Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
4 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 19. A kormány munkaprogramja Mtgillajidás a klzepes hatátávalságú is a harcíszati-hadmővelttl inkltiris rakéták lelszánlásánl Szovjet—amerikai csúcstalálkozó még az idén A Minisztertanács 1990-ig szóló írni nkaprogra/mj a az MSZMP Központi Bizottságának 1987. július 2-i állás- foglalásából kiindulva fogalmazza meg a kormány szándékait, feladatait és a célok megvalósításának eszközeit. Alább közöljük a program néhány fontosabb megáll apítását. A gazdaságpolitika fő cselekvési irányainak meghatározásakor a kormány abból indult ki, hogy gazdaságunk stabilizálásának kulcskérdése a konvertibilis adósságállomány növekedésének megállítása. A gazdaság stabilizálását elsődlegesen a gazdaságos termelés bővítése, és ennek alapján az export növelése alapozhatja meg, az exporttöbblet elérése a belföldi félhasználás csökkentését és exportra való átcsoportosítását teszi szükségessé. A közösségi fogyasztásban a kormány szigorú, de ésszerű takarékosságot érvényesít, ám kimondja: a teljesítménytöbbletet elérő vállalatok, munkacsoportok, dolgozók jövedelme növekedhet. Gazdasági növekedésünk a termelés minőségi jegyeiben, a külpiaci versenyképességben, a munkaerő-, anyag- és eszközmegtakarításban elért eredményektől függ. Ezért ebben a szakaszban programjaink következetes megvalósítása esetén sem várhatunk számottevő gazdasági növekedést. A népgazdasági terv, a gazdasági mechanizmus, a pénzügyi rendszer az eszközöket és a munkaerőt elsősorban az exportképes termelés, valamint a műszaki megújulásban húzó hatású, technológiailag élenjáró, versenyképes termelésbe csoportosítja át. A szerkezetátalakítási folyamatok kibontakoztatása az állam szerepének erősítését is megkívánja. A munkaprogramnak a termelést, a termelési szerkezetet, a műszaki fejlesztést és a nemzetközi munkamegosztást illető fejezete leszögezi: a jelenlegi termelési szerkezetben megvalósítható teljesítménynöveléssel külső egyensúlyunk tartósán nem állítható helyre, s gondjaink a külgazdasági kapcsolatok szűkítésével sem oldhatók meg. Ezért alapvető feladat gazdaságunk korszerűsítésének gyorsítása, s alkalmazkodásunk a gazdasági, tudományos és technológiai változásokhoz. Feladatunk a nemzetközileg versenyképes, termelési kultúrák fejlesztésének felgyorsítása, a kor követelményeihez reális felzárkózási eséllyel és perspektívákkal rendelkező területek fejlődésének támogatása, az erre alkalmatlanok visza- szorítása. A termelésfejlesztés előterében a műszaki fejlődési világtendenciákhoz való közeledés gyorsítása áll. A szerkezeti fejlesztés fő irányainak és arányainak elérése érdekében a termelés fontosabb területein a kormány a következő célokat tűzi ki: a) Az iparpolitika fő feladata a hatékonyabb alkalmazkodás a világgazdasági követelményekhez és hazánk adottságéihoz, a feldolgozó- ipar fejlesztése, a minőségi termelés előtérbe állítása, a meglevő kapacitások minél teljesebb kihasználása. Az ipari termelés bővítésének lehetőségei elsősorban a nemzetközi munkamegosztás növeléséből adódhatnak. b) Az élelmiszer-gazdaság fejlődése továbbra is nagy fontosságú a lakosság jó színvonalú ellátásának, valamint a népgazdaság exportképességének szempontjából. A mezőgazdasági tömegtermékek világpiacán kialakult tartós — szerkezeti jellegű — túlkínálat körülményei között a magyar élelmiszer-gazdaság korábbi exporttöbbletet termelő szerepének megőrzése is szerkezetváltást követel meg. c) Az építőipar sürgető feladata minőségi teljesítményeinek javítása, költségeinek csökkentése. A lakásvásárlók érdekeinek fokozott védelmében korszerűsíteni kell a szerződéses viszonyokat, ennek részeként be kell vezetni a kötelező jótállást. d) A kormányzat a stabilizációs időszakban is gondot fordít az infrastruktúra fejlesztésére. Fejlesztési, műszaki-tudományos, szerkezetátalakítási céljaink elérésének legfontosabb alapja ég feltétele a szellemi tőke, a szaktudás gyarapítása, fejlesztése, a munkaerővel való eredményesebb •gazdálkodás; ez szükségessé teszi az át- és 'továbbképzési rendszer szervezeti és tartalmi továbbfejlesztését. A munkaprogram egy újabb fejezete: gazdaságirányítás, tervézés, piacépítés A kormány felelőssége elsősorban a gazdaság- és társadalompolitika kialakítására, a főbb népgazdasági arányok és struktúrapolitikai célokra, a szocialista elosztási elvek érvényesítésére, az ezekhez szükséges eszköz- rendszer megteremtésére, a piac szabályozására és ellenőrzésére terjed ki. A gazdasági célok elérése, az egyensúlyi zavarok elhárítása esetenként a közvetlen beavatkozást is indokolttá teszi — hangsúlyozza a dokumentum. A piac kibontakoztatását a gazdálkodás valamennyi területén egyidejűleg összehangoltan, de fokozatosan, programszerűen kell megvalósítani. Viszonylag széles körben — mindazon termékek termelői esetében, amelyek nincsenek <a hazai piacon monopolhelyzetben — sor kerülhet az árak teljes felszabadítására. 1988-ban átmenetileg szükségessé válik az ár- és bérgazdálkodás fokozott állami ellenőrzése. Hangsúlyosan szól a munkaprogram a lakosság élet- színvonalának alakulásáról, a társadalmi-szociális gondoskodás teendőiről. A nemzeti jövedelem elosztásában a következő években előnyben kell részesíteni a külgazdasági egyensúlyi és termeléskorszerűsítési követelményeket, ezért a közösségi és a lakossági fogyasztás színvonalának megőrzéséhez lényeges teljesítmény-többletekre van szükség. E többletek létrejöttéig átmenetileg a lakossági fogyasztás és a reáljövedelmek mérséklődésével kell számolni. A kormány célja, hogy a dolgozók keresetei jobban igazodjanak tényleges teljesítményükhöz. A mai egyensúlyi viszonyok miatt elkerülhetetlen a fogyasztói árszínvonal emelkedése. Az 1988-ra tervezett átcsoportosítással és adóreformmal összefüggő jelentősebb árváltozásokat követően az árszintemelkedés — a gazdasági teljesítmények javulásának függvényében — mérséklődhet. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások áremelkedését. a kormány a feltétlenül indokolt mértékre korlátozza, .a többi árát a kereset-kínálati viszonyok határozzák meg. Jövedelempolitikai intézkedésekkel összehangoltan sor kerül majd a gazdaságilag és társadalom- politikailag indokolatlan fogyasztói ártámogatások felszámolására. Ilyen támogatásokat a kormányzat csak néhány alapvető szolgáltatás körében, a főbb egészség- és kultúrpolitikai célokkal, a gyermeknevelés segítségével összefüggően kíván fenntartani. Az ország dolgozóinak képzettsége, tapasztalata lehetővé teszi a gazdasági szerkezet korszerűsítésének felgyorsítását. A szerkezeti változások megvalósítása azonban több munkahelyváltoztatást igényel; a gazdaságirányítás feladata a megfelelő mobilitást biztosító feltételrendszer kialakítása. Helyenként átmeneti foglalkoztatási, elhelyezkedési feszültségek keletkezésével is számolni kell. Ezért a kormány olyan rendszert alakít ki, amely a társadalom minden tevékeny, dolgozni akaró tagja számára segítséget nyújt új munkahely megszerzéséhez. A gazdasági stabilizáció, egyben a későbbi kibontakozás megalapozása is kiegyensúlyozottabb szociális viszonyokat követel. A kormány megújítja a szociálpolitLkát. A társadalombiztosítás területén a kormány célja, hogy a normatív ellátásokat kiegészítő kedvezmények és a juttatások jobban igazodjanak a családok szociális helyzetéhez és változásaihoz. Az ellátási minimumok, a rendszeres szociális segélyek folyamatosan emelkednek. A foglalkoztatáspolitikával is összehangolva a kormány 1988-ban törvényjavaslatot terjeszt elő a nyugdíjrendszer változtatására. A tervezett változások célja, hogy elősegítsék az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetének javítását, a nyugdíjak reálértékének fokozatos megőrzését. Család- és népesedéspolitikai céljaival összhangban a kormány a következő években fokozatosan megteremti a családi pótlék vásárlóértékét megőrző rendszert, kiterjeszti a családi pótlék, a gyermek- gondozási díj és segély folyósítását. Megszűnteti a gyermekintézményi térítési díjrendszer és a gyermekgondozási segélyrendszer indokolatlan különbségeit. A legrászorultabb családok fokozott helyi és központi támogatásban részesülnek. A kormány a lakásépítési és -gazdálkodási, lakáspiaci rendszer továbbfejlesztésével segíti a lakáskörülmények javítását. A következő három évben lakásépítéssel, felújítással és minőségi cseréket is számítva előreláthatólag ösz- szességében kb. 550—600 ezer család lakáshelyzete változik kedvezően. Elsősorban a fiatal házasok és a gyermekes családok lakáshelyzetének javítását indokolt előtérbe állítani. A korábbinál szűkebb körben, a szociális