Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

XLV. évfolyam, 15. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1988. január 19., kedd Még sok a kiaknázatlan lehetőség Sevardnadze bonni tárgyalásai------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Berecz János Nyíregyházán A nyíregyházi városi pártbizottság ölese A nyíregyházi városi párt- bizottság hétfőn ülést tartott. Megvitatta a párt téziseit az ideológiai munka időszerű kérdéseiről. Az ülésen személyi kérdé­sekben is döntöttek. Fodor Gézát, a pártbizottság tit­kárát — munkásságának elismerése mellett — fel­mentette tisztsége alól, mi­vel megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba vo­nult. A pártbizottság titkárának megválasztották dr. Nagy Jánost, aki eddig a pártbi­zottság politikai munkatár­sa volt. Tudósok Tar pán Komoly gondot okozott a tarpai Esze Tamás Termelő- szövetkezetben, hogy a sző- gyéntölgyesi 100 hektáros al­más, melynek 60 százaléka Starking, mégpedig négyes alany 7x4-es kötésben, nem terem megfelelően. A felté­telezéseket ellenőrzendő együttműködési megállapo- dást kötöttek az újfehértói gyümölcskutatóval, hogy szakemberei adjanak taná­csot. Ennek jegyében járt Tarpán Harmath László és Zatykó Imre tudós kutató, hogy a helyszínen vizsgálja meg az ültetvényt. Megállapították, hogy a fő gond az: túl sűrűek az első­rendű ágak, ezeket kell rit­kítani, mert különben a napi- fény nem tud se a rügyhöz, se a virághoz jutni. Ezenkí­vül a felületen reked a nö­vényvédő szer is. A tanács­adás során tapaszalati té­nyekkel támasztották alá ja­vaslatukat. Ha ezt a tsz al­kalmazza, á jelenlegi hektá­ronkénti 5 tonnás termést meghatszorozhatja, mégpedig három év alatt. Amint a tsz főkertésze, Székely Ist­ván elmondta: már most meg­kezdik a javasolt technoló­giát, melynek következté­ben a jelenlegi 25—30 ezer virág helyett csupán 10 ezer lesz csak a fán, de ez ele­gendő áhhoz, hogy a fán­kén ti kétmázsás terméshez szükséges 1000—1500 jó, ter­mő virágot tartalmazza. Az együttműködés tovább tart, az újfehértói tudósok folya­matosan segítik a tarpai szö­vetkezetei. A véleménycsere fontos részeként megvitatták emel- let a gazdasági együttműkö­dés kérdésikörét, egyetértve abban, hogy a lehetőségeket még távolról sem aknázták ki. Szorgalmazták új együtt- működésá formák felkutatá­sát és alkalmazását, a többi között a termelési kooperá- cáót és közös vállalatok lét­rehozását. Szovjet részről egyúttal felvetették annak szükséges­ségét, hogy eltávolítsák az útból a gazdasági érintke­zést hátráltató akadályokat, felszámolják például a szo­cialista országokba irányuló műszaki-technológiai kivi­telt korlátozására hivatott COCOM -megszorításokat. Ezzel összefüggésben elis­merően emlékeztettek az NSZK-beM politikai ténye­zőknek arra a kijelentésére, amelyek szerint Európa gaz­dasági és technológiai meg­osztása nem szolgálhatja egyetlenegy európai állam érdekeit sem. Sevardnadze később talál­kozott a nyugatnémet ipari és kereskedelmi körök veze­tő tisztségviselőivel, közöt­tük Otto Wolff von Ameron- gennal, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöké­vel. Olcsóbb árral is nyereség A hivatalos látogatáson az NSZK-lban. tartózkodó Edu­ard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, külügyminisztert hét­főn fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK szö­vetségi elnöke. * Korábban a szovjet ven­dég és házigazdája, Hans- Dietrich Genscher hivatalos tárgyalásainak első forduló­ján a felek állást foglaltak a politikai párbeszéd elmélyí­Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter tárgyaló- partnerével, Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel tése, a kapcsolatok tovább­fejlesztése mellett. Sevard­nadze újabb szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Gen- schert. A tárgyszerű és építő lég­körben folytatott megbeszé­léseken, amelyeket rnegelő­A mátészalkai gépipari üzemek közül a Magyar Op­tikai Művek szálkái gyára a múlt évben a tervhez viszo­nyítva 3, míg az 1986-os év­hez képest 7 százalékkal nö­velte termelési értékét. Ezen belül a tőkés export 5,2 szá­zalékkal nőtt. Jelentősen át­alakította termékszerkezetét 1987-ben a szálkái gyár, hi­szen 12 új termékkel, mecha­nikai és szemüveg-tartozé­kokkal jelentkezett a piacon. A megyei tanács területfej­lesztési hozzájárulásával 70 millió forintos beruházás első részeként új NC esztergagé­peket és marógépeket vásá­roltak. Második lépcsőként idén adják át a megmunká­ló központot. A bővülő gép­parkhoz friss munkaerőt vet­tek fel, hatvannal többen dol­goznak ezentúl a gyárban. Dolgozóiknak bár nem ter­veztek béremelést, mégis 3 százalékkal több bért tudtak kikalkulálni a gyár vezetői. Idén öt új termékkel je­lentkeznék a szalkaiak, ame­lyek sorozatgyártása a har­madik negyedévtől kezdődik“. Év elején 8 százalékos ter­melési többlettel számolnak, mint tavaly, hiszen ezekre már megkötötték a szerződé­seket. Különösen a tőkés szállításaikat növelik, ame­lyek elérik a gyári termelés 40 százalékát. A mozgóbér alapbéresítését és a bruttósí­tást minden utólagos rekla­máció nélkül fogadták el a dolgozók. Egyedül az okozott gondot, hogy a fizikai állo­mánynak eddig havonta két részletben fizettek, ezentúl csak egyben. Ezt kezdéskor úgy oldották meg a gyár ve­zetői, hogy hat hónapig visz- szatérítendő átmeneti segít­séget adtak a fizikaiaknak. Egy házzal odébb, az Ipa­ri Szerelvény- és Gépgyár szálkái gyáregységében tavaly 425 millió forintos termelést terveztek, végül 449 milliót könyvelhettek el. A központ eredetileg 104 milliós nyere­séget irányzott elő a szálkái (gyáregységnek, amelyet év közben 83 millióra csökken­tettek. A különbözetből olyan fenntartási és beruházási munkákat végezhettek el az ISG-ben, amelyeket nem ter­veztek. Nyolcmillió forintért forgácsológépeket vásároltak, a kazánt földgázzal való tü­zelésre állították át, új szo­ciális blokkot építettek a fér­fidolgozók részére és átadtak egy 300 négyzetméteres csar­nokot is. A kevésbé nyeresé­ges illetve veszteséges termé­keiket átadták kooperációs partnereiknek, ahol a kisebb önköltség még pénzt hoz a konyhára. Így szabadultak meg az öntöttvas-teleptől. Az új gépekkel biotechnikai és hajtómű távműködtető sze­relvények gyártását kezdték meg, amelyeket tavaly fej­lesztettek ki. Idén az 1987-hez képest az ipari fémszerelvények árait kötelezően 10 százalékkal csökkentették. Ennek ellené­re 472 millió forintos terme­lést és 65 milliós gyári ered­ményt tervez a 615 fős kol­lektíva. Az első negyedévre 117 millió forintra kötöttek szerződést. Emellett az igény­bejelentés folyamatos. Tavaly 10 százalékkal, 70 ezerről 77 ezerre nőtt a bérszínvonal a gyárban. Idén a bérnöveke­dés várhatóan a 2,5 százalé­kot fogja elérni. (m. cs.) AZ OSZT ÜLÉSE Jó évet zártak a szövetkezetek Az Országos Szövetkezeti Tanács hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott. A szövetkezetek munkáját elemezve a tanácsülés megál­lapította: 1987-ben az ipari és a fogyasztási szövetkezetek a korábbinál jobb évet zártak, míg a nagyüzemi közös gaz­daságok teljesítménye — részben a kedvezőtlen időjá­rás miatt — elmaradt a ter­vezettől. Az ipari szövetke­zetek termelése folyó áron számolva 16—18 százalékkal haladta meg az előző éviit, konvertibilis exportjuk 20 százalékkal, építőipari és szolgáltató tevékenységük en­nél is jobban emelkedett. A fogyasztási szövetkezetek kis­kereskedelmi forgalma vál­tozatlan árakon öt százalék­kal, konvertibilis kivitelük 15 százalékkal nőtt. A termelő- szövetkezetek — amelyek az ország mezőgazdasági terme­lésének mintegy 70 százalé­kát adják — a gyorsjelenté­sek szerint 256 milliárd fo­rintos termelési értéket pro­dukáltak, nyereségük pedig várhatóan eléri a 16—17 mil­liárd forintot. GÉPJAVÍTÁS. Serényen dolgoznak a szerelők a nyírtassi Dózsa Termelőszövetke­zet gépműhelyében. Javítják az elhasználódott traktorokat, munkagépeket. Képün­kön: az egyik MTZ—80-as traktort llrbanszki József és Timák István javítja. (Elek Emil felvétele) zött egy magánjellegű esz­mecsere, Sevardnadze kifej­tette: a szovjet—nyugatné­met viszony kedvező alaku­lása nagymértékben befolyá­solhatja az európai légkört, a helsinki folyamatot. Gen­scher egyetértőén hangsú­lyozta: az NSZK-ban széles körű támogatásra talál a kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján való bőví­tése, valamint a bonni kabi­netnek az a törekvése, hogy a Szovjetunióval és minden más európai állammal együtt előmozdítsa egy európai bé­kerendszer megalapozását. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn Nyíregyházán, a megyei pártszékházban találkozott és beható vitá ban cserélt véleményt ide­ológiai életünk időszerű kérdéseiről a megyei párt- bizottság propaganda és művelődési osztálya, a A Központi Bizottság titkára ideológiai életünkről foly­tatott eszmecserét a megyei pártbizottságon. megyei oktatási igazgató­ság, a Kelet-Magyarország és a Magyar Rádió nyír­egyházi stúdiója vezetői­vel, munkatársaival. A megbeszélésen — ame­lyen részt vett Varga Gyu­la, a megyei pártbizottság első titkára is — Berecz János szólt a párttagságot foglalkoztató fő kérdések­ről, az országos pártérte­kezletre való felkészülési szakasz elsődleges tenniva­lóiról. Mátészalkai üzemek: Három ér alatt hatszoros termés

Next

/
Oldalképek
Tartalom