Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

1987. október 24. Kelet-Magyarország 3 Támogatás Szabolcsnak környezetvéáelemre Beszélgetés az OKTH elnökhelyettesével Perczel György, az Orszá­gos Környezet és Természet- védelmi Hivatal elnökhelyet­tese a napokban Szabolcs - Szatmárban járt. Találkozott a megye vezetőivel és kör­nyezetvédelmi szakemberei­vel is, akikkel aktuális kér­désekről, a környezetvédelmi feladatokról folytatott esz­mecserét. — Régóta panasz, hogy ez a megye korábban kevesebb lehetőséget kapott erre a cél­ra. Nos, örömmel mondha­tom, hogy e téren is fordulat következett be. Ebből a me­gyéből hat pályázat érkezett hozzánk, amelyből ötöt elfo­gadtak az illetékesek, ezáltal mintegy tizenkétmillió fo­rinthoz jutottak a pályázók. KAMAZ alvázra szerelt nagy befogadóképességű tartálykocsik gyártását kezdte meg a nyíregyházi MEZŐGÉP. A tíz köbméteres kocsiból eddig tizenhárom darabot gyártottak. Az érdeklődés igen nagy, így várhatóan a jövő évben még har­minc darab készül. (Jávor László felv.) — Az évente sorra kerülő, rendszeres megyei egyeztető tárgyalások arra szolgálnak, hogy áttekintsük az adott te­rület környezetvédelmi fel­adatait, gondjait, összehan­goljuk a területi és megyei teendőket — foglalta össze látogatásának célját az el­nökhelyettes, majd hozzátet­te. — Tárgyalásaink előteré­ben a VII. ötéves tervi fel­adatok álltak, közöttük is az a három kiemelt környezet- védelmi program, amely az ivóvízbázis védelmét, a ve­szélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását, vala­mint a levegő tisztaságának védelmét jelöli feladatul. — Hogyan jelentkeznek ezek a gondok Szabolcsban? — A veszélyes hulladékok gondja elsősorban Tisza vas­váriban jellemző, ahol kü­lönböző anyagokat ma ■ is nyílt-színen égetnek el, s ez­zel szennyezik a levegőt. Lé­teznek persze ezen kívül is a, környezetet károsító üze­meké vállalatok, ezért is rendkívül fontos az úgyneve­zett a levegő, mint más ipari se, amelyben Szabolcs-Szat- .már jelentősen előrehaladt, 'Sokan gondolhatják, hogy mezőgazdasági megyéről lé­vén szó itt kevésbé szennye­zett a levegő, mint más ipari megyékben. Alapos tévedés. Ä mezőgazdaság mind gyak­rabban okoz szennyeződést, ezenkívül három olyan üzem is működik Szabolcsban, amelyek károsítják a kör­nyezetet, ezért a program­ban is szerepelnek, ilyenek az, Alkaloida Vegyészeti Gyár, a kisvárdai Vulkán Vasöntöde, valamint a Villa­mosszigetelő és Műgyanta­gyár. A megye környezeti ál­lapotának minősítésénél is szóba került, hogy a környe­zeti ártalmak nem elsősor­ban az iparosítás mértékétől függnek, bár maga az ipar válóban jobban szennyez, mint a mezőgazdaság. Köz­tudott azonban, hogy ma már a mezőgazdaság egyre több kemikáliát használ, amelyeknek hatása nem csak a földben, a levegőben is nagy távolságra terjed. A ká­ros hatások ellen természe­tesen védekezni kell. Nem hagyhatjuk azonban figyel­men kívül azt sem, hogy a hatékony mezőgazdasághoz káros hatásaik ellenére ezek a kemikáliák hozzátartoznak. Arra kell tehát törekednünk, hogy adagolásuk ne haladja meg a legszükségesebb mér­téket, illetve az újak kikí­sérletezésénél főképp a kör­nyezetbarát anyagokra kell törekedni. — Hogyan vélekedik ön megyénk vizeinek minőségé­ről? — Ez elsősorban az Orszá­gos Vízügyi Hivatal hatáskö­re, akikkel igen jó az együtt­működésünk. Ezen a megbe­szélésen is elhangzott; sze­rencsére felszíni vizeink mi­nősége nem romlott, ami igen jó eredménynek mond­ható. örvendetes, hogy