Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
1987. október 13 Kelet-Magyarország 3 AZ ALMA MEGHATÁROZÓ a Nyíregyházi Főiskolai Tangazdaság termelésében. Ezért a betakarítás szervezetten, a exportcsomagolás jó ütemben halad. Már az almafák sorai között kiválogatják az exportra szánt termést. Képeinken: Tartályládába sorakozik a leszedett alma. — Az exportládák kötözésének mestere Teráz Mihály. — A Paptagban Szabados Erzsébet naponta 1500 ládát címkéz. (Elek Emil felvételei) Kötnek a kapcsolatok Hatóság a közösségért Meglepő kép fogad Geszteréden, a tanácsházán. Tablók a falon, mintha iskolában lennénk, csak éppen a véndiákok helyett felnőtt nők és férfiak fotói néznek ránk. A községi tanács tagjairól időről időre elkészítik ezeket a tablókat (igaz a legújabb egyelőre még hiányzik). Akár meg is mosolyoghatnánk az ötletet, de inkább ez az apróság is azt sugallja, hogy itt rangja van a közösség szolgálatának. Tanulás és érdek ÜJ ÖSZTÖNZÉSI FORMÁK, érdekeltség. Ez . a két kulcsszó voltaképpen az új lendítőerőt, a gazdasági-társadalmi 'kibontakozás indító fordulatszámát kialakító erőt is jelölheti. Amikor erről beszélünk — s tettük ezt fiatal nyíregyházi műszaki és humán értelmiségiek .társaságában a minap — az ösztönzés, érdekeltség kifejezésekhez olyan szavakat társítottunk, mint a műveltség, szaktudás, hozzáértés. Még ennél is gyakoribb, hogy a tudományos-műszaki fejlődés és az emberi tényező képzettársítását szorgalmazzuk, hangsúlyozzuk. Hihetnénk, mert ma. az anyagiak fogytán, a gazdasági alap körül keletkezett gondok révén könnyű lenne elhinni, hogy ma a műveltség, mint lényeges emberi .ényező alaposan háttérbe szorul, hiszen oktatáson, ■cözművelődésen és művészein nem közvetlenül múlik i életszínvonal. Lehetséges, ;ogy ez a szemlélet néhány •övidlátó gazdaságii vezetőt a anulásra, szakmai fejlődés- 'e törekvő dolgozók szándékának fékezésére inspirál najd. Éppen ezért kell szólal erről a nem közömbös té- ayezőről — mely a vállalatiak is hosszú távú érdeke. EGY TAVASZI PEDAGÓGIAI tanácskozáson Pál Létárd az emberi tényező és az uayagi termelés minősége közti összefüggésről szólva írdekes dologra hívta fel a 'jgyeimet: „ ... számos fej- ett országban a »szellemi beruházások« az anyagi be- uházások negyven százalékát is elérik. Ezek a befek- etések az oktatás, a szakmai ovábbképzés, .a tudományos kutatás, az informatika gyors ejlesztését célozzák.” Ugyanakkor a KB titkára irra is rámutatott, hogy amikor az emberi tényező ninőségjegyeinek fontosságát hangsúlyozzuk, nem egy- zerűen csak a képzettség, a zaktudás fokozására kell gondolni, mert — mint is- nert — a termelési folya- natba nem egyszerűen a nunkaerő, hanem az egész •mber lép be. Való igaz: zemélyisége szabja meg, logyan akarja és tudja, ha nádja van rá, hasznosítani zaktudását, tapasztalatait. AZ IDÉZETT TANÁCSKOZÁST pár hónappal meg- lőzve egy másik fórumon, a zegedi ideológiai tanáosko- áson is szó volt erről a hután együtthatóról. „Társa- almi haladásunk felgyorsí- ásánák feltétele és egyik lapvető hajtóereje kell, ogy legyen a tudományos- aűszaki fejlődés új ütemé- ek beindítása.” Eredmé- lyessége függ — egyebek özött — az emberi tényező a inőségétől. És még egy rondát: „Meg kell erősíteni, isza kell adni a szaktudás, mesterség, a hozzáértés ■ecsületét is.” A gazdasági-társadalmi kibontakozás programja