Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
1 Kelet-Magyarormxág 1987. szeptember 26. Igazodunk a vevők igényeihez Mozgóbolt és számítógép Milliók a kistelepülésekre A mozgóboltban (jávor) Oros-Nyírjestanyán a boltot keresem. Ott áll a tanya közepén, ajtaja zárva. Október X-ig nem is fogadja a vevőket. Az eladó szabadságon. A„ élet persze nem állhat meg, az ellátásról addig is gondoskodni kell. A 165-ös mozgóbolt, a hatalmas Ikarus vezetője Cinkócki István és felesége. Boltjukban kenyértől a kávéig sok-sok portéka várja a vevőket. Az árukészlet egyértelműen jelzi: nem nagypénzű emberek járnak ide vásárolni. Több olcsó áru — Igyekszünk igazodni a vevők igényeihez — mondja a boltvezető. — Elsősorban az olcsóbb áruféleségeket tartjuk, hiszen ez iránt nagyobb a kereslet. Négy-öt fajta mosóporunk van, azok közül is az erősebb fajták. A hétvégekre élesztő nélkül kijönni elképzelhetetlen, hiszen a kalácssütés itt hozzátartozik a vasárnapi ebédhez. Kávéból ki sem hozom az Omniát, csak az olcsóbb fajtákat. Igaz, utóbbival Nyírjesta- nyán egyéb gond is akad. Napok óta nincs áram a buszban, így a kávédarálót sem tudják használni a vevők. Márpedig a tanyasi házakban nem mindenütt található kávédaráló. Húst és töltelékárut is hiába keresne most bárki. Csak akkor tart a mozgóboltos, ha hosszabb időt tölt egy helyen. Nincs minden rendjén a tejszállításnál sem. Igaz, a tejiparnál bevezetett gépi számlázásra másutt is bőven akad panasz. A korszerű technikának „köszönhetően’' a nyír- jestanyaiak még tíz órakor sem tudnak tejet venni. Pedig ezt szeretné Peti Györgyné is, aki egyéves gyermekének vinné a tejet. — A tegnapit felforraltam, így még most tudok adni reggelit a kicsinek... — mondja. — A féltartóst nem szeretem, attól kipattog a A tanyák lakói kétlaki életet élnek. Már aki dolgozik. A nyíregyházi munkahelyekre naponta hozza-viszi a busz az embereket. Ök vannak könnyebb helyzetben. Közéjük tartozik Csáki And- rásné is, aki itt született, 33 éve él a tanyán. A nyíregyházi piaccsarnoki étteremben dolgozik, munkaidő után bevásárol, s csak utána indul a buszhoz. A kistelepülések ellátását szolgálja az elmúlt évben lezárult hároméves pályázat, amelynek segítségével nemcsak a boltok állapota, hanem árukészlete és felszereltsége is gazdagodhat. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács kereskedelmi osztálya, valamint a MÉSZÖV a tejiparral, hús- és sütőiparral a jobb ellátás érdekében kötött megállapodást. A tárgyi feltételek további javítása céljából újabb hároméves programot indítottak. Mindenekelőtt az 1500 lélekszám alatti kistelepülések, valamint a peremkerületek boltjait fejlesztik. Amint azt Holló Jánosáétól, a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetőjétől megtudtuk, a Belkereskedelmi Minisztérium rekonstrukciós pályázata ötven százalékot vállal át a felújítások költségeiből. Ebben az évben 26 kisbolt korszerűsödik ily módon a megyében. Akkor isr ha nem gazdaságos Segítség persze nemcsak a minisztériumtól érkezik. A támogatás másik módja a megyei tanács és a helyi tanács e célra létesített pénzalapja. A Belkereskedelmi Minisztérium technikai pályázatának elbírálásakor szintén a kistelepülések részesülnek előnyben. Közöttük is elősorban a tanyák, a gazdaságilag elmaradott térségek indulhatnak a legtöbb eséllyel. Mondják, a kistelepülések, tanyák boltjai nem gazdaságosak, fenntartásuk sokszor teher a tulajdonosnak. Szerencsére e téren nem szempont — nem is lehet az — a gazdaságosság. Sokkal inkább számít az itt élők érdeke, hogy az idősek, nagy- családosok is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez, áruféleségekhez. Hogy ne kelljen előbb csak bevásárolni, később majd lakni is a városba menniük. Kovács Éva Választékbővítés Háromfajta tejföl Hétfőtől háromfajta tejföl közül választhatnak a vásárlók az üzletekben. Milyen elhatározás alapján döntöttek így, kérdeztük Bogár Jánost, a nyíregyházi tejüzem üzemigazgatóját. — A választékbővítés az egyik célunk, de szeretnénk a korszerű táplálkozáshoz is hozzájárulni, amely azt jelenti, hogy kisebb zsírtartalmúi tejfölöket kínálunk. így 12, 16 és 20 százalékos zsír- tartalmú — a tetején más színű címkével jól megkülönböztethető — tejfölt szállítunk a boltokba. Az sem elhanyagolható, hogy a csökkentett zsírtartalmú fejfölnek jóval alacsonyabb az ára, hiszen a „hagyományos” 20 százalékos doboza 7 forintba kerül, a 16-os már csak 6,20, míg a 12-es 5 forint 20 fillér dobozonként. — Milyen mennyiségeket szállítanak ki a boltokba? —: Igyekszünk a rendeléseknek eleget tenni, napi 50 ezer pohár tejfölt küldünk ki. Ennek több mint a felét a 16 százalékos zsírtartalmú tejföl adja. Egyébként a csökkentett zsírtartalom arra is lehetőséget ad a vállalatnak, hogy a vajgyártásnál több legyen az alapanyagunk. (1) Korlátok „Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?” — tették fel a jól ismert kérdést a nyíregyházi öz közben és Vasvári Pál utcán lakók. A tizenkét éve épült lakónegyedben a múlt évig a senki földjéhez hasonló állapot uralkodott, mígnem csodák-csodája egyszer csak emberek és gépek jelentek meg s a 48—50—52. szám alatti lakóházak mögött takaros parkírozót, sőt aszfaltozott utat építettek az ott élők örömére. A közvilágítás is elkészült, füvesítették : mindenki elégedett volt. Legalábbis eddig. Mert most vasból készült korlátokat helyeztek el, amelyek lehetetlenné tették az egyszerű behajtást a négy lakóházhoz. A közel száz öz közi autós most kénytelen *a körút felől megközelíteni lakóhelyét, időt, pénzt és benzint nem kímélve, holott a Vasvári Pál útról szépen kiépített utat készítettek a parkírozók egyszerű megközelítésére — amit azután korláttal elzártak a forgalom elől. Nemcsak az ott lakók, hanem a mentők, tűzoltók számára is. Nem sok ez egyszerre? (es.) bőre. — Három asszony egy vásár ... — mondja nevetve a következő vásárló, Kondor Ferencné. Mint kiderül, ő a tanácstag, az itt élők ügyesbajos dolgainak intézője. Neki panaszkodnak jópáran amiatt is, hogy egy családban mindkét idős házastárs nevére megjött a felszólítás a teho befizetésére. Nagy gond ez, hiszen ha valahol, hát itt helye van a forintnak. Trézsi néni, a 87 éves Márton Ferencné is figyelmesen számolja le a kenyérért, egy csomag Rio kávéért és tíz doboz Munkásért járó összeget. Vigyázni kell a pénzre, mert 80 esztendős párjával 4220 forintból élnek havonta. Kétlaki élet — Még szerencse, hogy a gyerekek segítenek — mondja, majd hozzáteszi: — Nemigen bírom már a munkát, a cipekedést. Nem is mentem egyedül a borbányai boltba, amikor a miénk két hétig zárva tartott. Jött a párom is, mert nem bírtam volna egyedül hazacipelni a holmit ... Nem lenne már szabad dolgozni, ilyen öreg fejjel, de bizony muszáj. Csirkét, tyúkot, disznót tartunk, hogy kipótoljuk a jövedelmet. Döntés a háromszoros kisvárdai gyilkos ügyiben Megerősítették a halálos ítéletet Kivételes büntetés a magyar ítélkezésben a halálos ítélet: csak akkor kerülhet sor a kiszabására, ha nincs remény a vádlott megváltozására; a társadalom védelme másként nem oldható meg. A kisvárdai (volt) gépjármű-előadó, a középkorú Kovács Sándor esetében előbb a Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság is a halál- büntetés mellett döntött. A legmagasabb bírói fórum csütörtökön hirdetett ítéletet az 1985. novemberi hármas gyilkosság vádlottjának ügyében. Kovács Sándor — mint arról lapunkban folyamatosan tudósítottunk — azért került a bíróság elé, mert előbb feleségét, majd két sógornőjét is agyonlőtte vadászfegyverével. A tényállás felderítését megkönnyítette, hogy a bűncselekmények elkövetése előtt és közben a férfi gépkocsijában magnóra mondta szándékát, sőt még arra is volt gondja, hogy végrendelkezzen, és szép síremléket kérjen a maga számára. Vitatott volt azonban, hogy mennyire volt beszámítható, esetleg nem elmegyengesége járult-e hozzá tettéhez. Az ítélő tanácsok végül a legfőbb szakértői testület véleményét fogadták el, miszerint Kovács Sándor nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, nem szenvedett tudatzavarban, létező személyiség- zavara pedig nem korlátozta — a felelősségét megalapozó — beszámítási képességét. A megyei bíróság végül több emberen, részben aljas indokból elkövetett emberölésben találta bűnösnek, s ezért ítélte halálra. Az első fokú határozat nem emelkedett jogerőre, mivel a vádlott felmentésért, a védelem pedig felmentésért, illetve az ítélet enyhítéséért fellebbezett. Röviden az előzményekről: Kovács Sándor másodszor nősült, amikor feleségül vette Hamza Máriát. Kezdetben kiegyensúlyozottnak indult kapcsolatuk, azonban hamarosan kiütközött a férfi agresszivitása, s emiatt felesége el akart válni tőle. Kovács mindezért nem magát, hanem sógornőit, az egész Hamza családot okolta. Látványos öngyilkossági kísérlete sem hozta meg a kívánt változást, sőt később az asszony — a gyilkosság napján — édesapjához költözött. Nem engedett a rábeszélésnek, ezért Kovács kiment az autójához, elővette vadászfegyverét, s az ablakon át menekülni próbáló asszonyt agyonlőtte. Ezután elhajtott két sógornőjéhez is, velük is végzett — közben egyikük férjét is megsebesítette — majd hazament, s elvágta a csuklóját és a nyakát. A rendőrség kivérzett, sokkos állapotban találta meg. (Felmerülhetett az ügyet jobban ismerő olvasókban a kérdés, hogy egy olyan ember, akit korábbi munkahelyéről, a Borsod megyei rendőrségről többek között agresszív tetteiért bocsátottak el, hogyan maradhatott vadásztársaság tagja, hogyan tarthatta meg fegyverviselési engedélyét? Nos, erre a kérdésre magunk is szeretnénk választ kapni...) Kovács Sándor a tárgyalások során „nem emlékezett tettére, nem ismerte fel hangját a magnószalagon, nem tudta elképzelni, hogy ő ilyet tett volna, és különben is: szerette a feleségét”. A tények azonban egyértelműen ellene szóltak, így született meg első fokon, majd most a Legfelsőbb Bíróságon jogerősen is a halálos ítélet. A bírák enyhítő körülményt egyetlen egyet sem találtak, súlyosbítót azonban többet is. A jogerős ítélet indokolása szerint Kovács Sándor tettének kirívó brutalitása, s az, hogy eddigi életét végigkísérte az agresszivitás arra mutat, nincs remény a megváltozásra. (Pd) HAT FIÚ ANYJA Joli néni kincsei A z uram mindig nagy családról álmodott, talán azért, mert ő egyke lett. Alig töltöttem be a 19 évet, amikor oltár elé vezetett. Mennyit álmodoztunk róla, hogy bennünket majd sok-sok gyerek vesz körül, sokan leszünk az asztalnál. Én nagycsaládban nőttem fél — hat fiút és két lányt neveltek a szüléink — igazán csak örülhettem, hogy a férjem nem riad vissza a gyerekzsivajtól ... Hamar leperegtek az évek, pedig mennyi nehézség tornyosult elénk! A férjem laskodi születésű, megsüvegelték még a gazdák is. Később tsz-elnökké tették meg. Bár szép álmokat szövögettem én is, legszívesebben az egészségügyben vállaltam volna állást, ápolónő, védőnő vagy valami ilyesmi hivatást képzeltem el magamnak. Hogy mégsem így lett, annak talán annyi hátrányát látom most, hogy nincs nyugdíjam. Mert hat fiú felnevelése „csak” anyai kötelesség és nem államilag elismert, kereső foglalkozás . . . Félre ne értse, a világ minden kincséért se, nem panaszkodom! Még akkor se tettem ezt, amikor nem tudtam egyik nap, hogy mit adok enni a családnak holnap. Űgyis ferde szemmel néztek ránk sokan, mert mind a hat gyereket taníttattuk, a kisvárdai kollégiumban laktak, majd főiskolát, egyetemet végeztek. Faluhelyen könnyen kicsúszik az irigyebbek száján, minek nevelsz urat a gyerekeidből ?! Minden nehézségen átsegített, hogy a fiaink nagyon önállóak, szófogadóak voltak. Mindig ragyogó bizonyítvánnyal jöttek haza az iskolából. Ez járt a fejemben, amikor hétvégén egyszerre harminc inget vasaltam rájuk ... S bár én soha nem voltam állásban, most mégis büszke vagyok legbelül, hogy a gyerekeink nemcsak megtalálták a helyüket az életben, hanem megbecsült állást kaptak a munkahelyükön. Zoltán főkönyvelő az ófehértói tsz-ben, Feri tanár lett, Géza hivatásos katona, András Pesten a Ganz-MÁVAG-ban párttitkár, Ernő a fehérgyarmati szakközépiskolában tanít és a legkisebb, Karcsi is tanár, ő Kisvárdán az 5-ös iskolában dolgozik. Lassan eljár felettünk az idő — simít egyet őszülő fürtjein Zakor Andrásné, majd a húgához fordul; segíts már összeszámolni, hány unokánk van! Tizennégyig jutnak és már van egy dédunoka is. Legutóbb az édesanya születésnapján, augusztusban jött össze a család. Alig tudtak hol teríteni. — Fél füllel hallottam, amikor Karcsi mondta valakinek a családban, hálásak a sorsnak, hogy ilyen népes famíliában nőhettek fel. Szó szerint mondta, nem az számított, hogy mit eszünk, hanem, hogy együtt vagyunk. Ez pedig számomra is megszépíti azokat a gürcölős, spórolós időket. Egy fizetésből felnevelni csak úgy lehetett őket, hogy nyáron az uram odaállította a fiúkat az aratókhoz, a cséplőgéphez, a dobhoz vagy éppen zsákolni. Kellett a forint, amiből tanszert, ruhát vettünk szeptemberre. Ki tudja ma már, mi lehetett volna Jolika néniből, ha nem a nagycsaládra, hanem a munkahelyre voksol? Ám így, a hat fiú mellett is hasznára lehetett a falunak. Laskodnak ugyanis nincs orvosa. Zakorné még régebben végzett egy Vöröskeresztes tanfolyamot, megtanult vérnyomást mérni, injekciót beadni. Ma, mint az ápolónő láthatja el a betegeket a községben. 9H yermekei messzire re- CMÉ pültek a családi fé- 1WG székből. Most hogy felnőttek, végre az édesanya is elmehetett világot látni. Géza fiuk vitte el a szülőket Moszkvába, tanulmányai színhelyére. Orvoshúgával pedig Görögországban járt. — Elégedett vagyok az életemmel. Boldogság ilyen szép családot kormányozni és nincs az a kincs, ami pótolhatná az összetartozás örömét... Tóth Kornélia Zakor Andrásnét a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatával tüntette ki a ^önvédelmi miniszter a fegyveres erők napja alkalmából, kiviló katonafiúk neveléséért. Kétszemélyes könnyű repülőgép Á neve: Nyírség Elkészült hazánkban a könnyű kategóriába tartozó repülőgép, amely kétszemélyes. Ezt a légi járművet a Repülőgépes Szolgálat nyíregyházi bázisának szakemberei készítették. A 400 kilogramm felszáüósúlyú, 10 méteres szárnyíesztávolságú, 50 lóerős motorral rendelkező repülőgép kiválóan alkalmas lehet környezetvédelmi és egyéb megfigyelésekre. A HA-XAI lajstromjelű „Nyírséginek elkeresztelt gépet Pettenkoffer Sándor fejlesztőmérnök tervezte. (MTI-fotó: Oláh Tibor — KS)