szempontokat fokozottan érvényesítő elosztással folytatódik az állami bérlakásépítés. A tanácsok a személyi tulajdonú lakásépítéshez és vásárláshoz szélesítik a helyi támogatásokat, így a jelenleginél több rászoruló család kaphat segítséget. Lakásépítés esetén a kormány — az eltartottak számától függően differenciált mértékben — a szociálpolitikai kedvezmény növelésével ellensúlyozza az építőanyagok ártámogatásának megszüntetését. A kedvezményes lakásépítési és -vásárlási kölcsönök felső határa emelkedik, a kamatkedvezmények differenciálódnak, a lakásépítést szolgáló megtakarítások adó- kedvezményben részesülnek. A kormány az állami ellenőrzés fokozásával is fellép a visszásságokkal és spekulációs jelenségekkel szemben. A kormányt az a meggyőződés vezérli, hogy munka- programja megvalósítható, mert a végrehajtásban támaszkodhat a nemzeti összefogásra, a szocializmus épí- ténsének eredményeire, az elkövetett hibákból levonható tanulságokra. Számíthat a társadalomnak a jövő érdekében hozandó áldozatvállalására, a dolgozó emberek munkájára, tenniakarására és kezdeményezőkészségére. Reagan elnök és Sevard- nadze szovjet külügyminiszter pénteken Washingtonban bejelentette, hogy a háromnapos szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások során a Szovjetunió és az Egyesült Államok köpött megállapodás ijöltt létre a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták felszámolásáról. Ugyancsak megállapodtak a felek abban, hogy még az idén sor kerül Mihail Gorbacsov egyesült államokbeli látogatására, ennek időpontját azonban egyelőre nem közölték. A megállapodásokról iközös közleményt adták ki. Reagan a Fehér Ház sajtótermében tette meg bejelentését, a megállapodás részleteiről George Shultz külügyminiszter adott tájékoztatást. Ezzel párhuzamosan tartott sajtókonferenciát a washingtoni szovjet nagy- ,követségen Eduard Sevard- nadze. „A kelet—nyugati bizalom- építés mérföldköveként üdvözli Nagy-Britannia a közepes és a rövidebb hatótávolságú (hadműveleti-harcászati) rakétafegyverek felszámolásáról kötendő amerikai— szovjet megállapodást” — jelentette ki Sir Geoffrey Howe külügyminiszter a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A brit diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a megállapodás hatása a kölcsönös bizalom kialakulására legalább olyan fontos, mint magának az egyezménynek a lényegi tartalma. „Ez fontos kezdet ugyan, de még nem nyitja meg az utat az utópia irányába. A fegyverzetkorlátozás szükségképpen hosszadalmas folyamatában ez még csak a kezdet kezdete” — mondotta a brit külügyminiszter. Lord Carrington, a NATO főtitkára pénteken megalapozatlannak minősítette azokat a NATO-körökben hangoztatott aggodalmakat, amelyek szerint „katonai szempontból nem bölcs dolog” az egyezmény megkötése, s hogy „meggyöngíti az Egyesült Államoknak (Nyugat-)Európa megvédésére irányuló elkötelezettségét”. A BBC rádiónak adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, -hogy az amerikai manőverező robotrepülőgépeket és a Pershing—2 rakétákat alig három éve telepítették Európában, következésképpen eltávolításuk a korábbi helyzetet állítja visz- sza, s nem változtat az amerikai elkötelezettségen.------------------------------------------------------------------------------------Parlamenti jegyzet Találkozások /------------------------------------------B ármilyen fontos, bármennyire minden időt lekötő probléma, amelyről az Országházban tárgyalnak, azért a képviselők egy része — különösen aki nem jár minden héten a fővárosban — a szüneteket, a reggeli kezdés előtti időt más, a lakóhelyének, választókerületének fontos megbeszélésekre is felhasználja. Széles Lajos, az első napi ebédet hagyta ki, mert randevúra ment. A színhely egy presszó volt, akivel pedig találkozott Andruskó Károly, Jugoszláviában élő festőművész. A művész néhány éve ismerkedett meg Szatmárral, a nekünk oly kedves tájjal és annyira megtetszett neki, hogy úgy gondolta: ha megfelelő helyet találnak művei számára, ha egy állandó kiállítást nyitnának belőlük, a szatmáriaknak ajándékozná. A találkozó sikeres volt, Széles Lajos tudott ajánlani a képek megbecsülésére alkalmas helyet. Október végén a művész Fehérgyarmatra érkezik, s ha neki is tetszik majd, a fiatal város gazdagabb lesz egy művész életművével. V ______________________ Az első napi ülés utáni este hívták meg fogadásra a MÁV Vezérigazgatóságára a vasutas-képviselőket. Ott volt természetesen Kovács János is, s hallhatott egy alapos tájékoztatót a vasút jelenlegi helyzetéről, köztük arról is: milyen változásokat, gondokat hoz az adóreform a MÁV bér- és létszámgazdálkodásában. Técsy László tsz-elnök Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel beszélgetett, akivel nemrég egy alapos eszmecserét folytatott a minisztériumban. Most a képviselő, gratulált a miniszternek, csütörtöki felszólalásához. Varga Gyulát minden szünetben megszólították. Egyikük Medve László egészség- ügyi miniszter volt, aki elmondta: milyen jól érezte magát a napokban nálunk, amikor az egészségügyi szakközépiskolát avatta. Ilyen köszönetnyilvánítás miatt fogta karon egy szünetben Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, aki a múlt héten volt a megye vendége. Péntek reggel Széles Lajos a koránkelők között volt. Űjból találkozóra ment, s úgy kellett egyeztetnie, hogy reggel 9 előtt már a Parlamentben legyen. Ezúttal a MIGÉRT vezérigazgatója volt a házigazda, aki a kávé mellé nemcsak cukrot tett, hanem egy ajánlatot is. Egy írógép összeszerelő üzemet kínált, ahol jelentős létszámot foglalkoztathatnának, persze egy erre alkalmas épület kellene hozzá. A tárgyalás fél 9-kor befejeződött, de folytatása következik ... F ontos találkozója volt Mezey Károlynak és Moravszki Györgynek. Ök fiaikkal találkoztak: az ifjabb Mezey másodéves joghallgató, az ifjabb Moravszki első éves az agráregyetemen. És bár nemrégen kezdődött a tanév, egy ilyen családi találkozás mindig nagy öröm. Balogh József Várkonyi Péter New Yorkba utazott Pénteken elutazott New ENSZ-közgyűlés 42. üléssza- Yorkba dr. Várkonyi Péter .kán részt vevő magyar kül- külügyminisziter, aki . az döttséget vezeti. Kommentár Történelmi megállapodás A históriával óvatosan kell bánni, de a Washingtonban pénteken bejelentett szovjet— amerikai megállapodásokat vitathatatlanul megilleti a „történelmi” jelző. Nem mintha a rövid és közepes hatótávú atomfegyverek felszámolása, amelyről a két fél a sokéves, kudarcoktól sem mentes tárgyalássorozat eredményeként most végre egyetértésre jutott, immár megszüntetne mindenfajta nukleáris kockázatot. Az arzenálok az egyezmény életbe lépése után is elegendőek lesznek arra, hogy akár többször is elpusztítsák az emberi civilizációt: de az atomkorban most először történt gyakorlati lépés csökkentésükre. Hirosima 1945 augusztusi tragédiája óta az atom, majd hidrogénfegyverek, a hordozó rakétafajták készlete szüntelenül nőtt. A kölcsönös elrettentés egyensúlyt teremtett ugyan, de a szüntelen technológiai fejlődés közepette ez egyre bizonytalanabbá válik. Ezért nem lehetett már elegendő a hatvanas-hetvenes években aláírt szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási — ABM és SALT — szerződések által biztosított garancia. A szovjet diplomácia e felismerés nyomán — új gondolkodás jegyében — sokszorozta meg az elmúlt két évben erőfeszítéseit az első tényleges leszere- •l é s i (azaz létező fegyvereket kiiktató) egyezmény elérésére, s a kölcsönös érdekből a sajátját Washington is felismerte. Ez jó hír, és nem az egyedüli. Kedden megállapodást írtak alá Washingtonban az atomháború kitörésének kockázatát csökkentő központok létrehozásáról. Csütörtökön bejelentették, hogy tárgyalások kezdődnek a két nagyhatalom között a kísérleti atomrobbantásokról, méghozzá szakaszosan: először korlátozásukról, majd betiltásukról. Vagyis megtört a jég, igazi leszerelési folyamat indulhat el, az emberi civilizációt fenyegető sok veszély közül a legnagyobb, az atomháború fenyegetése csökkenhet. A z akadályokat hiba lenne alábecsülni: ilyen az amerikai űrfegyverkezési program, amely még veszélyesebb fegyverrendszer megteremtését irányozza elő. Ilyen a sokféle helyi konfliktus, amely éleződhet és a nagyhatalmak viszonyára is hatást gyakorolhat, ilyen a bizalmatlanság évtizedeinek hatása. Ám az első igazi leszerelési megállapodás lehetővé teszi az új szovjet— amerikai csúcstalálkozó megtartását még az idén ősszel, ami éppen az előbb említett akadályok felszámolásához járulhat hozzá, új légkört teremthet a nemzetközi kapcsolatokban. Jó hír ... jó hírek ... Az egyes számtól is elszoktunk — most a többes számot próbálgatjuk. Baracs Dénes
