Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

XLIV. évfolyam, 221. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1987. szeptember 19., szombat M A Hétvégi melléklet (5—12 oldal) Vádat emeltek a ZTE volt vezetői ellen (16. oldal) Folytatja munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka A pénzügyminiszter beterjesztette az új adézási törvényjavaslatot Pénteken két szabolcs-szatmári képviselő nyilvánított véleményt Pénteken folytatta munkáját az Országgyűlés őszi Ülésszaka. A parlamenti padsorokban helyet fog­lalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy — az elfogadott na­pirendnek megfelelően — az általános forgalmi adó­ról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat tárgyaljáll'meg a képviselők. A két jogszabály tervezetét Medgyessy Péter pénzügyminiszter terjesztette az Országgyűlés elé. lavitani gazdaságunk teljesítőképességét Amikor a kormány elké­szítette munkaprogramját — tanulva a múlt tapasztalatai­ból — arra törekedett, hogy ne csak a céloka’t, a kibon­takozáshoz vezető utat jelölje ki. hanem azt az eszközrend­szert is, amellyel ezt az utat végig tudjuk járni. Ahhoz, hogy a világgazdasági köve­telményekhez igazodó gazda­sági szerkezetátalakítás iga­zán meginduljon, új ár- és adórendszer szükséges. En­nek lényege: csak azoknak a vállalatoknak legyen jövedel­mük, amelyek teljesítménye magas szintű és azt a piac is elismeri, önálló vállalatok kellenek, önálló felelősség­gel. A mi ár- és adórendsze­rünk azonban közel sem te­remti meg ehhez a feltétele­ket. Többek között ez az oka annak, hogy hiányzik a gazdasági tisztánlátáshoz, a gazdálkodó szervezetek egy­séges megítéléséhez szüksé­ges mérőeszköz. A mai ár- és pénzügyi rendszerünk tükrözi a gaz­daságpolitika következetlen­ségeit, a megtett reformlépé­sek sokszor felemás voltát. Ha nem működik követke­zetesen a piac, ha követel­ménynek tekintjük, hogy egyetlen nagyobb vállalat sem mehet tönkre, ha a ter­Medgyessy Péter expozéját mondja. melés, vagy az export volu­menét, és annak növekedését előbbre soroljuk a gazdasá­gosságnál, akkor nem várható a termelési szerkezet meg­újulása, még akkor sem, ha növeljük adósságállomá­nyunkat, és a belföldi fel- használást is visszafogjuk. A kormány munkaprogramja éppen ezért a gazdaságpoli­tikai magatartás következe­tességét helyezi a középpont­ba. Az elmúlt években a vál­lalati források szabadabb áramoltatásának, a lakossági pénzek termelési célú fel- használásának sok feltételét teremtettük meg. Megújítot­tuk a bankrendszert. Olyan fogalmakkal ismerkedtünk, mint a kötvény, a váltó, a jegybank, a kereskedelmi bank. Mindez azért van, hogy a vállalkozóknak érde­1986-tól létrehoztuk a rosz- szul gazdálkodó vállalatok felszámolásának jogi feltéte­leit. Csakhogy ez nem elég. Az adózási és támogatási rendszer olyan átalakítása szükséges, hogy a nyeresége­sen gazdálkodókat biztosan jóknak minősíthessük, s a veszteség valóban a rossz gazdálkodás kifejezője le­gyen. A gazdasági reformfo­lyamatnak ma ezért is döntő láncszeme a pénzügyi rend­szer gyökeres megváltozta­tása, az ár- és adóreform. Az adóreformmal a kor­mes legyen mérlegelniük: saját váltakozásaikat bőví­tik, avagy megtakarítanak, vagy éppen más vállalatok­ba fektetik pénzüket. Ma olyanná vált a pénzügyi rendszerünk, hogy 100 forint nyereségből kereken 90 fo­rint a költségvetési elvonás, de más oldalról a nyereség egyik döntő alkotó eleme lett az állami támogatás. Ilyen esetben nincs az a formagaz­dagság, amely ellensúlyozná azt, hogy a vállalatoknak alig érdemes — kizárólag önere­jükre támaszkodva — ész­szerűen gazdálkodniuk. mánynak az Szándéka, hogy olyan egységes logika szerint felépülő pénzügyi rendszer működjék, amely helyére te­szi az értékrendet. A jól gaz­dálkodó vállalatoknak adott nagyobb mozgástér révén elősegíti a szerkezetátalakí­tást, a műszaki megújulást, s ezáltal az eladósodás növe­kedésének mérséklését, egy­szóval a magyar gazdaság teljesítő képességének ja­vulását. A változások hatására át­rendeződés megy végbe a vállalati körben. Jobban jár­nak a kevés anyaggal, im­porttal és bérrel dolgozó, nagy hozzáadott értéket elő­állító vállalatok. Olcsóbb lesz a technika és drágább lesz a rosszul felhasznált munka­erő. A feldolgozóipar legha­tékonyabb vállalatai jól járnak; az összes iparon be­lül a vállalatok 50 százaléka jobban, 20 százaléka rosz- szabbul jár, a többi pozíció­ja változatlan lesz. Az átren­deződés valós különbségeket tükröz, ezért a kormány a visszarendeződést meg fog­ja gátolni. Tudni kell, hogy az új esz­közök alkalmazása mellett sem számíthatunk látványos, gyors eredményekre, csak arra, és ez sem kevés, hogy két-három év alatt sikerül gazdaságunkat stabilizálni. A tervézett adóreform 1968 óta társadalmunk egyik leg­nagyobb vállalkozása, de a reformfolyamat az adórend­szer változtatásával sem áll­hat meg. Korszerűsíteni kell hozzá az árrendszert, hogy az Döntő láncszem a pénzügyi rendszer megváltoztatása Tanácskozik az Országgyűlés ((Folytatás a 2. oldalon) Heg nyílt a BNV Hazánkkal együtt 25 or­szág részvételével pénteken délelőtt 10 órakor ünnepé­lyesen megnyílt a 86. Buda­pesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvásá­ra. Üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására fel­készült több ezer vállalati, gazdasági és műszaki szak­ember foglalta el helyét a tárgyalószobákban és a kiállí­tott árucikkek mellett. Ők váltották fel a vásárt elő­készítő- szerelőket, díszítőket, berendezőket, akiknek utolsó csoportja alig néhány órá­val a nyitás előtt fejezte be munkáját. A vásárváros parkjait, pavilonjait virá­gokkal díszítették, hogy ez­zel is kellemessé tegyék a vásárt a látogatók számára. A vásár főterét a nemzet­közi vásárok szövetségének emblémája és a BNV-n részt vevő országok zászlói díszí­tik. Itt gyülekeztek a meg­nyitó ünnepség vendégei: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, jelen voltak a Budapesten akkreditált diplomáciai kép- viseletek vezetői és tagjai, valamint a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Iványi Pál, a Fővárosi Ta­nács elnöke mondott beszé­det. Utalt a kormány mun­kaprogramjára, amely egyik fő feladatként a külgazdasá­gi kapcsolatok erősítését je­löli meg. — Részvételünk a nemzetközi munkamegosz­tásban társadalmi-gazdasági fejlődésünknek meghatározó tényezője — mondotta. A BNV módot ad arra, hogy bemutassuk: hol tartunk a kapcsolatépítésben, merre akarunk előbbre lépni. A Szabolcs Cipőgyár termé­kei a BNV-n. elégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a nem szocialista országokból résztvevő kiál­lítók száma is emelkedik. Ki­fejezett célunk, hogy a ha­gyományos adás-vételi szer­ződéseken kívül tartós együtt­működések kialakításával, vegyes vállalatok alapításá­val is szélesítsük gazdasá­gi kapcsolatainkat. Bízzunk abban, hogy a kölcsönös elő­nyök alapján olyan új meg­állapodások és szerződések megkötésére kerülhet sor a vásár idején, amelyek hoz­zájárulnak a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok közötti gazdasági együttműködés elményítésé- hez — mondotta Iványi Pál. Végül a Fővárosi Tanács elnöke köszönetét fejezte ki a vásár rendezőinek és szer­vezőinek eredményes mun­kájukért, és sok sikert, jó üz­letkötéseket kívánt a hazai és külföldi kiállítóknak. Ezután a megnyitó ünnep­ség résztvevői körsétát tet­tek a vásáron. Mivel a kapuknál már dél­ben sokan várakoztak, a vá­sárvárost a tervezett 14 óra helyett már 12,30-kor meg­nyitották a nagyközönség előtt. Már a nyitás napján meg­kezdődtek a szakmai prog­ramok és a sajtótájékozta­tók. Elsőként a Borsodi Ve­gyi Kombinát vezetői fo­gadták az újságírókat. A Biogal Gyógyszergyár és a Helia Társaság képviselői közös sajtótájékoztatón is­mertették az új, természe­tes hatóanyagú gyógy készít­ményeket és a kozmetikai újdonságokat. — A magyar vállalatok számára a vásár egyben a nemzetközi megmérettetés próbája is. A kutató-fejlesz­tő munka eredményeit be­mutató termékek itt vizsgáz­nak arról, hogy hogyan áll­ják meg helyüket nemzet­közi összehasonlításban — mondta, majd azzal foly­tatta; örömmel tapasztaljuk, hogy a külföldi kiállítók ér­deklődése tovább nőtt. A ta­valyi 305 helyett az idén 339 külföldi kiállító vesz részt a vásáron. Ezt annak jeleként fogjuk fel, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi megbecsülése továbbra is magas szintű. A vásáron a magyar válla­latok és szocialista partne­reink egyaránt számos sza­kosított, vagy kooperációban előállított terméket mutat­nak be, ami a szocialista in­tegráció fejlődését példázza. Mint a korábbi években, az idén is a Szovjetunió a leg­nagyobb külföldi kiállító. Ez azért is örvendetes, mert a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése meg­határozó jellegű számunkra. Országunk olyan külgazdasá­gi politikát folytat, amely minden, hazánkkal együtt­működni kész országgal és nemzetközi szervezettel le­hetővé teszi a kölcsönösen előnyös gazdasági és műsza­ki-tudományos kapcsolatok széles körű fejlesztését. Meg­A Befektetési és Forgalmi Leánybank vezetői a négy hónappal ezelőtt alapított pénzintézet eddigi eredmé­nyeiről, jövőbeni terveiről tartottak sajtótájékoztatót. Több mint 50 művész, mintegy 500 alkotásából áru­sítással egybekötött képző- művészeti kiállítás nyílt Hun- gart-expo elnevezéssel pénte­ken a BNV-n, az F 2-es pa­vilonban. A vásár első napján a Konferenciaközpontban ik­tatták be a Magyar Kereske­delmi Kamara 1500. tagválla­latát. Az erről szóló díszokle­velet Gulyás Béla, a kamara ialelnöke nyújtotta át a pá­pai Elekthermax Vállalat igazgatójának, Győri László­nak. Aláírták az idei őszi BNV első üzleti megállapodását; a Tannimpex 1988. évi szál­lításra kötött szerződést a Highland Import Corpora­tion USA-beli cipőimportőr­rel. A szerződés értelmében a magyar külkereskedelmi vállalat jövőre négy magyar cipőgyár mintegy 1,4 millió pár cipőjét szállítja az ame­rikai cégnek 25 millió dollár értékben. Szombaton és vasárnap — mindkét napon 10-től 19 órá­ig — a nagyközönségé a vá­sár. A szakmai programok azonban nem szünetelnek, a hét végén is folytatódnak az üzleti tárgyalások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom