Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

M A Cselekvési program a gazdasági­társadalmi kibontakozáshoz (3. oldal) Őszelő mlékszem olyan esz- tendőre, a-melyik- 3*®: ben szeptember 9- én akkora dér járt, hogy a kukorica másnap délre olyan volt, mintha lefor­rázták volna. Azon a fa­gyos őszelőn ,a kései éré­sű kakoricafajták csövein még teljes volt a szem, és töppedtre „érett” végül is. A lekókadt fekete levelek néhány nap múltán már csontszárazan zörögtek a mégis visszatért vénasz- szonyok nyarában. A gaz­daember pedig kombinált: mit kellene tenni a kiesés pótlására. Talált megoldást. Min­dig van valamilyen meg­oldás. Még akkor is, ha a rendkívülinél is rendkívü- libb helyzet áll elő. Ahogy korosodik az ember, egy ideig azt hiszi, nem jöhet már olyan, ami addig elő ne fordult volna. Aztán rájön: a természet kifogy­hatatlan az ötletekből. Mostanában például olyan .aknafákra bukkanni, amelynek lombjai között áganként annyira eltérő a gyümölcs minősége, mint- ihia nem is egy kertben nőttek volna. Az egyiken kosárra való tyúlktojás- nyi, a másikon pedig né­hány hetvenöt milliméter fölötti. Lehet csodálkozni. Mint ahogyan azon is, hogy makkegészségesen potyog ,az alma. Csak látszólag ok nélkül. Figyelmesen felmetszve és megvizsgál­va látszik: abnormálisán fejlődött a magház, vagy éppen kevesebb a mgg. A fa pedig válogat. Azt a gyümölcsöt neveli tovább, amelyik biológiailag érté­kesebb. Az oka? A jéghi­deg tavasz, majd az .as2ály. A gondoík legtöbbje visszavezethető erre. Ettől volt ablakos a kalász. Et­től virágzott ki újra a krumpli augusztus végén és illatozott ismét az akác. A gazdaember pedig is­mét kombinál. Azt hiszi, ebből aztán már nem le­het kikecmeregni. Nem, mert közben közgazda­sági jégesők is járják me­gyénket a valóságosaik .mellett. Az almaárcsok- kentésről már kiderült, hogy legalább hatszázmil­lió forintot húz ki a ter­melők zsebéből. Már akié­ben talál valamit, mert három esztendő alatt fe­lével emelkedtek például a permetezőszer-árak. Y liagy három tucat gazdaságban már 1 most is hiába kombinálnak. A fizetés- képtelenség ott kopogtat az ajtajukon. Még sze­rencse, hogy dér nincs és szép az idő. Az almasze­dés olyan, mint máskor, a gyümölcs meg átlagos mi­nőségű. Lehet, hogy ez az utolsó év, amikor még meg lehet belőle élni va­lahogy? Vagy az első, amikor kevés hozzá? Ezen lehet gondolkodni, de még fontosabb: szedjük, szállítsuk szaporán szép almánkat, mert jöhet a dér. Esik Sándor Közeledett egymáshoz a kormány és a szakszervezetek véleménye Ülést tartott a SZOT Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárá­nak tájékoztatója alapján megvitatta a szakszervezetek időszerű feladatait a gazda­sági-társadalmi kibontako­zási program megvalósításá­ban. A SZOT főtitkára beszá­molt arról, hogy milyen ered­ményekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa július 10-i állásfogla­lásában megfogalmazott ten­nivalók végrehajtása. Megál­lapította, hogy az elmúlt idő­szakban számos kérdésiben — viták és egyeztetések után — közeledett egyóráshoz a kormányzati szervek és a szakszervezetek véleménye. A jobb megértést és tisz­tánlátást szolgálta a SZOT és a kormány vezetőinek au­gusztus 6-i munkamegbeszé­lése, az elnökség augusztus 24-i ülésén a kormány ké­szülő munkaprogramjáról folytatott konzultáció Grósz Károllyal, a Minisztertanács elnökével. Az eredményes szakszerve­zeti kezdeményezések között emelte ki a főtitkár a fog­lalkoztatáspolitikai alap lét­rehozását, hangsúlyozva, hogy tovább kell keresni a hatékony és teljes foglalkoz­tatás szempontjait figyelem­be vevő megoldásokat, elő­térbe állítva a regionális problémák megszüntetésére képes eszközöket. Az 1988-ra tervezett bér- és keresetsza­bályozásról szólva megállapí­totta, hogy az egyes törek­véseiben közeledést jelent .a szakszervezetek által képvi­selt állásponthoz, de tovább kell keresni azokat a meg­oldásokat, amelyek a magas hatékonysággal termelő, kö­telezettségeiket maradékta­lanul teljesitő vállalatoknak megfelelő mozgásteret bizto­sítanak. Az előadó áttekintett több, a tervezett adóreformmal kapcsolatos kérdést, kiemel­ve: miben sikerült közelíte­ni az álláspontokat és mi­lyen területeken maradtak fenn további egyeztetést igénylő, elsősorban az 1988. évi népgazdasági terv kere­tében megvalósítandó felada­tok, a szociális ellátás, gon­doskodás terén. A szakszer­vezetek arra törekszenek, hogy az adórendszer terve­zett korszerűsítésével és az előttünk álló időszak gazda­ságpolitikai követelményei­vel összhangban álló; első­sorban a nyugdíjasokra és a gyermekes családokra össz­pontosító, e rétegek gondjait mérséklő megoldások szüles­senek. A vajai termelőszövetkezet forgácsolóüzeme az ISG máté­szalkai gyárának bérmunkát végez. Ebben az évben tizen­ötezer áteresztő szelepet munkálnak meg. (Jávor L. felv.) Közös radiológiai vizsgálatok Befejeződtek a magyar—szovjet határvlzi tárgyalások Nyíregyházán tartották szeptember 7—11. között a magyar—szovjet határvizi kormánymeghatalmazottak 37. ülésszakát. A szovjet kül­döttséget Borisz Ivanovics Sztrelec, ukrán meliorációs és vízgazdálkodási miniszter- helyettes, a magyar küldött­séget Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal el­ső elnökhelyettese vezette. Az ülésszakon értékelték az 1986. évi vízépítési munkák végrehajtását és egyeztették a soron következő feladato­kat a Tisza és mellékfolyói­nak határszakaszain. Elhatá­rozták közös üzemelési sza­bályzat kidolgozását a bere­gi és a beregszászi belvíz­rendszer összehangolt irányí­tására. Ennek érdekében ma­gyar és szovjet szakértők összeállították az említett bel­vízrendszerek közös átnézeti helyszínrajzát. Hasonló kö­zös munkát irányoztak elő a Túr—Palád—Batár belvíz- rendszerrel kapcsolatban, A határvizek minősége a magyar—szovjet határszel­vényekben továbbra is első osztályú. Az elmúlt időszak­ban rendkívüli szennyező­dést a határszakaszokon nem észleltek. A vízminőség-vé­delmi együttműködés kiszé­lesítése érdekében elhatároz­ták a vízminőség-változás tendenciájának értékelését és a közös radiológiai vizsgála­tok megkezdését. A szovjet küldöttséget fo­gadta Kovács Antal állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. A szovjet és a magyar határvízi kormány­meghatalmazott megbeszé­léseket folytatott Varga Gyu­lával, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága első titkárával és Bánóczi Gyulával, a megyei tanács vb-elnökével a határmenti együttműködés tapasztala­tairól. A KISZ megyei bizottsága, tárgyalta fiatal a íznnspi Egyre nagyobb az igény a magasan kvalifikált szak­munkások és a felsőfokú végzettségűek iránt a mező- gazdaságban — egyebek közt ezt állapították meg a KISZ megyei bizottságának tegnapi ütésén Tiszavasváriban. A Munka Termelőszövetkezet­ben megtartott tanácskozá­son Szabolcs-Szatmár legfia­talabb városának KISZ-bi- zattsága összegezte a terüle­ten működő hét tsz és