Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-04 / 2. szám
1988. január 4. Kelet-Magyarország 7 (Btás A világ számos országában búcsúztatták nagy szilveszteri futással az óesztendőt. A versenyek sorában az élre kívánkozik a Sao Pauló-i Corrida. A brazil városban hatvanharmadszor rendezték meg a találkozót. Csütörtök éjjel harmincegy országból mintegy nyolcezer sportoló teljesítette a 13 kilométeres távot, és kettős ecuadori siker született. A férfiaknál Rolando Vera megismételte előző évi győzelmét, a nőknél honfitársa Martha Tenorio diadalmaskodott. Bakosi: „Megmutatom, nem vagyok még öreg!’ Olimpia. Ötkarikás játékok. Vágyak — álmok minden, ami lehetetlennek tűnik, maholnapra már köznapi hír lehet. A jósoknak — vagy mondjuk inkább így — a jövőkutatóknak talán soha sem volt olyan nehéz dolguk mint manapság, fél évvel a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok kezdete előtt. A felgyorsult életben egy-egy centiméternek, másodpercnek néha nagy szerep — gyakran főszerep — Jut. Bakoai Béla ilkerel egyik helyszíne: Athén — 1»*8. Szabadtéri EB- bronzérem. Ezek ostromlásáért sok minden történhet. Egy centiméter — alig érezhető távokág. És a 17 méter 10 centiméter? Ez már lényegesen több. Háromszorra pedig elerheto eredmeny. Bakosi Béla a magyar sportéletnek azon egyéniségei közé tartozik, akikről hovatovább csak közhelyeket lehet mondani. Az elmúlt évtized egyik legeredményesebb magyar atlétája, gazdag pályafutása közben — vajúdik. Ráadásul küzdelmei közepette lép elénk, amelyek az ismeretlenség fakó szürkeségéből a legfényesebb sportdicsőségig juttatták. Bejárta a teljes világot, nevét jól ismerik. Ahogy veszíteni tudott, úgy tudott győzni is, megőrizve kivételes tartását. — Olyan régóta van már a sportág élmezőnyében, hogy sokan azt hihetnék, szinte a hármasugrással egyidős ... — Hát ez kis túlzás, de az igaz, hogy tizenöt esztendeje atlétizálok. — Ilyen pontosan számon tartja? — A hármasugrás borzasztóan fontos az életemben ... — Ha most jelentős eredményeit felsorolnánk, nem maradna hely az oldalon. És talán köztudott, hogy kétszer nyert fedettpályás Európab ajnokságot, kontinensválogatott, hétszeres magyar bajnok, ötször javított csúcsot. Sikeresen utoljára tavaly februárban, a madridi fedettpályás EB-n versenyzett. (Itt már ráncolja a homlokát.) — Utána június elejéig jól alakult minden — mondja. — De akkor az egyik gyorsasági edzésen hirtelen fájdalmat éreztem, s mint kiderült, a jobb combhajlító izmom elszakadt. Kényszerszünet következett. — Ügy hallottuk, megoperálták? — Műtétre nem került sor, a sérülés nem volt olyan súlyos. (Egy hónap elteltével újra kezdte. Előzőleg dr. Lelik Ferenc dabasi orvosspecialista kezelte, s Bakosi úgy érezte, teljesen rendbe jött a sérülése. Közeledett augusztusba stuttgarti ' Európa-bajnökság ideje. Bár nem sikerült teljesítenie a 16,80-as kiküldetési szintet, bizalmat kapott. Egészséges életmódra nevelni Az Országgyűlés téli ülésszakának második napján, december 18-án megalakult az Ifjúsági és Spont Állandó Bizottság. A testület elnöke dr. Géczi István, a huszonöt ■tagú bizottságiban helyet kapott Szűcs Gyula, a vásáros - naményi KISZ -bizottság titkára. Hogyan jött létre a bizottság? — Régóta . megfogalmazódott a gondolat, hogy az ifjúságnak és a sportnak legyen állandó tere az ország házában. A testület elnöke, dr. Géczi István javaslatára már a nyári ülésszakon felvetődött a bizottság megalakulásának elképzelése, majd őszszel formálódott a javaslat, decemberben pedig a tagok megválasztásával