Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

1987. december 22. Kelet-Magyarország 3 Gazdasági megújulás képekben Kétszáz új munkahely Fehérgyarmaton Az itt dolgozó mérnökök speciális gépet szerkesztettek, amellyel a lemezcsomagokat (villanymotorok belső részel gyorsan, pontosan hegeszthetik. raktárt, szociális épületet, kazán- és trafóházat építenek. Mindez lehetővé teszi, hogy a dolgozók számát több mint 200 fővel emeljék. A terme­lés növekedése mellett a tő­kés export is 25 millió forint­tal több lesz az ez évitől. Gondot fordítanak a szak­munkás-utánpótlásra is, a je­lenlegi kilenc tanuló képzése mellett a jövő évben két osztályt indítanak, ahol vil­lamosgépszerelőket és eszter­gályosokat képeznek a helyi szakmunkásképző intézettel. Elek Emil Aztán sorolni kezdik :a pa­naszokat. Olykor szégyenle­tesen kevés, mindössze hai­ti étszáz forint az egy-egy pe­dagógusnak kiosztható futa­lom. Van rá eset, hogy a nap­közi konyháján dolgozó asz- szanyok ennek két-háram- szarosát kapják. Iskolapéldák Az is ikeserű szájízt hagy, taraikor a gamesz-vezetö ju­talma többszöröse az iskola- igazgatóénak ... Előfordul, hogy a vb-iti tikár dönt, ho­gyan gazdálkodjék az iskola ■nyugdíjba vonult 'pedagógus ibérével. Ha több iskola, ’ óvoda tartozik a tanácshoz, akkor minden megy a nagy kalapba, tekintet nélkül ar­ra, ki mennyivel járult hoz­zá a megtakarításhoz. — Látja, ezzel kellene egyszer foglalkozni — ka­pom a tippet, ámbár azt is hozzáteszik, nehogy „kiszer­kesszem” az iskolát. Amúgy- is van gondjuk elég. Ki a gazda? ■Köt az ígéret, az iskolák nevét vallóban' -nem említem Lipcsei Tibornak, a megyei tanács csoportvezetőjének. — Elöljáróban annyit, hogy mindenütt a tanács végre­hajtó bizottsága a „bérgaz­da”, tehát abban például semmi szabálytalan nincs, hogy a vb-titkár is állást foglal bizonyos iskolai (bér) kérdésekben. A kisebb tele­püléseken a vb általában megtartja magának ezt a jogkört, amit természetesen az iskola vezetésével ■együtt­működve gyakorol. A másik ■esetben az önálló költségeve- tési szerv vezetőjére ruházza a bérgazdálkodás jogát. Te­hát a gamesz, mint önálló költségvetési szerv, gazdál­kodik a saját dolgozói béré­vel, az iskola bérkeretének felhasználásába viszont csak akkor szól bele — legalábbis ez lenne az ideális —, ha sza­bálytalanságot tapasztal. A harmadik csoportba a váro­sok önálló költségvetésű is­kolái és a 'középiskolák tar­toznak. Van még egy negye­dik variáció is, amikor az önálló költségvetési szerv­ként működő intézményhez több, részben önálló intéz­mény 'tartozik. A helyzet tehát valamivel bonyolultabb annál, mint gondolnánk. Ráadásul a gya­korlat valóban több ponton is kifogásolható. Egy gyékéiyen — két Balomban? A csoportvezető szerint ti­pikus hiba, amiről az én be­szélgetőpartnereim is szól­tak: — Előfordul, sajnos nem is nagyon ritkán, hogy a ga­mesz az iskola vezetését nem tájékoztatja megfelelően a bérkeret .alakulásáról. Az lenne az ideális, ha negyed­évenként, az év utolsó har­madában pedig havonta ad­na tájékoztatást a gamesz a kifizetett 'bérekről, túlórák­ról, helyettesítési díjakról, a tartós vagy átmeneti bénma- ■radványról és így tovább. Hiszen az iskola igazgatója csak mindezek ismeretében tud tervezni, gazdálkodni. De az egyeztetésre fordított irányból is szükség van. Csak így lehet időben közbelépni például abban az esetben, ha az iskolavezetés az utolsó fil­lérig 'ki akarja osztani azt a bérmaradványt - is, amiből pedig a következő esztendő­ben szakos tanárt vehetné- .nék fel a szakképzetlen he­lyére, vagy .amivel még szá­molni kellene az üres állás­hely betöltésekor. Ne legyen egyenlösdi Ez a kétirányú tájékozta­tás azonban időnként nem vagy nem eléggé működik, /aminek oka (vagy 'következ­ménye?), hogy mindkét fél taktikázik. A gamesz lecsíp — saját dolgozói javára — a pedagógusok bérkeretéből (holott ez tilos, tehát a kony­halány bérét vagy jutalmát nem lehet a pedagógus rová­sára megemelni!), a másik oldalon pedig az iskolaveze­tés él fel minden tartalékot. Esetleg olyan áron, hogy üre­sen hagyja vagy alacsony fi­zetésű, pályakezdő nevelővel tölti be az állást, és a mara­dékot, illetve a különböze té t szétosztja a többiek ‘között, Ami ugyan népszerű intéz­kedés, és az alacsony peda­gógusbérek mellet még ért­hető is — mégis elfogadha­tatlan az a rövid távú gondol­kodás, amely végső^ soron az iskola szakmai munkájának rovására megy. Ma is gyakori a jutalma­zásoknál az egyenlösdi. Ami igaz, az igaz — óriási nyo­más nehezedik az igazgatóra, hiszen a tantestület minden egyes tagja úgy gondolja, őt megilleti a jutalom. Óhatat­lanul komoly konfliktusokat fcelll felvállalnia annak az igazgatónak, áki valóban csak a kiemelkedő tedjesiít- ményefcet jutalmazza. Pedig másként tényleg megeshet, hogy nem jut több 6—700 fo­rintoknál, mert a jutalma­zásra fordítható összeg na­gyon kevés, az éves bérke­retnek mindössze l százalé­ka. ★ Ami azt a bizonyos „nagy kalapot'’ illeti: valószínűleg az a legrosszabb megoldás, hia az ebbe bekerülő megta­karításból minden intézmény egyformán részesül. Ez sen­kivel szemben sem igazsá­gos; ahol niem vOlt bérma­radvány (mert minden állást beitől töt tek, keveset kellett helyettesíteni), ott színvona­lasabb szakmai munkát kell feltételeznünk, minit az év végén jelentős bérmarad- ványt felmutató iskolában — de ez utóbbi csoportot sem lehet hátrányos helyzetbe hozni, amikor a tantestület (átmenetileg, kényszerből) komoly többletterheket vál­lalt. Talán valahol a 'kettő kö­zött lenne 'az elfogadható ál­láspont, 'amelynek kialakítá­sánál mérlegelnék, miből származik a bérmaradvány — a 'takarékos gazdálkodás­ból (amire teljes egészében számat tarthatna az 'iskola), vagy üres állásokból, .ala­csonyra szorított béreikből? Az idén elvileg mindenütt meg kellett alakítani az in­tézményvezetők tanácsát. E 2 a testület 'remélhetően az ésszerűségi szempontok mér­legelésével 'alakítja majd ki a maga gyakorlatát — ez el­engedhetetlen, ha a rendel­kezésre álló kevés pénzzel okosan akarnak gazdálkodni. Gönczi Mária NEMCSAK NYÍREGYHÁZÁN KAPHATÓ Út- és közműépítési kötvény Nyíregyháza városfejlesz­tése érdekében út- és közmű- építési kötvényt bocsátott ki ez év októberében a Nyíregy­házi Városi Tanács. Az ösz- szesen 49 millió forint össze­gű kötvényt 10, 50 és 100 ezer forintos címletekben lehet vásárolni. Az eddigi adatok azt bizonyítják, hogy mind­három változat egyaránt ke­resett. Az év utolsó napjáig megyénk valamennyi OTP­fiókjában, totózójában, vala­mint a budapesti VI., és II. kerületi fiókokban vásárolha­tók. Az 1987-ben megváltott értékpapírok évi 12 százalé­kos kamattal hétéves lejára­túak, amelyeket négy egyen­lő részletben az utolsó négy évben kapnak vissza. Az első kamatok 1988. október 15- étől vehetők fel, amely egy tízezer forintos kötvénynél 1200 forintot jelent. 1994-ben Előkészületek az új adózásra AZ ŰJ ADÓRENDSZER várható hatásairól, beveze­tésének előkészületeiről tá­jékoztattak a Pénzügymi­nisztériumban áz újságíró­kat. A vállalati jövedelme­ket terhelő közvetlen adók aránya a költségvetés bevé­teleiben 34 százalékról 14 százalékra csökken, ugyan­akkor a termékek után fize­tett adók aránya az eddigi 24 százalékról 36 százalék­ra, a személyi jövedelem- adóké 3 százalékról 14 szá­zalékra nő. A lakosság és a vállalatok által befizetett társadalombiztosítási járu­lékok aránya változatlanul 28 százalék, míg az egyéb adóké 11 százalékról 8 szá­zalékra csökken. A bevétel forrásainak ez az átrende­ződése egyfajta garanciát jelent arra — ha nem nő­nek a támogatások —, hogy a költségvetés bevételi ol­daláról nem alakulhat ki elfogadhatatlan deficit. A költségvetés szempont­jából kulcskérdés, hogy mi­ként alakulnak a támogatá­sok. Az ilyen jellegű kifi­zetések jövőre — csak az adórendszer *" változásának következtében —. 25—26 milliárd forinttal mérsék­lődnek. összességében azon­ban a támogatások a szán­dékoltnál kisebb mérték­ben csökkennek. Ennek egyik oka, hogy bizonyos ágazatokban — mint példá­ul a szénbányászatban — támogatás nélkül nem le­hetne a termelést fenntar­tani. Számításokat készítettek arra vonatkozóan, hogy az új adórendszer hatására mi­ként differenciálódik majd a vállalatok helyzete. A vár­hatóhoz leginkább közelítő iképet az a számítási mód adja, amelynél a január el­sejei árváltozások mellett figyelembe vették a terme­lésben és az árakban év közben várható változáso­kat is, s ezt állították szem­be a jövő évi adóterhekkel. A számításokhoz mintegy négyezer vállalat és szövet­kezet 1986-os mérlegadatait vették alapúi. Eszerint a vállalatoknak több mint a fele jobb helyzetbe kerül, 35 százalékuk pozíciója azon­ban romlani fog, ha nem tesznek valamit gazdálko­dásuk javítása érdekében. E SZÁMÍTÁSI mód sze­rint a gazdaság három ágazata, a vaskohászat, a szénbányászat és az ércbá­nyászat egy része lesz vesz­teséges. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi ágazat vállalatai kivétel nélkül nyereséggel gazdál­kodnának. A gazdaság egé­szében várhatóan 250—300 vállalat zárja a jövő eszten­dőt veszteséggel, közülük 150 az iparban működik. Felerősödik az ágazatok dif­ferenciálódása is. Az előze­tes számítások szerint je­lentősebb jövedelemátcso­portosítás megy majd vég­be a feldolgozóipar — s ezen belül is a gazdaságo­san exportálók — javára, az ■alapanyaggyártók terhére. Ez a tendencia már közelít a gazdaságpolitikai célok­hoz — mutatott rá. Várha­tóan javul majd az építő­ipar helyzete is, a mezőgaz­daságé pedig összességében változatlan marad. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal elnöke ar­ról tájékoztatta az újság­írókat: mit tesznek azért, hogy az új adórendszerrel kapcsolatos tudnivalókat megismerje a lakosság. Or­szágszerte már 90 ügyfél- szolgálati iroda áll a lakos­ság rendelkezésére, ahol részletes felvilágosítást kap­hat bárki az,adózás szabá­lyairól, s beszerezhet min­den szükséges nyomtat­ványt. Emellett tervezik egy könnyen kezelhető, közért­hető útmutató kiadását. Az útmutatót a postákon, a nyomtatványellátó boltok­ban és a hírlapárusoknál