Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. november Giszev kantra belváros Lakbérövezetek Nyíregyházán igazságos-e ugyanany- nyi lakbért fizetni egy komfortos lakásért a nyíregyházi Guszev lakótelepen, mint mondjuk a belvárosban? • Ez a felismerés vezette a Nyíregyházi Városi Tanácsot, amikor —: több más városunkhoz hasonlóan — Nyíregyházán is kialakították a lakbérövezeteket még 1982- ben. Pápai Lászlóval a tanács lakásügyi főelőadójával arról beszélgetünk, tervezi-e a tanács a jövőben a lakbér- övezetek módosítását? — Dakasgazdátkodási szempont is vezette a tanácsi testületet, amikor igent mondott az emelt és a csökkentett használatba vételi dijakra és a lakbérekre — hallattuk. — A fő ok azonban a társadalmi igazságosság volt, hiszen teljesen természetes, hogy a lakó hangulatát a környezet is jelentősen befolyásolja, ahol él. Nyíregyházán már tíz évvel ezelőtt is kiáltó ellentét mutatkozott a Guszev--telep — szándékkal mondok telepet. — és más városrészek, különösen a központ között. Ezért döntött úgy a tanacs. hogy az 1972 után épült lakásoknál — amelyek Nyíregyházán a közvetlen város- központban, az Iskola utca, .a Zrínyi Ilona utcai sáv-ház, . a Viay Adóm körúti „piros ház” áLtal határolt területen vannak —, hogy. a használatbavételi díj 20 százalékkal, a havonta fizetendő lakbér 10 százalékkal legyen több, mint másutt. Ezzel párhuzamosan lakbérmérséklésre is sor került. Csökkentett értékűnek minősíti a tanács a Guszev-tele- pi lakásokat, a Titel u/tca környéki cigánytelep otthonait, valamint a bokonta- nválkban lévő néhány állami lakást. Például egy egyszobás, 35 négyzetméteres lakás használatbavételi díja 24 ezer forint, ha csökkent . értékűnek minősítik, akkor 25 százalékkal kisebb a . használatbavételért fizetett összeg, tehát 18. ezer forint. A lakbél' négyzetméterenként 12 helyett 9 forint. Mint arról Tarjon Dezső nyugdíjas- leveléből értesültünk, így is sokat fizetnek a rossz, egész- . ségteí.en Guszev-telepi lakások bérlői a szemétszállításért, a tehóért, amiből valószínűleg nem részesülnek. A lakbérövezetek bevezetése lehetővé tette, hogy a családok a jövedelmüknek legmegfelelőbb lakásformát válasszák. A tanács is jól jánt, mert dinamikusabb lett •a lakásgazdálkodás, akinek van pénze vagy hitele, lakásépítésbe kezd. A felszabaduló lakásokat pedig a tanács átmeneti oth ónnak vagy első lakásnak jelöli ki, rendszerint kispénzű fiatal házasoknak. A 300 forintos lakbér mellett jobban lehet takarékoskodni a lakásbeugróra. Azt viszont garantálja a tanács, hogy öt éven belül nagyobb, a család létszámának megfelelő lakáshoz juttatja az átmeneti otthonban élőket. Éppen ezért az utóbbi időben nagyobb a mozgás a Guszev-telepen. A nyíregyházi városközpontban vannak olyan régi, nagy alapterületű lakások, amelyeknek a fűtése, lakbére és általában a rezsije magas Egyéni kezdeményezésre a tanács rugalmasan hozzájárul, ha a bérlő két lakássá átalakíttatja a nagyobbat Volt erre példa a Takarókpalota egyik négyszobás lakásában, amely az átalakítás után egy két- és egy másfél szobás, külön bejáratú lakás lett. Egyébként az ingatlankezelő vállalat a megüresedő társbérleteik felszámolását. önálló lakássá alakítását tervezi az érintett épületekben. Egyelőre pénzügyi oka van, h.a erre lassúbb tempóban kerül sor. T. K. Évente 15—16 millió forint értékben készítenek csomagolástechnikai és ahhoz kapcsolódó kiadványokat, üdítő és szervizitalokra való címkéket a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság csomagolástechnikai üzemében, Somogyi Elekné a Miskolci Likőrgyár megrendelésére nyomtat termékismertető katalógust. (Császár Csaba felvétele) „A cuccot lefoglalom!” A büntetés nem tart vissza Szabálysértések nyomában a tanácson Érzékenyebbek lettünk, ha a forintokat jogtalanul veszik ki a zsebünkből. Márpedig a boltokban nap mint nap tapasztaljuk, hogy fillérekkel, forintokkal többet számolnak, a mérleg nyelve nem biztos, hogy a fizetendő skáláig ért. Ilyen és ehhez hasonló „apróságok” miatt bosszankodik a vevő. Hivatásos és társadalmi ellenőrök, a tanácsok alkalmazottai időről időre „inkognitóban” megnézik az üzleteket. A próbavásárlás — sajnos, — sok esetben a szabálysértési csoportnál fejeződik be. Kicsi volt a lángos habbal, csokival díszí tetteket szokás másutt. Azért fizettettünk vele 4 ezer forintos pénzbírságot, mert indokolatlanul emelte egy gömb árát 2,50-ről 3 forintra. Károsult a vevő Míg a korábbi esztendőkben folyamatosan emelkedett az ügyek száma a Nyíregyházi Városi Tanácson, az utóbbi két évben némi csökkenést is tapasztalnak. Dr. Hajdú Klára szabálysértési csoportvezető ezt egyrészt a magasabb bírsággal indokolta, másrészt a hatékonyabb ellenőrzéssel, felderítéssel. — Tavaly 2135 ügyben hoztunk határozatot — mondta a fiatal csoportvezető. — A legtöbb a tulajdon ellen elkövetett esetek száma, ez eléri a harminc százalékot. Szám szerint 698 ilyen aktát vettünk fel, ezeknek a nagyobb része lopás, de előfordul sikkasztás, hűtlen kezelés, orgazdaság, szándékos rongálás, csalás is. Sajnos, a fogyasztói megkárosítási ügyek évek óta 70—80 új esetet jelentenek. Tavaly például árdrágítás miatt 37 személyt vontunk felelősségre, ők átlagosan 4444 forint bírságot fizettek ki. A vevők megkárosítása miatt 52 esetben hoztunk határozatot. Az ilyen ügyek főszereplőire kiszabott átlagbírság 3685 forint volt. Az idei évből eltelt tíz hónap alatt is „időarányosan” hasonlóan alakultak az ügyek és a büntetések. Van-e visszatartó ereje a még oly példás büntetésnek is? Ezen gondolkodom, amíg a csoportvezető a fogyasztók kárára elkövetett esetek közül emel ki néhányat. Mert mire számíthatott az a sóstói lángossütő, aki a 12,5 dekás kötelezően előírt súlyú káposztás lángost csak 7,5 de- kásra készítette? Ez még mindig csak egy szabálytalanság, találtak nála az ellenőrök többet is. Nem tudta igazolni az áru eredetét, nem készített kalkulációt a különböző alapanyagú lángo- sokhoz. Még csak tavaly kapta meg a magánkereskedői engedélyt, s bizonyára gyorsan akart meggazdagodni. Mindenesetre most — elsőként — 5 ezer forintod pénzbírságot szabott ki a tanács. — A fagylaltosoknál is gyakori a szabálytalanság — mondta Hajdú Klára. — Az egyik nyíregyházi, Északi körúti magánkereskedő fagylaltporból, minimális dúsítóanyaggal „gyártotta” a jeges csemegét. Bddig még nem lenne baj. A hibát ott kő- ’ veti el, hogy a szegényebb fagylaltot is hasonló áron kínálta, mint a gyümölccsel, Iz „ajándék” - áru lett (volna) Szegfűk és krizantémok Elmaradtak a vámszedők A korálbbi években a halottak napja táján tapasztalt virág- és kegyszeráru- sítással való visszaélések nyomain idén több napon át eílenőrizitefk Nyíregyházán a tanács emberei. Szombaton mi is elkísértünk néhány ellenőrt: vajon megjelennek-e az idén is a kegyelet vám- szedői? Mekkorák a kötvény címletek? Több olvasónk a közeljövőben kibocsátandó OTP- kötvények címleteiről érdeklődött. — A takarékpénztár november 2-től 10 ezer, 50 ezer és 100 ezer forintos címletű kötvényeiket bocsát tó — mondta Ugyan Tamás, az OTP megyei igazgatóságának munkatársa. — A kötvény .lejárata 7 év, évi kamata 12 százalék; bemutatóra szól és más személyre átruházható. A beváltását és a kamatok kifizetését az állam szavatolja. Az értékpapír tulajdonosa a 12 százalék kamatot évente iis felveheti, ami a hét év a latit egy 10 ezer forintos kötvény esetében összesen 6600 forint. Ha a kötvény tulajdonosa sem a törlesztő, sem a kamatszelvényeket nem váltja be évente, illetve időközben, hanem a 7 év elteltével mindet együttesen mutatja be, akkor a 10 ezer forint értékű .kötvény révén összesen 22 ezer 100 forintot fog kézhez kapni. (cselényi) Reggel 8 órakor legelőször Tóth Jánosné Korányi úti boltjában néztünk szét. Vágott virágból az üzletvezető nem rendelt sokat, mert a .temető előtti bőséges virág- választék miatt attól tartott, hogy a nyakán marad. A szegfűt egyébként 15 forintért, a II. osztályú krizantémot 20 forintért kínálta. Az ellenőrök ezeket az árakat nem találták magasnak. A temető előtt a krizantémok, gerberák hosszan egybefolyó koszorút alkottak. A bőséges kínálat miatt idén jóvtal olcsóbb a virág. A legszebb krizantémok közül már 25 forintért is lehetett választani, de ha jól körűiMit mutatnak a gének Uralisztikai tanácskozás Debrecenijei Az utóbbi időben a sajtóban, a rádióriportokban, a televízióban, valamint különböző előadásokon ismét hallhattuk a régi, tetszetős őshazaelméletet, amely szerint eleink nem a Volga— Ráma, de nem is az Urál hegység vidékén éltek, hanem valahol Közép-Ázsiá- ban. A kiváló finnugor nyelvész, Zsirai Miklós által egykor „őstörténeti csodabogarakénak keresztelt dilettáns nyelvrokonítási kísérletek közül pedig a sumérokkal való rokonítási láz alábbha- gyása után ismét divatossá vált a magyar—japán rokonság hangoztatása. Ezeket az állításokat többek között a génjegyek kutatásából származó eredményekkel látják igazolhatónak. népekkel kapcsolatos r szeti, müvelődéstörtéi néprajzi és zenei kutatá: ról is. Nagy érdeklődés kis Fodor István régész elő: sát, aki a Szovjetünk végzett újabb régészeti tatásokra hivatkozva mondta, hogy a finnugor nak tulajdonított volosz kultúra jóval korábbi 1( mint ahogy azt eddig hil ezért elképzelhető, hogy is a finnugor népekhez födik. Az ugor ág, a vogt osztjákok és a magyarok dei viszont szorosabb ségben élhettek, mint e gondoltuk. Ezt a főleg r vészeti kutatásokra alap. megállapítást az újabb gészeti kutatások is ig: ják. Az idegenforgalom növekedése miatt gyakorta hiszik a kereskedők, hogy a nagy forgalmú területeken büntetlenül lehet drágábban kínálni a portékát. Sóstón a Rózsakért büfében az „álvásárlók" két üveg Borsodi sört és két fél vodkát kértek. A jogos 68,80 helyett 5,10 forinttal többet számoltak nekik. Súlyosbította a helyzetet, hogy két éven belül már büntetni kellett a magánkereskedőt hasonló ügy miatt. Nagy riadalmat kelt a jogosulatlan kereskedők közt a nyíregyházi piacon a vámhivatal gyakori „látogatása”. Már tele vannak az elkobzott cipőkkel, tésztavágóval, bar- kácsgéppel, takaróval megrakott tanácsi szekrények. Általában a 20 ezer forintot közelíti egy-egy alkalommal a lefoglalt áru értéke. Hiába hozták át a határon, ha az „ajándéknak” titulált cucc ilyen véget ér, s még szabálysértésért is felelősségre vonják a gazdát. Tóth Kornélia nézett az ember, már tízért is megvehette. Belme Lászlóné üzlete következett. A szegfű itt 16, a gerbena 25 forint volt. Kora délután elsősorban az alkalmi gyertyaárusolfcat kerestük, hiszen a korábbi években busás haszonnal adtálk tovább az állami üzletekben felvásárolt gyertyákat, mécseseket. Kerestük őket, de nem találtunk egyet sem. Helyettük néhány vállalat árulta alkalmi standjain, bolti áron a kegyelet kifejezésére szalgáiló kegytárgyakat. Van bőséges áru, és vasárnap is kitelepednek. A délután krónikájához tartozik még, hogy a temető előtti sorokban is megjelent a szegfű 10—12 forintért. Az idén halottak napján a temető környékén tehát nem zavarta semmi a kegyelet perceit, az emlékezést. Nem találtunk zugárusokat, .nyerészkedni ákaró csalókáit. Ott volt viszont, ahol kellett, a kereskedelem és ott voltak az ellenőrök is. (bodnár) Többek között ezekre — az utóbbi időben — a feltűnést keltő nyilatkozatokra is utaltak azon a kétnapos finn- ugrisztikai tanácskozáson, amelyet a múlt hét végén tartottak Debrecenben. Hajdú Péter akadémikus — több finnugor és uralisztikai kézikönyv és tankönyv szerzője — a finnugrisztika mai helyzetéről és feladatairól tartott előadásában a fent említett elméletekre is utalt, és megállapította, hogy ezekkel kapcsolatban a különböző, szenzációra törő híreken kívül semmiféle tudományos háttér nem ismeretes, velük kapcsolatban Magyarországon semmiféle értékelhető dokumentum nem áll rendelkezésünkre, így ezekkel kapcsolatban nehéz volna állást foglalni. Ismerjük viszont a finneknél végzett génvizsgálatok eredményét, amelynek segítségével kimutatták, hogy a populáció egyharmada. egynegyede keleti eredetű, de természetesen sok a balti és egyéb összetevő is a népességben. A hematológiai vizsgálatok egyébként nem hozhatnak sok újat a finnugor nyelvek eredetéről és származásáról. Hajdú Péter az uráli n közös lakóhelyéül az ide mítás előtti VI—IV. éve táján az Urál hegység i ki részét tartotta, az ut időkben megjelent újabt tatási eredmények ala azonban módosította né; s most a korábbinál dél re, de továbbra is Nyi Szibériába teszi az uráli pék szállásterületét. A tanácskozáson a nyelvészeti kérdések mellett szó esett a tágabb értelemben vett uralisztika különböző részterületeiről, így az uráli Az említetteken kívül dekes előadások hangz. el a finnugor alapnyelv tatásáról, az egyes nyel nek az alapnyelvből val válásának időpontjáról legközelebbi nyelvrokon az obi-ugorok életmód, zenéjéről és népköltésze a vogulok és osztjákok veünnepi színjátékainak gyár párhuzamairól, a ugor nyelvek távolabbi, bériai kapcsolatairól, mint a balti-finn népei rében végzett néprajzi tatásokról.' A kétnapos tanácskoz amelyen az uralisztika tatások legújabb eredm hangzottak el — egybf Debrecenben 1990-ben dezendő nemzetközi ugor kongresszus élőké sének is tekinthető. Révay Vi Mi legyek? — ez a címe annak a pályaválasztási műsornak, amelyet november 3-án, kedden délután fél 6-tól sugároz a Miagyar Televízió az 1-es csatornán. Közreműködik az adásban, és a nézők kérdéseire válaszol dr. Dobi Sándor megyei főorvos, a megyei pedagógiai intézet pályaválasztási és nevelési tanácsadó főorvosa. A műsorban fők egészségügyi és rehabil ciós kérdésekkel foglalk nak, amelyek a pálya lasztásban meghatároz lehetnek. Nyíregyházán adás idején telefonügyei, tartanak a pályaválasz szakemberek, és az érd lődőknek válaszolnak a i gyét érintő gondokkal k csolatban. A telefonsz: 10-958. A Szovjetunióba tartó kamionok vámkezeléséhez új < tét emelnek Záhonyban a Nyíregyházi Közúti Építő lalat munkásai. (Császár Csaba felvétele)
