Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-18 / 14. szám

8 Kelet-Magyar ország 1988. január 18, Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Posta­cím : Nyíregyháza. Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: 73495. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre. Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapestéin. Lehel u. 10/a. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43,— Ft, ne­gyedévre 129,— Ft, félévre 258,— Ft, egy évre 516,— Ft. Kérés nélkül küldött kézira­tokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában. Nyír­egyháza, Árok u. 15. Felelős vez.: Jäger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058. 3. HÉT 1. Avellino—Intern. 1:3 2 2. Cesena—Ascoli 1:0 1 3. Pescara—Empoli 0:0 x 4. Sampdoria—Napoli 0:1 2 5. Torino—Pisa 3:1 1 6. Verona—Roma 0:1 2 7. Arezzo—Bologna 0:1 2 8. Atalanta—Catanzaro 4:0 1 9. Barletta—Bari 0:1 2 10. Lazio—Parma 0:0 x 11. Lecce—Messina 2:1 1 12. Modena—Udinese 0:0 x 13. Piacenza—Genoa 0:0 x Pótmérkőzések: 14. Fiorentina—Juventus 1:1 v 15. Sambened.—Cremonese 0:0 x 16. Triestina—Brescia 1:0 1 „napinál”, Kitajban A kapusinak a kapuban a he­lye. Ott találkoztunk. Igaz. ed­dig egy másfajta, hét és fiél mé­ter széles kapu előtt láttam. a mositani egy kommersz üzemi ka­pu. Ez ideig legtöbbször l-es szá­mú mezt viselt, most fehér kö­peny van rajta. Rabcsák Jánost, az NYVS'SC egykori kapusát — a közönségnek csak Rapi — elta­nácsolták a csapattól, most a kó- tajl tsz héttizemében dolgozik. Kamatoztatja gépgyártó techni­kusi képesítését, az üzem tech­nikusa. Mielőtt leülnék egy kis beszél­getésre, még bemutatja munka­helyét, majd a még csöndes ebédlőben kezdődik a diskur­zus. — Már korábban is beszéltem a tsz elnökével, Pál Elemérrel, hogy pályafutásom végén tudna-e majd segíteni egy munkahellyel. Jött ez a fegyelmi, ami után új­ra megkerestem, ő pedig feliaján- dotta ezt az állást, amit elfogad­tam — mondja el röviden, hogy került éppen ide. Váratlanul jött a drákóinak tíinő döntés: Rabcsák és Tóth Ernő, az NYVSSC két játékosa ki van ,,rúgva”. Mindez október­ben történt, azóta volt ideje megemészteni mindent. — Ezzel kapcsolatban még min­dig az a véleményem, hogy meg­alapozatlan volt a klub döntése — mondja higgadtan. Már túltet­tem magam rajta, és azóta sok­kal nyugodtabban élek. Itt sem­mi hatása nincs annak a szélma­lomharcnak, amit a csapat a fel­jutásért folytat. Persze Rapi Kótajban sem tud meglenni a foci nélkül. Leigazol­ták a megyei I. osztályú csapat­ba. mégpedig centernek. Igaz, az őszi szezon hat mérkőzéséből egyszer a régi poszton, a kapu­ban állt. Meséli, hogy a csapat szeretne feljutni az első osztály­ba, ezért tavasszal a nehezebb mérkőzésen ismét az egyes mez lesz rajta. Egyébként ugyanúgy jár edzésekre, mint a csapat töb­bi tagja, munkaidő után. Szó esik a pénzről is, most persze kevesebbet keres, mint NB Il-es játékosként. A kapusposzt majdhogy korta­lan. hiszen jó néhány világnagy­ság a negyvenedik iksz környé­kén is állta a sarat, ö harminc- három esztendős, ha nem is vi­lágsztár, de mindenképpen jó kapus. Bizonyára kapott egy-két ajánlatot azóta. — Nem nagyon tolongtak a klubok, ‘’mindössze a DUSE és Érd jelentkezett — válaszolja. — A döntés különben nem lenne könnyű, hiszen jól érzem magam a