Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 12. Bőrből biotrágya Zárt öltözékben válogatnak KOMORÓBÓL. Ttreftrt a Szül Jipáttal Csoda Tágra nyílt szemek, újjon- gó szavak, álmélkodás — nehéz leírni, mit lát, aki a látogatókat nézi a kiállítás helyett ... Nem először, és re- mélhetőleg nem is utoljára rendezik meg a nyíregyházi művelődési központban a „Környezetünk élő díszei” elnevezésű kiállítást és vásárt, ahol madarak, más állatok, növények és szebbnél szebb ásványok egyaránt láthatók- kaphatók. Ma és holnap újra csiviteléstől-cserregéstől-burukko- lástól lesz hangos a művelődési központ — no, és a gyerekek hadának lelkes zajától. A múltkori tárlaton szem- ügyre vettem a kis nézőket is — élmény volt! Az egyik kézen fogva vonszolja apját: A papagájokat nézzük meg! ügye, veszel egyet?!’» A másik csöndben áll és bámulva nézi a szikrázó ásványokat, a színek kavalkádját. A harmadik a pompás krizantémoknál áll meg, a negyedik közel búvik a kalickához, s füttyre szeretné bírni a sárga kanárit. A kaktuszokat csodálja amott a másik, a tengerimalacot becézgeti társa ... A felnőttek se kevésbé rá- csodálkozók, ám mégis a gyerekeké az igazi csoda: a külvilág néhány színpompás darabkáját csempészi a falak közé a kiállítás — olyan ez, akár egy kaleidoszkóp. Fordulunk egyet, s új szépségek ragyognak föl, más és más szeletét látni a varázslatnak, amit úgy hívnak: Természet ... (*gy) Mindig furcsa érzés fog el, ha Magyarországtól távol lévő emberek hangját hallom, így van ezzel Bolyóczki János komorói rádióamatőr is, aki a készülékével nap mint nap teremt kapcsolatot más országokban, sőt földrészeken élőkkel. A foglalkozása műszerész, Záhonyban a MÁV-nál dolgozik. Augusztus 27-én, este, a szokásához híven otthon rádiózni kezdett. Egyszer csak a meglepetéstől felkapta a fejét, ugyanis az egyik sávban magyar beszédet hallott. Hegyezte a fülét, minden idegszálával a távolról jövő, de a telefonbeszédnél sokkal jobb minőségű hangokra koncentrált. Kiderült, a világkörüli úton lévő Szent Ju- pát nevű hajóról Fa Nándor hangját hallja, aki éppen a székesfehérvári Videoton rádióklub állomásával beszélget. A hajón éppen Gál József volt szolgálatban. Miután Fa Nándor befejezte a székesfehérváriakkal a diskurzust, megkérdezte: az adott frekvencián van-e olyan magyar rádióamatőr, aki beszélni akar vele. Voltak, többen is. A Szent Jupát hajósa a komorói rádiós hangját hallotta a legjobban! A világjáró, Bolyóczki Jánosnak elmondta, hogy Olaszország déli csücskénél járnak, közölte a tartózkodási -helyük koordinátáit, és azt, hogy aznap kellemes nyálai időben folytatták útjukat. Nagyon szeretnének már hazaérkezni, várják a családtagjaikkal, barátaikkal és ismerőseikkel való találkozást. Ezután Fa Nándor le- diktálta azokat a frekvenciákat és időpontokat, amelyekben az út hátralévő részében rádión elérhetők, majd a híres világjáró és a komorói fiatalember, a mintegy tízperces beszélgetés után elköszönt egymástól. Az óra ekkor 22 óra 30 percet mutatott. (cselényi) (A két hajóssal, akik körül- vitorlázták a földgolyót, hamarosan személyesen is találkozhatnak tisztelőik: a tervek szerint ma érkeznek Opatijába.) Jó üzletnek tűnt, amikor megyénk néhány szövetkezete bértárolási szerződést kötött a COMPACK Kereskedelmi és Csomagoló Vállalattal. A megegyezés értelmében a Szovjetunióból érkező, később feldolgozandó állatbőrök elhelyezésére vállalkoztak — tisztes haszon reményében — a szövetkezetek. A bőr tárolása azonban egy sor közegészségügyi