröt, és már a sellők sem fognak ihiányoznli. Sáfrány Tivadar Látkép megyénk legnagyobb víztározójáról, melynek part' ján szaporodnak a hétvégi házak. Működésben az előülepitó, mögötte a levegőztető meden­ce. Horgászparadicsom

Next

/
Oldalképek
Tartalom