munkahelyemen .... és ez biz­tos. Azért, ha jönne egy jó aján­lat . . . Annyi idő után, amennyit ő is eltöltött a kapu előtt, nehéz bú­csút mondani a focitól. Különö­sen így. Említi, hogy az üzem termékét exportálják, olasz, bel­ga, francia üzletkötők járnak gyakorta Kótajban. Mindhárom országban nagyon népszerű a labdarúgás, és ugye ott is vannak különböző osztályok, idegenlégi­ósokkal. Mi van, ha az egyik külföldi üzletember éppen nagy focirajongó és megtudja, hogy egy volt NB l-es kapus dolgozik itt? — Nem is rossz ötlet — mond­ja és felcsillan a tekintete. Ha legközelebb jönnek, meg is em­lítjük ... (m) A virtus, a versengési vágy sok egyéb emberi tulajdonsággal együtt örök. Az erősebb cím eldön­tésére sokféle módot fundált ki az ember, például a szkanderezést, a karok csatáját. — Mi a bíró feladata, mik a legfontosabb ver­senyszabályok? Az egyik legegyszerűbb küzdőmódot majd minden féfiú kipróbálta gyermekko­rában, vagy később. Fő­ként, ha elolvasta Heming­way csodálatos regényét, amelyben Santiago, az öreg halász két nap, két éj­ijei küzdött ellenfelével, és végül legyőzte. A kikötői, kocsmai versengésből ver­seny lett, Szabályokkal és versenybírókkal. Olyanok­kal mint a negyvenkét esz­tendős Ajtai Péter, a Mik­roszkóp Színpad művész­klubjának vezetője. Vele beszélgettünk a szkander- ről. — Mi a helyzet hazánk­ban? — Mi még a dolgok ele­jén járunk. A sokszoros ma­gyar bajnok, és EB-bronz- érmes ökölvívó, Fehér La­jos — akit sokan Pacalként ismernek — megismerke­dett at izraeli szövetség el­nökével, a világszövetség el­nökével, Michael Sharoni úrral. Fantáziát látott a szkanderezésben, és né­hány beszélgetést követő­en ő, Hernádi Lajos kollé­gám, valamint jómagam hozzáláttunk az alapok le­rakásához. — Mióta beszélhetünk versenyszkanderről? — Szövetség, versenyek? — Mintegy" tízesztendős múltra tekint vissza, és egy­re népszerűbb, különösen az USA-ban, Svédország-' ban, az NSZK-ban és- Izra­elben. Ezekben az országok­ban népes nézősereg előtt, nagy pénzekért és díjakért mérkőznek a profik. Már megalakult a szkander vi­lágszövetség, amely egy­aránt magában foglalja a profi, és az amatőr, a férfi és női szkandervilágot. — Szövetségünk még nincs, az út elején járunk, hiszen első, szabályok közé szírított hírverő verse­nyünket a Budapest sport- csarnokbeli erőfesztiválon rendeztük, nagy sikerrel. — a versenyen két bíró van. Az úgynevezett start­bíró indítja el a küzdelmet, ő az asztal feletti tényke­désre, a karok helyzetére, a kézfejek összekulcsolására ügyel. A másik a vonalbíró, aki térdelve figyel a moz­gásra, a szabályok betartá­sára. ö az, aki a küzdelem végét, az egyik kar lenyo­mását konstatálja. A sza­bályok tulajdonképpen egyszerűek. A nőknél és a férfiaknál egyaránt öt súly­csoport van. A mérkőzés egyperces, ha ezalatt nem születik döntés, fél perc szünet után újabb egyperc következik, ismételt fél perces szünettel addig, amíg győztes nem lesz. Testtel ti­los az asztalhoz érni, csak alkarral lehet nyomni, de ebbe nem szabad felsőtest erejét belevinni, miként ugrálni és csuklózni. Aki szabálytalankodik először hibapontot kap, majd le­léptetik. Még egy utolsó szabály magyarázat a Budapest sportcsar­nokbeli hírverő versenyen. belül 15 ezer forint. Később szeretnénk azt elérni, hogy tömegsport szintre széle­sedjék, és ne csak sport­egyesületeknél, hanem kul- túrházakban, vagy éppen falusi kocsmában is legyen egy asztal. Mint kuglipálya, vagy biliárdasztal. Ilyen sportszerű keretek között vezessék le energiájukat az emberek, döntsék el ki az erősebb. (mán) — Hogyan lett verseny­bíró? — Mi a honi verseny- szkander célja, terve? — Ökölvívó versenybíró vagyok, ám híve lettem a szkandernek, így ebből is levizsgáztam. Egyébként — Rörvidtávú tervünk a népszerűsítés, az alapfelté­telek biztosítása. Egyetlen eszköze az asztal, amelyet az Intersigma kisszövetke­zet forgalmaz, ára körül­Volán, Ibrány, Demecser Készülődés az alsébb régiókban Élményekről, hivatásról Interjú a riporterrel Szombaton délután a „Sárga- karika” olimpiatörténeti vetélke­dőre való felkészülés legyében Gulyás László, a televízió sport- riportere tartott előadást. A szü­netben beszélgettünk vele. — Vannak fenntartásaid a vi­dék iránt? — Nincsenek, szívesen megyek bárhova, ahol várnak. Ez első­sorban nem pénzkérdés, ilyenkor menni kell. Sajnos, az utóbbi időben megcsapjam t az érdeklő­dés a sport iránt. — Milyen sportágakat űztél? — Vivtam. úsztam, kosárlab­dáztam. Most futok, úszóik, és időmként eljárok súlyt emelni is. — Miért lettél sportriporter? — Édesapám a rádiónál volt ri­porter és annyira tiltott tőle, hogy csak ez lehettem. — Hogyan alakult sportújság- írói pályafutásod? — Hatvannyolctól a Magyar Hírlapnak külsőztem pár évig, majd hetvenegytől az MTI sport- szerkesztőségénél dolgoztam tíz évet, ahonnan áthívtak a televí­zióba dolgozná. Egyébként MTI-s időkben a rádiónak külsőztem. — Milyen követelmények van­nak: hogy ki kerülhet a mikro­fon, a kamera elé? Gondolok itt alkatra, beszédkészségre .. . — Megmondom őszintén, ezt így nem tudnám megmondani. Engem áthívtak és én mentem. — Évente hány országból köz- vetítsz? — Ez az eseményektől függ. meg attól, hogy a televízió meg­tudja-e fizetni a jogdíjakat. En egyébként labdajáték szakos va­gyok . . . — Csakúgy, mint például Kné- zy Jenő és Komlósi Gábor. Ki dönti el, hogy ki hová menjen? — Radnai János, az osztályve­zetőnk. Azért, volt már olyan, hogy Knézyvél cseréltünk. — Hová szeretnél eljutni? — Norvégiába. Portugáliába és Írországba. — Írország biztosan sikerül, hi- izen egy csoportba került vele labdarúgó-válogatottunk . .. — Az csak akkor biztos. ha már vissza is jöttem onnan. — Melyik volt eddig a legkel­lemetlenebb élményed? — Brüsszel. Azt hiszem, nem kell mondanom miért. — Hány éves vagy? — Harminchét, feleségem Be- loberk Éva válogatott kosárlab­dázó. Van egy ötéves fiam. — Mit szól hozzá a feleséged, ha rosszat mondasz a játékára közvetítés közben? — Ez otthon nem szabad, hogy téma legyen. Nekem a foglalko­zásom, a hivatásom az, hogy sportújságíró v,agyok. Nemrégi­ben az egyik meccsén én voltam az, aki leghamarabb a cseréjét javasolta. — Végül egy kérdés, ha gondo­lod, ne válaszolj rá, de mondd meg, hogy miért nem. Milyen érzés volt „harmadiknak” Me­xikóban lenni a labdarúgó világ- bajnokságon? Végül is Vitray Tamás és Knézy minden érdekes mérkőzést elvett előled. — Ha az ember eleve úgy megy ki, hogy harmadik — és én ezt tudtam __, akkor nincs ebben semmi furcsa. Különben azért közvetíthettem én is pár mérkő­zést. Legközelebb már biztosan előrébb rangsorolnak majd. Száraz Attila Január a kemény edzések, a felkészülés időszaka a lab­darúgóknál. Az NB-s csapa­tok ilyenkor, a hónap dere­kán már túl vannak az ala­pozás javán, ám az alacso­nyabb osztályban szereplő együttesek később kezdik a felkészülést, és mondjuk a napi két edzésről álmodni sem mernek. pedig tornateremben. A lab- dás gyakorlatokat a hónap végén kezdjük el, ekkor pró­báljuk majd szélesíteni takti­kái repertoárunkat, termé­szetesen nem megfeledkezve a technikai képzésről. Febru­árban több edzőmérkőzést szeretnénk játszani, például Baktalórántházával, Kisvár- dévai, Záhonnyal és Keme- cséveí, és mód van rá az Asztalos SE-vel, és az NYVS- SC-vel. A Nyíregyházi Volán DSC tavaly még a területi bajnok­ságban — most ismét NB III —- játszott. Kiesett, így ősztől a megyei I. osztályban szere­pel. A bajnokság első félide­jét a 11. helyen zárták. — Január hatodikén kezd­tük a munkát, az első hétien, az úgynevezett ráhangoláskor naponta volt edzés — kezdi Farkas Tibor edző. A Zalka Máté utcai pályán gyakor­lunk továbbra is, a hónap végén szeretnénk egy hétig napközis rendszerben dolgoz­ni. Az előkészületi mérkőzé­seket február 3-án kezdjük, oda-visszavágós alapon mér­kőzünk a következő csapa­tokkal: Asztalos SE, Hajdú­böszörmény, Rakamaz, Käs- várda, Kótaj, Ihrány és Nap­kor. — Húsz játékos áll rendel­kezésemre, a régiek közül Szálkai abbahagyta a játé­kot, Niagyidai Bujra igazolt, Hiagymási az Mg. Főiskolá­hoz készül, miig Kertész és Vitkai bevonulás előtt áll. Szerencsére a sérültek, Kiss és P.app rendbejöttek, ám a kapus .személyében'gond van. A megyei II. osztályban az őszi listavezető Nyírbátor mögött három pont hátrány- nyál Ibrány áll. — Az alapozást január 10- én kezdtük, jelenleg főként az erőfejlesztésen van a, hangsúly — tájékoztat Her­mann László, a csapat edző­je. Hetente négyszer edzünk, kétszer a szabadban; kétszer — A mostani keretben a tizenöt felnőtt játékos mel­lett három ifista található, közülük egy új játékos van, Koskovics György. Szeret­nénk magasabb osztályú csa- patokból igazolni, ám bizto­sat még nem tudok mondani. ,A városkörzeti bajnoksá­gok- résztvevői nemigen áll­nak reflektorfényben, hiszen a honi labdarúgás hatodik­hetedik vonalát alkotják. A Demecseri Kinizsi a nyíregy­házi körzet I. osztályában szerepel, az utóbbi években mindig az élmezőnyben vé­geztek. — A sikertelenség össze­törte a csapatot, a nyomait még mindig viseljük. Ezért is terveztünk óvatosan, a bajnokság végén a dobogós helyezés a cél — informál Vegem Attila vezetőségi tag és játékos. Január elején kezdtük az edzéseket, egye­lőre tornateremben. Hétfőtől megyünk ki a szabadba, he­tente kétszer lesz kinti edzés, vasárnaponként továbbra is a tornateremben gyakoro­lunk. Február elejétől edző- mérkőzéseket tervezünk, kör­nyékbeli csapatokkal szeret­nénk játszani. Jelenleg nincs edzőnk, minden foglalkozáson más­más, idősebb játékos a tré­ner. Ennek ellenére úgy vél­jük nem lefutott a ’bajnok­ság. Üjifehiértó három pont­tal vezet, ám tavasszal hoz­zánk jön, és ősszel hazai pá­lyán veretlenek voltunk. Nem kell hozzá csak egy asztal Karok csatája csak egyféle szabály van, a világszövetségé, ezért egy­ben nemzetközi bíró is va­gyok. Magyarországon egyelőre mindössze hatan vagyunk. „Ki vannak rúgva ••• • ? ^ »OTTO II Kelet­meoyarorszáo

Next

/
Oldalképek
Tartalom