Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. október 6. Csemegék o Zöldérttől Savanyú patisszon, dobozos káposzta MM Bár még nem ért véget a szabadföldi paprika és paradicsom szezonja, a bol­tok pultjain már megjelent az ősz és a tél egyik ked­velt csemegéje: a savanyú­káposzta. A napokban kez­dik meg e készítmény gyár­tását a Zöldért savanyító­üzemében. Lesz bőven be­lőle: tavaszig terv szerint 350 tonnát szállítanak majd belföldi — elsősorban me­gyei — piacra. A váü,V''t konzervüzemei nagyrész.; exportra dolgoz­nak. Ám a külpiacok mellett egyre több termékkel jelent­keznek itthon is. Idei újdon­ság a patisszon savanyúság, amit már megkóstolhattak az ínyencek. Ebből szintén 350 tonnát készít a Zöldért — részben szovjet megrendelés­re. Üj gyártósor Mivel egyre nagyobb a ke­reslet a vállalat termékei iránt, ezért az idén a máté­szalkai és a fehérgyarmati konzervüzemet egy-egy új gyártósorral bővítették. A több millió forintos beruhá­zás segítségével mintegy 40— 50 százalékkal nő a feldolgo­zott csemegék mennyisége az előző évekhez viszonyítva. A cseresznye-, a köszméte-, a szilva- mellett különösen sok — 1500 tonna — meggy-, s ezer tonna vegyes befőtt ke­rül pultra az üzemekből. A napokban kezdik meg az al­ma feldolgozását. Szabolcs aranyából 2 ezer tonna be­főtt készül. Emellett tőkés piacra 120 tonna szárított al­makockát. 450 tonna hámo- zaitlan almiacikkeí, továbbá közel 3 ezer tonna sűrít­ményt küldenek. kés exportra, valamint bel­földre. Zömmel szovjet meg­rendelésre — kisebb mennyi­ségben pedig a hazai keres­kedelem részére — tartósít­ják a vegyes darabos sava­nyúságot. A kínálatot alma­paprika, paprikasaláta, ma­rinán paprika és cékla is gazdagítja. A, Zöldért slágertermékei: a hordós savanyúságok — így a hordós uborka, paprika, s a vegyes vágott savanyú­ság — várhatóan októbertől kerülnek pultra az üzletek­ben. Ezek a csemegék kizá­rólag hazai fogyasztásra ké­szülnek. Egykilós adagokban A vállalat tervezi az előre csomagolt savanyúkáposzta gyártását is ebben a szezon­ban. Egykilós adagokban, műanyag dobozokban hozzák majd forgalomba. Már meg­rendelték hozzá a gépet, ezért ha előbb nem is, de várhatóan a jövő év elején kapható lesz a készítmény. Bizonyosan örömmel fogad­ják majd a háziasszonyok ezt az újdonságot, mely 2—3 hónapig is eltartható. A ká­poszta mintájára más sava­nyúságok : például dobozos uborka, patisszon forgalma­zására is készül a vállalat. (házi) Paprikák Versenyre készül a leánykar A Nyíregyházi Leánykar a nyári szünet után megkezd­te próbáit a 4. számú általá­nos iskolában. Ebben a tan­évben főként legnagyobb fel­adatára, a XIII. Debreceni Nemzetközi Kórusversenyen több mai kórusmű bemuta­tására készül, mint a ver­seny vendége. A leánykar váratlanul lett egy csapásra ismert az 1986- os debreceni kórúsverseny nagydíjának elnyerésével. A siker kötelez. A kórus részt kíván vállalni városunk ze­nei életéből és be szeretne kapcsolódni a hazai, vala­mint — anyagi lehetőségei­től függően — a nemzetközi kóruskapcsolatok béke-ba­rátság missziójába. A szak- szervezetek nyíregyházi vá­rosi bizottsága (a volt szakmaközi bizottság) felkér­te a mintegy 120 alapszerve­zetét; nyújtsanak támoga­tást erre a nemes célra. A támogatást eddig 30 szak- szervezeti bizottság — továb­bá egy GMK és egy buda­pesti nyugdíjas katonatiszt — vállalta. Erre alapozva a városi bizottság működteti a leánykart. A kórus tagjai szeretnék kifejezni köszönetüket az őket támogató szakszerveze­tek tagságának, ezért a Nyír­ségi ősz keretén belül ünne­pi hangversenyen lépnek