kérdést vetett fel, s különböző, vadabbnál vadabb híresztelések is szárnyra keltek ezzel kapcsolatban. Hosszú tárgyalások, egyezkedések után végre az ügy megnyugtató megoldásáról számolhatott be lapunknak dr. Márton Mihály, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa. Kismértékű szennyezettség A közismert csernobili tragédia nyomán tavaly az is felmerült, esetleg nem su- gárszennyezettek-e a bőrök. Szakszerű próbamérések állapították meg végül, hogy a szállítmány egy jelentéktelenebb részénél a gyanú megalapozottnak bizonyult: bár csak kis mértékben, de valóban észleltek radioaktív sugárzást. Megállapították, hogy a szennyezettség mértéke nem közelíti meg az emberre veszélyt jelentő értéket. A megye vezetése és a közegészségügyi szervek — az Országos Közegészség- ügyi Főfelügyelőség és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal iránymutatása alapján — megfelelő intézkedések végrehajtására kötelezték a COMPACK, illetve az érintett szövetkezetek vezetését. Engedélyezték a bőrök szétválogatását, feldolgozását. Hamarosan megkezdődhet ez a munka, de csakis a szigorú feltételek betartásával. A válogatást végzők például csak megfelelő, zárt öltözékben dolgozhatnak, s biztosítani kell a folyamatos sugárvizsgálatot is. A nem szennyezett bőr egy része ipari alapanyagul szolgálhat, s engedélyezték a hulladékbőrök komposztálását is. Egy új technológia segítségével a COMPACK biotrágyát kíván előállítani belőlük — ezt a tevékenységet (megfelelő intézkedések végrehajtásával, a szakhatóságok külön engedélyével) a megye területén is elvégezhetik. Elszállítják a megyéből A szakemberek véleménye szerint a bőrök eseti radioaktivitása csak felületi jellegű, már a tárolóhelytől néhány méterre sem észlelhető, ettől függetlenül azonban minden óvintézkedést megtesznek a dolgozók- védelmében. A döntés értelmében a sugárszennyezettnek bizonyuló mennyiséget mindenképpen el kell szállítani a megye területéről. Az előírt rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrzik a megyei KÖJÁL, illetve a Haj- dű-Bihar megyei KÖJÁL sugárellenőrzési osztályának szakemberei, az esetleges szabályszegéseket pedig igen szigorúan bírálják el. Lényeges kitétel, hogy a munkák elvégzésére kiadott engedély és hozzájárulás csakis a már itt tárolt bőrmennyiségre vonatkozik, újabb szállítmány a megyébe nem hozható be! A COMPACK vállalat képviseletében Runtág Tivadar, a kutatásfejlesztési és vállalkozási főosztály vezetője válaszolt a Kelet-Magyarország kérdéseire. Nyolcezer tonnát feldolgoznak — 1986 januárjában kötöttünk szerződéseket a tárolásra, ehhez beszereztük a szükséges engedélyeket. A nyugati partnerrel úgy szólt a megállapodásunk, hogy legkésőbb 1987 végéig tárolunk, azzal a céllal, hogy majd feldolgozzuk a bőrt. Korábban ezt külföldön végezték el, de az volt az álláspontjuk, hogy ha az átrakás közelében megvalósítható, akkor előbb bérmunkában, később esetleg vegyes vállalat: formában ez gazdaságos lenne. A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézete kidolgozott egy olyan eljárást a biotrágya előállítására, amely hatékonyabb a korábban alkalmazottaknál, így arra is lehetőség nyílt, hogy ne csak a terméket, hanem a magyar gyártási eljárást is exportáljuk a tőkés piacra. Amint az első, tíztonnás mennyiség kísérleti előállítása megtörtént, a technológiát beadtuk engedélyeztetésre. — Már beszereztük az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalását, s engedélyt kaptunk ezer tonna bőr kísérleti feldolgozására. Ha ezzel nem lesz gond. akkor valamennyit (mintegy nyolcezer tonnányit) feldolgozhatjuk. Az engedélyeztetési terveket beadtuk a megyei tanácsra. (Egy olyan kisüzemet hoznánk létre, ahol viszonylag olcsón, ugyanakkor a környezetvédelmi előírások betartásával állíthatjuk elő a biotrágyát.) Várjuk rá a reagálást, szeretnénk még az idén megkezdeni a gyártást. — A bőröknek több mint a fele a csernobili robbanás előtt érkezett az országba, de utóbb a sugárszennyezettséget mi magunk is vizsgáltattuk. A kapott eredményeket továbbítottuk a nyugati partnernek, s ők tárgyaló- asztalhoz ültek a szovjet féllel. Kiderült, hogy a radioaktivitás mértéke hozzávetőleg csak az egytizede annak, amivel még élelmiszert (!) is exportálhatnak Nyugat-Eu- rópába. Ettől függetlenül természetesen minden, számunkra előírt óvintézkedést megteszünk, s a szennyezett bőrtr elszállítjuk a megyéből; megsemmisítéséről vagy biztonságos tárolásáról gondoskodunk. Miért utólag? Az ügy lezárásakor néhány — remélhetőleg nem. költői — kérdésünk maradt: 1. Hogyan lehetséges, hogy nagymennyiségű állatbőr, vagyis potenciális fertőzésforrás megyébe szállításáról a KÖJÁL csak utólag szerez tudomást? 2. Nem lehetett volna már az országhatáron — jobb félni, mint megijed- ni-alapon — megvizsgálni, hogy a csernobili szerencsétlenséget követően érkező szállítmányok nem sugárszennyezettek-e? 3. Nem lehetett volna elejét venni a szóbeszédnek a gyors tájékoztatással, s a nyilvánosság ereje nem segített volna-e abban, hogy hamarabb megszülessen a közelmúltban létrejött. megnyugtatónak tűnő döntés? Papp Dénes Pincecsaták „Közös lónak túrós a háta” — számtalanszor beigazolódott már ez a népi bölcsesség és sajnos ez mindaddig így lesz, amíg különböző vérmérsékletű, érdeklődési körű, életkorú emberek emeletes házban, egy fedél alatt élnek. Az alábbi eset Nyíregyházán a Kun Béla utca egyik többszintes, több lépcsőházas épületében történt. Az egyik lakó két, húsz év körüli fia kitalálta, hogy a ház teljes hosszában húzódó alagsor kihasználatlan pincehelyiségei közül egyet berendeznek kondicionáló teremnek és ott fognak a házbeli fiatalokkal súlyzózni, edzeni. Elkérték az üres pincerekesz kulcsát a lakóbizottság elnökétől és nekifogtak a kondicionáló eszközök javítgatásához, festéséhez. A festékszag azonban a fölöttük lévő lépcsőházban nagy botrányt kavart: elterjedt az ottlakók között, hogy a fiúk valami „diszkó-klubot” akarnak csinálni. Nosza, lett is ebből jókora felháborodás, írtak egy feljelentést a két fiú apja ellen a lakásszövetkezethez, hogy ki akarja sajátítani magának azt a pincerekeszt, amelyik nem is az ő lépcsőháza alatt van (a pincehelyiségeken egyébként nem lépcsőházak szerint osztoznak), idős, beteg emberek pihenését zavarná azzal, hogy odacsődíti majd a környék összes fiatalját. A lakóbizottság elnöke azért tarthatta a hátát, hogy A tárgyalóteremből Az ör volt a tolvaj A Büntető Törvénykönyvünk lehetőséget nyújt arra, hogy a ibiróság bizonyos feltételek fennállása esetén az elkövetett bűn- cselekmény miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthassa, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. Az ügyészség mindig nagy körültekintéssel jár el akikor, amikor próbára bocsátást indítványoz, s a bíróság is hasonlóképpen cselekszik, amikor kiszabja. A Nyíregyházi Városi Bíróság az 1987. szeptember 1-jén kelt határozatában M. Lászlót egy rendbeli kisebb értékre folytatólagosan elkövetett lopás vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. M. László a Szabolcs-Szat- már megyei Zöldért Vállalatnál dolgozott, mint a Nyíregyháza- örökösföldön lévő .Család Aruház éjjeliőre. A Család Aruház mellett található a Szabolcs Vendéglátó Vállalat Otthon étterme és presszója. A társadalmi tulajdon védelmével megbízott éjjeliőr — az állásával visszaélve — az üzletek közötti válaszfalon átmászva bement az Otthon étterembe és presszóba, s onnan ez év tavaszán három különböző alkalommal italokat lopott el. összesen 2130 forint kárt okozva. Az étterem és presszó dolgozói felfigyeltek arra, hogy „lába kel” italos üvegeknek, s ezért még egymást is gyanakodva nézték. Április 10-én a kezdeti sikereken felbuzdult M. László ismét italt akart szerezni magának, ezúttal azonban rajtavesztett. A záróra körüli időpontban olyan feltűnően viselkedett, hogy felkeltette az üzletvezető-helyettes figyelmét, aki úgy tett, mintha eltávozott volna, majd rövid idő múlva visszatért. Nem csalt a megérzése: M. László már túljutott a drótkerítésen, átmászott a falon, s a göngyölegraktárból az étterem felé tartott. . . Az ügyészség megítélése szerint M. László esetében nem elég a próbára bocsátás, büntetés kiszabása szükséges ahhoz, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől — ezért fellebbezést jelentettek be. Az biztos, hogy a vádlottnak a kórt meg kell térítenie. A Zöldért Vállalat már döntött dolgozója sorsáról: elbocsátotta. További büntetés kiszabására a másodfokú bíróságnak van lehetősége. Dr. Szabó Pál ügyész miért adta ki a — használaton kívüli, tehát a lakók között közösnek minősülő — rekesz kulcsát. Még a negyedik emeleten lakók is aláírták a feljelentést, attól függetlenül, hogy hozzájuk aztán vajmi kevés zaj szűrődhet fel az alagsorból... Időközben kiderült, hogy a kondicionálóból mégis lehet valami, ha a négy lépcsőház összes lakójának az 51 százaléka ebbe beleegyezik. A fiúk a békesség kedvéért át- hurcolkodnának a saját lépcsőházuk alá — de ebbe meg az egyik ottlakó nem akar beleegyezni, akinek a gyerekei jobb elfoglaltság híján egész nyáron a labdát pü- fögtették az ablakok alatt. Hogy végül mi lesz a sorsa a közös helyiségnek? Lehet, hogy ugyanaz, mint a Tompa Mihály utcán az egyik, szintén többszintes ház szárítójának, amit soha. senki sem használt szárításra: továbbra is üresen marad. Pedig ott kisebb gyerekek szerettek volna egy barkácsklubot berendezni, de néhány akadékoskodó lakó még idejében elfojtotta a „szerencsétlen” kezdeményezést. B. A. Az ecsedi romok feltárása Sárvár, kővár Az ecsedi vár romjainak feltárásáról tartottak megbeszélést szeptember ll-én a nagyecsedi Rózsás utcai általános iskola dísztermében. A népfrontbizottsági ülésen, illetve honismereti továbbképzésen három előadás hangzott el. Dr Németh Péter, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója az ecsedi kővárról, dr. Magyar Kálmán, ,a kaposvári múzeum munkatársa az ecsedi Sárvárról tartott előadást. Ecsed egyik neves személyiségéről, „Ecsedi Kovács Gyula (1839—1899). Erdély leghíresebb színésze" címmel dr. Szállási Árpád körzeti orvos, orvostörténész tartott előadást.A megbeszélés részvevői a nap folyamán megnézték a község nevezetességeit, a Sárvárt, a nagytemplomot és a váriskolát. A nyíregyházi KÖJÄL vegyes bakteorológiai laboratóriumában naponta 150 beteganyagot vizsgálnak meg. Képűnkön: Kun Anita és Horváth József né a vizsgálati anyagokat különböző táptalajokban dolgozza fel. (Farkas Zoltán felvétele) Emberre nem veszélyes AZ ÖRÖKÖS FÖLDI LAKÓNEGYED. (JL)