le­het majd megvásárolni. KÉSZÜLNEK már az adó- és’a vagyonbevallás- hoz szükséges nyomtatvá­nyok is. A vagyonnyilatko­zat űrlapja azonos tarta­lommal, de kétféle színben jelenik majd meg. A szí­nek azt jelzik, hogy az ál­lampolgár önként, vagy az adóhatóság felszólítására állította-e ki a nyilatkoza­tot. Az állampolgárok ingó és ingatlanvagyonukról a jövő év márciusának végé­ig nyilatkozhatnak. Ezt ér­demes mindenkinek meg­tennie, akinek bármilyen vagyona van. Különösen ak­kor tehet jó szolgálatot a most beadott vagyonnyilat­kozat, ha valaki esetében az a kétely merülne fel, hogy vagyona jobban gyarapo­dik, mint ahogy arra a be­vallott személyi jövedelme alapján következtetni lehet­ne. Ilyen .esetekben ugyan­is a gyarapodást az 1988. ja­nuári helyzetnek megfelelő, a nyilatkozatban bevallott vagyonhoz mérik az adóha­tóságok. Majd belenő a tulajdonos 10 ezer forintja helyett 16 ezer 600 forintot kap vissza. A lakosság által meghitelezett pénzből a Nyír­egyházi Városi Tanács a me­gyeszékhely út- és közmű- hálózatot kívánja korszerű­síteni. Ezenkívül még két kötvényt bocsátottak ki Nyír­egyházán. Az egyik a szerke­zetátalakítási, a másik a ta­karékpénztári kötvény, amely a lakásépítések finanszírozá­sát szolgálja. 1 w\ aratom fia,- Jß tál felesé­ge megjár­ta Budapestet. He­tek óta nyúzta ezért az átért a férjet, olyan követ­kezetesen, hogy azzal már Párizst is megjárhatta volna szegény asszony. A fon­tos, hogy ezüst va­sárnapon végre sikerült. Másnap már csengett a te­lefon, mert egész egyszerűen meg „kellett” néznünk, mi mindent sike­rült vásárolnia. A pesti diadal­aiból sok minden előkerült. Például: két más boltban vásárolt, de telje­sen egyforma női csizma, ami a há­ziasszonyun knak ugyan szűk, de vett belőle, mert nagyon vették. Az intim női fe­hérneműk leltáro­zásánál tapintato­san nem figyel­tem. Ezután kö­vetkezett a csúcs, beszerzési tető­pont. Ifjú baráto- méknál egyetlen tizenkét éves gye­rek van. A táská­ból viszont előke­rült egy halom két-hároméves gyerekre való gye­rek- vagy babaru-j ha kompozíció. \ Repkedtek az l elragadtatott jel-l zők: csodálatos,' ennivaló, édes. — Majd az unó-1 kámnak — mond-\ ta szerényen az asszonyka. Mord- i tam volna, hogy | amit vett, abból egy sok év után . megszülető uno­ka is évekig kiesne még, de hi­ába. — Majd belenő — mondta az asz- szony és rábólin­tottam. Ahogyan a gyerek a ruhák­ba, az asszony a i vásárlás tudomá­nyába, a helyeslés­be is belejö egy­szer az ember... Bartha Gábor SS Bérre megy a játék — Ebbe egyszerűen nem lenet beleunni — mondja az iskola igazgatója, amikor a bérgazdálkodás kerül szóba. — A gamesz annyit közöl velünk, amennyit jónak tart. — Ugyan, a gamesz... — legyint egy másik ismerős is­kolaigazgató. — Minden szentnek maga felé hajlik a keze, de ennek a mienknek biztosain. Európai élvonalba tartozik a tekercselő és tekercsbehúzó gép, amellyel Bortok Erzsé­bet és Bíró Magdolna dolgo­zik. mati üzemében. A megyei ta­nács és a vállalat anyagi erejéből termelést bővítő be­ruházást. üzemcsarnokot. A szalagon a Hajdúsági Ipar­művek megrendelésére mo­sógépmotorokat gyártanak. Itt készülnek az NSZK ex­portmotorok is, amelyeket már leszállítottak. H etvenmilliós fejlesztést valósítanak meg ebben a tervidőszakban az Ipari Műszergyár fehérgyar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom