Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-21 / 275. szám
2 Kelet-M&gyvonzág 1987. november 21. Utak, táblák, parkolók, lámpák Nyíregyházi közlekedési döccenők A közlekedési szakemberektől előre is elnézést kell kérnünk, amiért laikusként kísérletet teszünk a megyeszékhely közlekedésében fellelhető anomáliák egy részének feltárására, de azért próbálkozunk meg vele, hátha azok, akik mindennap ezzel foglalkoznak, már nem figyelnek oda az apró részletekre. Holott ha sikerülne megszüntetni ezeket, talán javulhatna a közlekedés és esetleg gyorsabbá válhatna a forgalom. Az egyik furcsaságot az Október 31. tér és a Kossuth utca találkozásánál tapasztaltuk, ahol rosszul festették fel a fehér csíkokat. Az a szabály, hogy ahol a forgalmi sávok száma csökken, ott annak van elsőbbsége, aki nem változtat forgalmi sávot. A Kossuth utca elején két sáv van, de mind a kettő csökken, ebből pedig az következik, hogy annak van elsőbbsége, aki a jobb oldali sávban közlekedik. Isten őrizz, hogy valaki érvényt akarjon szerezni a jobb oldali sávban ennek, mert a bal oldali sávban közlekedő is úgy hiszi, hogy övé az elsőbbség. A megoldás nem bonyolult, mindössze még két terelővonalat kellene felfesteni, hogy egyértelművé váljon a belső sáv előnye. Alapszabály az is, hogy a buszmegállót csak az útkereszteződés után szabad elhelyezni. A Stadion utcánál néni így van. Ha beáll például oda egy csuklós busz, s a mögötte haladó jármű ki akarja kerülni, nem tudni, hogy csak ezt a manővert végzi el, vagy be akar fordulni a Stadion utcára. De tehetetlen a Krúdy utcáról balra fordulni akaró autó vezetője is, mert nem tudja, hogy a Kossuth utca felől jövő autóbusz azért indexel, mert be akar állni a megállóba, vagy mert be akar fordulni a Krúdy Gyula utcába. Ha az indexelés láttán kimerészkedik, esetleg összetalálkozik egy, a buszt éppen kikerülő járművel és kész a baleset. Szemben van egymással itt két buszmegálló, de mivel a város felé haladó busz megállója jó, így a Sóstó felé menő busz megállóhelyét kellene áttenni ' az útkereszteződés után néhány méterre. Azt már többször javasoltuk, hogy a Stadion utcán engedjék meg a várakozást az úttest és a Stadion kerítése közötti területen, mert ha egy sporteseményt rendeznek a kerítésen belül, szinte megbénul a közlekedés, így ma az tesz „jót”, aki akadályozza a forgalmat, s aki segíteni szeretné, az csak a büntetés kockázatának vállalásával állhat fel a ki tudja miért „parknak” nevezett területre. Pedig ha már kevés az út, akkor azt legalább a közlekedésre használjuk, és próbáljuk melléterelni a várakozókat... Az is egy furcsa eset lenne, ha valakit a rendőr meg akarna büntetni a Rákóczi úti vasbolt előtt és az a valaki nem ismerné el a büntetés jogosságát. Van ugyan ott egy tábla, ami kerek, piros szegélyű, kék alapú és egy csík is van benne átlósan, ám ilyen tábla nincs a KRESZ- ben. A várakozni tilos tábla balról jobbra van áthúzva, a vasbolt előtti tábla pedig éppen ellenkezőleg. Vagyis azt egy ábrának tekinthetjük, de közlekedést szabályozó táblának aligha. A Rákóczi úton járunk: a piacot nem hagyhatjuk ki, habár az egy külön misét érdemelne. Nemcsak azok nem tudnak ugyanis megállni, akik vásárolni mennek, hanem azoknak sincs hely, akik áruikat viszik oda, márpedig a hátukon nemigen cipelhetik be a zöldség-gyümölcsféléket. Ha már kicsinek bizo-, nyúl a volt szabadpiac, s megkurtították azt az oda épített butikok, akkor érdemes volna körbenézni, hogy hol lehet még újabb parkolókat kialakítani. Az egyik terület a Búza tér déli oldalán lehetne, ahol most megállni tilos tábla van, pedig ferde parkolókat nyugodtan ki lehetne alakítani, s legalább negyven autó elférne. A Búza téri ABC keleti oldalán az út jobb oldali részén tábla tiltja a megállást, hiszen ez a hely A Centrum Áruház előtti kereszteződésben a Bocskai utca felől érkezők nem fordulhatnak balra — holott szembe jövő forgalom nincs, indokolatlan a korlátozás... A jelzőlámpák rendjét kellene átalakítani. (JL) kell a boltnak, ha áru érkezik. Az út bal oldalán — mivel egyirányú útról van szó — megállhatnak az autók, de ez a hely is kevés. A közúti igazgatóság székházával szemben körülbelül öt méter széles és szerintünk teljesen fölösleges járda van. Itt szintén lehetne egy ferde parkolót kialakítani, s elférne vagy húsz kocsi. A Kiskörúton közlekedőknek is vannak gondjaik. Az egyik például, hogy a Kálvin téri ABC előtti gyalogátkelő környékén gyakran büntet a rendőr, pedig azon a gyalogátkelőn meg lehet fordulni, csak a gyalogosokat nem szabad megzavarni. Ha az elválasztó sávban is ott lennének a csíkok, akkor más lenne a helyzet, dehát most nincsenek ott. Van ettől egy jobb „büntetőhely” is, mégpedig a Nyírfa Áruház mellett, ahol azok „szaladnák be a csőbe”, akik a Kiskörútról nem a Vöröshadsereg utcán mennek egyenesen, nem a Felszabadulás útján haladnak balra, hanem visszafordulnak a Kiskörúton. Sajnos a tábla most olyan, hogy nem lehet kifogásolni a büntetést, a táblát azonban annál inkább. Ugyanis érthetetlen, miért tették oda ezt a kötelező haladási irányt jelző táblát. Tehettek volna egy másikat, amelyiken nem vízszintesen, hanem ferdén lefelé mutat a nyíl, s így lehetővé válna a visszakanyarodás. Mert hely van, s a visszaforduló kocsi nem zavarhat senkit. És akkor nem kellene sok autónak visszafordulni a város közvetlen központjába, ahová egyébként is már alig lehet behajtani. Nyilvánvaló lehetne még néhány, a felsoroltakhoz hasonló fonákságot említeni, például a Jósavárosból bejövök bosszúságát, hiszen mindegy hogy a Korányi utcát, vagy a Sóstói utat választja valaki csúcsidőben, öthat kocsinál egyik helyen sem enged át egyszerre többet a lámpa. Ezeken a fázisidők megnövelésével lehetne enyhíteni, mert ha egy-egy zöld jelzésre kiürülhetnének a kereszteződések, akkor nem rontanák a levegőt hosz- szú percekig az üresjáratban pöfögő jármüvek. Balogh József CSÖPÖG A BENZIN Tűzoltó az autó mellett „Jó napot kívánok. Közúti elLenőrzést tartunk!” Az elmúlt hetekben az átlagosnál gyakrabban hangzottak el a fenti mondatok. Több járművezető számára meglepetés volt, hogy a rendőrök mellett állami tűzoltók is részt vettek a járművek közúti felülvizsgálatában. Az utóbbi időszakban Sza- bolcs-Szatmár megyében is igen nagy számban keletkeztek tüzek a közlekedő járművekben. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatták, hogy a tüzek jelentős része megelőzhető lett volna a folyamatos karbantartással, a járművek rendszeres műszaki felülvizsgálatával. Ezért született az a gondolat, hogy a tűzoltóság és a rendőrség között lévő együttműködést még szorosabbá fűzzük, és bekapcsolódjunk a tavaszi és őszi közúti ellenőrzési akciókba. A területi tűzoltóparancsnokságok hatósági munkakörben dolgozói rendszeresen részt vesznek a közúti akciókba. Ennek során a tűzoltók kiemelten vizsgálják a járművekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartását. Legutóbb októberben tartottunk közös akciót, mely során a tűzoltók összesen 892 különböző típusú járművet vizsgáltak át tűzvédelmi szempontból. Az ellenőrzések során számos hiányosságra derült fény, például a kézi tűzoltókészülékek hiányoztak vagy üzemképtelenek voltak, olvadábetéteket túlbiztasítot- taik, csöpögött a benzin, olaj... Három fővel szemben szabálysértési eljárást kezdeményeztünk és 33 vezetőnek összesen 8400 forint helyszíni bírságot szabtunk ki. Két esetben a járművet üzemeltető létesítmény vezetőjének figyelmeztetőt küldtünk az észlelt hiányosságok megszüntetésére. A közúti ellenőrzések eredményéről még kevés tapasztalat áll rendelkezésünkre. Az ellenőrzésnek ezt a formáját a jövőben is rendszeressé kívánjuk tenni, s ettől azt várjuk, hogy javulni fog a közúton közlekedő járművek tűzbiztonsága. Kukucska István tűzoltó főhadnagy „Apukám, hozzál hatvanezret...” Ketten vettek egy blúzt — Nekem mostanában rosszul megy — jelentette ki az egyik, Nyíregyháza forgalmas negyedében lévő butik tulajdonosa. — Nézze meg, tele vagyok a legdivatosabb árukkal, egyenesen Pestről hozom őket, mégis alig tudok valamit eladni. Néhány kabát, gyerekholmi megy el, de a többire szinte rá sem néznek a vevők. A farmer? Igen, az keresett lenne, de felemelték az alapanyag árát, és így is csak csúszópénzzel lehet hozzájutni. Nem a ruha az első — Ügy veszem észre, az emberek a ruhavásárlást a legvégsőkig próbálják halasztani. Az elmúlt években november elején már megkezdődött a karácsonyi szezon, vitték a selyemblúzokat, alkalmi ruhákat, mint a cukrot, alig győztem pótolni. Most meg ... Mindenki abban reménykedik, hogy a ruhanemű ára változatlan marad, és inkább a tartós fogyasztási cikkeket, a tévét, meg a bútort veszik. Az öltözködésre már nem marad pénz. A múltkor bejött hozzám két kislány, barátnők lehették, kinéztek maguknak egy blúzt, közösen fizették ki, aztán megállapodtak benne, hogy milyen nap melyikük fogja viselni... A butikosok egybehangzóan állítják, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a forgalmuk. Ahogy egyikük találóan megjegyezte: korábban tíz nézelődő közül legalább hat vásárolt valamit — nézelődő most is van, de kilenc üres kézzel távozik. A kiskereskedők abban bíznak, hogy néhány hónap múlva minden visszazökken a megszökött kerékvágásba, és a tinik — mert ez a korosztály a divat leghűségesebb követője — újra állandó vásárlóik lesznek. A gazdasági helyzet romlása a divatcikkekkel foglalkozó kisiparosokat is érzékenyen érinti. Az egyik szabó arra panaszkodott: — Az eddigi őszi szezon nekem nulla, hiába varrom a divatosnál divatosabb nadrágokat, csak egész keveset tudok belőlük értékesíteni. Nem, nem az a baj, hogy drágán adom, egy selyembéléses, vastag nadrágért szerintem nem sok az az öt-hat - száz forint, egyébként nekem is meg kell élni valamiből. Hogy jövőre mi lesz? A magasabb adót ugyanúgy belekalkuláljuk majd a termékek árába, mint a jelenlegi alacsonyabbat, és persze mindez a vevőn fog lecsapódni. A vevő érzi majd az adót Érdekes, hogy a DIRU- VÁLL méretes női szalonjában nem érzik a forgalom csökkenését. Napi húsz-huszonöt megrendelést vesznek fel, elsősonban téli szoknyára, alkalmi ruhára és blúzokra. Pétervári Józsefné részlegvezető szerint ez annak köszönhető, hogy évek óta változatlanak a vállalási dijaik — ami a vállalatnak viszont hátrányt jelent a szabadáras kisiparosakkal szemben. — Sok a munkánk, kevesen vagyunk rá, ezért májustól nem vállalunk kabát- és kosztümvarrást. Azt hittük, kevesebb lesz a megrendelő, hogy új helyre költöztünk, de sokan ragaszkodnak hozzánk, mert itt a legfrissebb nyugati divatlapokból lehet modellt választani — járatjuk a Burdát, a Rund- sehaut, a Brigittát — és nemrég bevezettük a szövetáru- sítást is. „Hol a telefon?" Nem panaszkodnak az S- modellben sem: az októberre tervezett 1 millió 400 ezer forint helyett 1 millió 680 ezret forgalmaztak. Kelendőek a farmerek, a kabátok, aLkal- mi ruhák, bőr- és szőrmeáruk. Az utóbbi kettő jó befektetésnek is tűnik, hiszen egy bőrkosztüm, egy valódi szőrmebunda szinte elnyű- hetetlen. Persze az ilyesmit nem az utcáról betérő kispénzű bámészkodók fogják elvinni, hanem a bolt „törzsvevői”. Bár az ellenkezőjére is volt már példa: egy cél nélkül nézelődő hölgy felpróbált egy ötvenezren felüli vö- rösrókabundát, megkérdezte az eladónőket, hogy van-e az üzletnek telefonja, majd felhívta a férjét: „apukám, hozzál már hatvanezer forintot, mert kinéztem egy jó kis bundát magamnak!” És „apuka” ugrott... Bartha Andrea Mozaikok a videoszemléről A megyei művelődési, központ előtt sorfalat álló zászlódíszek és a hatalmas földi szem, a parabolaantenna sejteti a járókelőkkel, hogy nem akármilyen esemény színhelye az intézmény. Az ország minden részéből összesereg- lett amatőr és profi videósok, szakemberek, forgalmazók adnak itt randevút két napja egymásnak, hogy korunk új kommunikációs eszköze, a videózás elméleti és gyakorlati új ismereteit kicseréljék, egymás tevékenységét, műveit megismerjék és a neves szakemberek előtt megmérettessenek. A külföldi vendégek programja révén pedig kitekintés nyílik a videózás nemzetközi helyzetére, eredményeire is. Négy teremben mintegy ötven képernyőn, négy kivetítőn reggeltől estig peregnek a videoprogramok. Bizony, ember legyen a talpán, aki sokáig meg tud maradni egy helyen anélkül, hogy be ne kukkantana egy másik terembe, ahol szintén érdekes műsor várja. Közel 400 venAdás az égből Vendégek Böltönyböl Meseszoba, szövés-fonás Ma már a múzeumokban nemcsak a hagyományos funkció érvényesül — régiségek gyűjtése, őrzése, bemutatása, gondozása, hanem számos új közművelődési formára is vállalkoznak. így van ez a Néprajzi Múzeumban is, melyet évről évre egyéni látogatók és csoportok ezrei keresnek fel. Az őstársadalmaktól a civilizációig című állandó kiállításuknak évek óta nagy sikere van, ami annak köszönhető, hogy számos rendkívüli tárgyat, életképet mutatnak be a különféle civilizációk történetéből. Rendszeresek a történelmi, néprajzi témájú foglalkozások, a szakkörökben most a szövés-fonást lehet gyakorolni, a meseszobában szombatonként népszokásokkal, gyermekjátékkészítéssel ismerkedhetnek meg a gyerekek. Muzsika is gyakran csendül a díszes falak között: a legújabb szokás szerint minden vasárnap délelőtt 11-kor minikoncertek hallhatók. Ezekre főként olyan hagyományőrző együtteseket hívnak meg, melyek ápolják az ősi népi kultúrát. így kerül most sor a Bökönyi népdalkor fellépésére. A szabolcsi csoport november 22-én vendégszerepei a fővárosban a Néprajzi Múzeumban Viola István vezetésével. dég jött el Nyíregyházára, ahol hagyományos szabolcsi vendégszeretettel (és mosolygós almával) fogadtuk, fogadjuk őket. Régi videós barátok leltek itt újból egymásra, új barátságok köttetnek. Persze még barátok sem rejtik véka alá egymás műveire vonatkozó bíráló megjegyzéseiket. De ez természetes. Mindenki tanulni akar, a hazai videózás további hasznára. Kirschner Pétert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Művelődéspolitikai Bizottságának titkárát, a videózás egyik országosan is ismert patrónusát a sajtóiroda munkatársai — mert a szemle idején ilyen is működik — elkalauzolták a Nyíregyházi Városi Televízió új stúdiójába. Ugyanis, mikor két évvel ezelőtt a korábbi szemlén itt járt, még csak három bőröndöt látott, s ezek tartalma volt a városi televízió stúdiója, felszerelése. Az azóta elkészült modern stúdió láttán bólogatott: ez már valami. Ám azt is hozzátette, hogy mindez csak akkor ér sokat, ha tartalommal is meg tudják tölNézelodők a videoszemlén. teni az adásokat. Persze mint többen megjegyezték, ezen a téren sincs sok szégyellniva- ló. Ám a mostani szemle bizonyára a kábeltelevíziózásnak is csak hasznára válik. Csak remélni lehet, hogy a következő alkalommal — amely feltehetőleg ismét Nyíregyházán lesz — a városi tévések fórumát is megrendezik. A szemle egyik főattrakciója az űrtévézés, azaz a műholdakról szórt adások szabolcsi bemutatója. A művelődési központ galériájában egyszerre hat tv és kivetítő nem akármilyen látványosságot kínál. Ha valaki megkérte az irányító szakembert, az sorbakapcsolta az „égből” érkező és nálunk is fogható adások választékát. Bárki megtudhatja, mit néz ugyanabban az időben az angol, francia vagy akár a svájci néző. Hat ország kilenc állomásának műsorából kaphatunk így ízelítőt. Többnyire a BBC Super Channel adását mutatják a képernyők, de belekukkanthattunk a Luxemburg, az NSZK, sőt az olasz RAI I. műsorába is.
