Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-02 / 232. szám
Vetés, betakarítás Mezíbank-kireideltséi nyílt Nyíregyházán Az ország 1400 termelő- szövetkezetének és közös vállalatának szakosított pénzintézeteként jött létre január elsejétől a Mezőbank Rt. A termelőszövetkezetek 1,1 milliárd forint értékű részvényt jegyéztek, megyénkben is több tucat részvényes található. A budapesti székhelyű cég Szolnok után másodikként Nyíregyházán létesített kirendeltséget. A megnyitásra a termelő- szövetkezetek területi szövetségének székházában került sor csütörtökön délelőtt. Az eseményen a részvényesek mellett ott volt Gyurics- ku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára is. A megjelenteket Hosszú László, a TESZÖV titkára köszöntötte, majd Kábái Gyula, a Mezőbank Rt ügyvezető igazgatója beszélt a kirendeltség jelentőségéről. Céljuk, hogy közelebb kerüljenek partnereikhez, együtt éljenek a gazdálkodó szervezetekkel, ismerjék azok ' eredményeit és gondjait. Erre alapozva, a gyors ügyintézéssel akarnak résztvenni a pénzintézetek közötti versenyben. Olyan bankműveleteket is szorgalmaznak, mint a váltók leszámítolása, a követelések átvállalása. A nyíregyházi fiók azt szeretné, ha a jövedelmezőség fokozásával a részvényesek minél nagyobb osztalékot kapnának — mondta Rozgonyi József kirendeltségvezető. A Bethlen Gábor utca 30. szám alatti kirendeltségen tanácsot adnak a szövetkezeteknek a beruházások lebonyolításábán és finanszírozásában. Betéteket gyűjtenek, rövid lejáratú hiteleket helyeznek ki, közvetlen kapcsolatban állnak a termelő- szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjával. Nyugatra akár hatszor is Utazási könnyítések 1988-161 A jövő évtől, az útlevéltörvény tervezett változtatásával összhangban, a magyar állampolgárok a konvertibilis elszámolású valutával rendelkező országokba — ideértve Jugoszláviát is — az eddigieknél gyakrabban utazhatnak, ha az utasnak érvényes útlevele és megfelelő összegű hivatalos eredetű konvertibilis fizetőeszköze van. E minimális valutaösz- szeg legalább 3000 forint értékű külföldi fizetőeszköz, amelyről az utas kiviteli engedéllyel rendelkezik. Hivatalos eredetű valutának minősül 18 000 ezer forint összegű turistaellátmány, amelyet azonban a jövőben (Folytatás a 4. oldalon) C sak első hallásra meglepő, ha valaki kijelenti, örül a nehezebb gazdasági helyzetnek. Később, amikor Inácsi István, a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese örömének magyarázatát is adja, egyetértésre talál. Hiszen való igaz, hogy az utóbbi években, avagy évtizedekben a gazdaságirányítás, a gazdálkodás elkényelmesedett. A kényelem a mezőgazdaságban azáltal volt jelen, hogy bár régen megszűnt a tervutasításos termelési mód, a vezetők, szakirányítók cselekedetét mégis valamiféle felső elvárás motiválta. Voltak a programok, a hús, a ga- • bona, a zöldség és még ezeregy és ezeknek teljesítését minisztériumi, hatósági, sőt politikai szinten is elvárták. A felsőbb 1 elvárásokhoz természetesen hozzátartozott nemcsak az erkölcsi, de a megkülönböztetett anyagi támogatás is. Aki vállalkozott, hogy részt vesz valamiben, az pénzt, dotá- I ciót kapott. De vállalkozás volt-e a szó igazi értelmében a különböző akciókban való részvétel? Az elnökhelyettes véleménye szerint nem. Mert vajon vállalkozás-e amiben nincs kockázat, nincs felelősség és nem viseli magán az egyéni kezdeményezés bélyegét? Mert mi történt? Ha sikerült valami, akkor azt mondták jó, ha nem sikerült, akkor kéznél volt néhány kifogás. Mondhatta a vezető vagy szakirányító: „A kutyafáját már megint rossz volt az idő.'' Lehetett arra is hivatkozni, hogy a felsőbb elvárás így vagy úgy. Ami volt, megszűnt vagy megszűnik. A nehezebb gazdasági helyzet miatt egyre kevesebb lesz a 1 támogatás és a talponma- radáshoz egyre több belső erőre lesz szükség. (Erről beszélt legutóbb a tévében I Váncsa Jenő mezőgazda- | sági miniszter is.) Ez nem í azt jelenti, hogy ezek után | már nem lesz program, nem lesz elvárás. Most j lesz csak igazán. A szó legigazibb értelmében el- , várják a vezetőktől, hogy i döntéseikben önállóak legyenek, a termelés szerkezetét, a munka szervezését a belátásuk szerint alakítsák. Másszóval vállalkozzanak és kockáztassanak és ne felejtsék el, hogy kinek a zsebébe nyúlnak. Az ország tarisznyája üres, saját zsebre megy a játék. A ki képes a nehéz helyzetben helytállni, mer vállalkozni és kockáztatni, az tudja, a rossznak is van jó oldala. Ez a jó, nem más, mint az hogy vége a kényelemnek. Cselekedni kell, ki-ki bizonyíthatja, hogy mennyi benne és körülötte az erő. Seres Ernő Kedvez a napfényes ősz Almaszüret a Nyíregyházi Főiskolai Tangazdaságban, (elek) A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezetből vasúton szállítják a Szerencsi Cukorgyárba háromszáz hektár cukorrépa termését, (jávor) Nemcsak a dió és a gesztenye héját pattintotta meg a közelmúlt napok néhány esőzése, hanem a száraz szántók is jókorát pótolhattak a sokszor elmaradt csapadékból. A Tisza csaknem háromméteres áradása bizonyítja, hogy nem kevés esővel járt az a szélvihar, amely összekuszálta a betakarításra váró kukorica és napraforgó szárát. A vetésre mindenképpen jól jött, mert a földbe került mag egyenletes csírázásnak indulhatott. Az őszi árpa, amellyel a kalászosok vetése a múlt hónapban megkezdődött, már kevesebb munkát ad, de nem is baj, mert a rozs és a búza ennek a hónapnak a nagy feladata. A szakemberek úgy tartják, hogy az a jó búza, amelyet október 25-ig elvetnek. Sajnos nem a jó akarat hiánya, hanem a kukorica alól felszabaduló területek előkészítése is ütemet szab a vetőgépek haladásának. Fellazult a talaj a cukorrépa- táblákon is a csapadék eredményeként, így kevesebb már a géptörés, szaporább az ásás. A termésről olyan információk érkeznek, hogy 'kevesebb, mint a számított és becsült, viszont a cukortartalom — hála a napsütéses meleg ősznek — az átlagosnál magasabb. A Szerencsi Cukorgyár teljes gőzzel üzemel, olyannyira, hogy a körzetben, így a megyénkben termett répa nem is elegendő számukra. Hogy mégse legyen fennakadás, az ország más részeiről is szállítottak répát a nagy múltú üzembe. A burgonyatermelők körében nem is annyira a termés felszedése jelent izgalmat, hanem az értékesítés körüli események. A hiánymizéria hatására számos olyan kereskedő jelent meg a megyében, aki annak idején nem kötött szerződést az itteni gazdaságokkal, de most ráígér más áraira. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok most dönthetnek: vagy tartják magukat a szerződéshez, vagy nem és eladják drágábban. A MÉM illetékesének nyilatkozata szerint attól több burgonya termett, mint azt az első ijedtségükben a fogyasztók hiszik, ennek ellenére biztosítékként negyvenezer tonna importra kerül sor. A lengyel burgonyabehozatal rövidesen megkezdődik, ettől az árak letörését remélik. Az almaszedés kellő ütemben halad a megye kertjeiben, a szállítás azonban akadozik, mert menetrendszerűen „megérkezett” a vagonhiány. Legalább harmadával több gyümölcsöt lehetne felszállítani az exportáló helyekre, ha elegendő szállítóeszközt állítanának ki a vasutasok. Kevesebb az a vagon, amely átjön a határon meg- rakás céljából, és azok között is sok, amelyet javítani kell, vagy egyáltalán nem lehet megjavítani. A házikertekben a rossz idő elmúltával ismét meggyorsult az ottani termelvé- nyek betakarítása. Van még kinn dohány, bár egyre kevesebb a remény, hogy a vége fagy nélkül megússza. Ássák a zöldséget, és szedik a paprikát. Ez utóbbiból igen sok termett, estelente teherautók sora indul meg a konzervgyárak felé az aznapi szedéssel. (é. s.) központi témája a Nyírség történeti és néprajzi kutatása volt, az e téren elért eredményeket és feladatokat összegezték. E rendezvényhez kapcsolódva nyílt meg Nyírbátorban a múzeumi hónap első kiállítása Ács Lászióné és Makrai Zsuzsa képeiből, tűzzománcaiból. Ács László- né a nyíregyházi 6. sz. iskola tanára, Makrai Zsuzsa Nyírbátorban él, pedagógus és népművelő, ő a szervezője és vezetője a helyi képzőművészeti stúdiónak. Kiállításuk a hónap végéig látható a nyírbátori múzeumban. A múzeumi hónap következő rendezvénye a Holló László emlékkiállítás megnyitója lesz október 2-án, délután 3-kor a nyíregyházi múzeumban. Ugyanott 4-én délelőtt 10-re általános iskolás gyerekeket várnak az irodalmi játszóházba, ahol Sipos Ildikó népművelő és Horváth István színművész Karinthy paródiákat mutat be. Október 5-én és 6-án a múzeumi igazgatóság szak- alkalmazottai számolnak be kutatómunkájukról. Októberben az átlagosnál nagyobb figyelem kíséri a múzeumok, műemlékeket gondozó intézmények, a múlt ereklyéit, dokumentumait őrző közgyűjtemények tevékenységét. E kulturális szervek képviselői is a szo- i kásosnál többet tesznek ilyenkor azért, hogy munkájukat a nagyobb nyilvánossággal megismertessék. Ennek jegyében rendezik az országos múzeumi és műemléki hónapot. Az idei, 26. megyei múzeumi hónapot Nyírbátorban nyitották meg október 1-jén a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Báthori István Múzeum és baráti köre, a Hazafias Népfront szabolcs-szatmári és hajdú-bihari honismereti és helytörténeti bizottságai, valamint nyírbátori honismereti köre és a Magyar Tudományos Akadémia debreceni bizottsága történeti és néprajzi munkacsoportja közös rendezésében. Szakmai előadásokkal kezdődött a program, melyekből a résztvevő muzeológusok tájékozódhattak egymás kutatómunkájáról. A Báthori István Múzeumban elhangzott előadások Tanácskoznak a muzeológusok és történészek. Előadásokkal, kiállítással — A tűzzománc-kiállítás egy részlete. (JL.) Saját zsebre Versenyben a partnerért | XLIV. évfolyam 232. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. október 2., péntek