megalakult és véglegessé vált a személyi összetétel is. Mi lesz a bizottság feladata? — A testület elnöke hármas feladatot fogalmazott meg, ezek: javaslattevő, koordináló és ellenőrző szerep. Mivel még csak pár nap telt el a megalakulás óta, mindezek akkor válnak kiitapint- hiatóvá, ha meglesz a program. Az alakuló ülésre januárban kerül sor, a tagok akkor terjeszthetik elő elképzeléseiket. önnek van már elképzelése? — Annak ellenére, hogy semmiféle instrukcióit nem kaptunk a feladatkörrel kapcsolatban, már vannák elképzeléseim. Elengedhetetlennek tartom azt, hogy felvegyem a kapcsolatot a megyei, illetve a városi ifjúsági és sportosztályokkal. Pontos információk szükségesek ahhoz, hogy kellőképpen fel tudjak készülni, és konkrét javaslattal, elképzeléssel mehessek az alakuló ülésre. Semmiféle rangsor nincs az Megyénk képviselője a Parlament Ifjúsági és Sport Állandó Bizottságában ifjúság és a sport között, ám munkámból adódóan elsősorban ifjúságpolitikai kérdések érlelődnek bennem. Ezen belül sem 'lehet rangsorolni, hiszen egyik területen elhelyezkedési, pályakezdési gondjaink vannak a fókuszban, máshol viszont ehhez társulva :a Lakáshoz jutás, vagy egzisztenciális problémák jelentik a meglévő, feszítő ellentmondásokat. Ügy vélem, (közös oélunk: ebben a szorult gazdasági helyzetben a szó szoros értelmében munkára fogjunk mindenkit, a meglévő hasznos tartalékokat a felszínre hozzuk. A sporttal kapcsolatos elképzeléseiről is hallhatnánk? — Már az előbb is említettem, semmiféle rangsor nincs az ifjúság, illetve a sporttal kapcsolatos feladatok között. Itt még inkább nem szabad hozzáértőnek tűnni, ezért is tartom fontosnak ia megfelelő - tájékozódást, hiszen remélem, nem túlzók, a megye érdekeit is képviselnem kell. Még semmi sem kristályosodott, a sport területén sem, azaz, hogy mit vállalhat a Szűcs Gyula bizottság, meddig mehetünk el, a versenysport, a tömegsport vagy éppen a diáksport területén. Nekem az a véleményem, az egészséges életmódra nevelésben, és az ezzel összefüggő területen léphetünk nagyot, hiszen ehhez kell legkevésbé pénz. Itt elsősorban szemléletformálásra, példákra van szükségünk. Ügy tűnik, a januári alakuló ülésig bőven akad tennivalója. — Ez így természetes, hiszen meggyőződésem, hogy a bizottság nemcsak eggyel több ilyen testület akar lenni. Ügy akarunk működni, hogy a tárgyalandó napirendek révén, illetve a törvények alkotásakor maximálisan tudjuk azoknak .az érdekeit képviselni, akik miatt létrejött a bizottság. Ezért is tartom fontosnak, hogy személy szerint engem is .minél többen keressen,ék meg, mondják el a legégetőbb gondokat, hogy már az alakuló ülésre konkrét javaslatokkal, elképzelésekkel mehessek. M. L. A többiekkel együtt utazhatott. A selejtezőben jól is ugrott (16,83), de a döntőre már elfáradt, érződött a hosz- szú kihagyás, végül tizenkettedik lett. A gyengére sikerült EB után történt egy s más ... — Éreztem, hogy hosszú pihenőre van szükségem, ezért csak novemberben kezdtem el a felkészülést. Erős voltam, gondoltam, célszerű, ha fokozott intenzitással készülök. (Közben az újságokból tudta meg, hogy tőle is megvonták a nemzetközi minősítést, és az ezzel járó juttatásokat. Akadna versenyző aki — az ő korában — ilyenkor megsértődik, befejezi pályafutását. Bakosi nem ezt tette. Az elhivatottság érzése töltötte el, nem engedte csüggedni reménytelen helyzetben sem. A főiskola edzőtermében folytatódott a küzdelem, egy szokatlan ige hirdetése. Változás történt az edző személyét illetően is. Sigér Zoltán és Bakosi útjai — közös megegyezéssel — elváltak, s Kiss Tamás személyében, hosszú idő után új edzője lett a nyíregyházi hármas- ugrónak. Egy ideig rendben haladtak a dolgok. Már csak néhány technikai edzés maradt hátra a fedettpályás versenyekig, amelyek két legnagyobb állomása számára is az Európa- és a világbajnokság lett volna. Az elképzelés — sajnog — csak terv maradt.) — Az egyik edzésen a nyakamban lévő súly megbillent, összenyomta két nyákcsigolyámat, s ezek a köztük lévő ideget is nyomták. Ezután a ball karom sorvadni kezdett, a felkaxiizmok két centimétert zsugorodtak. Orvostól orvosig jártam, akupunktúráé kezelést ‘is végeztek rajtam, s végre lassan gyógyulni kezdtem. Csökkent a zsibbadás és a sorvadás is megszűnt. (Megváltásként hatottak rá a biztató szavak. Hirtelen minden kétkedés felröppent a szívéből, nyomtalanul tűntek el a bajos hónapok sanyarú emlékei. Reményei életre keltek, s már kóstolgatta az ugrás örömét...) — Az országos szövetség dolgozói érdeklődtek az állapotáról? — Amióta megvonták a nemzetközi minősítést — nem! Azaz, legutóbb, amikor a fővárosiban jártam és az orvosi jelentést a szövetségbe vittem, akkor kérdeztek az állapotomról. Szerencsére, klubom az NYVSSC minden támogatást megadott. Áprilisitól aztán újra rendszeresen készült. Nagyon nehéz időszak volt ez számára, mert egyre többet 'akart edzeni, pedig tudta, csak fokozatosan szabad terhelni a szervezetet. Első benyomás: az ember ilyenkor még nem hozza formáját. Figyelme még szétszórt, gondolatai v issza-vi s-szatérnek az előző órák eseményeire. Tulajdonképpen arról lehetne beszélni legtöbbet, mi történt az 'olykor szenvedést kiváltó edzőteremben. Augusztus végére összeszedte magát, aranyérmet szerzett a Diósgyőrött rendezett országos bajnokságon. Eredménye 16,59 méter, elmaradt a világbajnoki szinttől.) — örültem, hegy ennyit tudtam teljesíteni — mondja. — Azóta 'is edzésben vagyok, úgynevezett szinten tar- tásos munkát végzek, a márciusban sorra kerülő budapesti fedettpályás EB-re ké- SPülök, szeretnék jó eredményt elérni. — Milyen eredményre gondol? — A szöuli olimpiára készülő válogatott 'keret tagja vagyok, előzetes bizalmat kaptam, 17,10-et kell teljesíteni. Ennyi a kiküldetési szint, ez a repülőjegy ára az oiiimpiiai játékokra. Ügy érzem teljesítani tudom ezit a szintet, feltéve ha egészséges maradok. (Mire Bakosii Bála az edzőterem kupolája alatt végigmondta mindlezrt, végleg átsiklott másik világába. Ez a mindennapos metamorfózis végigkísérte életét. Most már megint csak versenyző, maradéktalanul az.) — Boldog ember vagyok — mondja, de egy kicsit úgy, mintha mentegetőzne: mintha nem akarna megsérteni másokat akik nem azok. — Meddig versenyez még? — Annyira leírtak... de azért is megmutatom, hogy nem vagyok még öreg. Mindig nagy kérdés, hogy az olimpdász végén bekövetkező felkészülési hajrában, hogy kinek és hogyan sikerül a csúcsterma időzítése. Ma már mindenütt tudományos alapossággal igyekeznek ezt a célt eüiérmii. A végeredmény mégis bizonytalan, sok a ki- szómíthiataitlan tényező. Hogy meddig versenyzdk? Nos, mindenképpen megvárom az 1989. évi budapesti fedettpályás VB-t... Kovács György Karate gyerekszemmel „És szeretnék olyan lenni, mint Bruce Lee” Nem túlzás azt állítani, hogy a karate az egész világot meghódította. Jó tíz esztendeje még furcsállva, kétkedve nézték sokan a magyarországi karate élet elindítóit. Aztán ahogy teltek az évek úgy fogadták el immár a sportágak között is a távol-keleti harci művészeteket. Bár még ma is csak kevesen vannak