is új rangot, emelkedettebb szerepkört szán az oktatásnak, az iskolának. Felértékeli a műveltséget és a tudást, a szakma jó ismeretét kulcskérdésnek minősíti. („Oktatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A változó szükségletekhez igazodjon a szakképzés szerkezete, emelkedjen a középiskolát, hosz- szabb távon a felsőfokú tanulmányokat végzettek száma.’’) Ez természetesen az iskolát . kötelezi azáltal, hogy olyan közéleti-társadalmi környezetet nyújt, amilyen megilleti s már régóta nem adatott meg az oktatás intézményrendszerének. DE EZ CSAK AZ EGYIK OLDAL, s a felértékelésre régtől fogva váró iskola bízvást erősíti ezt az oldalt, de bekövetkezik-e a változás a gazdaság vezető szféráiban is? Felismerik-e mindenütt a szellemi beruházás, a tanulás gazdaságfejlesztő, serkentő hatását? Azt, amely nem azonnal hat, de amikor majd katalizál, mélyen és tartósan befolyásolja ia gazdaság alapjait ds. Sikerül-e az érdekeltség fogalomkörével az egyénben, a dolgozóban és a gazdasági vezetőben is társítani a tanulás fogalmát? A jövőnek ez is kulcskérdése. Kaviár vajjal N em mindennap engedheti meg magának az ember, hogy vacsorájához az előétel kaviár legyen vajjal, pirítóssal és zöldségkörítéssel. És ezúttal nem is a kaviár áráról van szó, hanem az alkalomról. Nyíregyházán az Ungvár étteremben, a Nyírségi Ősz programjában, egyszeri lehetőségként adódott, hogy a Hungar Hotels Bajkál éttermének szakácsai remekeltek. Telt ház volt. Az ízlésesen újjávarázsolt, szolid eleganciával berendezett étteremben október 9-én nyolcvanan vacsoráztak. A menükártyán csak három összállítás szerepelt. A már említett kaviárt grúz birkaleves, tallini bélszíneié, örmény uborkasaláta és orosz krémtorta követte. De volt Jereván saláta, falusi leves köcsögben, tengerihal Ogyessza-mártással és habos töltött alma. Rendelhetett a vendég Szoljanka levest és grúz juhtúrós lán- gost, kijevi jércemellét zöldkörettel és Bajkál parfé-ke- helyt. Utazás volt ez a vacsora az ízek jegyében. A Bajkál étterem mesterei kitettek magukért és az ehhez társult udvarias, gyors kiszolgálás növelte a vendégek elégedettségét. Ezek után már csak egy jogos, de szerény óhajról lehet szó: bárha mindig ilyen lenne változatosságában, szer- vírozásában és hangulatában a vendéglátás . . . (S.) — Nálunk a tanácstagok többsége olyan, mint egy-egy kis tanácselnök — magyarázza az igazi tanácselnök. Bujdosó Mihály. Hogy ez miért jó, arra már nem is kell keresni a választ, elég ha végigjárjuk a szabolcsi kisközség utcáit: irigylésre méltó rend, rendezettség, tisztaság mindenfelé. Küllem és igazgatás Talán kissé messziről indultunk, hiszen az írás témája a tanácsi szervek hatósági tevékenységéről szóló megyei tanácsi határozat megvalósítása, az elképzelések, tapasztalatok számbavétele. A kettő — a település küllemé-és a szakigazgatás munkája — azonban mindenképpen ösz- szefügg. Olvassuk a határozat pontjait. Például azt, hogy „a tanácsi szervek alaposabban ismerjék meg, és hasznosítsák a lakossági érdekvédelmi szervek, társadalmi fórumok véleményét, javaslatait”. — A lakosság, a társadalmi szervek és a tanács kapcsolata már régebben kialakult. Lehet, hogy dicsekvésnek tűnik amit mondok, de bár minden községben hasonló lenne a helyzet — fűz észrevételt a határozat idézett pontjához az elnök. — Sikerült oda eljutni, hogy ha esetleg a következő, nehezebb években alig tudnánk is fejleszteni, mi akkor sem nagyon panaszkodhatunk; szinte mindenünk megvan, ami fontos. Mindez pedig döntően annak köszönhető, hogy Geszteréden soha nem okozott gondot a hasznos célok érdekében szervezett társadalmi munka. Az iskola, a tornaterem, a ravatalozó építéséhez például nemcsak az erejüket, hanem anyagi hozzájárulásukat is felajánlották. Tizenhat kilométeres úthálózatukból tizennégy már szilárd burkolatot kapott, épültek a járdák — erre a többség családonként ötezer forintot tett a közös asztalra. Adnak, tehát joggal várják el, hogy hallathassák a szavukat. Falugyűléskor nem fértek el a kultúrház termében, a kívülrekedtek ezért videón kísérték figyelemmel az eseményeket. De még gyűlés sem kell ahhoz, hogy jelezzék, mi bántja őket. — Itt születtem, itt nőttem fel, de geszterédi az apparátus is. Higgye el, nagy előny ez egy ilyen kis faluban — folytatja az elnök. — Ezek a kapcsolatok kötnek, köteleznek bennünket. Szemtől szembe megkapjuk azt is, hogy mi nem tetszik, összefutunk az utcán, és mondják, amúgy jó magyarosan ... — Mielőtt bármit betervezünk, megkérdezzük az embereket róla. Természetesen mindenkinek fontos, hogy az ő környéke kerüljön előbbre. Nem is mondom, hogy nem volt összeütközés, de az alapos, átgondolt előterjesztéseinket általában elfogadják. Garanciánk az, hogy amit megígértünk, azt eddig meg is tettük. Itt van például a tehó. Két változatban terjesztettük elő, s felmerült hogy ezer. ezerötszáz, vagy csak hatszáz forintot fizessünk á rangsorolt feladatok teljesítésére. Végül hatszáz forintban állapodtunk meg, pedig lehet, hogy kierőszakolhattuk volna a magasabb összeget is. A nagyobb bizalomért Minden mindennel összefügg. Olvassuk a megyei határozat pontjait, s kiderül, már jórészt választ kaptunk rájuk. Hogy például a hatósági tevékenységet mégin- kább a társadalmi, gazdasági feladatok megvalósításának szolgálatába kell állítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság életkörülményeinek javítására, növekedjék a hatóság iránti bizalom. Kiemelt feladat a családvédelem, az idős korúakról történő gondoskodás... — Utoljára valamikor 78- ban kényszerültünk állami gondozásba venni gyereket — kapcsolódik a beszélgetésbe Pataki Györgyné vb-titkár. — öt családnak folyósítunk rendszeres nevelési segélyt. A nagycsaládosoknak tanszersegélyt utalunk ki. Még volt is erről kisebb vitánk, hogy ha valaki emeletes házat épít, akkor minek neki a segély. Végül úgy gondoltuk, ha négy gyereket vállal, és nevel tisztességgel, akkor adjuk meg neki is. „Legyen következetesebb az ügyintézés érdemibbé, szakszerűbbé, gyorsabbá, kulturáltabbá tétele.” — Ügy érezzük, hogy az ügyintézéssel nincsen különösebb gond, megfelelő szakembereink vannak. (Egyedül az építési hatósági munkában érzünk gondot, mert a szakember egyszerre két községet lát el, pedig szerintünk mindenütt szükség lenne, egy önállóra.) A nemrégiben leadott hatáskörök gyakorlásában még nem mindig vagyunk gyakorlottak, de nem szégyellünk kérdezni. Geszteréd tanácsi dolgozói is képezik magukat, ismerkednek a változásokkal. Mindennap ügyfélfogadás Hihetnénk, azért ennyire nagy itt a fegyelem, mert nem félnek büntetni sem, ha arra kerül a sor. Tényleg így van, mégis kevés szabálysértési ügyük van. A magyarázat megint abban keresendő, hogy itt mindenki ismeri a másikat. Amikor például a szövőlepke elleni védekezés volt napirenden, kirajzottak a tanácsiak, végigjárták az utcákat, és figyelmeztették a tulajdonosokat, ha megtelepedett fáikon a kártevő. Sokkal hatásosabbnak bizonyult éz a módszer, mintha különböző felszólításokat küldözgettek volna ki. Vagy a másik példa: szólt az elnöknek valaki, hogy ismerőse tegnap nem a szeméttelepre vitte a hulladékot, hanem leszórta a fasorban. Másnap az elnök rákérdezett, s a „bűnös” újból felpakolta a szemetet, csak ne büntessék meg. Ráadásul még el is szégyelite magát. Természetesen Geszteréden sem fenékig tejföl az élet, ezúttal tatán megbocsátható, hogy a dolgok jó, követésre méltó öldalát emeltük ki, hiszen itt van igazi gazdája a falunak. Ezért is figyelemre méltó az elnök gondolata: — Néha feleslegesen kötik meg a kezünket. Ha megbíznak egy vezetésben, akkor odáig is el lehetne jutni, hogy rugalmasabban kezelhessük pénzügyi kereteinket. Néha akkor is kifizetésekre kényszerülünk — mert hivatalosan arra van pénz —, amikor nem is lenne olyan nagyon fontos például segélyezni. Ugyanakkor másra meg nem mindig futja a lehetőségeinkből. Vagy a másik: nekünk is kötelező hetente kétszer a délutáni, hosszított ügyfélfogadás, pedig senki nem keres meg olyankor bennünket. Nekünk minden nap, minden délután ügyiéifogiadás: megyünk hazafelé, s gyakran egy órába is beletelik az út, pedig nincsenek nagy távolságok, mert ez is, az is megállít a gondjával. És ez egy ilyen kis faluban a legtermészetesebb dolog. Papp Dénes Szilágyi Szabolcs ß etört a betűreklám hozzánk is. Újabban a szerkesztőség alatti kirakatban már nemcsak a friss újságot láthatják a járókelők, hanem a kihelyezett tévéképernyőn betűreklám fut, természetesen videomagnóról, zenekísérettel. Meg- megállnak az erre járók, böngészik a lapot, s persze, nem kerülheti el a figyelmüket a reklám szövege sem. Ismerősöm azt mondja a minap, amikor a kirakat előtt találkoztunk, nem jól csináljátok ti ezt! Sokkal jobban föl lehetne dobni a dolgot — úgy, hogy szinte falnák a betűreklámot a nézők. És elmondta nagy ötletét: át kellene venni az amerikai stílust. Ami abból áll (európai ésszel nehezen érthetően), hogy a tévében vetített filmeket időnként megszakítja egy-egy reklám. Tehát — mondja az illető —, ha már megvan a képmagnó, hát bele lehetne tenni valami jó kis filmet, s beleszőni a reklámszöveget! Videoreklám Példákat is sorolt. Monjuk, Bruce Lee osztogatja nagy erejű, rafinált csapásait a filmben, és egyszer csak, amikor mindenre elszánt gonosz ellenfelét érzékeny ponton rúgja telibe, megáll a kép, s vált: „A ... áruházban ginzengkivonatú ital is kapható! Köztudottan fér- fierőnövelő! ön is használhatja!” Vagy: megjelenik a képernyőn a rettenetes, szörnyűséges, hátborzongató Rém. melytől a néző úgy érzi, hogy . . . Nyomban utána a betűreklám: „A Libero pelenka mindig száraz marad ... Vegye meg áruházunkban!” Tizennyolc éven felülieknek szánt képsorok peregnek, s a szenvedélyes ölelést megszakítja a szöveg: A Mystic rúzs utolérhetetlenül csókálló! Itt és itt kapható!” ■ i agy eszű is- fW merősömnek volt még néhány ötlete. De ezekhez olyan videofilmekre lenne szükség, melyek nincsenek közforgalomban. Nekem azért elmesélt párat a hozzájuk szánt reklámszöveggel együtt. Mit is mondjak . . . Nem az áruházba ro- hantani,. . (tarnavölgyi)
