Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
1988. január 5. Kelet-Magyarország 3 Mikor változatlan a teljesítmény? Bruttósított bérek — új kollektív szerződés Idestova húszéves az a miniszteri rendelet, amelynek értelmében a vállalati kollektív szerződéseket évente, mégpedig április 30-ig meg kell újítani — egyeztetve őket az időközben megjelent új jogszabályokkal. Az 1987-es esztendő vége azonban rendkívüli szerződésmódosítást tett szükségessé. Az 1988. január 1-tól érvénybe lépő jövedelemadó- tórvónv és a társadalom biztosítási rendszer változása nyomán ugyanis senkinek sem csökkenhet a nettó keresete — változatlan teljesítmény esetéin. Ezt írja elő a 14/1987. számú törvény- erejű rendelet, s ennek érvényesítése a kollektív szerződésekben nem várhat tavaszig. — A mostani szerződés- rruegújítás legfontosabb feladata, hogy a január 1- jétőil érvényes kollektív szerződés pontosan meghatározza az adott vállalatnál, mit jelent az 1987-hez képest változatlan teljesítmény — mondja Tóth Miklós, a SZOT közgazdasági osztályának munkatársa. — Bnneik olyan elemei vannak, mint az azonos munkaterület, azonos munkarend (műszakbeosztás), azonos munkakörülmények, azonos túlóraszám. A feltételeiket csak egy-egy üzemre, vállalatra vonatkoztatva lehet jól körülírni, azért nem bocsátkozik részletekbe az említett törvényerejű rendelet. Fizetés és adó A kollektív szerződés jól átgondolt módosítása nagy feladatot ró a szakszervezeti bizalmi testületre, mint a munkavállalók képviselő- •jíóre. A dolgozók ugyanis csak az 1988-ias év végén tudják majd igazában megállapítani, hogy nem járták-e rosszabbul, a tavalyinál, s ékkor kérnek majd magyarázatot. — Ugyancsak lényeges szempont a módosításkor — fűzi hozzá Hámori Antal, a SZOT közgazdasági asztályánák bérszakértője —, hogy 1988-tól megszűnnek a bértarifák eddig rögzített felső határai. Az ÁBMH kiadott ugyan egy ajánlást (a Munkaügyi Közlöny 17. számában jelent meg), ennek a kollektív szerződésbe való felvétele azonban — minthogy e szerződés törvény értékű a vállalat számára — azzal a veszéllyel jár, hogy a dolgozók egy részének 1988- ban nem tudnak indokolt és szükséges mértékű alapbéremelést adni. A nagyobb keresetűeknek ugyanis a személyi jövedelemadó progresszivitása miatt jobban kell emelni az alapbérét, hogy azonos összeget kapjanak bérfizetésikor, hiszen óik a többletkeresetükből már nagyobb százalékot fizetnek adóként. A felső határok eltörlése viszont módot ad arra, hogy a vállalatok az alapbérbe építsenek be olyan pótlékokat, amelyek tulajdonképV ___________ pen eddig is csak arra szolgálták, hogy kellően meg tudják fizetni a szükséges munkaerőt. Ez az intézkedés egyben egyszerűsíti a bruttósítás végrehajtását, és á ttefcin th-e többé teszi az egész vállalati bérrendszert. Emiatt a munkáltatónak is érdeke fűződik hozzá, a munkavállalónak meg erősíti a bérbiztonságát. Műszakpótlék és túlóradíj Kényes pont a műszak- pótlék. Ezt százalékban határozzák meg, de az azonos százalékos arány — ismét csak az adóprogresszió miatt — kisebb nettó keresetet eredményez annál, akiinek nagyobb az alapbére. Ez úgy hidalható át, hogy bércsoipartoníkémt eltérő százalékos mértéket határoznak meg műszakpótlékként a kollektív szer-- ződésben, hogy megőrizzék a pótlék jelenlegi értékét. Számos vállalatnál fontos kereseteleme a dolgozónak a túlóradíj. Hogyan lehet egységesen úgy szabályozni, ihiogy 1988-ban se változzék a dolgozók nettó keresete, ha ugyanannyi a túlórája, mint az idén? A SZOT közgazdasági osztályának munkatársai azt tartanák célravezetőnek, ha az 1988- >as év végi túlóraszám-ösz- •szesítéskor egyszeri prémiummal kompenzálnák azokat a dolgozókat, akiknek a progresszív személyi jövedelemadó miatt az azonos túlóraszám ellenére is kevesebb volt a nettó keresete az ideinél. Áprilisban megújítják A SZOT 'közgazdasági osztályán úgy látják, hogy kivált a nagyobb vállalatok szakszervezeti aktivistái jól felkészültek a kollektív szerződések mostani módosítására. Ami annál fontosabb, mert a szokásos áprilisi szerzödésmegújításkor — ami természetesen 1988- ban sem marad el — a bének tekintetében már a most meghatározott elvekből kell kiindulni, a béremelések alapjául a januártól bruttósított bérek szolgálnak. — Dolgozói reklamációk leginkább a jövő 'év végén várhatók. Ezekre akikor lesz a legkönnyebb válaszolni — mondja Tóth Miklós —, ha a kollektív szerződések közérthetően, jól áttekinthetően vannak megfogalmazva, nem szaruinak magyarázna täsma. E. I, __________J TÍZEZER CSIZMA. Belföldi megrendelésre gyárt 10 ezer pár hosszú szárú női csizmát a rakamazi Racita Cipőipari Szövetkezet. Nagyné Eles Éva és Botos Jolán a kéregrehú- zás műveletét végzi a gyártás során, (cs) A nyíregyházi SZIGMA kisszövetkezet az ügyviteli berendezések javítása mellett forgalmazza is azokat. A múlt évi kereskedelmi tevékenységük öt és fél millió forint volt. (jl) Gamesz és gondjai Egy éve Nyíregyhá zán Reggeli magazin M eglehet, tavaly ilyenkor, január 5-én sok szabolcsi (és Hajdú-Bihar megyei) hallgató meglepődött, amikor reggel a középhullámon, a Petőfi rádió helyén a nyíregyházi rádió jelentkezett. Később azonban örömmel tapasztalták, hogy nem csupán kísérleti adásról van szó, hanem a rendszeres reggeli jelentkezésekkel új fejezet kezdődött a nyíregyházi rádió több mint három évtizedes történetében. Presztízsharc helyett gazdaságosan Nem aratott osztatlan sikert a tanácsi vezetők körében, amikor jó pár esztendeje felvetődött, hogy megalakíthatják a gazdasági és műszaki ellátó szervezeteket, vagy eléggé rosszul csengő rövidítéssel a gamesz-t. Lényegében a költségvetési üzemekből szervezték ezeket a munkaközösségeket és alapvető funkciójuk a falu intézményeinek üzemeltetése. Jó lesz ez nekünk vagy rossz? — tették fel a kérdést a tanácsüléseken. A korábbi esztendőkben sokat panaszkodtak az intézmények vezetői, hogy kevés az idejük a szakmai munkára, mert csip- ri-csupri beszerzéssel, javíttatással kell foglalkozniuk. A gamesz megalakítása egyből levette a vállukról ezt a gondot, de egyúttal megfosztotta az intézményeket egy-két olyan „küld ki — hívd be” embertől, akik nemcsak a működtetés tennivalóit, a karbantartó, a hivatalsegéd, a fűtő feladatát látták el, hanem szükség esetén bevásároltak az irodistáknak és főként mindig kéznél voltak ... Ellenálltak az intézményvezetők Van olyan falu. ahol esküsznek a gamesz előnyeire, ismét mások nem adják be a derekukat. Bár szükséges hangsúlyozni, hogy sehol nem kötelező megalakítani, de hát melyik tanácsi vezető akarja magára haragítani a feletteseit, ha azok szorgalmazzák ezt? Pátrohán 1987. február 1-jén hozták létre a gaimesz-t Iklódi Gábor vezetésével. Az önálló községi tanács elnöke, Molnár László régóta szorgalmazta a megalakítást, mert papíron már sokszor kiszámolta: a falunak csak előnye származhat ebből. — Az intézményvezetők ellenállásával keményen meg kellett küzdeni — emlékszik vissza az eleinte szélmalomharcnak tűnő csatározásokra. — Tavaly