egy ál­lami gazdaság fiataljainak helyzetét. Önkritikusan meg­állapították, hogy a szerveze­ti élet terén van még mit javítani, de mentség lehet számukra, hogy a mezőgaz­daságban a kampánymun­kákból, mint például a ve­tés, aratás, betakarítás, a fiataloknak is jelentősen ki kell venni a részüket. A mezőgazdasági üzemek támogatják a fiataloknak a második szakma megszerzé­sét, az elvégzett tanfolyam után emelik az illetők fizeté­sét. Az utánpótlás-nevelés kulcskérdése, hogy évente több fiatallal kötnek társá- daimi szerződést, akik a kö­zép- vagy főiskola után visz- szajönnek erre a vidékre. Az itt működő mezőgazdasági üzemek fizetési gyakorlata közt sokfélét találni: azf éves 47 ezer forintos keresettől 91 ezer forintig nagy az eltérés A megyei bizottság ülésén megállapították: az elmúlt időszakban jelentős társadal­mi munkával, kommunista műszakokkal gyarapították I lakóhelyük értékeit a KISZ- fiatalok. Egyebek mellett így hoztak létre ifjúsági klubot, I sportpályát, játszóteret, (tk) BNV előtt Klasszikus blézer, lezser kabát Bemutatkozik az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron a Nyíregyházi Divat Ruháza­ti Vállalat is. Az OKISZ La­bor szervezésében összesen ötven alkalommal kerül kö­zönség elé a vállalat 30 új modellje a divatszínpadon. Természetes, hogy legszebb termékeiket küldik a bemu­tatóra. Például: lezser vona­lú női kabátokat, melyek ál­ló- illetve sálgalléros megol­dással, különböző hosszúság­ban fekete, kockás illetve halszálkás anyagból készül­tek. A kosztümöket, szoknyá­kat, blézereket — a legújabb divatnak megfelelően — a barna különböző színárnya­lataiból varrták. A blézerek többnyire hagyományos, ele­gáns vonalúa/k, a szoknyák hosszúak, s oldalt, vagy hátul hólos fazonban készültek. Évek óta visszatérő gond, hogy a BNV-n látott divat­újdonságokhoz nem tudnak hozzájutni a vásárlók. A DI- RUVÁLL elsősorban tőkés megrendelésre dolgozik, ám emellett esztendőnként átla­gosan 35—40 ezer ruhadara­bot gyárt hazai piacra. A jö­vő évi kapacitást nagyrészt már lekötötték, méghozzá a nemzetközi vásáron közönség elé kerülő modellekre. Kisebb mennyiségben a fővárosi be­mutatón is lesz mód újabb szerződések aláírására. Benépesült a határ, dolgoznak a gyümölcsösökben és a szántóföldeken. A talajmunkák után megkezdték az ősziek vetését. Tanévnyitó értekezlet az oktatási igazgatóságon Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán, Nyíregyházán szeptember ll-én tanévnyitó tanári értekezletet tartottak, amelyen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Bevezető előadásában elöljáróiban megemlékezett a 30 évvel ez­előtt indult esti egyetemi képzésről. Köszöntötte azokat, akik ebben a munkában részt vettek, és hozzájárultak ahhoz, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a káderképzés színvonalasan oldja meg feladatát. A következőkben idő­szerű kérdésekről beszélt; szólt arról, hogy manapság bár más a helyzetünk, de éppen a kiútkeresés és a társada­lompolitikai feladatok súlya feltétlenül szükségessé teszi, hogy az ideológiai kérdésekkel behatóan foglalkozzunk. Ezt követően dr. Kiss Gábor, az Oktatási Igazgatóság igazgatója összegezte az elmúlt év tapasztalatait, tanul­ságait és felvázolta az ideológiai élet megújulásával kap­csolatos oktató-nevelő munka feladatait. XLIV. évfolyam, 215. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1987. szeptember 12., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom