Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

1988. január 4. Kelet-Magyarország 3 M egjelent az újságok­ban, hogy 1988-ban a mezőgazdasági fel­vásárlási árak is lényegesen változnak. De nem csupán egyszerű árváltozásról van szó, hanem olyan árrende­zésről,-amely tartósan meg­határozza és megváltoztat­ja a korábbi értékviszonyo­kat. Ebben a változásban min­denekelőtt azt kell megje­gyezni, hogy a termeltetői, termelői, kereskedelmi kap­csolatokban teljesen új helyzetet teremt a szabad­áras termékek körének je­lentős növekedése. A me­zőgazdasági szférában ha­tóságilag rögzített termelői ára kizárólag csak a tejnek lesz. Ezzel szemben a vágó­sertésekre az új hatósági árformát, az úgynevezett garantált árat alkalmazzák. Ennek lényege, hogy a ga­rantált ártól lefelé nem le­het eltérni, viszont a pia­ci helyzetnek megfelelően a garantált ár növekedhet. Jellemző lesz a hatósági ár­formánál a tájékoztató ár. A tájékoztató ár nem köte­lező érvényű, kiindulási alap ahhoz, hogy vevő és eladó a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelően a tényleges árban megálla­podjék. A tájékoztató ártól le és felfelé el lehet térni. Tájékoztató ára lesz a jö­vőben az étkezési búzának, Á termelők biztonsága a kukoricának, a takar­mánybúzának, takarmány- árpának és a vágómarhá­nak. Minden más mezőgaz­dasági termék a piacon a szabad termelői árformába tartozik majd. A szabad­árakat a termeltetők és ter­melők közösen alakítják ki. A gazdálkodók szemével nézve a felvásárlási árak változását, az első és leg­fontosabb kérdés az: „Jó ez nekünk?” A válasz egyér­telműen tömör lehet: igen. Csakhogy az életbe lépett árpolitika alkalmazása nem olyan egyszerű, hogy egy pozitív tőmondat erejével előnyét igazolhassuk. Ve­gyük például az egyetlen hatóságilag rögzített árat, a tej árát. Ebben a legmaga­sabb ára az első osztályú tejnek van, télen 8 forint 12 fillér, nyári időszakban 7 forint 52 fillér. Ezzel min­den gazda szívesen kiegyez­ne, csakhogy a tejet négy minőségi osztályba sorolták, így a 8 forint 12 filléres ár­ból — ha túlzottan magas a csiraszám — könnyen lehet 7 forint 72 fillér. Á tej tisz­tasága, minősége tehát olyan értékcsökkentő vagy értéknövelő tényező, amivel számolni kell. A minőségi követelmény nem újkeletű a mezőgazda- sági termékeknél. A nagy­üzemek és kistermelők a korábbi években már ta­pasztalhatták a minősítések előnyét, hátrányát és nem­csak a tejnél, de vágóserté­seknél, húsmarháknál, ga­bonaféléknél, zöldségnél és általában minden termék­nél. Az eredmények jók. Megint csak a tejre hivat­kozva, Szabolcs-Szatmár te­héntartásban első az ország­ban, tejtermelésben az el­sők között van, de a minő­ségi tejtermelés miatt sem kell szégyenkezni. Az új ár, a minőségi feltételek tehát mindenképpen kedvezőek, vagy azok lehetnek, ha még következetesebb lesz a mi­nőségi termelési törekvés. Más termékek árairól szól­va: sertéseknél a garantált ár és az ehhez kapcsolódó felárak új lendületet adhat­nak a tenyésztésnek, növel­hetik a hizlalási kedvet. Itt a megyében évek óta több mint százezer hízott sertést értékesítenek a termelők. Voltak hullámvölgyek és csúcsteljesítmények. Az új árpolitika a termeltetők és termelők magatartásától függően hozzájárul egy sta­bil, hasznot hajtó, kiegyen­súlyozott termeléshez. A mezőgazdasági felvá­sárlási árak változása — fi­gyelembe véve a termelői elégedetlenségeket, a koráb­bi gyakorlatok fogyatékos­ságait, — új