január elsejétől az új tanácsi gazdálkodás rá- kényszerített bennünket, nem lehet a szokott módon hatékonyan eredményt felmutatni. Mondok egy példát. Korábban a kommunális szolgáltató vállalatnak csak az iskola negyedévenként 120 ezer forintot fizetett a szennyvízszippantásért. Most vettünk egy saippantókocsit közel 450 ezer forintért és biztos vagyok benne, három év alatt kitermeld az árát. Azóta már lakossági megbízatásoknak is eleget tesz a gamesz, nem kell messziről rendelni ezt a szolgáltatást. Itt helyben olcsóbb, gyorsabb a falubelieknek és nem utolsó porban itt marad a pénz a tanácsnak. „A keretet el kell költeni?!" — Hozhatnánk másik példát is — folytatja a felsorolást egy házzal odébb, egy felvonulási épületnek tűnő fabarakkban a gamesz vezetője, Iklódi Gábor. — Egy karbantartó átlagosan 70 ezer forintot keres, viszont ha az intézmények üzemeltetése összevontan történik, ennek az ötszörösét tudja kitermelni. Vagy egy másik példa: a ravatalozóhoz vezető úton közvilágítási lámpákat szerelünk fel. A TITÁSZ biztosan nem állna szóba velünk százezer forint alatt. Mi viszont veszünk pár betonoszlopot és társadalmi munkával összekötve oldjuk meg a feladatot. — Sokszor tapasztalhattuk, hogy az intézmények — hogy megmaradjon a jövő évre is ugyanaz a keret — mindenáron elköltötték a költségvetésiből kapott pénzt — mondja a megbízott vb-titkár, Gyulainé Nagy Mária. — A gamesznek viszont nem kell feltétlenül szórni a pénzt. Vajon ez az egyetlen lehetséges üzemeltetési formája a falubeli intézményeknek? A 4-es út túloldalán a szomszédközség, Nyírtass vb-tit- ikára, Papik Tamás nem tartja fontosnak a gamesz létrehozását. Fiatal szakember, nemrég végezte az államigazgatási főiskolát. így indokol: — Az intézményvezetők igyekeznek szabadulni a gazdasági ügyektől, ezt Nyírtasson is tapasztaljuk. Mi nem egy új apparátus, hanem egy gondnok munkába állításával oldjuk meg 1988. január 1- jétől ezeket az ügyeket. Nemcsak az iskola, hanem a művelődési ház, a könyvtárak, az egészségház és a gondozási kör, valamint a temető ügyeit is ellátná. Bár helyimi lünk ebben a rettentő Ml gyógyhatású vízben ** itt Szoboszlón. Idei telünk egy meggondolatlan pillanatában hó esik. Ritka, vérszegény pelyhecskék hullanak alá a vízre és azonmód elolvadnak a gőzben, a forróságban. Mert a víz forró. Negyven Celsius fok, tálán. Ez már sok a magyarnak, de tűri. Sőt élvezi, miközben elárulja magát a beszédével: — Nem tudhatja az ember a jégverés eszejárását. Az én kertem elkerülte. Ügy jött, hogy Balkányt elverte, aztán ment Vajának, majd Nagyecsedet végképp megpocsékolta. — Van abban valami szisztéma. Az én gyümölcsösöm is ott van Űjfehértó és Nagykálló között, öreg fák, 20 éves telepítés, de abban a jég kárt még sohasem tett. Közben a jég mindent,elver, de az én fáimat, azt sohasem bántja. — Jó magának. Viszont az biztos, hogy a jég sávosan esik. Állítólag vannak leg az iskolában dolgozna, de a tanács alkalmazottja lenne. Mi hiszünk benne, hogy eredményesen megoldható az intézmények működtetése nemcsak nálunk, hanem a társközségben, Berkeszen is a gondnok révén. Kinek szóljon az igazgató? Körülbelül egy évtizedes múltra tekint vissza a gamesz. Pro és kontra hangzanak él érvek mellette és ellene. Akik tiltakoznak léte ellen, azért is teszik, mert úgy érzik, kicsúszik az ellenőrzés az intézményvezető kezéből, ha nem ő lesz a főnöke a konyhásnak, a takarítónak, a karbantartónak. Előfordul ugyanis az a helyzet, hogy egy iskolában a konyhát a vendéglátó vagy az áfész üzemelteti, a konyhás tehát ennek a cégnek a dolgozója. A tanító az iskoláé, a takarítónő a gamesztöl kapja a fizetését. Paradox helyzet, de ha az igazgató porosnak látja a folyosót, a gamesz-vezetőnek kell, hogy szóljon, nem a takarítónőnek ... Többen említették, hogy ha nincs ott a főnök, cincognak az egerek ... — Azért mégsem ez a gyakorlat. Egy faluban ismerik egymást az emberek, ugyanazok dolgoznak évek óta az intézményekben, mégha a gazda meg is változott. A gazdaságossági szempontokat kell szem előtt tartani, nem pedig kicsinyes, presztízs- harccá degradálni az új gazdálkodási forrna kereteit — vélekedik Molnár László, a pátrohai példa birtokában. Tóth Kornélia olyan sávok, ahová a jégverés évente többször visz- szatér. Aki tudja ezeket a sávokat, oda nem ültet almafát, kukoricát sem vet. Ott az eszes ember semmit sem termel. A két magyar szabolcsi ez már nyilvánvaló, de az is igaz, hogy ritka változatossággal tudnak a jégverésről, viharról, iszéljárásról eszmét cserélni. Nyakig a vízben. Később az alma ára is szóba jön. — Nincs igazság — mondja, akinek a fáit mindig elkerüli a vihar. — Valamikor egy kiló alma áráért, adtak egy kiló naran- csot(?). Ma öt kiló álma áráért kapni egy kiló narancsot. Pedig az álma jobb, mint a narancs. Hát mi jó van abban a narancs A két megyét besugárzó rádióállomás a kor igényeinek megfelelően vállalkozott arra, hogy nem csupán este, hanem a munkába indulás előtt, reggel is tájékoztatja hallgatóit a legfontosabb helyi hírekről, a nap várható eseményeiről, az időjárásról és még sok minden egyébről; mindarról, ami a napi teendők ellátásáról fontos információként szolgálhat. Az egyre kellemesebben tálalt reggeli magazin népszerű lett és bizonyára egyre többen hallgatják a Kállai kettőssel kezdődő első 6,20- as, illetve a második 7,20-as kiadást. A magazin fő erőssége, hogy nemcsak a Nyíregyházán élő hallgatóknak szolgál fontos információkkal, hanem a megye más településén élőknek is bőséges felvilágosítást nyújt. A rádió ugyanis időközben kiépítette a vidéki tudósítóhálózatát és a Vásárosnaményból, Mátészalkáról, Kisvárdáról, Ti- szavasváriból, Fehérgyarmatról rendszeresen jelentkező tudósítók az ott élő emberek közvetlen környezetének eseményeiről is folyamatosan és frissen hírt adnak. Örömmel üdvözöljük a reggeli adásokat az első évfordulón. A nyakunkba zúduló információözön — amelyben még ha néha úgy tűnik, hogy olykor nehéz is eligazodni — mindennapi életünk nélkülözhetetlen része lett. Természetes, hogy egyre inkább szükség van a szű- kebb hazánkból érkező minél frissebb és pontosabb híradásokra. Ezekkel szolgál immár a második esztendőben reggeli adásaival is társunk a nyíregyházi rádió. (bodnár) ban? Nem értem miért vannak úgy oda érte az emberek. Na erre feleljen! Mitől jó az a narancs? Ami csodálatos a földművelőben, a kertészkedőben az a logika. Nincs olyan kérdés, amire ne lenne kéznél a válasz. Mert ha nem is érti a huncut szemű a jégverés eszejárását, azt rögvest tudja, mitől jó a narancs. — A különbözőség miatt. Azért vannak úgy oda érte, mert az almától különbözik. Mert lássa be, a maga felesége sem rosszabb, mint a szomszédasszony, de különbözik, oszt megkívánja... f z talált. Az alma árával elégedetlen, szó nélkül úszott, mit úszott, éviekéit el a társától. Két napig nem is beszéltek. De vajon milyen „narancs” az a szomszéd- asszony? Mert amit a boltban most kapni lehet, igencsak savanyú. Seres Ernő Kulonbozoseg