or­szágosan . is megállt, s köze­pes minőségben stabilizáló­dott vizeink állapota. — Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal alapjából mennyi jut Sza- bolcs-Szatmárnak ? — Volt-e olyan terület, amelynek megtárgyalását, megtekintését már Budapes­ten elhatározta? — Igen. Bár meg kell je­gyeznem, nem először járok a megyében, s nem ismeret­Változott a megítélés Bizakodó szanálás Pátrohai remények fizetésképtelenség idején lenek előttem az itteni gon­dok. Most elsősorban a Szá­mos-holtág rendezése érde­kel. Azt nézzük meg, hogy az ilyen elhalt folyóág, amely igen sok értéket kép­visel, vízvédelmi és ökológiai szempontból milyen védel­met igényel. Másik célom a Ricsikai erdő megtekintése, ahol az ornitológiái tábor lé­tesítését tervezik. Arra va­gyok kíváncsi, milyen felté­teleket lehet itt teremteni a leendő ornitológusok, termé­szetvédők számára. Kovács Éva Fizetésképtelenséget jelen­tett be a közelmúltban a pát­rohai Zöld Mező Termelőszö­vetkezet. Bármennyire fur­csa, de a mai gazdasági hely­zetben, szabályozási körül­mények között ez volt a leg­jobb döntés. Kis túlzással akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a szanáláshoz vezető út teremti meg hosszabb távra is a felemelkedést, a bizton­ságosabb gazdálkodást. A hitelezők nagyobbik fele ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetkezet időben adja meg tartozását (ha lenne miből), azonban a fizetésképtelenség bejelentése után bizony vár­niuk kell, legfeljebb arra vi­Hűtőházban Gyarmaton Tárolás, aszalás Kiss Károly vezető raktá­ros ugyancsak jó hírrel szol­gált: — Megtelt a hűtőház. Az utolsó ezertonnás tér is tele ' jó minőségű almával. A fel­dolgozást, manipulálást saját dolgozóink végzik. Minden minőségű almát tudunk hasz­nosítani. Konzervüzemünk­ben almakompót készül. Be­indult az laszalóüzeim is. így még a körzet lakói munkával való ellátottságában is segít­hetünk. Ugyanis a feldolgo­zás előkészítéssel kezdődik, s itt szükség van a munkás­kézre. (Molnár) gyázhatnak, hogy újabb adós­ságok ne keletkezzenek. A szövetkezet pedig megkapta a szükséges pénzt a gazdálko­dáshoz, biztosak lehetnek a tagok abban, hogy időben megkapják a fizetésüket. Megőrizni a bizalmat — Tisztán akartunk látni, ez volt az egyik ok, amiért bejelentettük a fizetésképte­lenséget — indokol Berencsi Ferenc tsz-elnök. — Azzal pedig, hogy a tagok megkap­ják fizetésüket, három köz­ségben a bizalmat szeretnénk megőrizni,- mert csakis ezen az alapon lelhet partnert a vezetés az új elképzelések megvalósításában. Pörgessük vissza egy kicsit a pátrohai eseményeket. Az 1986-os aszály miatt már ta­valy is veszteséggel zárt a szövetkezet. Akkor a 11 mil­lió forintos pénzügyi hiányt gyorsított eljárással, más, aszálykárt szenvedett gazda­ságokkal együtt rendezték. Az idén tehát „tiszta lappal” indult a szövetkezet. Mégis a szeptemberi bejelentéskor megint 30 millión felüli pénz­ügyi hiányt mutattak ki. Csakhogy az ok most is az aszály. A szövetkezet jófor­mán teljesen az alaptevé­kenységre szorítkozik, ha­gyományosan burgonyater­mesztő, s csak ebből 25 mil­lió forintos termeléskiesés adódott . a tervezetthez ké­pest. Búzából 9 millióval, ku­koricából 12 millióval keve­sebb lett a bevétel, mint amennyit egy átlagos évben el lehetett volna várni. — Egyéves múlt a rendelet és a pátrohai már a 14. egyeztető tárgyalás volt a megyében — mondja dr. Csi­ra Lajos, a TESZÖV jogásza. — Kiderült, hogy a legkisebb tsz-nek is 60—80 hitelezője van, így az egyeztető tár­gyalások nem érték el a cél­jukat. — Elképzelhetők kompen­zációs megoldások, a pilla­natnyi fizetésképtelenséget kellene áthidalni, de úgy tű­nik, a hitelezők sem tudnak várni — jellemzi a helyzetet Báné Lajos, a TESZÖV tit­kárhelyettese. Haladék tárgyalásokkal A Zöld Mező Termelőszö­vetkezet esetében mindez azt eredményezte, hogy a tarto­zások alig harmadára tettek viszonylag rövid határidejű engedményt. Így legalább •túljutottak a rendelet szabta 25 százalékos határon, ami azért fontos, mert ebben az esetben ugyan nem kerülhe­tő el a szanálási eljárás, de legalább annak lefolytatásá­ig a szükséges kiadások fede­zésére hitelt kaphatnak, ke­zességet vállal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal. — Lényeges, hogy a meg­hiúsult egyeztető tárgyalás után a hitelezők a korábbi adósságokat nem kérhetik a pénzügyi rendezésig. Így ne­künk azt kellett vizsgálni, hogy a szövetkezet bevételei és a működéshez szükséges kiadások között milyen el­térés van, a hiányzó összegre vállaltunk kezességet — tá­jékoztat Veze András, az adó­hivatal megyei igazgatóságá­nak osztályvezetője. A fehérgyarmati ZÖLDÉRT hűtőtárolója előtt nem kel­lett napokat sorbaállni az átvételnél. A magyarázatot Koncz Ferenc igazgató a kö­vetkezőkben látja: — A vagonellátás kifogás­talan volt. Október 20-ra kö­zel 90 vagon feldolgozott al­ma már elhagyta a telepet. A zavartalan szállítás folyama­tos felvásárlási munkát tett lehetővé. Volt elég láda is a szállításhoz. Szerdai napo­kon rendre megtörténtek a kifizetések, senki nem kel­lett várjon a jogosan járó jussára. Bővültek lehetősé­geink azzal is, hogy osztrák vevőnk akadt, aki vagonté­telben fogadta a léalmát. Ez nekünk többletmunkát jelen­tett, de a gazdaságosságot jó irányiban befolyásolta. Mit tapasztalt Tóth Ge­deon, a hűtőház átvevője? — Ebben az évben pu­dingnak való almát is vásá­roltunk, jó áron. A körsze­dett illetve kiváló minőségű alma árának csökkenése vi­szont sok bosszúságot oko­zott. Este a kávéházban F őiskolásokkal beszél­getek a tanárképző kávéházában. Este van, mindenkinek bőséges az ideje. Vitára csábító az alkalom. És nem is kell sok idő, a részvevők máris élénk eszmecserébe bonyo­lódnak arról, vajon sza- bad-e arra kényszeríteni az embereket a kis, távoli, ne­héz helyzetben lévő falvak­ban, hogy otthon maradja­nak. Mert — és jönnek az érvek — itt rossz az ellá­tás; nincsen szórakozási le­hetőség; drága a közleke­dés; hiányzik a megfelelő szellemi közeg; a munkale­hetőség is mind kevesebb. Mint látható, az érvek tet­szetősök, és jobbára igazak is. Valaki aztán egészen ke­ményen megfogalmazza a véleményét: érzelmek, gyö­kerek, várt és vélt remé­nyek nem alkalmasak arra, hogy maradásra bírjunk, s kevés a hűségről beszélni. Attól nem marad az ember kedvezőtlen körülményei között. Belebonyolódunk a vitá­ba. Hitem szerint felelge- tek. Elmondom, hogy hány és hány tanító volt és van a megyében, aki évtizedek óta szolgál. Ebben a közeg­ben. Elmondom azt is, hogy hány de hány olyan gondo­latot szült meg a kényszer, mely utat mutat kifelé a gondból. És magyarázom: a. hűség igenis nagy dolog. Roppant erő. És bár tudom, az anyagiak se mellékesek, de hát van ilyen is, hogy hazaszeretet, faluszeretet. És olyan akarat, ami jobbá kívánja tenni azt a földet, teret, ahol ma valóban ne­héz az élet. Szeretném mind érthetőbben elmondani: a magyar történelem mindig kicsit abszurd és irracioná­lis volt. igazából már nem is létezhetnénk. Hogy mégis miért vagyunk? Mert mindig voltak hűségesek, hittel teliek, gondolkodók és cselekvők, igazak és megszállottak. Látom, nem mindenki hi­szi, nem mindenki érti. A fiatalok számára sokkal kézzel foghatóbb dolgok je­lentik a mai életet. Biztos lakás, jó kereset, kiépült infrastruktúra, szórakozá­si és művelődési lehetőség. Persze az, amelyik már mind készen érkezik. Ez igy aligha lesz valaha is a világban. A mindig maiak, a mában élők tette is kell ahhoz, hogy létez­zünk, s ráadásul jobban, mint azelőtt. Ha valamivel gondom volt, akkor hát ez­zel akadt. Mert azt hallot­tam, hogy „nem megyek vissza a falumba”. „Nem pályázom kisközségbe.” De egy szóval se említette sen­ki: fáklya, ha kell égő csipkebokor leszek. m ehet, hogy érzelgős, M konzervatív, idealis­ta vagyok. De tudj’ Isten, nemzedékem sok-sok tagjával én még hiszek a cselekvésben, a hűségben. Boldog lennék, ha valamit ebből megérezték volna a holnap tanítói, tanárai. (bürget) Októberre így négy és fél millió forintos hitelt kapott a pátrohai tsz, amelyből megvásárolhatja a vetőma­got, a műtrágyát, üzemanya­got, fizetheti a béreket. A következő időszakra ugyan­így hitellel fedezhetik a be­vételek és kiadások közötti különbséget. Ám közben — szintén a rendelet szerint — a megyei tanács elnökének az illetékes főhatóságokkal egyeztetve meg kell indítani a szanálási eljárást. — Átmeneti állapotban va­gyunk, mert igaz, hogy meg kell indítani a szanálási el­járást, de a rendelet szerint jövőre ez már az Állami Sza­náló Szervezet feladata lesz — magyarázza Takács Mik­lós, a megyei tanács vb pénz­ügyi osztályának csoportve­zetője. — Mi úgy ítéljük meg, hogy ez a szövetkezet szanálható, vagyis a pénz­ügyi egyensúly megteremtése után eredményesen gazdál­kodhat. Új ötletek Az eljárás minden bizony­nyal hosszú hónapokig eltart­hat. Mindez azt a bizonyta­lanságot mutatja, ami az igazából 1988-as szabályozók­ra épült’ rendelet és a gya­korlati megvalósítás járatlan útja között feszül. Azonban ez nem lehet gátja annak, hogy Pátroha, Rétközberencs és Gégény 1100 tsz-tagja ne érezze magát biztonságban. A mostani prognózisok sze­rint az év zárásakor 34 mil­lió forintos veszteség várha­tó, miközben a szövetkezet vagyona 176 millió forint, te­hát van garancia erről az ol­dalról is az adósságokra. Ám sokkal fontosabb az, amit a június óta működő új veze­tés már eddig is megvalósí­tott és ezután tervez. — Időben hozzákezdtünk a vetéshez, a műtrágyázást, vegyszerezést a jó gazda gon­dosságával végeztük el — magyarázza Berencsi Ferenc tsz-elnök. — Mindez megfe­lelő alapot ad a jövő évi terméshez. Ráadásul változ­tatunk a termelési szerkeze­ten is. A munkaigényes nö­vények, mint a magkender-, a cukorrépa-termelés átkerül a háztájiba, a mák- és babter­melést abbahagyjuk. Nagyon szigorú költséggazdálkodást vezettünk be, új elképzelése­ink is vannak. Egy belkeres­kedelmi pályázat alapján ol­csó ruházati és cipőboltháló­zatot hoztunk létre, ennek hasznát már a karácsony előtti vásárlásoknál remél­jük. Indul a cipőfelsőrész­gyártó üzemünk, a Zöldért­tel gazdasági társulásban.egy konzervüzemet építünk, me­lyekkel a helyi foglalkozta­tást is megoldjuk. A tervezett intézkedések arra szolgálnak, hogy kevés­bé legyen sebezhető az idő­járás miatt a pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezet. Azzal, hogy nem várták meg az év végét, amíg a mérleg mutatja ki a pénzügyi hi­ányt, máris időt nyertek. Lányi Botond

Next

/
Oldalképek
Tartalom