Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

X Ketet-Magyamszég 1987. október 24. A közelmúltban költözött új, minden igényt kielégítő épületbe a kárpátontúli testvérterületen, Ungváron a nyomda, a lapkiadó és a szerkesztőség. (Jávor László felv.) Petróleum a gázolajba Télre készül a Volán Már a nyáron, júliusban, augusztusban megkezdte a téli időszakra való felkészü­lést a Szabolcs Volán Válla­lat : beszereztek minden szükséges anyagot, mely nél­külözhetetlen a téli üzemel­tetéshez. A vállalat szemlebizottsága szeptember végén, október elején minden szolgálati he­lyet és telepet ellenőrzött és felülbírált. Külön figyelmet fordítottak a nyílászáró szerkezetek, ablaktörlők, fű­tőberendezések tökéletes mű­ködésére. Az észlelt hibák kijavítására még van lehe­tőség a hideg idő beálltáig. Gondot jelentett a nagyobb méretű gumiabroncsok be­szerzése. A hiányt végül fé­lig a hazai gyártásból, félig „Apró" mulasztások: sorozata Miért halt meg egy lakatos? A helyszín a művelődési központtól nem messze, a Soltész Mihály, a Hunyadi és a Géza utca által határolt te­rület. Az épület — így a te­tőzet — sem mindennapi mé­retű és megoldású. A tető há­rom nagy dongaívét először lemezeim kell, erre jön a szigetelés, végül a befedés. Az építkezés fővállalkozója, a KEMÉV alvállalkozót ke­resett, amely a tető acélszer­kezetét elkészíti. Az Elekter- fém vállalta, hogy az acél- szerkezetet elkészíti és azt fémtálcákkal beborítja. Eh­hez a munkához fogadott fel külső dolgozókat, akik kö­zött ott volt Dobos Péter la­katos is. Megcsúszott a létra Pólyák Miklós, az Elekter- fém szerelője így látta a bal­esetet : — A dongán volt egy fém­létra, amely követte a donga ívét. Dobos Péter ezen ké­szült felmenni a tetőre. A lét­ra három részből volt ösz- szeszerelve. Az első tagon már túljutott, amikor a létra megcsúszott, s vele együtt jött lefelé. Olyan hirtelen történt mindez, hogy ideje sem maradt valami más ka­paszkodót találni. Egy rács­szerkezetbe próbált kapasz­kodni, de közben az ív alakú létra a csavarozásoknál szétpattant, s az egyik tag lesodorta. Lent a földön egy dinamókerékre esett, s a sze­rencsétlen emberre esett a létra harmadik tagja is. Túri Lajos, a KEMÉV épí­tésvezetője: — Október 13-án több lét­rát kaptunk a KEMÉV mű­helyéből, hogy az Elekterfém által befejezett fémtálcázás után embereink ezek segítsé­gével szigeteljenek és végez­zék el az asztalosmunkákat. Az egyik létrát daruval tet­tük fel a helyére. A másik létrát feltettük a középső dongára, ahonnan másnap akartuk továbbvinni végleges helyéré. Ki is jött egy daru, de a nagy sár miatt nem tu­dott beállni, aztán meg javí­tani vitték, igy a létra a kö­zépső dongán maradt. A mi munkásainkat tájékoztattuk: a létrát csak úgy szabad használni, ha három helyen rögzítik. Szerintem az Elek­terfém emberei is tudták, hogy a középső dongán lévő létra munkavégzésre nem al­kalmas. Bartus Béla, az Elekterfém szerelésvezetője: — A mi embereink erről nem tudtak semmit. Meg le­het nézni az építési naplót: ott is rögzítve van, hogy a KEMÉV minden apróságot A Kelet-Magyarország október 19-i számában az ügye­letek hétvégi jelentései között jelent meg a hír: „Nyíregyházán a szabadidőközpont építkezésén egy dol­gozó nem tartotta be a balesetvédelmi előírásokat, 15 mé­ter magasról lezuhant, s olyan súlyos sérüléseket szenve­dett, hogy már nem lehetett rajta segíteni.” A hír megjelenése után jelezték a szerkesztőségnek: ez így nem felel meg a valóságnak. Mi is történt azon a tragikus szombat délutánon? Nem a felelősöket