Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. október 2. Táncház, kirakodóvásár Néptáncfesztivál Nagykállón Jeles esemény színhelye lesz ezen a hétvégén Nagy- kálló. Október 2. és 4. kö­zött hagyomány szerint a kállói művelődési házban rendezik meg a XIII. Kállai kettős néptáncfesztivált. A meghívásos rendezvényso­rozaton 14 hazai, s egy kül­földi — a kassai Űj Nemze­dék táncegyüttes — vesz részt. Október 2-án délután 5 órakor kezdődik a fesztivál. Ezen a délutánon több együt­tes versenyprogramjának tapsolhat a közönség, este 7 órakor pedig táncházat tar­tanak Nagykálló-Harangodon, a csűrben. Szombaton reg­gel 8 órakor kirakodóvásár lesz a művelődési ház előtt. Délelőtt 9 és délután fél 4 között pedig újabb verseny- programok kerülnek közön­ség elé. Este vidéki bemuta­tókon vesznek részt az együt­tesek Leveleken, Űjfehértón, Biriben, Bökönyben, Gesz- teréden és Nagykállón. Va­sárnap reggel 8-tól déli 1 óráig táncházba és kirako­dóvásárra hívják az érdeklő­dőket Harangodra. A nap egyik legérdekesebb esemé­nye, a menettánc-bemutató délután 2-kor kezdődik. Az együttesek a nagykállói pos­tától vonulnak a művelődési központig. A legszebb pro­dukciót bemutató csoport különdíjban részesül. Az eredményhirdetést — melyet gálaműsor követ — délután 4 órakor tartják. Az öttagú zsűri 53 ezer forint ér­tékű díjat oszt szét. Egyetlen csoport sem megy el üres kéz­zel, mivel valamennyi meg­hívott együttes fesztiválser­leget és emléklapot vesz át a zárórendezvényen. NSZK-beli kórus koncertje Külföldi vendégegyüttes hangversenyét hallhatja a közönség október 5-én Nyír­egyházán az evangélikus templomban: az NSZK-beli Hameln kórusa énekel Hans Chrisztoph Becker-Foss ve­zényletével, aki kántor és orgonista, illetve a hannove­ri zeneművészeti főiskola tanára. A kórus most 40 éves, jártak már hazánkban, és hangversenykörúton Olasz­országban, tavaly pedig fo­gadták az ott fellépő Szabol­csi szimfonikus zenekart, amelynek tagjai mostani kon­certjükön közreműködnek. Műsoruk felöleli a zeneiro­dalom egészét a komponált zene kezdeteitől napjainkig. Nyíregyházi koncertjükön többek között Palestrina-, Brahms, -Bruckner- és Ver- di-műveket szólaltatnak meg. A hangverseny este hétkor kezdődik. SOS gyermekfalu Holló-emlék­kiállítás Száz évvel ezelőtt született a hazai festészet egyik sajá­tos karakterű alkotója, Hol­ló László, aki művészetéért megkapta a Kossuth-díjat, a Munkácsy-díjat és a Kiváló Művész kitüntetést. Reá em­lékeznek azzal a kiállítás­sal, melyet a nyíregyházi Jó­sa András Múzeumban ren­deznek a debreceni Déri Mú­zeum közreműködésével. A kiállítás megnyitóján, októ­ber 2-án délután 3-kor Ujvá- ry Zoltán professzor kalau­zolja el az érdeklődőket Hol­ló festői világába. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjá­ból. Rendezvények: A repülés történetéről, jelenéről és jövőjéről hangzik el előadás október 2-án pénteken dél­után a honvédelmi napok eseményeként. Klubok, körök: A versmondó műhelyben pénteken dél­után 2-kor, illetve szombaton reggel 9-kor kezdődik a fog­lalkozás. A Kopernikusz kör tagjai szombaton 5-kor talál­koznak a következő klubösz- szejövetelen. Tanácsadás: A pszicholó­gust hétfőn és szerdán dél­után 5-től találják meg az ér­deklődők, tanácsra várók. Zene: A KFT együttes ok­tóber 3-án szombaton lép fel a hangversenyteremben, koncertjük 7-kor kezdődik. Kiállítás: A galériában az országos karikatúrakiállítás rajzai láthatók, a Lenin té­ren a bélyeggyűjtők tarta­nak bemutatót október 6-ig. Filmmúzeum Befejeződött a megyei moziüzemi