Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. január 7. Vajúdik Ifitanya Sokan fontosságát hirdetik, mások feleslegesnek tartják. Voltak, akik már leírták, eltemették, s voltak, akik időt és fáradságot nem ismerve próbálták életben tartani. Ennyi szélsőséges vélemény régen hangzott el intézményről Nyíregyházán. S mindezt egy szép, patinás épületben működő ifjúsági szórakozóhely váltotta ki: az Ifitanya. 1986 őszén született a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanács és a Szabolcs-Szatmár Megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat közös gyermekeként. Társadalmi igény hívta életre, hogy az ifjúság nevelésében, szeszmentes, kulturált szórakoztatásában, a szabadidő hasznos eltöltésében újszerű feladatokat lásson el. Az elképzelés helyes volt, de a megvalósítása az eddigiek szerint nem a legjobban sikerült. Mindent elkövetnek Videóműsor a pincében — Májusban kerültem ide, akkor elég kevesen jártak le. Szeptembertől kezdve egyre több sikeres ' programunk volt. Rendeztünk amatőr koncertet, volt már úgy. hogy 150-en is hallgatták a zenét. Igénylik a fiatalok a művészeti bemutatkozást is: ének, vers, gitárjáték is volt már. Ezt a pincehelyiséget sokféleképpen ki lehet használni. Kiállítást lehet rendezni, bemutatkozhatnak ifjúsági klubok. Hallottam én is azokat a véleményeket, mely szerint nem elég érdekesek a programok. Érdeklődtem fiataloktól. hogy mit szeretnének itt csinálni, hallani, de ^emmi érdemleges válaszuk nem volt. Leginkább a videó- filmek és a zenés rendezvények érdeklik őket. Ilyenkor vannak a legtöbben, s fent az étteremnek is ekkor van nagyobb forgalma. Az intézményt látogatók száma azt mutatja, hogy nem vált igazán népszerűvé a fiatalok körében. Pedig a mindenkori műsorszervezők mindent elkövettek, és elkövetnek most is, hogy igényes, színvonalas műsor várja a fiatalokat. Tartott előadást pszichológus, nőgyógyász, előadói estet Sziki Károly és Szabó Viola, Berki Antal, vendég volt Dinnyés József, Vass István Zoltán. Hallhattak a fiatalok útleírást Japánról, a magyarság eredetéről, kábítószerről és büntetőjogról. A rendezvények lehetőségéről a következőket mondta Hernádi Ibolya, az Ifitanya műsorszervezője: Nincs vendég, nincs bevétel Érzékeny ponthoz érkeztünk. Az intézmény tulajdonképpen két részből áll. Lent a pincehelyiségben vannak a műsorok, s fent az étteremben lehet étkezni és szeszmentes italokat fogyasztani. Van tehát a vendéglátási és a művelődési egység, melyek egymással mellérendeltségi viszonyban funkcionálnak. Ez a két egység a gyakorlatban mégis külön üzemel. Hiszen a fiatal lemegy a pincébe, s ott eltölt több órát, de nem biztos, hogy igénybe veszi az éttermet. Aki pedig az étterembe ül be, lehet, hogy nem is érdekli az aznapi program. Az étterem gondjairól Kon- dész Piroska üzletvezető-helyettes beszélt: — Több olyan rendezvényt szeretnénk, amely sok fiatalt vonz. Úgy gondolom, hogy mint szeszmentes hely, lenne jövője, de alig van vendégünk. Pedig mint III. osztályú hely, a város legolcsóbb étterme. Bővítenénk a választékot is, de nincs kinek. A vállalatnak ez az egysége nagyon ráfizetéses, veszteséges. Van olyan napunk, hogy csak 1200 forint forgalmat bonyolítunk le. Megértjük a szeszmentes étterem fontosságát, de ha nincs kihasználva, akkor nehéz fenntartani. Jönnének ide idősebbek is vacsorázni, de mivel utána még egy pohár sört sem ihatnak meg, máshová