kö­zönség elé, október 31-én, a város felszabadulásának év­fordulóján, este a szakszer­vezeti székház nagytermé­ben. Műsorukon a kórusiro­dalom legszebb művei sze­repelnek. (e. t.) Kinek az érdeke a rehabilitáció? (1.) Széles választékban kínál a vállalat savanyúságokat is. Uborkából 4 ezer tonna kon­zerváru készül: szovjet és tő­Könyvek a ponyván S eregnyi könyv az ócskapiac egyik áru­sánál. Akad is jócs­kán érdeklődő. Az egyik kupac tetején Illyés Gyula híres Petőfije, a másikban Mikszáth- és Móricz-művek és Odüsszea. Köztük több tucat olyan régebbi kiadá­sú könyv,' amelyek a köny­vesboltok polcain már rég­óta nem találhatók. Kissé használtak, legtöbbjüket bi­zony sokat forgathatták. Ám nem egy akad köztük olyan is, amelyik akár az otthoni könyvespolcra, is il­lene. Főleg a diákokéra. Annál is inkább, mivel sok közöttük a kötelező olvas­mány. A könyvek egyetlen szépséghibája, hogy szinte kivétel nélkül valamennyin ott az egyik nyíregyházi gimnázium pecsétje. A nagymúltú intézmény — úgy látszik — selejtezést végzett és az élelmes könyv­árus alighanem a MÉH-te- lepről mentette meg a ki­lóra eladott, jobb sorsra ér­demes könyveket. Ennyire jól ellátottak volnának az iskolai könyv­tárak, hogy ilyen nagyvo­nalúan^ szemétre küldhet­nek olyan könyveket, ame­lyek még alkalmasak len­nének arra, hogy a diákok szellemi épülésere szolgál­janak. S ha már minden­képpen selejteznek: nem volna-e érdemesebb a zúz­dába szánt könyveket olyan diákoknak ajándékozni, akik még így is megbecsü1- nék. Eszembe jut régi jó ma­gyartanárom, aki a nyári szünetben megkért párón­kat, hogy segítsünk neki a könyvtár rendezésében. Jó alkalom volt ez a diáknak, nemcsak arra, hogy jobban megismerje a könyvtár rendszerét, hanem arra is, hogy ismerkedjen a köny­vek birodalmával. Ráadá­sul a munkának nem is ne­vezhető kellemes délelől- tök után a tanár úr még meg is ajándékozott olyan könyvekkel, amelyek selej­tezésre kerültek. Hogy sza­bályosan tette-e vagy sem, máig sem tudom, de a könyvek minden esetre nem kerültek a MÉH-telepre. Könyvtáram máig is meg­becsült darabja az így ka­pott Móra és Gárdonyi könyv. V ajon napjainkban olyan finnyásak-e a a diákok, hogy nincs szükségük az iskolai könyv­tárakból helyszűke miatt kiselejtezett könyvekre? Vagy a tanár (vagy könyv­táros) nem becsüli annyira őket, hogy ezébe jutna a könyvek megmentésének ez a módja. (bodnár) A tivadari szabadstrand­nál szeptember végén ki­kötött debreceni horgász Tiszalöktől jött szemben az árral csónakjával, hogy a Tiszahát egyik — szá­mára sikeres — szegleté­ben kikötve a hét végét szabad levegőn töltve, nagy zsákmánnyal térjen vissza a Hajdúságba. (m. k.) Visszaadni az önérzetet Újból élni tanítják Sok esetben azonban á munkaképesség csökkenése anyagi előny szerzésére nyit­hat kiskaput, amikor a be­teg embernek már nem ér­deke mindenáron munkába állni. A munkáltatót pedig — a vállalati törvény értel­mében — nem. lehet gazda­ságtalan tevékenységre ösz­tönözni. Gyakorta éppen ezektől a „problémás” em­berektől igyekeznek megsza­badulni egy létszámcsökken­tésnél. Egyéni, közösségi és társadalmi érdekek ütköző­pontja a rehabilitáció, amely­nek orvosi és foglalkoztatási ágát napjaink gazdasági kényszere újabb felülvizsgá­latra utasítja. Új osztály a kórházban A megyében él a hazai rokkantak egytizede, mintegy 60 ezer ember. A munkavál­lalási korban lévő, megvál­tozott munkaképességűek száma eléri a 35 ezret. Közü­lük a legnagyobb hányadot (66 százalék) a szív- és ér­rendszeri betegség miatt so­roljuk ide. A maradékot a vakok és gyengénlátók, a hallássérültek, a mozgáskor­látozottak, az elme- és ideg- rendszeri zavarban szenve­dők teszik' ki. 1986. január 2-án a megyei tanács vb munkaügyi és egészségügyi osztálya a végrehajtó bizott­ságnak készített előterjesz­tésben megállapította, hogy a megváltozott munkaképes­ségűek élet- és munkakörül ­ményei, szociális helyzetének javítása, a foglalkoztatás megszervezése a korábbinál nagyobb gond, mivel egyre kevesebb a munkahely az egészségeseknek is. A megyei kórház rekonst­rukciója kapcsán évekkel ez­előtt felmerült az igény egy rehabilitációs osztály kiala­kítására. A napokban Nyír­egyházán a Jósa András me­gyei kórház régi sebészeti tömbjének második emele­tén nyílt meg egy 40 ágyas rehabilitációs osztály dr. Golenyák Béla főorvos ve­zetésével. Ne legyen nyomorék — Először is tisztáznunk kell, ki az a rokkant, vagy megváltozott munkaképessé­gű egyén — fejti ki vélemé­Tóth Kornélia Következik: Ellentétek ütközőpontjában Ártalmasak-e a képernyős munkahelyek ? Terminál: előnyben a zöld A tárgyalóteremből Megállította a villanyoszlop Kéthavi keresete bánja a fiatalkorú K. Andrásnak, hogy ez év tavaszán egy este ittasan ült a volán mellé. A barátaival iddogált má­jus 11-én Császárszálláson K. András nyíregyházi la­kos. A tizenhét éves fiatal­ember 2,5 deci töményét és 4 üveg sört ivott meg az es­te folyamán. Hazávitette ma­gát az egyik barátjával, majd hajnáltájban eszébe jutott, hogy a többiek ottmaradtak Császárszálláson. Ügy dön­tött, hogy kimegy értük az édesanyja Trabantjával. Annyira ittas volt azonban, hogy Nyíregyházán, a Di­mitrov úton letért az úttest­ről és egy villanyoszlopnak ütközött. A baleset szeren­csésen végződött, mert az üt­közés következtében K. And­rásnak csak az orrcsontja tö­rött el. A felelősségrevonás vi­szont nem maradt el: a fia­talkorúak bírósága ittas jár­művezetés vétsége miatt 6 ezer forint pénzbüntetést sza­bott ki, s a vádlottat 1 év­re eltiltotta a közúti jármű- vezetéstől. Az ítélet jogerős. (De ki ítélkezik a felelőtlen szülők fölött?) B. A. Már a tévézés kez­deti szakaszában fel­merült a gyanú, hogy a katódsugara- kat kibocsátó kép­ernyő huzamos né­zése esetleg sugárzá­si ártalmakat okoz­hat. A számítógépek videotermináljai- nak rohamos elter­jedésével feltétlenül tisztázni kellett e gyanút, hiszen ma már sokan vannak, akik egész munka­idejüket képernyős monitorok előtt töltik. A kérdést már a legtekintélyesebb tudományos intéze­tek is megvizsgálták és arra az ered­ményre jutottak, hogy semmiféle su­gárzási ártalom nem áll fenn (tehát sem­miképp sincs szük­ség arra. hogy amit egyes szélsőségesek követeltek, hogy a munkáltatók sugár­zás elleni mellény­ben foglalkoztassák az állandóan képer­nyők előtt dolgozó­kat). Mindamellett az ilyen terminálok gyártásának és fel- használásának a ko­rábbinál sokkal szi­gorúbb szabályozást javasolták. A terminálok mel­lett dolgozóknál ugyanis ese­tenkénti látási, izom- és izüle­ti, valamint pszichológiai pa­naszok előfordulhatnak. Ma már kívánatos, hogy a terminálok képernyője csillogás­mentes felületű legyen, s az egyes karakterek zöld színben jelenjenek meg rajta, így ugyan­is a látvány a szokásos tévékép­nél sokkal kevésbé fárasztó. Ajánlatos, hogy szabályozni le­hessen a terminálok képernyői­nek fényerejét; a képernyő dő­lési szögének módosíthatónak, a hozzá tartozó billentyűzetnek elmozdíthatónak kell lennie. A szembántalmak elkerülésére a terminálokat nem szabad ablak közelébe, vagy nagy fényerejű világítótest alá helyezni. A kép­ernyős munkahelyeken elvár­ható a kényelmes szék és asz­tal, valamint a kielégítő szellő­zés. Mindig előfordulhat, hogy a számítógép-képernyők előtt hu­zamosabb időt eltöltőknél időnkénti optikai csalódások lép­nek fel, amelyek akár egy nap­nál is tovább tarthatnak, de maradandó károsodást nem okoznak. Képünkön egy ideális kialakí­tású, hazai gyártmányú szöveg­es ábraszerkesztő monitort lát­hatunk. (KS foto: Hauer'úajos) kerüljön ki. Ezt a rehabilitá­ciós osztály a korábbiaktól teljesen eltérő, új módsze­rekkel érheti el — mondta dr. Golenyák Béla. A rokkant embert ma megváltozott munkaképességű­nek nevezzük és az új elnevezésben nemcsak a szépítő szándék tükröződik. Korábbi munkájukat, lehet, hogy nem tudják ellátni, viszont valamifajta munka elvégzésé­re továbbra is képesek. A társadalom, a népgazdaság pe­dig egyszerűen nem mondhat le e jelentős csoport által lét­rehozott értékről. Ugyanakkor az egyén szempontjából sem mellékes, hogy segélyen tengődik, vagy önálló életve­zetésre képes egyén marad. nyét a főorvos. — Sokan hi­szik rólunk, hogy valamifaj­ta utókezelő, netán elfekvő részleg vagyunk. Pedig a rehabilitáció nem új gondo­lat hazánkban. Mint ötlet, először a francia forradalom idején vetődött fel, majdnem kétszáz esztendeje. Az 1910- es években Pozsonyban pe­dig a rokkantak rehabilitá­ciója egészen magas szintű volt. A második világháború után jelentős embercsoport került kényszerűen ebbe a kategóriába, tehát minden­képpen foglalkozni kellett a kérdéssel. A történelmi ki­térő után szükségesnek tar­tom leszögezni, hogy a ve le­született rendellenesség, be­tegség, vagy baleset miatt hátrányos helyzetbe kerüli egyént nem szabad leírnia a közösségnek. Hazai és nemzetközi pél­dákat tudunk sorolni, ami- • kor a sérült ember egészen kivételes képességeket mutal fel más területen. Beetho­ven előtt már bezárult a hangzó világ, amikor leg­szebb szimfóniáját kompo­nálta. Ismert az az eset is. hogy kezének elvesztése után egy beteg a lábujjai közé szorított ecsettel fes­tett. — Ha nem is gondolunk művészi hajlamok felszínrt hozására, legszebb célunk az hogy a beteg elérje az álla­potában lehetséges optimális javulást. Ne legyen se testi se lelki nyomorék, hiszer emberi önérzetének megtar tása elősegítheti, hogy élete válságos szakaszából a ter­mészet és önmaga felett ara­tott győzelem után hőskéni — Nagymértékben függ a rehabilitáció eredményessége az egyén képességeitől és akaratától — folytatta dr. Barabás Mariann főorvos. — Aki önmaga is áhítja a gyó­gyulást, mindent megtesz szó szerint egy lépésért is. Isme­rek vak egyetemi tanárt, aki számba vette lehetőségeit és már-már emberfeletti szor­galommal látja el ismét ré­gi katedráját. Nem túlzás, itt újból megtanítjuk élni a be­teget. Meg kell vele értet­nünk, hogy mondjuk láttá­nak elvesztése nem jelenti önmaga pusztulását, mert számos tevékenységre így is képes lehet. Mi úgy tartjuk, hogy a 80 éves beteget is re­habilitálnunk kell, ha ő még minőségi életet élhet. Egyén­re szabott programmal igyek­szünk minden egyes embert visszavezetni a közösségbe, a családba, a társadalomba. A rehabilitáció összetett tudomány az orvosi szakmák között, öt éve tehetnek szak­vizsgát ebből az orvosok, rá- képzés után, ha már vala­milyen szakvizsgával rendel­keznek. Hogy mennyire je­lentős kérdés Szabolcs-Szat- márban a rehabilitáció, bi­zonyítja, hogy az új osztályt hamarosan száz ágyasra bő­vítik. Am hiába a medicina igyekezete, ha a beteg nem találja a fogódzót a társada­lomban és nem tudja mun­kája révén újból teljes ér­tékűnek érezni magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom