Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-21 / 275. szám
1987. november 21. Kelet-Magyarország 3 Nyissatok ajtót, emberek! SZEPESI JÓZSEF „Nyissatok ajtót, emberek” című versének részlete fogalmazódott meg bennünk a cigánygyermekkel foglalkozó megyei szakemberek tanácskozássorozatán, melynek utolsó állomása nemrég Ibrány volt. Az érzelmeket mélyen érintő verssorok és az a társadalmi összefogás, amely a helybeli cigány lakosság felemelkedéséért bontakozott ki Ibrányban. minden bizonnyal egy hosszú folyamat kezdetét jelentik. Cigány lakosságunk helyzete és életkörülményei az elmúlt tíz évben lényeges változáson mentek keresztül. Az emberhez méltatlan putrik felszámolása, laz új és modem lakások felépítése megteremtette a cigányság szemléletváltozás sánaik objektív alapjait. Nem volt azonban ilyen látványos (és ma sem az) a szemléletbeli változás, amit mi — ma már önkritikusan megállapítva — vártunk. Ma tisztán látjuk, hogy ehhez sakkal több idő, türelem és megértés szükséges. A feladatokat sorolhatnánk, s tulajdonképpen nem is új dolgokról van már szó. A gondot ott látjuk, hogy áltálában e téren is több a szó, mint a tett, több a kinyilatkoztatás, mint az említett türelem, megértés és megismerési készség. A változás-változtatás igényét az óvodás korban (sőt gyakorlatunk szerint már a bölcsődében) kell elkezdeni. S e téren látványos és mérhető a fejlődés: ■igény van arra, hogy a tiszta és esztétikus óvodába járjon a gyermek; itt alakulhatnak ki a másokhoz alkalmazkodás alapelemei is. A TSZKER kölcsönöz is A TSZKER Szabolcs-Szat- már megyei Területi Központjában az utóbbi évek sokirányú tevékenységről tanúskodnak. Bővült az áruforgalom, növekedett a vállalat aktivitása az anyagi-műszaki cikkek kereskedelmében, új vállalkozásként pedig ipari és élelmiszeripari feldolgozó üzemek is megkezdték a munkát. Az érdeklődésre jellemző, hogy Szabolcsban ma már 116 szövetkezet tagja a mozgalomnak, közülük kettő építőipari közös vállalkozás. Legnagyobb feladatuknak a zöldség-gyümölcs termesztés segítését, a forgalmazás növelését tartják az illetékesek, akik erre a célra már jó ideje kialakult szerződéskötési rendszert vezettek be. A vajai almafeldolgozó és lapkaüzem létesítését is támogatták tíz-tízmillió forinttal, a nyírmeggyesi és nyír- madai termelőszövetkezettel közösen pedig az örökös gondot jelentő göngyöleggyártást oldották meg. A későbbiekben további ládaüzemek létesítését tervezik, bár a gyártáshoz szükséges szeg és tűzőhuzal krónikus hiánya gyakran okoz gondokat. A területi központ egyik legjelentősebb feladata az ag- rokemikáliák értékesítése, amelynek mértéke évről évre fokozatosan növekszik. 1985-től kezdődően arra is lehetőséget teremtettek, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek folyékony műtrágyatelepek létesítésére kapjanak támogatást. Egyre kedveltebb a gépek kölcsönbe adása, idegen szóval lízingje, amellyel 1985 óta foglalkozik a vállalat. Ez év első felében mintegy 22 milIGEN POZITÍV EREDMÉNY, hogy a fiatal szülőket a gyakori találkozások, a komplex családgondozás során sikerülit bevonni elképzeléseink megvalósításába. Ma már természetes, hogy az iskolás 'korú cigány gyermek könyvtárba jár, s nem kevés azon fiatalok .száma sem, akik igénylik a kultúrált szórakozást. Eredményeink fő mozgatórugói: az emberismeret, az emberközelség, a problémák feltárásához-szükséges őszinte, segítő szándékú légkör és környezet. Létezik azonban árnyoldal is. Sajnálatos tény, még mindig előfordul, hogy az általános iskolából kimarad a leány, mert gyermeket vár, hogy az úgynevezett cigányosztályok megszüntetésével csökkent a 8 osztályt eredményesen elvégzők száma, (ezen talán most segít az ifjúsági osztály beindítása), hogy a közülük kiemelkedők ritkán vállalják múltjukat, amely ellentéteket szül közöttük; hogy magas az egészségileg súlyosan károsodottak száma. VÁLLALATAINKNÁL, ÜZEMEINKBEN egyre kevesebb képzetlen munkaerőre van szükség, ez is elsősorban őket sújtja. Ebből származnak a szaporodó konfliktusok is. Munkahely híján törvénytelen úton próbálnak anyagi helyzetükön javítani, s emiatt az utóbbi időszakban romlott a cigányság és a község más lakosainak viszonya. De hogy ne záruljanak be az ajtók, ahhoz még nagyobb társadalmi segítségre és empátiára van szükség — éppen jelenünk és jövőnk társadalmának érdekében. Nagyidai Sándor nagyközségi pb-,titkár lióval nőtt az ebből adódó bevétel. Jelentős előny, hogy a lízing lehetősége a gépek, berendezések széles skálájára terjed ki. Nemcsak mező- gazdasági erő- és munkagépeket, hanem járműveket, faipari gépeket, komplett szusz- penziós üzemi technológiát is bérelhetnek a szövetkezetek. (k. é.) Megfizették a tanulópénzt a Mezőgépnél A robot megbeszéli a dolgot Életrevaló ötlet? A magyar járműipar a világ élvonalába került: a magyar Ikarus-autóbuszok ma már minden igényt kielégítenek. Világszerte elfogadott irányzat a padlószint csökkentése és a megállókban tartózkodás rövidítése. A gyors ki- és beszállást a dupla beszállósávok biztosítják. A letisztult, nemesen egyszerű külső-belső formák, a nagy üvegfelületek teszik elviselhetővé a komoly megterhelést jelentő nagyvárosi forgalmat. A Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat tevékeny részt vállal a magyar járműipari együttműködésben. A több évtizedes munka során gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárral. Ennek legújabb állomása az IK—284 típusú tolócsuklós városi autóbusz fenékváz- egységeinek gyártása, szerelése. Az új típus alacsony zaj- és padlószintjével, magasabb komfortfokozatával a városi tömegközlekedési igények kulturáltabb kielégítését szolgálja. A gyártással, szereléssel foglalkozó szakemberek komoly tapasztalatot szereztek az Ikarus vállalatnál, megismerkedhettek a magas szintű gyártáskultúrával, a termelés szervezésével. Képünk: az IK—284 típusú tolócsuklós fenékváz- egység szerelése közben készült. (Elek Emil felvétele) A bolgár robotot két éve vásárolta a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat. A fejlesztés első lépcsőjeként kerékagyak gyártását kezdték meg az új géppel. A hiányosságok már' az első munkadarab elkészülte után jelentkeztek. Az öntvények, amelyeket külső kooperációban kapnak, mind súlyban, mind méretre eltértek egymástól. A munkadarabok súlyhatára közel állt a robot maximális terheléséhez, ezért a kar nehezen illesztette be ezeket a tokmányba. A méretszórás és az öntvények minősége csak részben felelt meg az előírtaknak. Meglepve látták, hogy egy-egy hibás munkadarab kicsorbította a lapkát, a megmunkáló kést. Két évig tartott az áldatlan állapot. Közben az öntvények tördelték a lapkákat, ráadásul súlyuk miatt egyre nehezebben mozgatta őket a kar. A fejlesztési hiányosságokat csak új programmal lehetett kiküszöbölni, amelyet az elmúlt hónapban újításként nyújtott be Tóth János és Veres Sándor gyártásfejlesztő, valamint Szeles István és Berakó Sándor, a törzsgyár fizikai dolgozói. Átalakították a programot, a markolófejet és új palettát,, kiszolgáló asztalt készítettek. Ehhez változtatni kellett a munkadarabon is. Mivel a vállalat nagy szériában tengelyeket gyárt mezőgazdasági és szerszámgépekhez, a programot úgy alkották meg, hogy a robot súlyhatárát fiA Kelet-Magyarország november 17-i számában megjelent „Életrevaló ötlet” című vezércikk — mely az adó- tanácsadó szolgáltatás megyénkben történő meghonosítását szorgalmazza — több téves információt tartalmaz. Az, hogy valahol nullszaldós vállalkozásba fognak — fából vaskarika. Akkor annak tagjai nem jutnak jövedelemhez (a jövedelem: nyereség, tehát eddig társasági adót, ezentúl vállalkozói adót kell utána fizetni), az pedig kizártnak tartható, hogy unalmukban végeznék e tevékenységet. Ilyen nincs, legfeljebb hangzatos reklámban. A robot már befordította a (Jávor felv.) gyelembe véve bármilyen „rúdjellegű” munkadarabot képes legyen megmunkálni. Az egy hónapja beindult termelés az újítókat igazolta. Az átdolgozott program szerint a markolófej megfogja a kiszolgáló egységen a tengelyt, beforgatja a munkatérbe, ahol a szerszámgép mindkét oldalát megmunkálja, majd a kar visszahelyezi a készterméket a palettára, ahonnan a targonca elszállítja a megmunkált tengelyeket. Ahhoz, hogy a robot és a szerszámgép kommunikálhasson, egymást kölcsönösen megértsék, az érintkezési felületet is átalakították. Az intelligens robot most „megbeszéli” társával a tennivalókat. Ameddig érzékeli a gép a palettán a tengelyt, addig dolgozik. Ha elfogy a munkadarab, automatikusan kikapcsol és visszaáll alaphelyzetbe. A megyében egyedülálló robot egyharmadára csökkenti a megmunkálási időt. Elég, ha a mellette levő gépen dolgozó szakmunkás időnként egy pillantást vet a munkafolyamatra. Ez azért is szükséges, mert nincs felügyelő rendszere, infraéraé- keilője, vagy lézeres mérőszerkezete a gépnek. Az újítási hétre benyújtott pályázatot a vállalat vezér- igazgatója elfogadta és 32 ezer forinttal jutalmazta megalkotóit. Az új programtengelyt a megmunkáló térbe. mai pedig maximális sebességre kapcsolt a robot. A fejlesztés két év után eredményesen zárult. Míg a Mezőgépnél túljutottak az említett buktatókon, meg kellett fizetni a tanulópénzt. A gyártás automatizálása, a robot alkalmazása nem csak elhatározás kérdése — erre rájöttek a vállalatnál. Ahhoz, hogy növeljék a termelékenységet, sikeresen alkalmazzák a robottechnikát, a háttériparnak is javulni kell. Máthé Csaba Másrészt eléggé régen vannak már itt Szabolcsban adó- tanácsadó irodák, méghozzá nem is egy. A székelyi Stádium Kisszövetkezet például jelenleg is több mint száz vállalkozó ügyeit intézi, és felkészült rá, hogy jövőre a személyi adót is viszonylag olcsón rendbe tegye, méghozzá a vállalkozói szerződés szabályai szerint: a hibái nyomán keletkező bírságot ö fizeti. (Ez akkor is kötelesség, ha a vállalkozó az ellenkezőjét kötné ki.) Másrészt van néhány gazdasági munkaközösség, amelyben hasonló tevékenység folyik, közülük a legrégebbi a Regália. Dr. Kun Istvánná Székely VAGEP-munka Ikarus autóbuszban J eles kartársammal autóztunk a nyár végén egy végtelen nagy búzatábla mentén. A tarlót bálák borították a szemhatár aljáig. Meglepő hasonlat jutott eszébe útitársamnak: „láttál már gépzongora-szalagot? Azon van ilyen tengersok kis kiemelkedés. Mindegyik egy- egy hangnak felel meg”. A minap egyedül hajtottam hazafelé az alkonyaiban. Zsetíkendőnyi iködöcskék telepedtek a rétek aljára, némelyik sarka felért a szántóföldre. Ekkor ugrott be ismét a nyári kép, mert a hantok teteje kilátszott a dermedt párából. Csak a barázdák között gomolygott mélán a fehérség. A sok kis rög a semmi tetején lebegett. Emlékeztem a hangjegyhasonlatra, és azon morfondíroztam: vajon minek lehet a kódja, amit látok? Semminek ... Legfeljebb annak, hogy ezen a szép őszön minden korábbinál többet sikerült felszántani a tavasziak alá, ennélfogva lépten-nyomon ilyen „barázdamorzékra” bukkanni. No meg gyönyörű vetésekre, amelyeknek az állománya bőséges aratást sejtet. A rozstáblákon elégedett őzek sétálgatnak, és még a fácánok sem sértődtek meg. hogy a szárzúzók ki|flSfi|l llggglllgg kergették őket a fasorba, a Tisza-partra a kukoricaföldről. Jókora sárga hájat növesztettek télre az elhullott szemen, ezen már kihúzzák tavaszig. Ezen az estén öröm volt végighajtani a 41-esen, de nemcsak á látvány miatt. A sűrű harmat ugyan egybemosta már az őszi illatokat, és több közöttük az elmúlásé mint a maradóé, mégis: az orr tapasztalása is hozzájárult az élményhez. Éppen dohányzásellenes világnap volt, és én éppen nem dohányzom már jó évtizede, de ... Olyan fenséges dohányillatban úsztam egy teherautó mögött, hogy az leírhatatlan. Hatalmas bálák tornyosultak a teherautón, és a végükön csupaszon álltak ki a dohánylevélvégek. A párás levegő felszabadította belőlük valamennyi aromát, amely kellemessé teheti a cigaretta illatát. így igazán élvezetes — gondoltam magamban — minden károsító hatás nélkül. A már említett kartársam jutott eszembe, aki megbízható üzletfele egy régi nyíregyházi trafiknak. Ha most itt lenne, talán meggyőzné magát: a dohányzásból ennyi is elég. Az Örökösföld előtti tar földek már az alkonyatba vesztek, és elillant a varázslatos utazás élménye is. Csak a hatalmas betonváros ablakai világítottak valami követhetetlen mértani ábra szerint. Hol ég — hol nem. Mintha ez is valami rejtvényt hordana magában, akárcsak a ködben úszó rögök. Ésik Sándor „Elűzni bűn, kizárni vétek” Ládaüzeirek. kereskedelem