kerestem, ítélkezni az illetékesek fognak. A tények érdekeltek, melyek végül is egy 38 éves, jó szakember halálát okozták. közölt velünk. Ezek között nem szerepel a létra felhe­lyezése a középső dongára. — És önök nem tudták, hogy a létra rögzítés nélkül balesetveszélyes ? — öt-hat perccel korábban én is felmentem azon a lét­rán. Gondolja, ha tudom, hogy veszélyes, felmegyek rajta? Szerencsém volt, hogy nem az én súlyom alatt kez­dett csúszni a létra. Pólyák, aki látta a balesetet, ha is­meri a létra veszélyességét, hagyja, hogy az a munkás felmásszon rajta?! Akik a. létrát elhelyezték a mi mun­katerületünkön, azoknak rög­zíteniük kellett volna, míg nem viszik tovább, vagy pe­dig feltűnő módon jelezni, hogy a rögzítetten létra hasz­nálata veszélyes! Pár nappal korábban egy másik létra megcsúszott a KEMÉV munkásai alatt. Mi­vel akkor nem történt bal­eset, nem jelentették. A KE­MÉV emberei azt mondták, azért nem történt baleset, mert végül is betartották az előírásokat, ök ugyanis azt a létrát kenderkötéllel rög­zítették (ez volt laza), és a létra mindkét vége alatt már kész volt az állás, be volt le­mezelve, s ez nem engedte tovább a létrát. Sxerződés szabálytalanul A megyei munkavédelmi felügyelőség megállapítása szerint a baleset alapvető oka, hogy a létra nem volt rögzítve. Előírás van arra, hogy az építkezésen minden építési segédszerkezetet (ez a létra is) rögzíteni kell. A 47/1979. sz. minisztertanácsi rendelet kötelezi a beruhá­zót, a tervezőt, a kivitelezőt a munkavédelmi követelmé­nyek 'megtervezésére, kielé­gítésére és érvényesítésére. Hogy. az előírásokat kik és milyen mértékben nem tar­tották be, ennek megállapí­tását a felügyelőség folytat­ja. A vizsgálat legalább egy hónapig tart. Itt derült ki: Dobos Péter a SZÁÉV dolgozója volt. Ho­gyan került arra az építke­zésre, amelyet másik két cég vállalt fel? Különösen Izgal­mas a kérdés, hogy megtud­tuk : a SZÁÉV vezetői megtil­tották dolgozóiknak, hogy hétvégeken idegen építkezé­seknél vegyenek részt. Az a brigád, amely azon a szom­baton a szabadidőközpont építésénél dolgozott, a SZÁ- ÉV-é volt és engedély nélkül vállalt munkát. Szerződést kötöttek — szabálytalanul. Ugyanis a vállalati GMK alapokmányában rögzítették: más vállalatokkal csak ak­kor köthetnek szerződést, ha ahhoz az igazgató hozzájá­rulását adja. Az alvállalkozó Elekterfém tehát így toborozott alvállal­kozókat. — Szövetkezetünk eleve úgy tervezte, hogy alvállalko­zókkal végezteti el a munka nagy részét — tájékoztat Ve- csei István, aki a szövetkezet nevében megkötötte a szer­ződést. Mint mondta: nekik kevés az emberük, az átadá­si határidő is csúszott, ez is sürgette őket. A SZÁÉV la­katos GMK-ja mellett he­geszteni tudó kisiparosokat is alkalmaztak. (Az már egy újabb kérdés, hogy miért vál­lalkozik egy cég ilyen mére­tű munkára, ha nincs meg hozzá a kapacitása.) Mindenki úgy döntött, hogy neki kifizetődő, py'ere- séges legyen. Néha szabá­lyosan, néha szabálytalanul. Az élet megy tovább Dobos Péter kiváló lakatos nélkül is. 38 éves volt, két gyermek édesapja. Mondják: apró sza­bálytalanságok okozták a ha­lálát. Olyanok, amelyek mel­lett gyakran elmegyünk. Ám a szabálytalanságok soroza­tából tragédia lett, amely mellett már nem mehetünk el szótlanul. Vétkes felelőtlenség! Emlékezhetünk rá: a papír­gyár, a Szabolcs-szálló, a ga­bonatároló építésekor szin­tén voltak hasonló tragédi­ák. Néhány napja Penyigén is történt hasonló eset. El­gondolkodtató, mi több: fel­háborító e vétkes felelőtlen­ség, amely halálhoz vezet, s amelyet nem lehet