Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

Németh Károly ás Julio Saogiiootti találkozója Magyar—uruguayi tárgyalások A nemzetközi videotanácskozás munka közben. (Farkas Zoltán felvétele) A magyar—uruguayi ál­lamfői tanácskozás első nap­ján Julio Sanguinetti köz- társasági elnök határozottan jónak értékelte országának Magyarországhoz fűződő po­litikai kapcsolatait, Németh Károly pedig magyarországi látogatásra hívta meg ven­déglátóját. Az Elnöki Tanács elnöke és Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke tájékoztatta egymást országa eredményeiről és gondjairól. Az MTI dél-ame­rikai tudósítójának értesülé­se szerint magyar részről aláhúzták azokat a világpoli­tikai témákat, amelyben kö­zös vagy hasonló a két kor­mány álláspontja, különös tekintettel a fejlődés és az enyhülés összefüggésére. Sanguinetti elnök közölte, hogy Uruguay törleszti az adósságai után fizetendő ka­matokat, de egyúttal nyo­mást gyakorol annak érdeké­ben, hogy a visszafizetés fel­tételei javuljanak. Bírálta a protekcionizmust és a Közös Piac szubvenciós politikáját. Németh Károly kérte tár­gyalópartnerét arra, hogy se­gítsen elhárítani az admi­nisztratív akadályokat a ma­gyar és uruguay-i vállalatok közötti megállapodások útjá- ból. Mint a tárgyaló küldött­séghez közel álló forrásból tudatták, öt magyar vállalat, a MEDICOR, a Ganz-MÁ- VAG, a TRANSELEKTRO, a METRIMPEX és a BUDA- VOX ajánlatot tett összesen 55 millió dolláros tranzakció­ra, hitelt, valamint uruguayi termékekkel való ellentéte­lezést ajánlva fel, de az uruguayi központi hatósá­gok részéről hiányzik a ked­vező hozzáállás. Magyar részről új együttműködési formákat is ajánlanak az árucsere-forgalom bővítése és minőségileg magasabb szintre emelése érdekében. (Magyarország 1987-ben 10 millió dollárnyi árut impor­tált, és 1 millióért expor­tált.) Javasolják a vállala­tok közti szorosabb együtt­működést, a közös gyártást, a közös fellépést harmadik piacokon és vegyes vállala­tok létesítését. Az államfői látogatás kere­tében az együttműködés konkrét kérdéseiről tárgyal Veres Péter külkereskedelmi miniszter Enrique Iglesias külügyminiszterrel; Dobócz- ky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes és Körtvélyes Ist­ván ipariminiszter-helyettes uruguay-i^kollégájával. M A Adás az égből (2. oldal) Apukám hozzál hatvan- * ezret (2. oldal) Nyissatok ajtót, emberek! (3. oldal) Tengizi jelentésünk A barátság látható jeleivel találkoznak ezekben a napok­ban a fehérgyarmati Zalka Máté Termelőszövetkezet tag­jai, a város lakói. A szom­szédos Kárpátalja testvérte­rülettel sokszínű kapcsolat alakult ki az elmúlt években. November elejétől a nagy- szőlősi Győzelem Kolhoz 30 tagja segíti a szatmári közös gazdaság munkáját. A két gazdaság termékszerkezete eltérő, s így nem jelentett gondot, hogy a hirtelen jött jó almatermés betakarításában, s a szántás-vetés műveleté­ben segítsenek a szomszé­dok. A baráti országból érkezett férfiak és nők a Szamos men­ti Állami Tangazdaság fe­hérgyarmati kerülete szálló­jában kaptak helyet. Mun­kájukért ugyanazt a bért kapják, amit a hazai dolgo­zók. Megfizetik az ételt, a szállást a Zalka Máté Tsz rendezte. Különösen nagy se­gítséget jelentenek azok a gépek, melyek a szántást végzik. A már itt lévő 3 gép mellé november közepén újabbak érkeztek, így az 1200 hektárnyi őszi szántást a rossz idő beállta előtt be tud­ják fejezni. Minit arról a III. országos videoszemle megnyitója al­kalmából beszámoltunk, ez­zel az eseménnyel egyidőben a szocialista országok szak­értői tanácskozásának is ott­honit ad Nyíregyháza. A testvérpártok ideológiai