mennek. Szóval, van olcsó étel, szeszmentes ital. de kevés a vendég. Színvonalas program, olcsó étterem — mi lehet mégis az oka, hogy nem népszerű a fiatalok (körében ? Elgondolkodtató, hogy míg az Ifitanya „kong az ürességtől”, a Művészben, Omniában, Korzóban vannák a fiatalok. Olyan sok pénzük van? Vagy fel- nőttesebb érzés beülni egy olyan szórakozóhelyre, ahol szeszes italt is lehet fogyasztani ?! Egyszer fenn, egyszer lenn Hernádi Ibolya optimista az Ifi tanya jövőjét illetően: — Mióta elkezdtem itt a munkát, ha lassan is. de nő a látogatók létszáma. Van egy kialakult törzsvendég gárda, tanulók és dolgozók egyaránt, akik rendszeresen itt vannak. Különben nemcsak itt. hanem máshol is az jellemző a népművelői munkára, hogy egyszer sikeres, egyszer sikertelen. A fiatalok itt rendezett, tiszta környezetben beszélgethetnek, kulturáltan eltölthetik szabadidejüket. Egy év után nehéz általánosító ítéletet mondani az Ifi tanyáról. Nem voltak hagyományai, idő kell hozzá, hogy a fiatalok is megismerjék és élfogadják. Lassan kezd megtérülni az a sok munka, amit belefektettünk. Akik már voltak lent hosz- szabb ideig, s látták az itteni életet, azok máskor is eljönnek szívesen. Ehhez a munkához türelem kell, s egy kicsivel több propaganda. Úgy érzem, hogy van értelme munkámnak, s az Ifitanyának lesz még jövője! M. Magyar László TISZASZÁLKÁ: Iskolaszövetkezet az irodalomért Könyv terjesztési eredményéiért megyei fcülöindíjiat kapott a tászas zallkai iskolaszövetkezet. Az iskolai bolt polcán mindig találhatók verseskötetek. A múlt éviben például a „Tiszte szívvel” sorozlak köteteiből, és a Váci Mihály Irodalmi Kör kiad ványaiból értékesítették sokat. A szövetkezet elnötotanána Felhős Szabolcs. A közelmúltban Király Lajos, a SZÖVOSZ osztályvezetője nagy elismeréssel szólt ,a itiszaszalkai iskolaszövetkezet tevékenységéről, az irodalmi, illetve népművészeti értékek gyűjtésében, megismerésében és népszerűsítésében betöltött szerepéről. Örömmel! üdvözölte az önképzőkör népköltészeti gyűj- itőmunfcájá/t. Tiszaszalkán olvasótábor és népművészeti •emlékház megalakítására is reális lehetőséget lát. . A találkozón elhangzott, hogy Tiszaszaillka a Váci Mihály Irodalmi Kör 1988-toelii kiadványa premierjének is szívesen adna otthont. A ti- szaszailkai iskoliaiszö v at kezet a közelmúltban megtartott megyei kulturális seregszemlén is kitüntetést kapott. A „TA—SAKK” értékesítési akcióban pedig második lett. 1988-lban Tiszaszalkán, a Váci Mihály utca 3. szám alatti parasztházban megnyitják a Beregi népművészek házát, ahol fafaragók, naiv festőik és iparművészek munkái lesznek láthatók. A tervek szerint itt minden ősszel tárlatot rendeznek, s a díjnyertes anyagokból állandó kiállítást nyitnak. Az épületben 3 helyiség áll rendelkezésre, s az egyiket alkotószobániak szeretnék berendezni. (csgy) Bolt a művészeknek Bármennyire is nem gondolunk rá, a legtöbb művészi alkotás nem születne meg, ha nem volnának meg hozzá a megfelelő tárgyi feltételek. Ahhoz például, hogy egy hangverseny létrejöjjön, nem csupán felkészült zenészekre van szükség, hanem néhány tucat hegedűre, zongorára, fúvós hangszerekre, és még ki tudja miféle hangszerekre. Meglehet, hogy a festők szerencsésebb helyzetben vannak, de ecset, festék és vászon nélkül ök. sem tudnak alkotni. Ám ezek beszerzése sem könnyű. Legalábbis megyénkben. A képzőművészek egyik legutóbbi ülésén többek között erről is szó volt. Balogh Géza, a Képző- és Iparművészek Szövetségének megyei titkára elmondta, hogy szinte semmi sem kapható Nyíregyházán, mindenért Pestre kell utazni. Mindez persze nem lenne közérdekű ügy, ha valóban csak a megyében alkotó néhány festőről volna szó. Ám Nyíregyházán a tanárképző főiskolán oktatják, képezik a jövendő rajztanárok egész seregét. Több megyéből jönnek a főiskolára elsajátítani többek között a festészet mesterségét is, nemcsak nappali, hanem levelező tagozaton is. Ismeretes, hogy művészeti szakközépiskola nyílt Nyíregyházán, és bizony a szülőknek is Pestre kell utazgatni a megfelelő felszerelésért. Ha még azt is meggondoljuk, hogy jó néhány képzőművészeti kör működik Szabolcsban, sőt képzőművészeti táborok vannak. akkor belátható, hogy tisztes vevőkör keresi hiába a megye boltjaiban a festészet kellékeit, és ezek utáni szaladgálásokra, utazgatásra pazarolja az idejét. A papír-, írószerboltok vezetői szerint hiába rendelnek ilyesmit — nem kapnak. A képzőművészek legutóbb a Művészeti Alap illetékesétől megnyugtató Ígéretet kaptak arra, hogy ezentúl Nyíregyházára is eljuttatják a rajzeszközöket, ha megrendelik őket. A magunk részéről tolmácsoljuk a festők, festőnövendékek és rajztanárok kérését. Olyan bolt — akár magánkereskedőé is — kerestetik, ahol ezeket a cikkeket forgalmaznák. Reméljük, célhoz ér üzenetük. (bodnár) A tárgyalóteremből BBM A FELSŐ-TISZAI FAGAZDASÁGI HÍRADÓ hírül adja, hogy többlépcsős fejlesztési folyamat eredményeként újszerű szárító- és hulladéktüzelésű hőtermelő berendezés komplex egysége valósult meg a Nyírbátori Erdészeti Üzemigaz. gatóság területén. A két szárító- kamra kapacitása 72 köbméter parkettafriz. Jelentősége a kamráknak. hogy a befúvott meleg levegő Iránya ciklikusan változtatható, ezzel kétszeresére volt növelhető a kamrák kapacitása. Újszerű megvalósítású a hö- termelő berendezés, amelynek kialakítása lehetővé teszi a hulladék gyaluforgács, sőt 40 százalék nedvességtartalom alatti apriték adagolható eltüzelését is. Adott esetben darabos hulladék is eltüzelhető. Újszerű a kazánhoz kapcsolódó adagolóberendezés kialakítása. A hulladék gyaluforgács szállítópályán és csigás adagolón keresztül adagolható be a kazán tűzte- rébe. A hulladéktüzelő berendezés megvalósítása évente 288 tonna tüzelőolaj helyettesítését eredményezi. A SÁGVÁRI NAPLÓ legújabb számában olvashattuk, hogy januárban a teljes pénzügyi nyilvántartás számítógépre kerül. Ezt a munkát ugyanazok végzik majd akik eddig, csak sokkal korszerűbben. A dolgozók betanítása egy hónap alatt történik meg. A komputeres főkönyvi könyveléssel pontosabbá, gyorsabbá válik a munka. Kevés termelőszövetkezet mondhatja el magáról, hogy teljes ügyviteli rendszere — a főkönyvi nyilván, tartástól a bérelszámolásig — számítógépen van. Az 1988-as évtől mindez megvalósul a Ság- vári Tsz-ben. Félig-meddig saját fejlesztésben készítették el a menetlevelek komplett elszámoltatásának programját, amely az esztendő első negyedében gép$e is kerül. Emellett különböző, tervezői modulokat készítenek. Például a növénytermesztési technológiák tervezésére, a költségek ágazati felosztására, a zöldsávos menetlevelek elszámoltatására, vagy a hús és a tojás számlázására. A MEZŐGÉP a törzsgyár Lenin szocialista brigádját mutatja be az olvasóknak. Az 1968-ban alakult 18 fős brigád gondoskodik a vállalat nyíregyházi központjának és törzsgyárának üzemeltetési feltételeiről. A brigád a karbantartáson kívül kiveszi részét a gyártási folyamatokban is. Ha kell, a Grieser-cégnek komplett részegységeket készít, ha keli a rácsládákat egyengeti, meózza. vagy a szerszámfelújítóban végzi a villanyszerelési munkákat. 1979 óta kapcsolódtak be az újítási hét felhívásához, miszerint saját munkájukat segítsék elő újításaikkal. Hogy mennyire ötletgazdagok a brigád tagjai, jelzi a tavalyi újítási hét eredménye, amikor valamenyi első helyet a Lenin szocialista brigád vitte el. Kiemelkedő újítás volt számukra az RB—241-es robot életrekeltése. Ha valamire mozgósítanak ők azonnal segítenek. A névnapokat ünnepélyes brigádgyűlés keretében az üdülőben tartják. A brigád tagjai állandóan képezik magukat. Szaktanfolyamokra, középiskolába járnak Körmölőkéssel döfött Nyílt napok a szakközépiskolában Vendéglátó vendéglátósok A - megyei pályaválasztási heteik keretében nyílt napokat tartaniak a jövő héten a nyíregyházi kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolában, ahol nappali tagozaton 1987. szeptember elsejével kezdődött meg a négyéves vendéglátóipari képzés. Az iskolában január 11-én és 12-én, tehát hétfőn és kedden fogadják az érdeklődőket, akik tájékoztató filmet nézhetnek meg, részt vehetnek tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon, sőt szülői értekezleten is. A szakközépiskolába a nyolcadik osztályt eredményesen élvégző vagy már elvégzett 17 évem aluli fiatalok jelentkezhetnék. További feltétel az egészségügyi alkalmasság. A felvételi kérelmek elbírálásánál az általános iskola 7—8, osztályában elért eredményeket mérlegelik. A négyéves képzés során az oroszon kívül angol, német, vagy francia nyelvet tanulnak a vendéglátóipari szakközépiskola diákjai. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a fiatalok munkába állhatnak, vagy tovább tanulhatnak a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán, iilletve a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Az emberi élet kioltására is tökéletesen alkalmas, veszélyes eszköz a juhászok egyik szerszáma, a körmölőkés. Csaknem egy éve történt, hogy Pilló József juhász ezzel okozott életveszélyes sérülést sógorának, a deme- cseri B. Lászlónak. Annak ellenére, hogy Pilló korábban elvált a feleségétől, jó viszonyban maradt a sógorával. Aznap, február 21- én este azért kereste fel, mert egy juhászkutyát szeretett volna tőle venni. Meg is kötötték az üzletet, s utána együtt vacsoráztak, majd hajnalig beszélgettek, iddogáltak. Kellemes estét töltöttek volna együtt, ha... Ha a sógor nem elevenített volna fel egy régi, évekkel azelőtti sérelmet; hűtlenség, megcsalás került szóba, s a juhásznak olyasvalami jutott tudomására, amiről neki fogalma sem volt. A kifogástalan múltú, életvitelű ember ezen annyira felháborodott, hogy előkapta a körmölőkését és B. Lászlót hasba szúrta — majd elmenekült. A sérülés életveszélyes állapotot idézett elő, a szúrás a májat is megsértette, s_a sógor életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Pilló Józsefet a megyei bíróság emberölés bűntettének kísérlete miatt négy évi szabadságvesztésre ítélte, s 5 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, ahol azonban helybenhagyták az ítéletet. B. A. Naponta 14—15 ezer pohár tejfölt, csaknem 10 ezer pohár ízesített tejet készítenek a Tiszatcj rakamazi üzemében. Perger Péterné 2 decilitcres tejfölt adagol. (Elek Emil felvétele) Tej és tejföl