tisztában a karate igazi jelentésével, szellemével, létjogosultsága kétségtelen tény. Miként népszerűsége, és a különböző szakágak versenyein elért eredményessége. Megyénk karatékéi, tanítványok és mesterek már az ország határain kívül is ismertek. Különösen a kyokushinkai szakág, és a küzdömódok legfiatalabbika, a kifejezetten verseny sportág, a kick-box. A szintén tradicionális karate irányzat, a shotokán kevésbé van reflektorfényben, talán azért mert ez nem igazán versenycentrikus. Nem is olyan régen a nyíregyházi 19-es iskola diáksport egyesületén belül megalakult egy gyermekcsoport, Rézműves Miklós vezetésével. Az általános iskolás fiúk, és lányok fél, vagy egy esztendeje látogatják az edzéseket, és kérdőíven válaszoltak a kérdésre: Miért a karatét választották? — „Számomra a karate nagyon sokat jelent. Nagyon szeretek az edzésen lenni. Ide azért járok, mert nekem ez a sportom, meg hogy tanulok karatézni, gyorsabb leszek, erősebb leszek tőle. Ezt nagyon szeretem csinálni. Végül is mindenkinek lehet egy sportága. Nekem ez tetszik, ezért csinálom.” — „Én azért szeretem ezt a sportot, mert megtanulom magam védeni, edződök és fegyelmeződök. Ha a vizsgákat sikeresen elvégzem és jól, aktívan csinálom, akkor szeretnék versenyeken is részt venni, meg se állnék a fekete övig. (Persze ez nem könnyű!)” — „Én azért szeretek ide járni, mert itt jól megtanulom amit akarok. És szeretem a karatét és az önvédelmet. Mert ez a legmegfelelőbb mód számomra. Meg ezt képes vagyok megtanulni, nem úgy mint a tőreit. (És szeretnék olyan lenni, mint Bruce Lee.)” — „Én a filmek láttán kedveltem meg a karatét, azért járok karatéra, hogy a testem megerősödjék, és hogy meg tudjam védeni magam. Az edzésben minden jó, csak az a baj, hogy nem lehet szereken gyakorolni.” — „Azért kezdtem el a karatét, mert vonzott a mozgásformája és persze az önvédelmi jellege is. Többre értékelem más sportoknál, mert ez nemcsak fizikailag fejleszti, hanem más tulajdonságokkal is felruházza művelőjét. Nagy jellemnevelő hatása van, ezt magamon is tapasztalom. Azt hiszem, hogy aki egyszer megismerte, és megszerette, csak nagyon nehezen tudja abbahagyni, de elfeledni sohasem.” — „Amikor az első edzésre jöttem, még azt sem tudtam, hogy mi a karate. Csupán csak annyit, hogy egymást rugdossák, meg ütik. Épp ezért kezdtem el az edzéseket, hogy megtudjam, hogy mit jelent a karate szó és megismerjem magát a sportot. Nagyon szeretek edzésre járni, hiszen nemcsak fizikailag gyarapítha- tom erőmet, hanem szellemileg is erősödöm. Ugyanis a karate nemcsak fizikai, hanem szellemi sport is.” — „Már két éve járok az iskolába karate edzésre. A hetenkénti három foglalkozáson mindig szívesen veszek részt. Szeretem ezt a sportot, mert a testedzés mellett a gyors cselekvésre, ügyességre és fegyelemre is nevel. A rendszeres edzések eredményeként egyre erősebbnek, izmosabbnak érzem magam, s nagy örömet okoz, amikor érzem, hogy egyre több fekvőtámaszt tudok fáradtság nélkül megcsinálni. Egy-egy új gyakorlat megtanulása nehéz feladat, de megéri a fáradtságot. A sport mellett ezeken az edzéseken sok érdekes dolgot tanulunk meg a karate történetéből, megtanultuk a japán vezényszavakat és ismerkedtünk a nagymesterek életével. Ezeken az edzéseken a sport és a tanulás mellett jó kapcsolat, alakult ki az edzővel és rengeteg barátot szereztünk magunknak.” (Ui.: A gyerekek válaszait „fésülés” nélkül adjuk közre, néhányuknak bizony a magyarórákon is lelkesebbnek kellene lenniük!) Mán László r>— -Q K M IsportJ Szilveszteri