börtön­évekkel kárpótolni. Magyar László román és kínai importból si­került pótolni. Fagyálló folyadék megfe­lelő mennyiségben áll a vál­lalat rendelkezésére. A tava­lyit is megszűrik, tisztítják, s újra felhasználják. Novem­beriben az egész gépparkot feltöltik fagyálló folyadék­kal. Az energiaellátás is biz­tosított, nem lesznek üzem­anyagellátási gondok. A hi­deg miatt a gázolajba petró­leumot kevernek, de mínusz 10 Celsius-fok alatti hőmér­séklet esetén már egyéb ke­verékanyagok is kellenek. Folyamatosan történik a géppark felfrissítése. Még ebben az évben tíz új csuk­lós autóbusz érkezik, s ugyanennyi régit kiselejtez­nek. Az új autóbuszok Kis­váráéra, Mátészalkára és Nyíregyházára kerülnek. A belső szervezeti élet is átalakul a téli hónapokra. Az üzemigazgatóságokon fagy- szolgálati brigádok lesznek állandó készenlétben, s töb­bek között a reggeli időben történő elindulásról gondos­kodnak majd. A Volán Vállalat a téli hó­napokban is zökkenőmente­sen akarja szervezni az áru- szállítás és a tömegközleke­dés folyamatosságát. Mint azt Erőss Károly igazgató el­mondta: a vállalat időben fölkészül a télre. (ml) Segíthetünk ? Jósavárosi programok Gazdag programot ígérő szórólapot találtak néhány napija a jósavárosi lakók a levélszekrényükben. A lakó­telepi művelődési ház prog­ramfüzetében a legmegle­pőbb talán az a tájékoztatás ▼olt, hogy a különböző mű­sorokat a házat irányító fő­iskolások ajánlották az ér­deklődők figyelmébe. — Arról van-e szó, hogy az orosi után a szerényebb jósavárosi művelődési ház programjait is ezentúl .a fő­iskolások szervezik? — kér­deztük Mankó Máriától, a népművelés tanszék vezető­jétől. — Pontosan erről — mondja a művelődési ház szűk irodájában a tanszék- vezető. A hallgatók létszáma már olyan nagy — több mint kétszáz —, hogy Oros már kevésnek bizonyult ehhez a gyakorlathoz. Egyébként hadd pontosítsam, az orosi művelődési ház nem a főis­kolásoké, hanem az orosiaké. A legtöbb rendezvényünk telt házas, és reméljük, így lesz JósavároSban is. Itt csupán egy negyven- személyes kisterem és két ki­sebb szoba van. A főiskolá­sok ezért legelőször is meg­keresték a közeli iskolákat, hogy a nagyobb rendezvé­nyeket — főleg a gyermekek számára szervezetteket —az Iskolák aulájában rendez­hessék. Ami pedig a programokat illeti, minden korosztálynak szerveznek valamiféle hasz­nos elfoglaltságot, műsort. A „Szívügyem az egészsé­gem” f elhívásnak eleget téve egész sor testet mozgató ak­ciót rendeznek majd közö­sen. A legkisebbeknek pél­dául bábszínházsorozaitot hir­detnek, az iskolásokat pedig több szakkör — modellező, számitógépes, báb — várja. „Segíthetünk?” — ez a jól hangzó neve annak az új­fajta szolgáltatásnak, amely a jósavárosi lakók gondjai­nak, problémáinak igyekszik majd utánajárni. A- nyugdí­jasok számára is sokféle programot készítenek. (bodnár) A prémium sem adóköteles Fődíj egy társasház Cj lehetőségek az OTP-nél Számítva a jövő évi áreme­lésekre, szerte az országban (költekezni kezdett a Lakosság egy része. Az OTP megyei igazgatósága statisztikája sze­rint van olyan nap, amikor 2 millió forintot is felvesz­nek a betétkönyvekből. Aki teheti, igyekszik ingatlanba, vagy például tartós fogyasz­tási cikkekbe helyezni a pén­zét. Kedvezőtlenül hatott az a hír, hogy a jövő esztendő­től kezdve megadóztatják a betéteket. Ez tévhit, mivel az 1988-ban életbe lépő adótör­vény szerint nem ia betéteket, hanem azok jövedelmét ter­heli majd adókötelezettség. Mivel már-már nyugtala­nító méreteket öltött a betét- kiáramlás, ennek megállítá­sára a Pénzügyminisztérium nemrég közleményt tett közzé. Eszerint a tartós le­kötésű betétek kamatkiegé­szítéseként a betétre járó ka­matán felül évi 3 százalékos egyszeri prémiumot számol­nak fel. Ez a kedvezmény az 1—2 —3 éves lekötésű takarék- ős csekkszámlabetéteket, a takaréklevelet, az ifjúsági valamint a nyugdíj-előtaka- rékossági betéteket érinti. A prémium azoknak jár, akik a lekötési időn belül nem szün­tetik meg a betétjüket. A plusz három százalék a már betétben lévő, illetve az 1988. június 30-ig elhelyezett ősz- szegek után fizethető ki. A prémiumot az OTP az ez év október 1-től az 1988. de­cember 31-ig terjedő időre időarányosan számolja fel. Ha tehát valaki idén de­cember i-jén helyez el pénzt egyévés lekötésre, akkor a prémium december 1-től il­leti meg a betétest, ha a be­tét 1988. december 31<-én még a takarékpénztárban van. így 13 hónapra számítják fel a plusz három százalékot. Vagyis 10 ezer forintos, egy­éves lekötésű tőkénél 6 szá­zalék kamatot — azaz 600 forintot — és 3 százalék pré­miumot — azaz 300 forintot — fizetnek a betétesnek. Kedvező, hogy a prémium után nem kell adózni. Ez az intézkedés reményt ad arra, hogy megszűnik a betétkiáramlás a takarék- pénztárból. Jelenleg Szabolcs­Szatnaárban több, mint 8 mil­liárd forint a betétállomány. Ez az összeg a múlt évhez vi­szonyítva stagnál. Az OTP év végéig mintegy 400 millió forintos gyarapodásra szá­mít. Biztató, hogy néhány fiókban, ha kis mértékben is, de megkezdődött a betétnö­vekedés. Idei újdonság, hogy az Or­szágos Takarékpénztár no­vember 2-től lakásépítési forrásainak gyarapítására új, saját kibocsátású kötvénnyel jelentkezik, melynek összér­téke 3 milliárd forint. Erre október 19-től vesznek fel előjegyzést, tíz-, ötven- és százezer forintos címletek­ben. A kötvény kamata évi 12 százalék, lejárata hét év. A törlesztés 1991. november 2-től négy egyenlő részlet­ben — évente 25 százalékos részösszeggel — történik. A kötvény bemutatóra szóló és más személyre átruházható, hozama pedig adómentes. Kamatozása kétféle lehet. Az értékpapír tulajdonosa — választása szerint — évente felveheti a 12 százalék ka­matot. Ez egy 10 ezer forin­tos kötvény esetében hét év alatt 6 ezer 600 forintot je­lent. Ha a kötvény tulajdo­nosa sem a törlesztő-, sem a kamatszelvényeket nem vált­ja be évente, hanem a hét év elteltével mindet együttesen bemutatja, akkor összesen 22 ezer 100 forintot kap kézhez. Így a 10 ezer forintos köt­vény hét év alatt 12 ezer 100 forint kamatos kamatot hoz. A takarékpénztári kötvény november 2-ától vásárolható meg az OTP hálózati egysé­geiben és a totó-lottó kiren­deltségekben. Ezzel egyidő- ben kötvény torrtbola-akció in­dul. Az OTP az október 19- től 30-ig előjegyzett és no­vember 30-ig megvásárolt 50 ezer forint összértékű köt­vényekhez 2 darab tombola­jegyet, a november 2-től 30- ig megvásárolt, de elő nem jegyzett 50 ezer forint össz­értékű kötvényekhez egy da­rab tombolajegyet ad. A sor­solást — amelynek fődíja egy budapesti 2 és fél szobás tár­sasházi lakás — december 21- én tartják. A kötvényt a ta­karékpénztár lakásépítések finanszírozására fordítja. Az első lakások ebből az összeg­ből 1988-ban készülnek el. (házi) Faluház A Heves megyei Bükkszéken az egykori Dráf-kúriából a helyi tanács — a helybeliek jelentős társadalmi munkájával — faluházat alakított ki. A műemlék- jellegű, 170 négyzetméter alapterületű létesítmény a kultúrház szerepét tölti be a mintegy ezer lakosú te­lepülésen. (MTI Fotó: Szabó Sándor) Testyérlapnnk székhaza

Next

/
Oldalképek
Tartalom