Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
2 Kelet-Magyaroi if 1987. december 22. A Törley Pezsgőgyárban készíti szilveszteri számát a Magyar Filmhíradó. A pincékben korabeli, századeleji ruhákba öltözve mutatják be a pezsgőkészítés történetét. Az operatőr Békás Péter, a rendező Tényi István. (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter) Világsztár y^supa csillag, csupa nagy név, Menu- hin, Ojsztrahék, kitűnő művészek a világ minden tájáról, akiket nemrég a tévé főműsorában láthattunk, a nukleáris háború veszélye ellen tiltakozó nemzetközi arr- vosszövetség műsorában. Nagy örömmel fogadtuk e produkcióban a magyarok szereplését, és nekünk szabolcs-szatmáriaknak külön élmény volt felfedezni „a mi fiúnkat”. Kovács .Lászlót sokan ismerik Nyíregyházán, volt tanárai, diáktársai, az egykori zenekari tagok a régi Ifjú Gárda fúvószenekarból, amelynek har- sonásaként zenei pályáját kezdte. Nagy ígéret volt, komoly sikereket jósoltak neki már egész fiatal korában — tehetsége szorgalommal, kitartással párosult. E szép ívű karrier egyik jelentős állomásához érkezett, mint e gálaműsor egyik ,közreműködője. Szereplése után érdeklődtünk Nyíregyházán élő családjától, hogyan került a zenetanár házaspár fia ebbe a rangos nemzetközi mezőnybe? A boldog mama nagy örömmel számolt be Laci újabb sikereiről, mint mondta, rendkívül sokat dolgozik, Miskolcon főzeneigazgatóként, a budapesti Operában pedig Petrovies Emil mellett mint vezénylő karmester. Nagy megtiszteltetés, hogy Doráti Antal művét ő vezényelhette e műsorban — ennek előzménye az volt, hogy a Ferencsik emlékére alapított Doráti- ösztöndíjjal Kovács László kint járt Dorátinál és tanulmányozta munkáját. E kapcsolat folytatásaként Doráti Antal ragaszkodott ahhoz, hogy a békéért komponált nagyszabású művét Kovács László vezényletével mutassák be. Laci világsztár lett. Kívánjuk, hogy így folytassa! (be.) Uj gazda — új ötletek Á vásárlók szava dönt Október óta új gazdája van Nyíregyházán a Takarékpalota földszintjén lévő Csemege áruháznak: a Szabolcs megyei Zöldért vásárolta meg. A vállalat vezetői úgy határoztak, hogy pályázatot írnak ki és a vásárlók ötletei alapján döntik majd el, milyen új profilt kapjon az üzlet. A pályázatra harminchármán adták be ötleteiket, a bíráló bizottság a tíz legérdekesebb javaslat gazdáját ezer-ezer forint jutalomban részesítette. A következő jeligés pályázatokat ítélték a legjobbaknak: FRUCTA, Belváros 16, Téli Csemege, Jona- thán, Zenit, Non-stop, Kereskedelem, ZÖLDÉRT, Forrás, Ellátás. A nyertesek az ezer forintos vásárlási utalványokat december 21-től vehetik át a Zöldért Kossuth téri csemegeáruházában. (Pályázatuk másolatával kell igazolniuk jogosultságukat.) A tízezer forint fejében a vállalat egy sereg hasznos ötletet kapott az áruház jövő évi átalakításához. Volt, aki azt javasolta, az üzlet galériarészét is vonják be az el-' adótérbe. A V alakot kössék össze, körkörös legyen az eladótér. Osztályokat hozzanak létre az árucsoportoknak, s fából, rézből készült elegánsabb berendezéseket helyezzenek el az üzletbe. Egy másik pályázó azt tanácsolta: a nagycsemegében legyen a vá- -ros első önkiszolgáló zöldséggyümölcs üzlete, a galérián pedig gyorsétkezőt, vagy presszót alakítsanak ki. Jó ötletet adott az a pályázó is, aki azt javasolta: csomagolt zöldséget és gyümölcsöt árusítsanak, legyen mindig valamilyen engedményes vásár, s ehhez más nagyke- reskedélmi vállalatokat is nyerjen meg a Zöldért. Egy másik pályázó felvetette: a Zöldért saját gyártású termékei közül mindegyiket forgalmazza az üzletben, így az exportra szánt árukat is. A zöldség- és gyümölcsszezonok idején, például a befőzési idényben pedig reklámáron kínáljanak eladásra termékeket, tartsanak szezonvásárokat. Érdekes az az ötlet is, amely felvetette: a megyei termelő- és nagykereskedelmi vállalatok márkaboltja legyen az üzlet, rendelkezzenek külön osztállyal, ahol a termékeinek széles skáláját kínálja majd mindegyikük eladásra. A következő javaslatot is érdemes megfontolni: a Zöldér,t-csemege mindennap este 10 óráig tartson nyitva, sőt vasárnap is fogadja a vásárlókat. Az ötleteket a Zöldért Vállalat kereskedelmi szakemberei most vitatják meg, és a jövő évi átalakítás kezdetéig döntik el: melyeket hasznosítják majd belőlük, (bg) A város peremén (I.) Guszevi hétköznapok Borostás cigányember ül a tolókocsiban. Felesége lép ki a boltból, hamarosan gyerekek vesznek körül. A Gu- szev-telepen még délelőtt is ritka vendég az idegen. Bár az utóbbi időben megszokták, hogy sokan kérdezősködnek felőlük, de legtöbbjüknek már elege van a kíváncsis- kodásból. Nyíregyháza legeldugottabb, legszegényebb, hivatali szóhasználattal legproblémásabb negyedében vagyunk, a „főtéren”. Szemben . a törvénnyel Nem véletlen a telep szó. Még a múlt században építették kaszárnyáknak a nagyobb házakat, a kisebbeket meg lóistállóknak. Az első komolyabb rekonstrukció, amelyre 1956—57-ben került sor, közel 300 komfort nélküli lakást eredményezett. A második felújítás során — 1975 és 78 között — komfor- tosították a lakótelepet, s Nyíregyháza más területeivel közel azonos szintet ért el a lakások színvonala. Az, hogy mégis rendkívül elhanyagolt, rendezetlen külsőt mutat évek óta, a lakosság összetételének alakulásával magyarázható elsősorban. A város cigánytelepeinek felszámolásával az 1970-es évektől kezdve folyamatosan telepítették ide a népes famíliákat. Emellett a kényszer kilakoltatások főszereplői, zömében a törvénnyel szembeszegülő, börtönviselt, lumpen elemek a telep közbiztonságát elviselhetetlenné tették. Magas a munkakerülő, a segélyből és családi pótlékból élők aránya most is. Vigasztalanul esik, ha lehet, még nyomasztóbb a telep a csendes délelőtt. Kanalas György, a rokkant cigányember megállíthatatlanul panaszkodik: — Csak tessék megnézni, mi van nálunk! Nem lakás ez, mondom, hanem istálló. — Nem működik a csap, rossz a bojler, életveszélyes a szoba — summázza a konkrét hibákat a felesége. — Nekem ötünkről kell gondoskodnom, a három gyerek mellett az uramat is el kell látnom. Ötödik éve, hogy huliladékibe- gyűjtő kisiparos vagyok. Már kilenc éve lakunk a telepen, pedig valaha azt hittem, elmehetünk innen. — Miért nem szólnak az ingatlankezelőnek, hogy javítsa meg a hibákat? — Ugyan, ők nem javítanak nálunk semmit. Legalábbis amíg hátralékunk van — mondja az asszony. — De én addig nem fizetek egy fillér lakbért sem, amíg nem teszik rendbe. Ök viszont addig nem jönnek ki, amíg nem rendezzük a tartozást. Ördögi kör. Egymásra mutogatnak és egyik fél. sem enged igazából... Rózsát rajzol a salétrom Aki még soha nem járt a Guszevben, bizonyára eisern tudja képzelni ezt a „lakótelepet”. Ne gondolkozzon jó- savárosi vagy örökösföldi Jépcsöházakban. Két fő utcája, az Asztalos János és a Kállai Éva út között a primitív deszkabódék utcává rendeződnek. Nem ritka a furnérlemezből vagy keménypapírból ácsolt, toldott- foldott bódé. Bár a lakások berendezése eltérő, az állapotuk igen elhanyagolt. Rózsát rajzol a falra a salétrom. — Mi már teljesen gusze- viek lettünk, pedig de szerettem volna szabadulni innen! — sóhajt özvegy Ádám Emőné. — Tíz gyerekem közül heten itt kaptak lakást, egy István-bokorban, kettő van még velem. A doktor jár ki hozzám, gyakran bete- geskedek, és már örökre lemondtam arról, hogy elkerüljek innen. Annyi idegent költöztetnek ide, akiket nem ismerünk és nem hallgatnak ránk, régebbiekre. Kiterítettem az új plédet, hát nem elvitték?! Más volt itt ai élet... Áthelyezik a kisvasát megállóját Ünnepi közlekedés sonló betegségben szenved. Csak abban reménykedik, hogy egyszer tán kiköltöztetik innen és akkor nem kell a csótányt, az egeret kerülgetniük. Molnár Józsefné még akkor költözött a telepre, amikor virágok díszítették az út szélét, úgy éltek itt, mint egy nagy család. De ennek már harminc esztendeje. — Más volt itt az élet. Előkelő emberek is laktak itt, de lassan aki tehette, elszivárgóit innen, csak mi maradtunk ... , Már elköszöntünk, amikor hevesen szitkozódó asszony közeledik. Két házat takarít, de annyi mocskot, amit ő talál! Hiába hív ide a városból akárkit, nincs foganatja. Úgyhogy ő a tanácstól, az ingatlantól, a családsegítőktől, de még az újságíróktól is torkig van ... (Következik: a Guszevvel fenyegetnek?) Tóth Kornélia Nem adta át a konyakot Sikkasztással akart egy kis mellékes pénzhez jutni Gál László nyirbogdányi lakos. Gál az Alföldi Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat rakodójaként és túravezetőjeként dolgozott. Bűncselekményt eddig soha nem közvetett el, egyszer azonban úgy gondolta, hogy 24 üveg konyakot megtart magának, s megpróbál belőle valahogy pénzhez jutni. A konyakokat a nagykállói ABC áruháznak kellett volna átadnia, de az áruátvétel során a dolgozók nem vették észre a hiányt. Gál a konyakokat — mint megmaradt árut — a raktárba sem adta vissza, hanem elvitte Császárszállásra az ottani ABC vezetőhelyetteséhez, Dankó Lászlóhoz. Megvételre kínálta neki az árut, de a helyettes vezető nem kért belőle. Tudta ugyan, hogy bűn- cselekményből származik, mégis vállalta, hogy egy ideig megőrzi. Az ügyre fény derült, s a 24 üveg ital — melynek értéke a 9 ezer forintot meghaladta — visszakerült a vállalat raktárába. Gál Lászlót a bíróság sikkasztás vétsége miatt 8 ezer forint pénz- büntetésre ítélte, míg Dankó Lászlót bűnpártolás miatt 1 év próbaidőre bocsátotta. Az ítélet jogerős. (m. f.) Nagyon észnél kell lennie annak, aki a karácsonyii ünnepek alatt, vagy az év végén szándékozik utazni. A ímeneitrand jelzéseiben amúgy sem tud mindenki eligazodni, most pedig még a muntoa- nap-áithelyezésak is bonyolítják a helyzetet. A Szabolcs Volán és a MÁV nyíregyházi üzemfőnöksége tájékoztatta lapunkat az ünnepi közlekedés rendjéről. A hét utolsó munkanapjára vonatkozó menetrend szerint közlekednek az autóbuszok és a vonatok december 23- án, szerdán. Szenteste napján ■és december 24-én a munkaszüneti napokon; karácsony másnapján, 26-án pedig a hét első munkanapját megelőző napokon szokásos rend szerint közlekedhetünk. December 27-én a hét első munkanapjára, 28—29—30-án pediig a munkanapokra érvényes menetrend az irányadó. Szilveszter napja a hét utolsó munkanapjának számít a menetrendekben. Új évkor és január 2-án a munkaszüneti, 3-án a hót első munkanapját megelőző napra vonatkozó rendelkezések a mérvadók. Január 4-én a hét első munkanapja lesz — a menetrendékben is. A Szabolcs Volán nyíregyháza hieiyiijánatai december 24-én a vasárnapi menetrend saarint, de csak este hat óráig közlekednek! Ezután — üzemzárásig — csak az ötös, a nyolcas és a tizenkettes autóbusz jár. (Az ötös örő- kösföldről, a tizenkettes a guszevi aluljárótól, a nyolcas pedig Sóstóról minden egész órakor; visszafelé minden óra ibarminoadik percében indul.) A korábbi éved?: gyakorlatától eltérően ezúttal deoember 31-én nem állnak le korábban a helyijártatok; mindegyik üzemzárásig közlekedik, a munkanapokra vonatkozó szabályok szerint. A MÁV tájékoztatása szerint december 24-én délelőtt 11 órától megszűnilk a kisvasút nyíregyházi, Petőfi téri megállója, a vonatok onnantól kezdve a nagyállomás épülete előtt állnak majd meg. A megállóhely áthelyezése ‘azonban nem módosítja a menetrendet. — Este nem merjük a gyerekeket kiengedni, nehogy belekeveredjenek valamibe. De remélem, maga nem a családsegítőtől jött? — „káderez le” azonnal Hollik Já- nosné. — A múltkor jött valaki főzni tanítani..engem a hatgyermekes anyát? Inkább emberi lakáskörülményeket teremtsenek nekünk. Nemrég filmezték is a telepet, higyje el, majd felrobbantam. Holliknét epilepszia miatt leszázalékolták, az ura haÁrverés és hatóság H allom, olvasom: a hivatal megint jelen volt valahol, ahol semmi keresnivalója. Az árverésen, itt Nyíregyházán, a művelődési központban. Nem mint vevő, hanem mint zsűrit szervező, mint elvileg állást foglaló. Hogy minek, azt senki sem tudja, az árverés ugyanis kereskedelmi aktus, egyszerű üzlet, ahol az örök üzleti törvény szerint a piac ítél az ár fölött, az dönti el a minőséget (igaz, néha rosszul), az mondja ki a végső szentenciát. Dőre dolog tehát, ha a hatóság próbál árat megszabni, s nem az eladáshoz értő szakember, vagy éppen a művész, aki piacra dobja termékét. Ami ez esetben lehet remekmű, giccs, gyenge portéka, tisztességes igyekvés, amatőr próbálkozás. Hiszen éppen attól árverés, hogy itt a kereslet és a kínálat méri össze az erejét, s vannak nyertesek és Világos, ha történelmi műkincsről van sző, ott már léteznek normák, a nemzetközi értékrendnek és keresletnek megfelelő árak. Nem hatóságiak, nem a hivatalok által megszabottak, hanem piaci tendenciák révén kialakultak. De kortarsakról lévén szó, akik között a gyenge amatőr éppúgy ott van, mint a már többé-ke- vésbé jegyzett, egyszerűen értelmetlen csak azért fontoskodni, hogy úgy tűnjék: milyen szorgos az államigazgatás. A világon mindenütt, szerencsére már Nyíregyházán is, minden festő lehetősége, hogy kiálljon az utcára. Árulni, ö mond ennyit, én annyit, s vagy megegyezünk, vagy sem. Ha ezt betereljük a művelődési házba, (bár terelhetnénk egy üzletbe Is,) akkor megjelenik a művelődésügy, a maga „szabályozó” szerepével. De minek? (bürget) Évbúcsúztató December 18-án diáknappal búcsúztatta az évet a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola fiatalsága a helyi művelődési központban. Az ünnepélyes KISZ- taggá avatást a szavalóverseny döntője, majd a tanárok versmondása követte. Kötőverseny és történelmi személyiségek felvonulása ; s az osztályok vidám bemutatkozása és „Az iskola jelképei” pályázat plakátjainak bemutatása egészítette ki. Nonstop vetélkedő, tanár—diák sport- mérkőzések, díszkő jelentette az 1987. év befejezését. A képen: tánc a fenyőfa előtt, (mk)