vállalat Filmmú­zeum című sorozata, amely­nek keretében négy sza- bples-szatmári moziban nyolc régi filmslágert eleve­nítettek fel. A nyíregyházi Békében, Mátészalkán, Fe­hérgyarmaton és Vásárosna- ményban a filmművészet egy-egy korszakára jellemző alkotásokat „vettek elő”, hogy a ma közönsége is meg­ismerhesse az egykori sike­reket, a 30-as, 40-es években forgatott műveket. A sorozat az 1952-ben Marily Monroe- val készült Niagarával zárul október 3-án Vásárosna- ményban. Premier előtt — fogatos felvonulás Színháznaptár Kedves és régi színházi szokást elevenít fel a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház, amikor az évad el­ső bemutatója előtt afféle „vásári csinnadrattával” is reklámozza a színházban lát­ható produkciót. Október 3- án lesz az 1987—88-as szezon első premierje A peleskei nótárius című zenés vígjá­tékkal. Ebből az alkalomból fogatos felvonulást rendez a társulat, szekerekkel, jel­mezben, zenés kísérettel, így a közönség már délelőtt ta­lálkozhat az esti előadás sze­replőivel. A menet 1 Inkor indul a színháztól, a Besse­nyei tértől a múzeum mel­lett a Centrum áruház felé, majd a Bethlen Gábor utcán érkeznek vissza a színház­hoz. Még egy esemény lesz a premier napján az előadás szünetében: Köszöntjük a 150 éves Nemzeti Színházat címmel kiállítás nyílik a színházban. A nemzeti szín­játszás másfél évszázados történetéből elevenít fel em­lékezetes eseményeket a fo­Francia kórus járt a nyá­ron Vásárosnaményban a művelődési ház és a namé- nyi kórus vendégeként. Az ötvenes létszámú együttes tagjai először fordultak meg ezen a tájon, így érthetően nagy érdeklődéssel ismer­kedtek az itt élő emberek szokásaival, életmódjával. Visszautazásukkal nem • sza­kadt meg a kapcsolat, több család folytatja a „barátko- zást” a jövő-menő levelek segítségével. Komoly terjedelmű cikk tőkből, dokumentumokból, kisnyomtatványokból álló gyűjtemény. A színháztörté­neti tárlat megnyitóján Bo­géi József minisztériumi fő­tanácsos mond beszédet. A peleskei nótárius bemu­tató előadása este 7-kor kez­dődik. Gaál József művének zenés változatát Schlanger András rendezte, a darab­ban többek között Simor Ottó, Juhász György, Magyar Éva, Földi László, Gados Bé­la, Mátrai Tamás lép fel. A jövő héten kedden lesz a kö­vetkező előadás, amelyre a Krúdy-bérlet érvényes, csü­törtökön pedig a Radnóti- bérletben kerül színre ugyanez a darab. A legfrissebb színházi hír: megérkezett, megismerke­dett az előadások színhelyé­vel, és a főpróba hetében részt vesz a próbákon Viktor Szlavkin, akinek két egyfel- vonásosát a jövő pénteken mutatják be a stúdiószín­házban. Közben próbálják az Ármány és szerelmet is, amelynek október 10-én lesz iá premierje. érkezett az egyik borítékban, amely a Vitry — le-Francois című lapban jelent meg és az együttes magyarországi élményeiről szól. Több he­lyen emlegetik a vendéglátó Vásárosnaményt, név szerint Sánta Miklóst, a művelődési ház igazgatóját, illetve azo­kat a helyeket, ahol szintén kellemesen telt el az idő: Nyíregyházát, Tokajt, Tö­köst, Csarodát és Tarpát. Mindkét részről tervezik a kulturális cserekapcsolat folytatását. Tudományos tanácskozások Két kulturális szakterület képviselői rendeznek a kö­zeli napokban Nyíregyházán tudományos tanácskozáso­kat, hogy az adott ágazatok kutatói, tudósai és szakal­kalmazottal a legújabb ered­ményekről, illetve az aktu­ális kérdésekről tájékoztató­kat, beszámolókat tartsanak. A múzeológusok október' 5- én és 6-án, a levéltárosok október 6-án és 7-én talál­koznak. A Jósa András múzeum­ban a jövő hétfőn és kedden összesen 17 előadás hangzik el: a muzeológusok arról tá­jékoztatják „a szakmát”, milyen eredményeket értek el az utóbbi időkben végzett gyűjtő- és kutatómunkában, a régészeti, történelmi és néprajzos szakterületen. Né­hány érdekes címből követ­keztetve — mint például a múzeum I. világháborús em­lékei, a Párválasztás Bereg- ben, vagy a bokortanyák ku­tatása — ezek az előadások nem csupán a szakemberek­nek, hanem diákoknak, ta­nároknak, alkalmi érdeklő­dőknek is hasznosak lehet­nek, és a muzeológusok szí­vesen fogadják a „kívülálló” látogatókat is. Levéltáraink jelentős sze­repet töltenek be, és komoly felelősséget vállalnak a múlt ereklyéi, dokumentumai megőrzésében, kutatásában és feldolgozásában. Ennek aktuális kérdéseiről lesz szó ia levéltárosok kétnapos or­szágos találkozóján, amelyet a jövő kedden és szerdán Sóstón rendeznek meg. Tiszta lappal - a gyerekekért Nagy harc folyt már a létrejöttéért is: elfogadhatjuk-e a nemzetközi egyesület milliós nagyságrendű támogatását, hogy itthon is létesüljön gyermekfalu. Voltak, akik ide­ológiai alapon tartottak tőle, mások pedagógiai aggályaikat hangoztatták. (Mondván, hogy igaz, családban nőnek fel az állami gondozott gyerekek, de nem lesz apaképük. És a ne­velőotthonokban?...) Végül — szerencsére — a támoga­tók bizonyultak erősebbnek, s megalakulhatott az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete. Megmozdult az ország. Megyénkből is sok közösség és magánszemély ajánlotta fel anyagi és másmilyen se­gítségét a battonyai gyer­mekfalu létesítéséhez. In­gyen adott telket a békési község tanácsa, nem kért pénzt a falu terveiért az épí­tészmérnök, nemzetközi hí­rességek részvételével kon­certet rendeztek, s a bevé­tel szintén a falu számlájá­ra került. Ügy tűnt, végre rendben mennek a dolgok. Kiválasztották a gyermekfa­lu anyáit is, elkezdődött az építkezés, véltük, hamarosan megfelelő körülmények közé kerülhet nyolcvan-száz el­hagyott gyerek. Jöttek a gondok És jöttek a gondok. Amíg a világ másik hetven orszá­gában — szocialista álla­mokban is — a gyermekfal­vak beváltották a reménye­ket, nálunk sehogyan sem akartak rendeződni a dolgok. Az építkezés elhúzódott, s természetesen többe került, mint amennyit terveztek rá. Az anyajelöltek egy része visszalépett, nem népesítet­ték be elég gyerekkel a kész házakat, a kitűnő szakem­berként ismert faluvezetőt lehetetlenné tették. Az egy­szerű egyesületi tag csak kapkodta a fejét, nem értet­te mi folyik a színfalak mö,- gött (ma sem érti egészen). A nemes kezdeményezésből országos botrány kerekedett, s ez azzal járt, hogy alapo­san megcsappant az adako­zókedv is. Az ország közvé­leménye elvesztette bizalmát az egyesülettel szemben. Lejárt a mandátuma a ve­zetőségnek, de új közgyűlést csak késve, szeptember ele­jén hívtak össze. Magasra csaptak az indulatok, s vé­gül a felügyeletet gyakorló Művelődési Minisztérium felfüggesztette az egyesület önkormányzati jogát. A kö­vetkező közgyűlésig felügye­lő-biztost bíztak meg az ügyek vitelével, a kibonta­kozás elősegítésével, a gyer­mekfalu zavartalan működé­sének biztosításával. Határozott föllépés Űj, vezetöségválasztó köz­gyűlést hívott össze a mi­nisztériumi biztos, dr. Ben- czédi József a múlt hét vé­gére, s beszámolt párhetes tevékenységéről. A határo­zott fellépés megtette hatá­sát, sikerült biztosítani a fa­lu működését, ideiglenes ve­zetőt bíztak meg, két új anya kerül Battonyára, s havonta egyszer egy pszichiáter is se­gíti a nevelést. A felügyelő­biztos érdeme az is, hogy a megismételt közgyűlés végre nem klikkek csatározásának hadszíntere lett, hanem az érdemi munkára helyeződött a hangsúly. Benczédi József, aki egyéb­ként a budapesti tanárképző főiskola ny. főigazgatója, s neves nyelvész ajánlásokat is megfogalmazott, amelyek nagyrészt találkoztak a tag­ság elképzeléseivel. Év végé­ig át kellene tekintenie az új vezetőségnek az egyesület gazdasági, vagyoni helyzetét, szabályozni a faluvezető ha­táskörét, rendezni a falu pe­dagógiai felügyeletét. Üj ve­zetőt. faluanyákat, kisegítő­ket kell felvenni, s intéz­kedni a házak benépesítésé­ről. És egy nagyon fontos ajánlás: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a társadalom figyelme újból a mozgalomra terelődjön, visszaszerezze az egyesület — és ezáltal maga a nemes ügy — a bizalmat. Úí elnök A közgyűlés állást foglalt az alapszabály tervezett mó­dosításával kapcsolatban, csak egyet emelnénk ki: cél­szerűnek tartja a tagság, Sertéshizlalási szerződést kötött 1984. márciusában Kriston Ferenc nyírpazonyi lakos a Kemecsei Állami Gazdasággal. A szerződés szerint a sertéseket egy má­zsásra kellett felhizlalnia, s ha elhullás történik, azt ál­latorvossal igazoltatni és két napon belül bejelenteni az állami gazdaságnak. Az állatokat folyamatosan adta le Kriston, az utolsó szállítmányt 1985. október 31-én vitték el. Eleinte be­jelentette a sertések elhullá­sát, de később ennek a köte­lezettségének nem tett ele­get. Az egyre fogyó állo­mányt szabadpiacon vásá­rolt, kis súlyú sertésekkel hogy a gyermekfalu vezetője munkáltatói jogokat is gya­korolhasson. A végre alkotó- légkörben zajló közgyűlés megválasztotta az SOS Gyer­mekfalu Magyarországi Egyesületének új vezetősé­gét. Elnökké Púja Frigyes nyugalmazott külügyminisz­tert választották meg. Az új elnök szerint el kell érni, hogy az egyesület működése legyen kollektív nyílt, a ta­gok folyamatosan értesülje­nek a fontos ügyekről. (Engedtessék meg, hogy az újságíró — mint az egyesü­let tagja — néhány szemé­lyes észrevételt fűzzön az SOS-ügyekhez. Csak egyet­érthet az új elnök „szűzbe­szédével”, s bízik abban, hogy a követhetetlen szemé­lyi torzsalkodások egyszer s mindenkorra befejeződtek. Elsősorban azért, mert a ren­geteg gonddal küszködő ho­ni gyermekvédelemnek nem lehet mindegy, hogy javul­nak-e az állami gondozottak lehetőségei az emberhez méltó életre. Hiszen, ha a battonyai próbálkozás siker­rel jár, akkor újabb gyer­mekfalvak létesülhetnek, akár olyan, a nemzetközi egyesület alapelveitől eltérő módon is, hogy például gyer­mektelen házaspárok vállal­hatnának hasonló szerepet. Mert botrányszagú huzako­dások ide, vagy oda, a cél nemes, érdemes a társada­lom figyelmére, segitökész- ségére. Hiszen, ne feledjük, az egyesület is csak eszköz lehet. A cél a nehézsorsú gyermekek nevelése.) próbálta pótolni. Az elszá­moltatásnál azonban ennek ellenére is hiány mutatkozott, 157 darab sertésnek egysze­rűen lába kélt; nagy ré­szük elhullott, 64-et pedig eladott Kriston magánsze­mélyeknek. Ezzel a cselek­ményével az állami gazda­ságnak több, mint 80 ezer forintos kárt okozott. A bíróság Kriston Feren­cet folytatólagosan, nagyobb értékre, üzletszerűen elkö­vetett sikkasztás büntette miatt 2 év próbaidőre fel­függesztett 1 évi szabadság- vesztésre, valamint 15 ezer forint pénz mellékbüntetés­re ítélték, s kötelezte az oko­zott kár megtérítésére. B. A. Papp Dénes A tárgyalóteremből Lába kélt a disznóknak Nyíregyháza: Jósaváros madártávlatból. (Farkas Zoltán felvétele) Nyári emlék a franciáktól

Next

/
Oldalképek
Tartalom