együttműködése keretében rendszeresen sor kerül a köz­ponti bizottságok titkárainak tanácskozására. Legutóbb Varsóiban e fórumon olyan döntés született, hogy célsze­rű megvizsgálni, hol tart a videózás az egyes országok­ban, milyen lehetőségek kí­nálkoznak az együttműkö­désre. Az ezzel kapcsolatos vizsgálódások összehangolá­sára az MSZMP kapott meg­bízást, mivel hazánkban szé­les körben használják a vi­deót, és viszonylag sok ta­pasztalat gyűlt össze. A szövetkezet vezetői sor­ra bemutatják a szatmári tá­jék nevezetességeit; s szere­pel a programban a megye- székhely illetve Debrecen és a Hortobágy megtekintése is. A fehérgyarmatiak — a ko­rábban megkötött egyez­mény alapján takarmánnyal segítik a Győzelem Kolhozt. A nagyszőlősiek munkabri­gádja ösztönzőleg hat a tsz közösségeire, s önkéntelenül is jobb munkára serkent. A mindennapi munka köz­ben s után baráti beszélge­tésre, tapasztalatszerzésre is sor kerül. Kellemes megle­petés volt, hogy a segítségké­réstől alig egy hét telt el a munkások megérkezéséig. Joggal fogalmazódott meg a gondolat: a jövőben még kö­vetkezetesebben kell élni a közelség, az azonosság illetve a különbözőség adta lehető­ségekkel. További együttmű­ködést feltételez a Fehér- gyarmaton jó ütemben épü­lő új konzervüzem, hiszen Nagyszőlősön már évek óta maguk hasznosítják üzemük­ben a megtermelt zöldséget. A baráti országból érkezett segítség várhatóan december elejéig áll a fehérgyarmatiak rendelkezésére. így került sor a jelenlegi tanácskozásra, amelynek helyszíneként Nyíregyházá­ra esett a választás, mert az országos videoszemle egylben alkalmat nyújt a résztvevők­nek, hogy a magyar videó­zás helyzetéről élményszerű információkat is kaphassa­nak. A tegnap délelőtt megkez­dődött tanácskozáson nyolc szocialista ország — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és ha­zánk — pártdelegációja vesz részt. Az egyes küldöttségek tagjai között videoszakéntők is képviselik országukat. A résztvevők a videoműso-rok készítéséről, felhasználásáról, Megyeszékhelyünk művé­szeti életének egyik kiemel­kedő eseménye a „Szabolcsi téli tárlat”, a megyei képző­művészet évzáró seregszem­léje. E hagyományos kiállí­táson való részvételre a ren­dezők az idén, Nyíregyháza várossá válásának 150. év­fordulója alkalmából meghí­vásos pályázat formájában kérték fel a művészeket, a megyénkben élő 18 képzőmű­vészt és néhány olyan alko­tót, aki innen származott el. E pályázatra érkezett mű­vekből nyitották meg no­vember 20-án délután a Le­nin téri kiállítóteremben a téli tárlatot. Az ünnepi ese­ményen Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság első titkára mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban Szemerszki Miklós a művészetek ember- formáló, jellemalakító erejé­ről szólt, arról az igényről, hogy a dolgozó ember körül színt, szépséget teremtsenek mindazok, akik ezért tehet­nek. Nyíregyházán megerősö­dött az utóbbi időkben a kép­zőművészeti élet, különösen egyes műfajokban, mint pél­dául az éremművészet. Mindamellett nemcsak nap­fénynek. derűnek vagyunk tanúi — folytatta — hanem forgalmazásáról és cseréjéről folytatnak eszmecserét, kü­lönös tekintettel a kultu­rális-művészeti programok­ra. Megvitatják azt a kérdést is, hogy milyen hatást gya­korol a video az ifjúságra. A résztvevők tájékozódnak a videózás helyzetéről az egyes országokban és ennek alap­ján számba veszik a konkrét együttműködés lehetőségeit. Hazánkat az eszmecserén Erdős Endre, az MSZMP KB munkatársa (a delegáció ve­zetője), valamint Lóth László és Szabó István, az MSZMP KB munkatársai, továbbá H. Jancsó Gabriella, a Műve­lődési Minisztérium Fíilmfö- igazgaitóságának osztályveze­tője képviseli. A megnyitó közönsége. (FZ) gondoknak is. Elgondolkod­tató a tény, hogy Szabolcs­ban érlelődött, jelentős élet­művet felmutató művészek távol maradtak. Hiányzik a megyéből elszármazott jó né­hány művész, akiknek pik- túrája ma is a szülőföld él­ményéből táplálkozik, és hiányoljuk a kiállításról a 150. évfordulóhoz kapcsolódó tematikus műveket, hiszen erre írták ki a pályázatot. Ezt követően adták át a pályázat nyerteseinek a ren­dező szervek díjait. (A díja­zottak névsorát lapunk 15. oldalán közöljük.) ★ Két másik képzőművészeti kiállítás is nyílt péntek dél­után Nyíregyházán. A do­hánygyár klubtermében Kop- ka János, lapunk főszerkesz­tője nyitotta meg a gyár amatőr képzőművészeti kö­rének tárlatát, a múzeumban pedig Szikora Tamás festő­művész képeiből rendeznek kiállítást. A szabolcsi tárlat december 13-ig, a dohány­gyári kiállítás a hónap végé­ig lesz nyitva, Szikora Tamás képeit az év végéig nézhetik meg a múzeum látogatói. Többet S okszor mondjuk: igen rossz lenne, ha ma is számok bűvöleté­ben élnénk, s a minél maga­sabb mennyiségi teljesítést hajszolnánk. Azonban ahogy minden általánosítás torzít, itt is van olyan eset, ami­kor igenis a mennyiségi többlet mellett kell szavaz­ni — természetesen a ma­gas minőségi követelmény mellett. A példát a Hódmezővá­sárhelyi Divat Kötöttáru- gyár megyében dolgozó üzemei szolgáltatják. Ugya­nis mind Tiszalökön, mind Fehérgyarmaton olyan di­vatos konfekcióárukat ké­szítenék, melyeknek na­gyobbik hányada exportra kerül, a vállalatnak elen­gedhetetlenül fontos, hogy különösen a tőkés export­ban túlteljesítést érjen el. Nos, a két üzem idei adatai mutatják, hogy ezt felis­merték a munkásnők, olyan szintű az üzemi szervezés, hogy a nagyobb követelmé­nyeknek eleget tudnak ten­ni. Fehérgyarmaton pél­dául tavaly 92 százalékos volt a norma szerinti tel­jesítés a síkhurkolt termé­kekből, az idén viszont 99,2 százaléknál tartanak, ami az évi egymillió darabos terv esetén tízezres nagy­ságrendet jelent. Tiszalö­kön másfél millió körkötött konfekciótermék (szabad­időruhák és mások) varrá­sa a feladat, itt a tavalyi 97 százalék után 102,1 szá­zalékos a norma szerinti teljesítmény. Elégedettek a HÓDIKÖT központjában a két üzem teljesítményével, Soós Sán­dor vállalati tanácsi elnök is azt hangsúlyozta, hogy a nehéz gazdasági helyzetben — ugyanis a veszteség szé­lén egyensúlyoz a vállalat a múlt évi gyengélkedés után is — a terv, az export határidőben, jó minőségben (történő teljesítése az, ami biztos zárást jelenthet. S tegyük 'hozzá az előbbi szá­zalékokhoz, hogy elégedet­tek lehetnek a munkásnők is, mert a magasabb telje­sítmény természetszerűleg több bért jelent, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy csak emiatt több pénzt vi­hettek haza, mint koráb­ban. Ott, ahol a szakértelem, a begyakorlottság, a munka megszervezése együttesen kell ahhoz, hogy teljesít­hessék a mennyiségi köve­telményeket, megnyugtató, hogy legalább olyan szin­ten produkálnak, mint azokban az üzemekben, ahol évtizedek óta folyik a termelés. Különösen, ha mindez párosul a minőség megtartásával. A z év hátralévő idő­szakában nem vál­tozik a feladat, ugyanezt az utat kell járni a HÓDIKÖT fehérgyarmati és tiszalöki üzemében, de ez elmondható azokra is, akik hasonló körülmények között vannak. L. B. A brigádvezető ekevasat cserél. (4. oldal) Segítség az őszi munkákhoz Kárpátaljáról Színt, szépséaet a dolgozó ember Iliiről Mew iMÉ a téli tárlatot TANÁCSKOZÁS NYÍREGYHÁZÁN Video a szocialista országokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom