Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

1987. november 21. Kelet-Magyarország 3 Nyissatok ajtót, emberek! SZEPESI JÓZSEF „Nyissa­tok ajtót, emberek” című versének részlete fogalma­zódott meg bennünk a ci­gánygyermekkel foglal­kozó megyei szakemberek tanácskozássorozatán, melynek utolsó állomása nemrég Ibrány volt. Az érzelmeket mélyen érintő verssorok és az a társadalmi összefogás, amely a helybeli cigány la­kosság felemelkedéséért bontakozott ki Ibrányban. minden bizonnyal egy hosszú folyamat kezdetét jelentik. Cigány lakosságunk helyzete és életkörülményei az elmúlt tíz évben lénye­ges változáson mentek ke­resztül. Az emberhez mél­tatlan putrik felszámolása, laz új és modem lakások felépítése megteremtette a cigányság szemléletváltozás sánaik objektív alapjait. Nem volt azonban ilyen látványos (és ma sem az) a szemléletbeli változás, amit mi — ma már önkri­tikusan megállapítva — vártunk. Ma tisztán látjuk, hogy ehhez sakkal több idő, türelem és megértés szük­séges. A feladatokat sorolhat­nánk, s tulajdonképpen nem is új dolgokról van már szó. A gondot ott lát­juk, hogy áltálában e téren is több a szó, mint a tett, több a kinyilatkoztatás, mint az említett türelem, megértés és megismerési készség. A változás-változtatás igényét az óvodás korban (sőt gyakorlatunk szerint már a bölcsődében) kell el­kezdeni. S e téren látvá­nyos és mérhető a fejlődés: ■igény van arra, hogy a tiszta és esztétikus óvodába járjon a gyermek; itt ala­kulhatnak ki a másokhoz alkalmazkodás alapelemei is. A TSZKER kölcsönöz is A TSZKER Szabolcs-Szat- már megyei Területi Köz­pontjában az utóbbi évek sokirányú tevékenységről ta­núskodnak. Bővült az áru­forgalom, növekedett a válla­lat aktivitása az anyagi-mű­szaki cikkek kereskedelmé­ben, új vállalkozásként pe­dig ipari és élelmiszeripari feldolgozó üzemek is meg­kezdték a munkát. Az érdek­lődésre jellemző, hogy Sza­bolcsban ma már 116 szövet­kezet tagja a mozgalomnak, közülük kettő építőipari kö­zös vállalkozás. Legnagyobb feladatuknak a zöldség-gyü­mölcs termesztés segítését, a forgalmazás növelését tart­ják az illetékesek, akik erre a célra már jó ideje kiala­kult szerződéskötési rend­szert vezettek be. A vajai almafeldolgozó és lapkaüzem létesítését is tá­mogatták tíz-tízmillió forint­tal, a nyírmeggyesi és nyír- madai termelőszövetkezettel közösen pedig az örökös gon­dot jelentő göngyöleggyártást oldották meg. A későbbiek­ben további ládaüzemek lé­tesítését tervezik, bár a gyár­táshoz szükséges szeg és tű­zőhuzal krónikus hiánya gyakran okoz gondokat. A területi központ egyik legjelentősebb feladata az ag- rokemikáliák értékesítése, amelynek mértéke évről év­re fokozatosan növekszik. 1985-től kezdődően arra is lehetőséget teremtettek, hogy a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek folyékony műtrágyatelepek létesítésére kapjanak támogatást. Egyre kedveltebb a gépek kölcsönbe adása, idegen szó­val lízingje, amellyel 1985 óta foglalkozik a vállalat. Ez év első felében mintegy 22 mil­IGEN POZITÍV ERED­MÉNY, hogy a fiatal szü­lőket a gyakori találkozá­sok, a komplex családgon­dozás során sikerülit be­vonni elképzeléseink meg­valósításába. Ma már ter­mészetes, hogy az iskolás 'korú cigány gyermek könyvtárba jár, s nem ke­vés azon fiatalok .száma sem, akik igénylik a kultú­rált szórakozást. Eredmé­nyeink fő mozgatórugói: az emberismeret, az ember­közelség, a problémák fel­tárásához-szükséges őszin­te, segítő szándékú légkör és környezet. Létezik azonban árnyol­dal is. Sajnálatos tény, még mindig előfordul, hogy az általános iskolából kimarad a leány, mert gyermeket vár, hogy az úgynevezett cigányosztályok megszünte­tésével csökkent a 8 osz­tályt eredményesen elvég­zők száma, (ezen talán most segít az ifjúsági osz­tály beindítása), hogy a kö­zülük kiemelkedők ritkán vállalják múltjukat, amely ellentéteket szül közöttük; hogy magas az egészségileg súlyosan károsodottak száma. VÁLLALATAINKNÁL, ÜZEMEINKBEN egyre ke­vesebb képzetlen munka­erőre van szükség, ez is el­sősorban őket sújtja. Ebből származnak a szaporodó konfliktusok is. Munka­hely híján törvénytelen úton próbálnak anyagi helyzetükön javítani, s emiatt az utóbbi időszak­ban romlott a cigányság és a község más lakosainak viszonya. De hogy ne záruljanak be az ajtók, ahhoz még na­gyobb társadalmi segítség­re és empátiára van szük­ség — éppen jelenünk és jövőnk társadalmának ér­dekében. Nagyidai Sándor nagyközségi pb-,titkár lióval nőtt az ebből adódó bevétel. Jelentős előny, hogy a lízing lehetősége a gépek, berendezések széles skálájá­ra terjed ki. Nemcsak mező- gazdasági erő- és munkagé­peket, hanem járműveket, fa­ipari gépeket, komplett szusz- penziós üzemi technológiát is bérelhetnek a szövetkezetek. (k. é.) Megfizették a tanulópénzt a Mezőgépnél A robot megbeszéli a dolgot Életrevaló ötlet? A magyar járműipar a vi­lág élvonalába került: a ma­gyar Ikarus-autóbuszok ma már minden igényt kielégí­tenek. Világszerte elfogadott irányzat a padlószint csök­kentése és a megállókban tartózkodás rövidítése. A gyors ki- és beszállást a dupla beszállósávok biztosít­ják. A letisztult, nemesen egyszerű külső-belső formák, a nagy üvegfelületek teszik elviselhetővé a komoly meg­terhelést jelentő nagyvárosi forgalmat. A Nyíregyházi Vasszerke­zeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat tevékeny részt vál­lal a magyar járműipari együttműködésben. A több évtizedes munka során gyü­mölcsöző kapcsolatot alakí­tott ki az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyárral. En­nek legújabb állomása az IK—284 típusú tolócsuklós városi autóbusz fenékváz- egységeinek gyártása, szere­lése. Az új típus alacsony zaj- és padlószintjével, ma­gasabb komfortfokozatával a városi tömegközlekedési igé­nyek kulturáltabb kielégíté­sét szolgálja. A gyártással, szereléssel foglalkozó szak­emberek komoly tapasztala­tot szereztek az Ikarus vál­lalatnál, megismerkedhettek a magas szintű gyártáskultú­rával, a termelés szervezésé­vel. Képünk: az IK—284 tí­pusú tolócsuklós fenékváz- egység szerelése közben ké­szült. (Elek Emil felvétele) A bolgár robotot két éve vásárolta a Nyíregyházi Me­zőgép Vállalat. A fejlesztés első lépcsőjeként kerékagyak gyártását kezdték meg az új géppel. A hiányosságok már' az első munkadarab elkészül­te után jelentkeztek. Az önt­vények, amelyeket külső kooperációban kapnak, mind súlyban, mind méretre eltér­tek egymástól. A munkada­rabok súlyhatára közel állt a robot maximális terhelésé­hez, ezért a kar nehezen il­lesztette be ezeket a tok­mányba. A méretszórás és az öntvények minősége csak részben felelt meg az előír­taknak. Meglepve látták, hogy egy-egy hibás munka­darab kicsorbította a lapkát, a megmunkáló kést. Két évig tartott az áldat­lan állapot. Közben az önt­vények tördelték a lapkákat, ráadásul súlyuk miatt egyre nehezebben mozgatta őket a kar. A fejlesztési hiányossá­gokat csak új programmal le­hetett kiküszöbölni, amelyet az elmúlt hónapban újítás­ként nyújtott be Tóth János és Veres Sándor gyártásfej­lesztő, valamint Szeles István és Berakó Sándor, a törzsgyár fizikai dolgozói. Átalakították a programot, a markolófejet és új palettát,, kiszolgáló asztalt készítet­tek. Ehhez változtatni kellett a munkadarabon is. Mivel a vállalat nagy szériában ten­gelyeket gyárt mezőgazdasá­gi és szerszámgépekhez, a programot úgy alkották meg, hogy a robot súlyhatárát fi­A Kelet-Magyarország no­vember 17-i számában meg­jelent „Életrevaló ötlet” cí­mű vezércikk — mely az adó- tanácsadó szolgáltatás me­gyénkben történő meghono­sítását szorgalmazza — több téves információt tartalmaz. Az, hogy valahol nullszal­dós vállalkozásba fognak — fából vaskarika. Akkor an­nak tagjai nem jutnak jöve­delemhez (a jövedelem: nye­reség, tehát eddig társasági adót, ezentúl vállalkozói adót kell utána fizetni), az pedig kizártnak tartható, hogy unalmukban végeznék e te­vékenységet. Ilyen nincs, legfeljebb hangzatos reklám­ban. A robot már befordította a (Jávor felv.) gyelembe véve bármilyen „rúdjellegű” munkadarabot képes legyen megmunkálni. Az egy hónapja beindult termelés az újítókat igazolta. Az átdolgozott program sze­rint a markolófej megfogja a kiszolgáló egységen a ten­gelyt, beforgatja a munka­térbe, ahol a szerszámgép mindkét oldalát megmunkál­ja, majd a kar visszahelyezi a készterméket a palettára, ahonnan a targonca elszállít­ja a megmunkált tengelyeket. Ahhoz, hogy a robot és a szerszámgép kommunikál­hasson, egymást kölcsönösen megértsék, az érintkezési fe­lületet is átalakították. Az intelligens robot most „meg­beszéli” társával a tenniva­lókat. Ameddig érzékeli a gép a palettán a tengelyt, ad­dig dolgozik. Ha elfogy a munkadarab, automatikusan kikapcsol és visszaáll alap­helyzetbe. A megyében egyedülálló robot egyharmadára csök­kenti a megmunkálási időt. Elég, ha a mellette levő gé­pen dolgozó szakmunkás időnként egy pillantást vet a munkafolyamatra. Ez azért is szükséges, mert nincs fel­ügyelő rendszere, infraéraé- keilője, vagy lézeres mérő­szerkezete a gépnek. Az újítási hétre benyújtott pályázatot a vállalat vezér- igazgatója elfogadta és 32 ezer forinttal jutalmazta megalkotóit. Az új program­tengelyt a megmunkáló térbe. mai pedig maximális sebes­ségre kapcsolt a robot. A fej­lesztés két év után eredmé­nyesen zárult. Míg a Mezőgépnél túljutot­tak az említett buktatókon, meg kellett fizetni a tanuló­pénzt. A gyártás automatizá­lása, a robot alkalmazása nem csak elhatározás kérdése — erre rájöttek a vállalatnál. Ahhoz, hogy növeljék a ter­melékenységet, sikeresen al­kalmazzák a robottechnikát, a háttériparnak is javulni kell. Máthé Csaba Másrészt eléggé régen van­nak már itt Szabolcsban adó- tanácsadó irodák, méghozzá nem is egy. A székelyi Stá­dium Kisszövetkezet például jelenleg is több mint száz vállalkozó ügyeit intézi, és felkészült rá, hogy jövőre a személyi adót is viszonylag olcsón rendbe tegye, még­hozzá a vállalkozói szerződés szabályai szerint: a hibái nyomán keletkező bírságot ö fizeti. (Ez akkor is köteles­ség, ha a vállalkozó az ellen­kezőjét kötné ki.) Másrészt van néhány gazdasági mun­kaközösség, amelyben ha­sonló tevékenység folyik, kö­zülük a legrégebbi a Regália. Dr. Kun Istvánná Székely VAGEP-munka Ikarus autóbuszban J eles kartársammal autóztunk a nyár vé­gén egy végtelen nagy búzatábla mentén. A tarlót bálák borították a szemhatár aljáig. Meglepő hasonlat jutott eszébe úti­társamnak: „láttál már gépzongora-szalagot? Azon van ilyen tengersok kis ki­emelkedés. Mindegyik egy- egy hangnak felel meg”. A minap egyedül hajtottam hazafelé az alkonyaiban. Zsetíkendőnyi iködöcskék te­lepedtek a rétek aljára, né­melyik sarka felért a szán­tóföldre. Ekkor ugrott be ismét a nyári kép, mert a hantok teteje kilátszott a dermedt párából. Csak a barázdák között gomolygott mélán a fehérség. A sok kis rög a semmi tetején lebe­gett. Emlékeztem a hang­jegyhasonlatra, és azon morfondíroztam: vajon mi­nek lehet a kódja, amit lá­tok? Semminek ... Legfeljebb annak, hogy ezen a szép őszön minden korábbinál többet sikerült felszántani a tavasziak alá, ennélfogva lépten-nyomon ilyen „ba­rázdamorzékra” bukkanni. No meg gyönyörű vetések­re, amelyeknek az állomá­nya bőséges aratást sejtet. A rozstáblákon elégedett őzek sétálgatnak, és még a fácánok sem sértődtek meg. hogy a szárzúzók ki­|flSfi|l llggglllgg kergették őket a fasorba, a Tisza-partra a kukorica­földről. Jókora sárga hájat növesztettek télre az elhul­lott szemen, ezen már ki­húzzák tavaszig. Ezen az estén öröm volt végighajtani a 41-esen, de nemcsak á látvány miatt. A sűrű harmat ugyan egybe­mosta már az őszi illato­kat, és több közöttük az el­múlásé mint a maradóé, mégis: az orr tapasztalása is hozzájárult az élmény­hez. Éppen dohányzáselle­nes világnap volt, és én ép­pen nem dohányzom már jó évtizede, de ... Olyan fenséges dohányillatban úsztam egy teherautó mö­gött, hogy az leírhatatlan. Hatalmas bálák tornyosul­tak a teherautón, és a vé­gükön csupaszon álltak ki a dohánylevélvégek. A párás levegő felszabadította belő­lük valamennyi aromát, amely kellemessé teheti a cigaretta illatát. így igazán élvezetes — gondoltam ma­gamban — minden károsító hatás nélkül. A már emlí­tett kartársam jutott eszem­be, aki megbízható üzletfe­le egy régi nyíregyházi tra­fiknak. Ha most itt lenne, talán meggyőzné magát: a dohányzásból ennyi is elég. Az Örökösföld előtti tar földek már az alkonyatba vesztek, és elillant a va­rázslatos utazás élménye is. Csak a hatalmas beton­város ablakai világítottak valami követhetetlen mér­tani ábra szerint. Hol ég — hol nem. Mintha ez is va­lami rejtvényt hordana ma­gában, akárcsak a ködben úszó rögök. Ésik Sándor „Elűzni bűn, kizárni vétek” Ládaüzeirek. kereskedelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom