Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. január 5. Sokat foglalkoztunk néhány éve a nyíregyházi sétálóutcával, aztán elcsendesedett körülötte minden. Nem csoda: elfogyott a pénz, s a gyalogbelváros rendszere nem formálódhatott, nem alakulhatott tovább, igy aztán nem is foglalkoztak vele. Most újra felcsillant a remény, hiszen azzal, hogy a nyíregyházi tanács kötvényt bocsátott ki a Kiskörút továbbépítésére, ezzel együtt elérhető közelségbe került a belváros egy újabb darabjának forgalommentesítése. A Kossúth térről van szó, ahol most napközben, de különösen délután és pénteki, szombati napokon már szinte lehetetlen nemcsak üres parkolót találni, hanem egyáltalán közlekedni is. Ha sikerül innen elvezetni a forgalmat, akkor a Nyírfa Áruháztól a Béke szállóig lehet majd a gyalogosoknak akár az út közepén is közlekedni, nem találkoznak majd autóval. Ehhez persze ki kell épülni a Kiskörút keleti szakaszának és ez a tervek szerint a jövő évben meg is tör-* ténik. Ha minden jól megy, akkor a jövő év vége felé felavathatjuk Nyíregyházán a sportcsarnokot, s a hozzá vezető út egy szakasza a Kiskörút lesz. Kulcs a Kiskörűt Az igazi gyalogbelvárosi rendszer akkor épülhet, ha teljes hosszában elkészül majd a Kiskörút, erre azonban még elég sokat kell várni. Ha el is készül a Kiskörút keleti szakasza, az Egyház és Síp utca közé tervezett körútszakasz felépítésére körülbelül az ezredfordulóig várni kell, mert ez az ott lévő lakások, középületek miatt nagyon sokba kerül. Otthonosabb tömbbelsők Addig azonban a legszűkebben értelmezett belváros jelentős részén megszűnik a forgalom, új, a gyalogosok számára épített burkolatot kapnak az utak, rendezik a parkokat, köztéri bútorokat helyeznek el, lesz természetesen tereprendezés, új cégérek csalogatják vásárlásra a járókelőket, lesznek új virág- vályúk (reméljük vandál kezek nem törik össze azokat), és olyan tömbbelsőket alakítanak ki, ahol lehet parkolni, trécselni, játszani, ahol a mostani elképzelések szerint fából, kötélből készítenek a gyermekek számára kedves játékokat. Egy kicsit hasonlítani fognak ezek a tömbbelsők a mostani piros ház udvarán lévő lakókörnyezeti tömbbelsőhöz. Ilyen elképzelések vannak az Egyház— Bercsényi utca közötti tömbbelsővel, a Békeház udvarával és minden olyan résszel, amelyik alkalmasnak kínálkozik erre. Parkoló is lesi... Hogy az autósok se ijedjenek meg a gyalogosok számára tervezett belvárostól, eláruljuk, hogy most körülbelül 700 parkolóhely van a belvárosban, s mire kiépül a Kiskorút-rendszer, az általa .bezárt területen 2700 parkolóhely lesz. Alkalmassá teszik erre a Bethlen Gábor utcát, a Bocskai utca egy részét, de parkoló lesz a Cse- mege-ABC előtt, a posta mellett, a 3-as iskola előtt, a görögkatolikus templom előtt, a római katolikus templom környezetében. De javítja a parkolási lehetőségeket a Hungária Biztosító és az adóhivatal épülete, mert kinyílik a Kiskörút felé a Véső utca és ezzel elérhetőbbé válnak a művelődési ház környékén lévő parkolók is. (b. j.) Január elsejétől: módosult a Btk és a Büntetőeljárási törvény A bűnözők ellen — a becsületes emberek érdekében Bűnözés mindig volt — tanú rá a Biblia és számos ókori törvénykönyv —, s hogy még sokáig lesz, annak megjövendöléséhez nem kell különösebb jóstehetség. Ám a társadalom mindig is igyekezett — hosszabb-rövidebb időre, vagy véglegesen — kiközösíteni saját soraiból azokat, akik különböző bűnöket követtek el. Természetesen annak megítélése is koronként változott, hogy — mikor mit tekintettek bűnnek — azon belül bocsánatosnak vagy főbenjárónak —, s mit hogyan toroltak meg. A társadalom igazságérzete indokolta, hogy a mindössze tizedik évébe lépő Büntető Törvénykönyvet máris módosítsa az Országgyűlés, s január elsejétől ez a módosított Btk., valamint az ugyancsak módosított — s valamivel „idősebb”, 15 éves — Büntetőeljárási törvény szabályozza: milyen bűnökért milyen büntetés jár az elkövetőknek. Szükség volt a módosításokra, mert — kár volna tagadni — az utóbbi években emelkedett hazánkban a bűncselekmények száma. A törvényesség pedig — amelynek fontosságáról éppen a törvénytelenségek győztek meg mindenkit — megköveteli, hogy bűn ne maradjon meg- torlatlanul. A javító-nevelő munka nem kényszer Több, kisebb súlyú bűn- cselekmény elkövetőit javító-nevelő munkával, illetve közérdekű munkával is lehet büntetni — abban a reményben, hogy a csökkentett bérű, illetve a köz javára, pihenőnapon végzett munka végzése elegendő figyelmeztetés, visszatartó erő újabb bűncselekmények megelőzésére. A javító-nevelő munkát elmulasztót azonban nem lehet — nemzetközi egyezmény értelmében — karhatalommal munkára kényszeríteni. Ilyen esetben szabadságvesztést kell alkalmazni vele szemben — hiszen bebizonyította, hogy nem érdemelte meg az előlegezett bizalmat. Tudomásul kellett venni azt is, hogy egyre nagyobb veszélyeket rejt magában a mind nagyobb mértékű alkoholizmus. Különböző bűn- cselekmények — a kisebb jelentőségű lopásoktól egészen az emberölésekig — indítéka vagy legalábbis kísérő jelensége: az ittasság. Elismerve azt, hogy az alkoholizmus — egy bizonyos határon túl — már betegség, a bíróság elrendelheti a bűnelkövető kényszergyógyítását a kiszabott büntetés mellett vagy ahelyett. S mert az utóbbi években megjelentek a kábítószerek is — jóllehet hasonlíthatatlanul ritkábban, mint számos más országban — a Btk. módosítása lehetővé teszi a kábítószerélvezők kényszergyógyítását is. Ennek viszont ma még hiányoznak anyagi-tárgyi feltételei, így a kábítószeresek kényszergyógyításáról külön jogszabály rendelkezik majd. Ha még üzér. $ holnap ? Súlyosabban minősül ezután a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, ha azt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. Szomorú, de igaz: az utóbbi években számos, a korábbiaknál jelentősen több ilyen esetre derült fény, s ezek a — köznyelvben korrupcióként ismert — cselekedetek igencsak rontják a társadalom közérzetét. Nagyon is indokolt tehát, hogy — beosztásra, társadalmi állásra való tekintet nélkül — szigorúan büntessék meg azt, aki hivatali beosztását korrupcióra használja fel. Érdekes — és nagyon időszerű — rendelkezése a Btk. módosításának az is, hogy „tilos a védett természeti terület jellegét ' és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.” Ilyenekben ma sem bővelkedünk túlságosan, s a műszaki és hasonló előnyökre hivatkozóknak is ajánlatos — a törvény előírásait ismerni. Változik az üzérkedés megítélése is: az követi el, aki kereskedelmi vagy vállalkozói tevékenységet jogosulatlanul és folyamatosan folytat, illetve áruval árdrágításra alkalmas módon, ugyancsak folyamatosan üzletel. De ha később megkapja tevékenységére a hatósági engedélyt (ami napjainkban éppen nem tartozik a ritka esetek közé), büntetését korlátlanul lehet enyhíteni, sőt mellőzni is. Rugalmas intézkedés ez, hiszen gyorsan változó gazdasági életünkben valóban előfordulhat, hogy akit tegnap még üzérnek tartottak, holnapra hasznos magánvállalkozóként tiszteljük ... A Büntető Törvénykönyv módosításával egyenértékűek azok a változások, amelyeket az 1987. évi IV. törvény tartalmaz „büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról”,. Nagy- jelentőségű például az, hogy „az előzetes letartóztatásról a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság határoz”, s hogy előzetes letartóztatásnak csak akkor van helye, ha a terhelt megszökött, illetve szökéstől, elrejtőzésétől tartani lehet, ha szabadlábon hagyása esetén az eljárást meghiúsítaná vagy veszélyeztetné, s végül, ha szabadlábon újabb bűncselekményt követett vagy feltételezhetően követne el. Gyorsítás és egyszerűsítés Általában: a büntető eljárás gyorsítása és egyszerűsítése a cél — a törvényesség messzemenő szem előtt tartásával. Számos új elemet is alkalmaz, így a házkutatást ki lehet terjeszteni a gyanúsított birtokában lévő járműre (hiszen nemegyszer gépkocsiban rejtik el a bűn- cselekményből származó holmit, hogy gyorsan tovább adhassák). Üj az is, hogy — egyes, felsorolt esetek kivételével — kártalanítani kell a terheltet, ha büntethetőségi ok hiányában szűnik meg az eljárás, illetve ha felmentik. Ugyancsak új: a biztosíték bevezetése. Ha külföldön élő személy — állampolgárságtól függetlenül — Magyar- országon követ el bűncselekményt, szabadlábra lehet helyezni biztosíték lefizetése ellenében, sőt annak sincs akadálya, hogy így a külföldi elhagyhassa az országot. A későbbiekben — ha elítélik —a biztosítékot a pénzbün- tétés és más anyagi kötelezettségei fizetésére lehet felhasználni. Viszont, ha szabadságvesztésre ítélik, a biztosítékot visza kell kapnia. Ugyanúgy — természetesen — akkor is, ha felmentik, vagy az eljárást megszüntetik ellene. Minden „újdonságról” nem eshet szó egyetlen cikkben. A két új, most hatályba lépő törvény a bűnözés elleni fokozott küzdelem és — ami ugyanennek másik oldala — a becsületes emberek, a társadalom túlnyomóan nagy többsége érdekeit szolgálja. Kellenének hozzá nyugod- tabb idők, jobb anyagi körülmények, az igazságszolgáltatásban pedig az, hogy megszűnjék az eljárásokat hátráltató munkaerőhiány. De ez már nem a törvényeken múlik. Inkább — afféle újévi jókívánság. V. E. Tervez a művészeti tanács Nemzetiségi színházak találkozója ? Bár messze még a nyár, a kisvárdai Várszínházzal foglalkozó szakemberek már a jövő évi programot tervezik. Budapesten a közelmúltban ült össze a Várszínház művészeti tanácsa. Pribula Lászlótól, a kisvárdai művelődési központ vezetőjétől, a művészeti tanács titkárától kérdeztük meg, miről is volt szó ezen az összejövetelen. A színházi szakemberekből, a tömegkommunikációs intézmények képviselőiből, a művészeti élet irányítóiból álló tanács értékelte az elmúlt évad előadásait, kritikát mondott róluk, és foglalkozott a Várszínház gazdasági helyzetével. Mint ismeretes, 1987-ben 13 előadást vittek színre Kisvárdán és ezeknek összesen 6230 nézőjük volt. A program műfajkínálat szempontjából is elfogadhatónak bizonyult. A jobb propagandának köszönhetően országszerte megnőtt az érdeklődés a várszínházt esték iránt, sőt, külföldön is figyelmet keltettek az előadások. Ami a távlati terveket illeti, többféle variáció is felmerült. Elhangzott például olyan javaslat, hogy csak vendégszínházakat hívjanak meg, a lehető legjobb produkciókkal. Bár ez kétségkíISKOEASZÖ VETKEZETEK Boltost játszó'' gyerekek Ki ne szeretett volna gyermekkarában boltost játszani? Hát még ha a játékhoz árucikkeket is adnak, igazi pénz cserél gazdát és a vevők az ember saját iskoiatársad ? Mindez nagy vonzerőt jelent azoknál az iskolaszövetkezeteknél, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Nyíregyházáin és körzetében 1975 óta léteznek iskola- szövetkezetek, jelenleg a tagok száma 539. Ilyen működik az örökösföldi, a nyírteleki, a sóstóhegyi, a káimán- házi és a nagycserkeszi általános iskolákban, valamint a 107-es számú ipari szakmunkásképzőben és a mezőgazdasági szakközépiskolában. A nyírteleki iskola nemcsak büfét üzemeltet, hanem gyógynövénygyűjtéssel is foglalkozik, a mezőgazdasági szakközép szövetkezeti csoportja pedig mezőgazdasági termelő tevékenységet folytat: a diákok szakoktatók segítségével szamócát palán- .fáznak, lasfcagombát termesztenék, szőlőt, gyümölcsfákat szaporítanak, valamint bérölnek egy almást a leve- leki Dózsa Termelőszövetkezettől. A gyerekek lelkesek, szívesen „játsszák a boltosöit”, s minden fillérről pontosan el tudnak számollnii. Van olyan iiskola, amelyben nem volt lehetőség üzlethelyiséget kialakítani, ezért reggelente áthordják a napi árut a kijelölt boltból, majd délután visz- szav,iszik a maradékot és elszámolnak a pénzzel. A sok ikényekruetlenség azonban csöppet sem riasztja vissza őket az árusítástól. A 107-es- iben a diákok már a konkurencia leküzdésén törik a fejüket. Hogy az iskolaszövetkezetekből mi az áfész haszna? Valljuk be nem sok. Mert a gyerekek a szövetkezetnek már egészen minimális ösz- szegű részjeggyel tagjai lehetnek, amely után az áfiész évente részesedést, valamint a vásárlások után még visz- szatórítést is tizet. Ezen túl évente több ezer forintos támogatást nyújt a csoportoknak, kulturális és sportrendezvényeket szervez — egyelőre még a tagisági érdekeltségi alapból, de a jövő évtől mindez már a nyereség terhére megy. Az iskolaboltok forgalma — a filléres árucikkek miiaitt — nem túl magas, az áfész azonban továbbra is ösztönzi az oktatási intézményeket az iskolaszövetkezeteik létrehozására. Az ok egyszerű: aki diákként megszokja és megszereti a szövetkezeti tagságot, az felnőttként sem mond le róla, s így biztosítva lesz az áfész tagutánpótlása. B. A. Üj film: Szerelem második vérig Tovább épül a sétálóutca _ ftelvatos " ’ Egy játék a aok közül: ■PPpB*—1 hinta itM adatára vül kevésbé lenne költségigényes, viszont megfosztaná a Várszínházát a saját társulattól és a bemutató előadásoktól. Felkérték a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat is, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is tartson elő- bemutatót, de a színház erre nem vállalkozik. Érdekes és figyelemre méltó javaslat, hogy Kdsvárda adjon helyet nyáron a nemzetiségi színházak találkozójának, amelyre például a kassai, kolozsvári és az ungvári magyar nyelvű színház lenne hivatalos. Végül is a zenés színház megtartása mellett erre az évre az 1987-eshez hasonló programot kívánnak összeállítani. Az 1988-as tervek biztos pontja Tóth Ede A falu rossza című zenés darabjának bemutatója. Valószínű, hogy a Halasi Imre vezette színtársulat kibővül, szeretnék megnyerni Inke Lászlót, Szirtes Ádámot és Nemcsák Károlyt (őt a Szomszédok című tévésorozatból ismerte meg a közönség). Néhány színházat ismét meghívnak majd, jelentős produkciókkal. A szolnoki, a szegedi és a budapesti Thália Színházzal folynak már bíztató tárgyalások. (bodnár)