Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
1987. október 17. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK Részvényesek HA A RÉSZVÉNYES VÁLLALATOK emlegetése során a szocialista jelző annyiszor nem hangzott volna el, akkor azt hihettük volna, hogy az időben száz évet visszaugorva egy akkori részvénytársaság alakuló gyűlésén vagyunk. Annál is inkább, mert a részvényes cégek képviselői folyton egy 1875-ben született törvényt citáltak, amely mind a mai napig érvényben van. Az esemény helyszíne is kiváltotta az időutazás illú- ziój át, Stukkós, mennyezeti freskóval díszített gyönyörű teremben, a Magyar Tudományos» Akadémia mis,- kólci akadémiai bizottságának épületében rendezték meg ugyanis az Észak-Magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvény- társaság alakuló közgyűlését szeptember végén. A felszabadulás óta — tudomásom * szerint —: nfem '/voltjpéjáá;Ivrá^yarorsSáfeón • ’Tészvértj^rsásSg* ‘áiapítá^■ t aV ötvtKHIBSfii reázvinVes ^ felvitel. rteróöf ‘,vC,ÍSzj$ik ■ — öfe^dséhr,n: mintegy? ~Í50 millió’ forintot jegyeztetett. Borsodiak, budapestiek, szabolcsiak, Hajdú, illetve Heves megyeiek, sőt dunántúli vállalkozók is láttak fantáziát ebben a szervezeti formában., , A BEFEKTETETT TŐKÉJÜK után) búsás osztalék, illetve a járulékos haszon reményében- hét szabolcsi intézmény, vállalat lépett be, csatlakozott az RT-hez, — a nyírteleki Ag- rogép Leányvállalat, a Nyíregyházi Városi Tanács, a Tejipari Vállalat, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatba megyei tanács, a Szatmár Bútorgyár, illetve az Elekterfém Szövetkezet. Miért is idézték _ a szakemberek azt a bizonyos 1875. évi társasági törvényt? Mindenekelőtt azért, mert ebben a témában nincs frissebb, újabb jogszabály. Ezentúl pedig azért, mert a társaság alapszabály tervezetének volt egy olyan pontja, amely kimondta: amenyiben a részvényt jegyző cég meghatározott időn belül nem fizeti be a névérték szerinti időarányosan meghatározott pénzösszeget, úgy az a cég elveszíti a már korábban befizetett forintokat is, megszűnik részvényes lenni. Ezt a szigorú megkötést sokan ...nehezményezték .mondván": ä~i egyik, szocialista nagyvállalatnak nincs joga a másiktól elvenni bizonyos tőkét. Még akkor sem, ha a jegyzések önkéntesek voltak. Erre az volt a válasz: az RT ügyfeleit mindenképp biztosítani kell arról, hogy a jegyzett alap- ,tőke megyarr,. nemcsak pa- , píron; létezi^;,;, V . , ,A RÉSZVÉNYESEK VI- TÁJÁ,BAN;\$§giijíia kompromisszum született. Abban .állapodjak.meg: az a részvényes, aki a jegyzett tőke időarányos részét nem tudja idejében befizetni, az átruházhatja, eladhatja a részvényét más cégnek, de ha ez nem. sikerül, akkor elveszítő ,a már befizetett »forintjait iß, ami különben - a társaságé lesz, * -. < < t Az IC(P) RT egyébként — amint, már arról korábban .hírt'.adtunk — egy vállalkozás- és nyereségorientált szervezet, melynek célja: az innovációs folyamat hatékonyabbá tétele, az ötletek, újítások, gyártási eljárások piacképessé érlelése. Mind céljait, mind a szervezeti formát illetően úttörő vállalkozásról van szó. Sikerük a gazdasági struktúra megújulásának sikere lehet. Sz. J. Kongresszus a csicsókáról ÉRDEKES CIKKET közölt legutóhbi számában a Kistenyésztők Lapja. Dr. Molnár László, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa többek között arról számolt be, hogy a közelmúltban Siófokon egy nemzetközi kongresszuson foglalkoztak kutatók, orvosok, gyógyszertári képviselők és gyakorlati szakemberek a csicsóka termesztésével, feldolgozásával és felhasználásával. A csicsóka Szabolcs-Szat- márban közismert. Az idősebb generáció tagjai jól emlékeznek még arra, hogy e növénynek mennyi hasznát vették. Étkezésben és takarmányozásban, de különösen az utóbbiban párja nélkül állt. A csicsóka a nagyüzemi köztermesztés- iből kiszorult, a kisáruter- melők körében is már-már ismeretlen. Ezt tudva jogos a kérdés: a mezőgazdasági termelésünkből száműzött csicsóka vajon mivel érdemelt ki egy kongresszust? Az említett cikk szerzője sok olyan érdekes dolgot említ, amely a szenzáció erejével hat. Nem meglepő azonban, hogy az osztrákok és a nyugatnémetek a csicsókát olyan növényként említették, amely egy adott területről a legtöbb energiát adja. Franciaországban a csicsókát ma negyedmillió hektáron termesztik, és főként takarmányozásra használják. Import fehérjére és abrakra alapozott állattenyésztésünk takarmánygondjait ismerve a francia példát nem ártana követni, annál is inkább, mert a csicsókagumón hizlalt szarvas- marhákat a francia gazdák felárral értékesítik. A csicsókatermesztés mellett szól az is, hogy gumója igen értékes szénhidrátot, az úgynevezett imulint tartalmazza (14—19 százalék), amelyből megfelelő eljárással gyümölcscukor (fruktóz) nyerhető. Ez másfélszer édesebb a közönséges répacukornál, és a világpiacon keresett cikk. Míg a répa-, illetve nádcukor (szacharóz) világpiaci ára jelenleg tonnánként 180—200 dollár, a csicsókából nyerhető fruktó- zé tízszer ennyi! A CSICSÓKA végtelenül igénytelen növény. Ettől függetlenül az csak babona, hogy talajtól és éghajlattól eltekintve mindenütt és minden körülmények között bő termést ad. Az igaz, hogy a nagyvilágban topi- namburként ismert növény Szibériában is honos, sziklás terepen is megél, de bő termést jó talajon, tápanyagban gazdag földeken, csapadékosabb vidékeken ad. A szabolcsi barnahomok a csicsókának ideális. Ha megfelelő talajba 35—40 ezer tővel vetik, hektáronként 40—60 tonna termés takarítható be. A csicsókának tehát kongresszusa volt — és nem érdemtelenül. A világban számolnak vele, ismerik és hasznosítják értékeit. Jó lenne, ha e nagyvilági értékítéletnek megfelelően a hazai elismerés, sőt megyei elismerés is elkövetkezne. KI KELLENE PRÓBÁLNI, hogy a csicsókatermesz- téssel, a szár és gumó etetésével miként válhat olcsóbbá az állatok takarmányozása, gazdaságosabbá a hústermelés. Vannak a megyében szakemberek, akik a csicsóka termesztésének jó ismerői, hasznosítani kellene tudásukat, tapasztalataikat. Ez beleillik a mező- gazdaság termelésszerkezet-váltásába. S. E. Nem volt rá se pénz, se kéz Térdig a fekete iszapban A „friss hús”, e sorok írója kényszeredetten mosolyog, s a „főnök”, Dienes Károly, a Mátészalkai Városi Tanács osztályvezetője — titkolja ugyan — kifejezetten jól szórakozik a helyzeten. Helyében én se tennék másképp. Miért kotnye- leskedik a mások dolgába? Jelen esetben a közhasznú munkát végzők életébe. A város szélén, a vasúti síinek mentén állunk. Itt fútinak össze a ktjrnyífek csjápa'r dékvreet elvezető Csatornái, egy sötét alagútban folytatják útjukat a sínpályák alatt, hogy a túloldalt újból szétterüljenek. — Helló főnök! Friss hús érkezett? — Befogadnák? Ha elbírja a lapátot... Nemzetközi szeminárium Forradalmi mozgalmak Oroszország történetében, a nagy októberi forradalom és nemzetközi hatása címmel nemzetközi szemináriumot rendeznek'" ‘Debrecenben. A ‘-jdlés tudományos■ ‘eseményt ' október 19. és 22. között tárt- 1 jájí a Debreceni Akadémiai Bizottság székházábaií,' az ‘ MSZMP Hajdú-fiihár ínegyei Oktatási Igazgatóságán, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Szovjet és magyar történészek fejtik ki véleményüket az októberi forradalomról, a szovjet társadalom hét évtizedes fejlődéséről. A nemzetközi szemináriumra várnak előadókat Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK-ból, sőt Kínából is. Szó lesz az első szocialista forradalom nemzetközi hatásáról, a szovjet békepolitika 1917—18-as visszhangjáról. Szűkebb hazánk tudományos életének képviselői is bekapcsolódnak a nemzetközi szeminárium munkájába. Többek között Menyhárt Lajos a debreceni egyetem képviseletében az eszerek politikai ideológiájáról tart előadást, Czövek István, a nyíregyházi tanárképző főiskola oktatója pedig egy liberális gondolkodó oroszországi reformelképzeléseit foglalja össze. A történészek VIII. nemzetközi szemináriumát október 19-én délelőtt 10 órakor nyitják meg az akadémiai bizottság debreceni székházában. A sűrű, lábszárközépig érő léftetff ■‘latyakban két . .jól megtermett legény munkálkodik. Októberben hűvösek már a délelőttök, de ők félpucéron. A meredek árokpartra zúdítják fel a nehéz üledéket, ahol harmadik, s egyben leidősebb társuk teríti azt-szét. Szenes András negyven körüli, inas ember, Duna- harasztiból költözött haza Szálkája, s kezdettől fogva, gzaz júliustól tagja a helyi közmunkások társulatának. Mindenfitt: nem — Nehéz kenyér ez, uram! Nem is gondoltam ... Pedig ő aztán megszokhatta, a kemény munkát, előbb az. építőiparban, majd egy vasöntödében húzott, le két súlyos évtizedet. Aztán elvált, s itthon próbált új életet kezdeni. Honnan tudhatta volna, hogy itthon milyen napok várnak rá? Előbb megbetegedett, jó hónapig feküdt a kórházban, de felgyógyulván is a fekete levest kellett kanalaznia. Mert sehol sem talált munkát. Járt az állami gazdaságban, az ÉPSZER-nél, a MOM-ban, a tejporgyá#- ban ... mindenütt „nem” volt a válasz. Nem volt felvétel. — Aztán a tévében halottam a közhasznú munkáról. Mikor jelentkeztem, a tanácson megbiztattak: tisztes keresethez juthatok majd, ha mégdolgozom érte. — Betartották a szavukat? — Én nem panaszkodom. A négy és fél, ötezer eddig kijött havonta. A pénz elosztóinak huszonöt forintos órabérkeret áll a rendelkezésére. A mai gyakorlat: az alapórabér a férfiaknál tizenöt—tizenhét, a nőknél tizenkét—tizenöt forint. — Miért ez a megkülönböztetés? — Mert á férfiak sokkal nehezebb munkát végeznek, — magyarázza k -városgaz- "dálkódási osztály vezetője. — Csatornákat tisztítanak, árkot mélyítenék, míg a nőket általában parkok, parkerdők gondozásairól bízzuk meg. i5* giboc — S a husámőf1 forintos alapórabér. .5'-? — A különbözíé^éf' mozgóbérben kapják1 Atei»? a dolgozók. Perszébfcéák” áz, aki megérdemli. A hozzá nem értő még így is csak nehezen tudja elképzelni, hogyan iehet különbséget tenni ároktisztító és ároktisztító között, ám Veres Károly munkairányító nagyon is kézenfekvő magyarázattal szolgál. — Kérem, itt is nagyon hamar elválik a tojás, sárgája és. fehérje. Nap mint nap látom, ki hogy dolgozik, s aszerint javaslom a bérezésüket / ', fi" , , , .Hárman ai alagútból Fentebb azt írtuk, hog\ hárman munkálkodnak a csatorna mentén, de most, hogy jobban szétnézünk, már öten is vannak. Hogy honnan kerültek ide, arra hatodik társuk adja meg a választ: éppen most bújik ki az alagútból. Jó időbe telik, míg képes kiegyenesíteni elgémberedett derekát. Marinka Józsefet a legnagyobb rossz- indulattal sem lehet öregnek nevezni, a huszas éveit ha taposhatja, mégis volt már módja belekóstolni az életbe. — Ezt mondja maga kegyetlen munkának? Dolgozott volna velünk fent Pesten, kubikusként. Keresett volna ötezer forintot, mint mi, s haza már csak néhány morzsa jutott. Farkas László, aki unoka- öccsével ásta Pesten az árkot havi ötezerért, csendesen helyesli az iménti szavakat. — Akkor már inkább itt, Szálkán. Negyedannyit sem költ az ember." A közhasznú munka kifejezést egyébként a kutya se használja, csak közmunkaként emlegetik — jelentőségét. rendkívül gyorsan felismerte a város vezetése. Kiss Jánosnak, a városgazdálkodási osztály helyettes vezetőjének (munkatársai kérték, hogy nevét feltétlenül émlit- sük meg) javaslatai alapján olyan hasznos, aktuális feladatok elvégzésével ^bízták meg az ideiglenes 'münl^a nélkül maradiakat, ’melyek régóta szorították a várost. Csak éppen nem volt rá eddig pénzt — és kéz. i lesz télen? Pontosan kimutatható, mennyit nyert a város e, lehetőséggel az eltelt két . és fél hónap során. Lehetőséggel, s nem nyűggel, . ,mjnt ahogy kezdetben hitte .azt az ember. A számítások szerint mintegy hárommillió forint értékű közhasznú munkát végeztek eddig a településen, de ha külső vállalatokra bízták volna azokat, majdnem ötmilliót kellett volna kipengetniük! 1 S ‘korántsem csak rpásfél- kétfriifllóf nyertek! Hiszen a ‘kifizetett munkabér kilencven százalékát az állam "állja. Gond azonban persze van bőven. Először is a nagyon magas fluktuáció. A városban egyszerre harmincöt emberrel köthetnek szerződést, huszonegyen már otthagyták őket. Volt, akit a tanács tanácsolt el, más rájött, hogy másutt is boldogul. A legnagyobb gond azonban a határidő. Egy-egy dolgozóval két hónapra köthetnek szerződést, s azt legfeljebb még kétszer hosszabbíthatják meg. A legszorgosabb emberük előtt is bezárul tehát az ajtó a tél kellős közepén. Hol találnak majd ők munkát a legnagyobb hidegek .idején? Igaz, addig van még módjuk máshol állandó munkára találniuk. De ha minden zárva marad előttük ... ? S ha az iparvidéken sem kellenek ... ? — Főnök! Én akkor magának nem fogok köszönni! Még azt is letagadom, hogy szálkái vagyok. Ettől persze még nem dől romba a város. De a család majd, hogy viseli el...? Balogh Géza A jó idő és a napokban esett jelentős csapadék kedvez»az ősziek vetésének. A nagy cserkészi Kossuth Termelőszövetkezetben a héten kezdték meg az őszi búza vetését. (Jávor László íelv.)