szakaszt nyit. Egyfelől az árutermelés nö­vekedését, ezen belül a mi­nőség javulását szolgálja, másfelől a termelők bizton­ságát, a termelési kedvet kívánja növelni. Az új árakra, árformákra alapoz­va a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpo­litikai célok megvalósítha­tók, hiszen kialakult (ki­alakul) az érdekazonosság. A továbbiakban az kell, hogy az árak, árformák is­meretében reális üzemi ter­vek, jól átgondolt és ponto­sított termeltetési, értékesí­tési szerződések készülje­nek. A szerződés legyen összekötő kapocs, erősítse a partneri viszonyokat. Ter­mészetesen nézeteltérés, vi­ta most is lesz, de minél kevesebb ilyen adódik, an­nál jobb. Seres Ernő Az új évet önálló vállalatként kez­di a nyírteleki AGROGÉP. A cég a DETK tar­tálykocsi család to­vábbfejlesztett vál­tozatával nemzet­közi díjakat nyert, A műszaki fejlesz­tés adja az alapot ahhoz, hogy ön­állóan is megáll­ják a helyüket a jövőben. notesz Kertvárosi lakónegyed. Nemrégen kezdték meg a telkek osztását Nyír­egyházán a Káliéi út men­tén. A 320 telken a tulaj­donosok szép lakásokat építenek, ez lesz a megye- székhely legszebb kertvá­rosa. (Elek Emil felv.) a bedolgozó Munkahely otthon Családi pótlék, oyagdfj már 500 forintos termelés után A nyugdíjas pénzikiegészí- tósért dolgozik. Másak egész­ségügyi állapotuk, koruk vagy gondoskodásra szoruló családtagjuk miatt nem tud­nak munkát vállalni rend­szeresen üzemi keretek kö­zött, netán nincs hol elhe­lyezkedniük A váilialaittől megkapják az alapanyagokat és otthon teljesítménybérért végzik a vállalt föladatat. Ök a bedolgozók. Nyíregyházán a Háziipari és Népi Iparmű­vészeti Szövetkezeit régóta foglalkoztat ilyen munkáso­kat. Alkalom munka­nélkülieknek — Sok olyan részmunkánk van, amit csak kézzel lehet elvégezni. Bár az ilyen mun­kaerő drága, azért megéri — tájékoztat Balogh Zoütánné, a szövetkezet elnöke. — Szükség van a munkájukra. Nemcsak Szabolcs-Szatmár megyéből, hanem még Haj- dú-Bibarból is dolgoznak ne­künk. Készítenek horgolt bé- tolinuhát, beregi keresztsze- rrnest, paszabi szőttest, lapos­hímzést, ris'elést, női ruhá­ikat. A növekvő piaci igények 'azonban megkövetelik a be­dolgozói munka bővítését. Sok a szocialista és a tőkés megrendelés, ezért gyakran hirdetnek felvételt. A me­gyében munkaerőfeliesteg van, így mindig van jielenit- kező. — Szövetkezetünk ráválial a bedolgozókra — folytatja iaz elnökasszony. — Ez azt jelenti, hogy a tervezés során figyelembe vesszük az álta­luk végzett munkát. Darab­bérben dolgoznak, jövedel­mük a teljesítménytől függ. Már ötszáz forint érték rend­szeres előállítása elég ahhoz, hogy családi pótlékot kapja­nak és nyugdíj jogosultak le­gyenek. Persze nem ez a cél­juk. hanem hogy minél több pénzt keressenek. Ezek az emberék általában korán kelnek, megetetik az állato­kat, útbaigazítják a gyereke­ket, s miután minden házkö­rüli munkával végeztek, ak­kor kezdenek el szövetkeze­tünknek dolgozni. „Ebből élünk...” Gávavancsellőn egyszerűen berendezett lakásban fogad Uirbán Sándor és felesége. Az ablaknál két varrógép, kör­ben sok-sok leszabott anyag és már megvarrt gyermek- nadrág. — Mindketten bedolgozók vagyunk. Ebből élünk, nincs más kereseti f orrásunk — mondja a feleség. — Reggel­től estig dolgozunk. Előfor­dul, hogy nincs munka, de mikor van, akkor minden percet kihasználunk. Gyako­ri sajnos az anyaghiány, s végül rajtunk csattan, hiszen ■annyi pénzt kapunk, ahány nadrágot megvarrunk. A férj is bekapcsolódik a beszélgetésbe, amint a bér szóba kerül: — Nincsenek megfizetve a itexitilmunkások. A munkabé­reket régen állapították meg, s azóta sem változtattak raj­ta, pedig az árak rohamosan emelkednek. Az Urban házaspár több helyre is mehetett volna dol­gozni, de nekik ez tetszett a legjobban. Nem így gondol­kodott Győri Sándomé, aki valamikor régen mezőgaz­dásznak tanult, majd az is­kola elvégzése után ebben a szakmában helyezkedett el. Azonban hivatását nem so­káig gyakorolhatta, mert kis­lánya betegsége miatt otthon kellett maradnia. S mivel szeretett varrni, az otthoni munka mellett be-ihedolgoz- gatott a szövetkezetnek. S ennek már huszonöt éve. Nemrég kapta meg a jubile­umi kitüntetést. Kényszerből vállalta, s ma már nem tud­na meglenni a varrás nélkül. A z ember ugyebár némely dolgokat, tárgyakat akár szerethet, ked­velhet is, de ugyanígy utál­hat, netán gyűlölhet. Jó­magam utóbbit érzek a hű­tőszekrény iránt, ha csak meghallom ezt a szót, egy­ből kiver a hideg veríték. Pedig valaha kedveltük egymást. Egészen addig, amíg eszembe nem jutott, hogy ideje lenne kiolvasz­tani a frizsidert. Egy­szerű könnyű házi mun­ka, nosza neki is lát­tam. Első, és nagyon fon­tos a készülék áramtalaní- tása. Egy rántás, és már kinn is a dugasz, igaz vele együtt a konnektor, és egy jókora darab a falból. Sem­miség az egész, ilyesmi elő­fordulhat — gondoltam, és összesepregettem a törme­léket. Kálváriám ekkor kez­dődött. — Jó érzés, hogy szükség van a munkámra. Bár sokat dolgozom, ebből a pénzből sajnos nem lehetne megélni. A férjem fizetése a meghatá­rozó, ez inkább egy kis mel- i ékjöved el erűnek tekinthető. De nagyon jól jön főleg az áremelések idején. Az igazi öröm A háziipari szövetkezet el­ismeri és megbecsüli Győri Sandámé munkáját. A het­venes években például há­rom alkalommal is őt küld­ték ki Dániába, hogy képvi­selje a szövetkezetét. Elis­mert dolgozója egy közösség­nek, munkái a világ sok tá­jára elkerülitek. De talán ak­kor a legboldogabb, ha itthon ■lá't meg valakit az általa hímzett ruhában. M. Magyar László Szerkesztői ogos a félelem a nagymérvű inflációtól, hiszen f — mint köztudott — a szabad árformájú fo- gyasztási cikkek aránya most 80 százalékra nőtt. Többen aggódnak — köztük felkészült közgazdá­szok is — hogy ilyen körülmények között aligha tud­ják megzabolázni az áremelési törekvéseket évközben, s ennek mértéke messze felül lehet iá jelzett 15 száza­lékon ... Ezt az aggodalmat igyekezett csökkenteni, okos és határozott érvekkel, garanciák felsorolásával szétoszlatni minapi nyilatkozatában Szikszói Béla ál­lamtitkár, az Országos Árhivatal elnöke. Igaza van abban, hogy a végső megoldást a teljesít­mények fokozódása, az ésszerű takarékosság, a jobb munka jelentheti. Ám arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy az önállóbb gazdálkodás viszonyai közepette a vállalatokra kívülről nem lehet ráerőltetni gazdasági kényszerítő megoldásokat, mert így az alapvető cél hiúsulhat meg. Tény viszont, hogy minden vállalat igyekszik majd — főként a szabadáras termékek ese­tében — a neki legelőnyösebb (magasabb) 'árakat al­kalmazni és aligha lágyul meg ia nyereséges gazdálko­dásra szorított igazgató szíve holmi szociálpolitikai okok miatt. Ez érthető, miként az újabb gond is: ha nincs fék, akkor a csillagos ég a határ! Ezért volt szimpatikus az államtitkár eszmefuttatá­sában az a kitétel, hogy a gátlástalansággal szemben is van átgondolt stratégia, vannak jobb belátásra bíró eszközök. Ilyen például, hogy meghosszabbíthatják az áremelési bejelentési kötelezettséget az első negyedév után is, vagy hogy a termékek meghatározott körében, meghatározott időre akár árbefagyasztást is elrendel­hetnek . . Bár ezt a beavatkozást csak rendkívüli eset­ben indokolt alkalmazni, mégis fontos garancia. A leglényegesebb áralakító tényező a jövőben mégis­csak az lesz. hogy — vélhetően — erősödik majd több területen a kínálat nyomása. Ez azt is jelenti, hogy a forgalmazók — tehát a kereskedelem — és a felhasz­nálók — tehát \a fogyasztók — nem fogják feltétlenül és automatikusan elfogadni a termelők áremelési pró­bálkozásait, hanem éppen az indokoltnál magasabb ár miatt hátat fordítanak annak. Erre pedig igen gyakran sor kerülhet, ha figyelembe vesszük, hogy a személyi jö­vedelemadó bevezetésével számottevő rétegnek csökken a jövedelme, amiből a megélhetéséhez, a létfenntartásá­hoz mostantól lényegesen drágábban tudja megvásá­rolni a legszükségesebb cikkeket. Tehát a vásárlóerők ilyen értelmű csökkenésével szemben értelmetlen vol­na szembeállítani a gátlástalanul magas árakat, mert nem volna, aki megfizesse, ez pedig akár a cég csődjét is jelentheti. Ám ha mégis akadnak, akik .— kihasz­nálván a vállalat monopolhelyzetét — nem tanúsíta­nak önmérséklést, s ezzel társadalmi feszültséget szí­tanak. ott a legnagyobb garancia a szigorú áreílenőrzés és a még szigorúbb személyes felelősségre vonás ma­rad! A. S. Miközben lapáttal a ke­zemben fölegyenesedtem, fejemmel majd leszakítot­tam a konyhaszekrény nyit­va felejtett ajtaját. Pár perc alatt magamhoz tértem, és folytattam a kiolvasztási hadműveletet. Kitártam a hűtő ajtaját, hogy köny- nyítsek a lelkén, egy késsel elkezdtem faricskálni a mélyhűtődoboz környéki hideg, fehér felületet. Si­került. Mármint a vérzést elállítani, mert jég az nem jött le, ám az ujjamat egy­ből megvágtam. Megvan! Váratlanul eszembe jutott, amit valahol hallottam: egy fazék forró víz meggyorsítja a folya­matot. Pár perccel később már zubogott is a víz, egy jókora edénnyel tettem be a hűtőbe, és bezártam az ajtaját. Röviddel ezután bekukkantottam — bár ne tettem volna. Csak nem akart olvadni. Hohó, hát persze, hogy nem, hiszen a mélyhűtő alatti csurgatótál még a helyén — jött a grandiózus felismerés. Ezt bizony ki kell onnan ven­ni, hogy a hőcserélődésnek semmiféle akadálya ne le­gyen. Az elméleti futtatást tett követte. Kirántottam a tálcát. . . és vele a még jócskán forró vizes lábast. A közel nyolc­van fokos lé a lábamra zú­dult. Azonnal másképpen vélekedtem szegény mese­beli páráról, amelyik a „for­ró vizet a kopaszra" kiál­tásra hanyatt-homlok me­nekült a többi ordas alól Majd hasonlóképpen cse­lekedtem. Ordítva ugrot­tam fel, közben a szomszé­dos asztalról két poharat is sikerült levernem. Csoda-e, hogy hagytam csapot, pa­pot, még az ajtót is rázár­tam a konyhára. % S ebeimet nyalogatva összegeztem az egy­szerű művelet ered­ményét: félig kiszakadt konnektor, jókora púp a fe­jem búbján, vágott seb a kezemen, leforrázott és szőrtelenített jobb lábfej, no meg két törött pohár. De azért az átkozott frigó is kiolvadt! Magától. Mán László Mistintil üaállóan Az inflációról n/me irt f>l r>l nt« irt rmrt rtt t-rrt rtnrti'Ct iiyiíI/í/iíAíAI .Kico/jn ......... II I-A FRIGÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom