Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 19. Folytatja munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) árak a valós, a piacon elismert teljesítményeket tükrözzék. Meg kell újítani a népgazdasági tervezési rendszert, középpontjába a piac hatásaival is számoló pénzügyi folyamatokat kell állítani. A pénzügyi rendszer változása kihat az árrendszerre, módosítja a termelői és fogyasztói árarányokat és árszínvonalat is. Számításaink szerint a termelői árak az adóreform hatására 3—5 százalékkal csökkennek. Azzal számolunk, hogy a fogyasztói árszínvonal az egyes fogyasztói támogatások megszűnését és a termelői árak évközi növekedését is figyelembe véve, 1988-ban 14—15 százalékkal emelkedik. Nem lehet szó nélkül hagyni az árak ilyen nagymértékű emelkedését, mikor a kormány inflációellenes magatartásra törekszik. Ezek kiküszöbölésében, a termelés korszerűsítésében kell érdemben előrelépnünk, s ezzel összhangban a fogyasztói árak növekedésének mértéke is fokozatosan mérséklődő lesz. A szokatlanul magas árnövekedés mellett a kormány külön gondot fordít a szociális biztonság megőrzésére, a kiegyensúlyozott áruellátásra. A forint becsületét nem utolsó sorban ez utóbbi adja meg. A szorító népgazdasági helyzet, és a kormányzatnak az a szándéka, hogy ennek hatásától a legrászorúltabbaKádár János, Boldizsár Iván és Szűrös Mátyás a Ház folyosóján. forrást erre általában a megszűnő adók megteremtik. A bérek úgynevezett bruttósítását, tehát megemelését, a vállalatok kötelezően, de saját hatáskörükben végzik el. Módszertani ajánlásokkal segíteni kívánjuk e nagy jelentőségű munka végrehajtását. Magas szintű politikai állásfoglalások rögzítik azt, hogy egészében a főmunkaviszonyból származó jövedelkategóriákban összpontosul. A foglalkoztatottak batvan- hetven százalékának jövedelme évi 120 ezer forint alatt van. Az adómértékeket és az adósávokat oly módon kellett kialakítanunk, hogy az adóbevételek zöme ebből a körből származzon. Itt kívánom megemlíteni, hogy a jelenlegi bérek, keresetek ismeretében került kialakításra a bérből és fizetésből élőknek nyújtott egységes, évi 12 ezer forintos kedvezmény, amely az adóalapot csökkenti. Ennek alkalmazása — az évi 48 ezer forintos adómentes határt is figyelembe véve — azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők húsz százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közel hetven százaléka nem fizet adót. kát megvédje, sajnos jövőre nem tesz lehetővé jelentős bérnövekedést. Így a központ beleszólása a bérek szabályozásába a kívánatosnál valószínűleg nagyobb lesz. A bérek alakulását befolyásoló mechanizmusokban érdemi változásokat 1988-tól kezdődően készítünk elő. Az új adórendszer bevezetése időben egybeesik az élet- színvonal csökkenésével, de az adók bevezetése önmagában egy szűkebb körben jelenti az életszínvonal mérséklését. A főmunkaviszonyban a bérek megemelése fedezetet fog nyújtani az adók kifizetésére. Tényleges többletterheket tehát ott jelent, ahol a különböző csatornákból . származó jövedelmeket összevonják. A kormány érvelő, hasznos vita után megállapodott a Szakszervezetek Országos Tanácsával abban, hogy kötelező jelleggel előírja a vállalatok számára a főmunkavi- szonyból származó bérek növelését annak érdekében, hogy az fedezetet teremtsen a személyi jövedelemadó kifizetésére. A vállalatoknál a mek — azonos munkafeltételek és azonos teljesítmény mellett — az adórendszer változása miatt nem csökkenhetnek. Ugyanakkor előfordulhat az, hogy a vállalatok a bruttósítás elvégzése során a kerekítésekkel élve egyeseknek valamivel kisebb, vagy nagyobb bért állapítanak meg. Annak érdekében, hogy a csak átmenetileg jelentkező nehézségeket az üzemek át tudják hidalni, az évközi bérek kifizetésére állami garancia mellett hitelt lehet igénybe venni. A kormány, döntően a fogyasztói árak jövő évi számottevő emelkedése miatt, jelentős, 24—25 milliárd forint összegű szociálpolitikai kiadást tervez. Rendező elvünk e nem kevés forrás elosztásánál az, hogy a legerőteljesebben érintett rétegeket védjük, így a nyugdíjasoknál, valamint a gyermekes, különösen a sokgyermekes családoknál tervezünk intézkedéseket. A családi pótlékot ösz- szességében negyven százalékkal, mintegy 400 forinttal megemeljük. Az anyasági segélyt 4 ezer forintról 6 ezer forintra kívánjuk növelni. Segítség a többgyermekes családoknak, a nyugdíjasoknak Társadalmi szervezetek, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront, valamint érdekképviseletek és számos képviselő tettek javaslatot eltartotti adókedvezmény beépítésére az adórendszerbe. Ezeket — alaposan elemezve, és mérlegelve az állam szűkös anyagi lehetőségeit — a kormány elfogadta, hogy első lépésként a három- és többgyermekes családok esetében gyermekenként, havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Ez másfél milliárd forint adókieséssel jár, ami azt igényli, hogy a családi pótlék emelés, amely az összes családi pótlékra jogosultat érinti, nem lehet több 400 forintnál és eredeti szándékunktól eltérően a gyermekgondozási segély emelésére csak 230 forint jut, a beiskolázási segély bevezetésére pedig - nem kerülhet sor. A gyermekgondozási díjat a családok jövőre már a jelenlegi másfél év helyett a gyermekek kétéves koráig vehetik igénybe. A nyugdíjak minimum 300—330 forinttal emelkednek, a 70 éven felüliek és a legnehezebb helyzetben lévő rokkant nyugdíjasok körében biztosítjuk a tervezett teljes fogyasztói árindexnek megfelelő nyugdíj- emelést. A tanácsok szociális segélyezési keretét 500—700 millió forinttal tervezzük növelni. 1988-ban ki kelL dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a családi pótlék folyamatos értékmegőrzésére és, hogy a több oldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális biztonságát fokozatosan, rendszerszerűen garantálni tudjuk. Tisztelt Országgyűlés! Az adómértékeket úgy állapítottuk meg, hogy a sávos adózás következtében az elvonás mértéke összességében az ötven százalékot ne haladja meg. A lakossági jövedelem döntő része azonban nem a magasabb jövedelemElszámolható adókedvezmények A személyi jövedelemadó törvényjavaslata két kérdésben — a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adóztatása és a lakáscélú megtakarításokra elszámolható adó- kedvezményt illetően — alternatív javaslatokat tartalmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forintig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik megoldást támogatja, amely szerint a nyugdíj és a kiegészítő jövedelem összevonása alapján megállapított adót olyan arányban kell a nyugdíjasnak fizetnie, amilyen részarányt képvisel az összes jövedelmén belül a kiegészítő jövedelem. így elkerülhető, hogy egy határon túl hirtelen, viszonylag magas elvonással, egyszer csak megjelenik az adó. A másik alternatív javaslat a lakáscélú megtakarításokra vonatkozik. Vagy évi 24 ezer, vagy 36 ezer forint megtakarítás után vehető igénybe az a kedvezmény, amely szerint a megtakarítás húsz százalékával, tehát 4800 vagy 7200 forinttal csökkenthető az adó összege. A nagyobb kedvezményhez a 90 ezer forint és 240 ezer forint közötti sávokban, magasabb adó tartozik — igaz sávonként mindössze egy százalékponttal. Ez az adófizetők szempontjából nem jelent különösebb terhet, ugyanakkor a lakásra gyűjtőknek érezhető segítség. Ezért a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a 36 ezer forintos változatot fogadja el. Ez is egyike azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek eredményeként összességében 1988- ban a lakásépítés feltételei nem romlanak, sőt a lakáscélú megtakarítás valamelyest előnyösebb lesz, mint ma. Mint ismeretes, az építőanyagok ma dotációt élveznek. A kormány ennek megszüntetését oly módon kívánja megvalósítani, hogy az így felszabadult állami forrásokat szociálpolitikai kedvezmény növelésére fordítja. Az egygyermekes családoknál tízezer forinttal, a kétgyermekeseknél 45 ezerrel, a három- és többgyermekeseknél 170 ezer forinttal szándékozunk emelni a szociálpolitikai kedvezményt. így 1988-ban az egygyermekes családok ötvenezer forint, a kétgyermekesek 150 ezer forint, a három- és többgyermekesek 400 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesülnek. Az építőanyagokat a jövő- iben általános forgalmi adó terheli. A kifejezetten lakásépítéshez felhasznált építőanyagok után azonban iaz általános forgalmi adó javaslatunk szerint visszaigényelhető, gyorsított eljárással. Házilagos kivitelezés esetén, a lakosságnál jelentkező átmeneti többletterheket rugalmas hitelezési gyakorlattal fogjuk enyhíteni. A házilagosan végzett lakásfelújításnál, korszerűsítésnél — a társadalmi szervek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek javaslatára — az adó- visszatérítésnek felső korlátja nem lesz. A kistermelők érdekében Bármennyire is egységes szabályozásra törekedtünk, a személyi jövedelemadó benyújtott tervezete tartalmaz kedvezményeket. A kormány a javaslat kidolgozása során meghatározónak tekintette, hogy a lakosság közel negyven százaléka valamilyen módon részt vesz a mezőgazdasági kistermelésben, önmagában is, de az 1988. évi nehéz gazdasági helyzetiben méginkább fontos, hogy elég húst, zöldséget termeljenek és az ellátás zavartalan legyen. A kormánynak az a véleménye, hogy e területen az érdekeltséget fenn kell tartani, a kedvezmények egyébként nem túlzottak, arányiban állnak az árak jövedelemtartalmával, a nehéz munkával, közös érdekeinkkel. Azzal, hogy a termelési szerkezet megújítása, a műszaki haladás érdekében, a jelenleginél nagyobb kedvezményeket kell adni a találmányokból származó jövedelmekre, a társadalmi konzultációkon szinte mindenki egyetértett. Felvetették, hogy e célt nemcsak a találmányok, hanem az újítások is segítik és ezért kedvezményezni kellene azokat. A vállalatok által fizetett újítási díjak a vállalatoknál 1987-től költségként számolhatók el. Ez lehetővé teszi, hogy olyan díj kifizetésére kerüljön sor — ha Igazán hasznos újításról van szó —, amely a személyi jövedelemadó megfizetésére is fedezetet nyújt. Nagy érdeklődésre számot tartó kérdés a megtakarítások jövedelmének adóztatására tett javaslat. A lakossági megtakarítások társa- d aim i -gazd aság i jelentősége miatt változatlanul tiszteletben kívánjak tartani a babétek titkosságát és biztosítani szándékozunk továbbra is a jeligés betételhelyezés lehetőségét. Emiatt a kamat típusú jövedelmeknél 1988-ban a lakosság semmifajta adóval nem találkozik, 1989-itól pedig a kamatok éppen annyival nőnek, amennyi az adókötelezettség lesz. A kötvényeket illetően megerősítem azt a kormány-állásfoglalást, miszerint az ez év végéig kibocsátott kötvények kamata nem adózik. A jövőiben kibocsátottak után pedig az adó mértéke húsz százalék lesz, de ugyanakkor a vállalatok, a bankok szabadon határozhatják meg a kötvények kamatát, s így az a mainál több is lehet. Felmerül a kérdés, hogy ha felemeljük a kamatot, de azt adóban el is vonjuk, akikor miért van a változtatásra szükség. Most, amikor bővülnek a magánvállalkozási lehetőségek, jó lenne, ha minél elő/bb azonos szinten lehetne a vállalati és a lakossági megtakarítások kamata. A javasolt megoldás ezt segíti elő. A láthatatlan jövedelmekről A törvényjavaslat vitájában talán a legtöbb kérdés az úgynevezett láthatatlan jövedelmek feltárását és tervezett adóztatását érintette. A végrehajtási rendeletben határoztuk meg, hogy minden jövedelem, így például a hálapénz, a borravaló is adóköteles. De tudni kell: annak, hogy ebből látható jövedelem legyen, sok feltétele van. Az ellátás javítása, a hiányhelyzet felszámolása, a törvény- javaslat vagyonnyilatkozatról szóló rendelkezése, az ellenőrzés fokozása mind-mind ilyen. Foglalkozunk egy olyan, a láthatatlan jövedelem bevallására érdekeltséget teremtő konstrukció kialakításával is, hogy a bevallott jövedelmek a társadalombiztosítási ellátás alapjául szolgáljanak. A kormány elhatározott szándéka ezen jövedelmek megadóztatása. Hosszas szakmai vita után alakult ki az általános forgalmi adóra vonatkozóan az a javaslat, amit a kormány az Országgyűléshez benyújtott. Az adókulcsokba történő besorolások kialakításakor az volt a célunk, hogy kifejezzük, mely termékcsoport tartozik a kedvezményezett körbe, melyik az általános feltételekbe. Létrehoztunk egy közbülső kulcsot is, a szolgáltatások körére. Ez valószínűleg átmeneti kulcs lesz, néhány év múlva erre a kérdésre vissza kell térni. Ez szintén bizonyos preferenciát fejez ki. A problémát az okozza, hogy ha a döntően életszínvonal-politikai okokból fontos, s ezért adót egyáltalán nem viselő, nélkülözhetetlen termékek és szolgáltatások köre széles, akkor a szükséges jövedelmet a termékek egy szűkebb köréből kell beszedni. Emiatt e szűkebb körben magasabb adókulcsot kell alkalmazni. Az általános kulcs mértéke 25 százalék. A különböző konzultációkon és az állandó bizottságok ülésein is két termékkör, a gyermekruházat és a lakás, illetőleg az építőanyagok besorolásáról alakult ki vita. Jelenleg a felnőttruházati termékek ára harminc százalékos forgalmi adót tartalmaz. A gyermekruházati cikkek többsége pedig forgalmi- adó-mentes, sőt néhány termék, mint például a csecsemőruházat, a gyermekcipő ártámogatásban részesül. Ügy ítéljük meg, hogy a hasonló termékek forgalmi adóját egységesíteni kell, s a már elmondott költségvetési összefüggések, valamint a turista vásárlások miatt, erre csak a 25 százalékos mértékben látunk Lehetőséget. Ez is szükségessé tette a családi pótlék és anyasági segély emelését. Ami a másik vitakérdést illeti, a kész lakások általános forgalmi adója a törvényjavaslat szerint nulla. Az építőanyagok és szolgáltatások után ugyanakkor 25 százalékos adót kell fizetni. De ezt azok, akik nem kész lakást vásárolnak, hanem önmaguk építkeznek, mint ahogy arról a korábbiakban szóltam, visszaigényelhetik. lói működő adószervezetet Az adóreform bevezetésének számos feltétele van. Sok múlik azon, hogy jól működő adószervezetet, adónyilvántartást tudunk-e kiépíteni. A kormány egységes szervezetet hozott létre. Meg kell mondanom, hogy részben új szervezet felállítása számításaink szerint másfél-kétmil- Itárd forint többletkiadással is jár. A törvényességet szolgálja, hogy a javaslat szerint az adófizetés helyességét csa'k akkor lehet kétségbe vonni, ha az ellenőrzés megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik. Lényeges új elem, hogy az adófizetésre kötelezettek vita esetén bírósághoz fordulhatnak, s nemcsak az adó alapját, hanem magát a megállapított adó összegét is vitathatják. Ez a megoldás teljes jogvédelmet biztosít az adózóknak. Az adótörvényeknek időt- állóknak, de ugyanakkor rugalmasaknak kell lenniük. Az élet változásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A személyi jövedelemadó törvény- javaslat lehetőséget ad arra, hogy az éves állami költség- vetésről szóló törvénytervezetben a Minisztertanács kezdeményezze az adó mértékének és az adósávoknak a változtatását. A viták során többen azt a véleményüket fejtették ki, hogy ez nem jó rendelkezés. Ha évenként módosítani fogják a személyi jövedelemadó feltételeit — mondták —, akkor a lakossági adózás ugyanúgy kiszámíthatatlanná válik a jövőben, mint ma a vállalati jövedeletmszabályozás. Csakhogy az állami költségvetési törvényjavaslatot e Ház hagyja jóvá, így önök mér leg élhetik, hogy egy-egy év ár- és jövedelmi viszonyainak alakulása szükségessé teszi-e a változtatást, például azért, mert a nominális jövedelmek növekedése miatt túl sokan csúsznak át automatikusan a magasabb adósávokba. Szeretném még egyszer megköszönni a képviselők javaslatait és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvény- javaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Az Országgyűlés ma folytatja munkáját.
