Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

Átképzési támogatás Munkások új helyen Az új tanévet az új — tizenkét tantermes általános — iskolában kezdhetik a mátészal­kai Báckerti iskolások. Megkönnyítik a szállítást Javában tart a repce fel­dolgozása a nyírbátori nö­vényolajgyárban. A közel kilenc és fél tonna nyers­anyag a tervek szerint szep­tember közepéig ad munkát a dolgozóknak. A repce fel­dolgozása után a gépek egy­két napos ellenőrzése, kar­bantartása következik, majd megkezdődik a főszezon, a napraforgó feldolgozása. A gyárhan ezúttal 55—60 ezer tonna napraforgóra számíta­nak. Az alapanyag elsősor­ban Szaibolcs-Szatmárból ér­kezik, de Borsod és Hajdú megye termelőszövetkezetei, gazdaságai is jelentős meny- nyiséget szállítanak. A gyár illetékesei szerint ezúttal a szokásosnál hosz- szabb ideig járnak majd a gépek. Ennek oka a pesti testvérgyárak világbanki tá­mogatással történő nagysza­bású rekonstrukciója amely­nek következményeként a korábbinál nagyobb mennyi­ségű napraforgó kerül Nyír­bátorba. A fentiek magyaráz­zák azt is, hogy az eddigiek­től eltérően nem csak kész olajat, hanem napraforgóma­got is exportálnak Nyírbá­torból. A pesti gyárak felújí­tása után a Bóni rekonstruk­ciója következik. A tervek szerint 1989 februárjában ugyanis itt kezdődik jelentős mértékű felújítási munka. A növényolajgyár rendel­kezésére megfelelő mennyi­ségű nyersanyag áll. A ter­méskilátások ugyanis a tava­lyival azonosak, helyenként még jobbak is annál. A nyersanyag átvételének idején korábban hosszú te­herautósorok álltak a nö­vényolajgyár kapuja előtt. Az átvétel meggyorsítása érde­kében idén újabb tárolóhe­lyeket építettek, így ez év szeptemberétől a korábbinál 3600 tonnával több naprafor­gómag tárolására nyílik lehe­tőség a nyírbátori növény­olajgyárban. Kovács Éva Az országban elsőként a Szabolcs Cipőgyár igényelt átképzési támogatást a záho­nyi bőrdíszmű üzemben dol­gozók betanítására. Az 1983- ban indult konstrukcióban a vállalatok, szövetkezetek több, mint 16 millió forintot kaptak a megyében, mely összeggel közel kilencszáz ember új szakmára való ta­nítását támogatták. Az idén a Szatmár Bútor­gyárban bútorasztalos szak­mában központilag finanszí­rozott szakmunkásképzés in­dítására került sor. A mező- gazdaságban a szakképzett­séget nem igénylő munkát végzőket tanították be a melléküzemekben. Így Ökö- ritófülpösön fonó, Kótajban szövő,, Űjfehértón cipőfelső­rész készítő munkásokat ál­lítottak be. Ebben az évben az átkép­zési támogatást igénybevevő üzemek közül a legnagyobb arányban a Szatmár Bú­torgyár, a Szabolcs Cipő­gyár és a budapesti Cse­mege Édesipari gyár (amely Tiszavaisváriban létesített üzemet)" valamint a tisza- szalkai Búzakalász Termelő- szövetkezet részesült. Tizenegymilliós örökölt adóssággal startolt a .múlt év­ben a fehérgyarmati FETE- FÉM ipari kisszövetkezet. Az idei év már teljesen önálló les^. Az első fél éves adatok alapján Virág Ferenc elnök örömmel újságolta, hogy ki- gazdálkodták az örökséget, s a tervezett árbevételt túltel­jesítették. Minden feltételad­va van ahhoz, hogy az év végére a 70 millió forintos tervüket nyereséggel zárják. Sokat tettek azért, hogy mindez sikerüljön. Két alaptípusú evőeszköz­ből és tálalósorból hat min­tázattal készítik termékeiket.- Kiegészítőként tortaollót .és szalonnasütőt gyártanak. Ke­resik az új lehetőségeket is, így született meg a króm- fémből az a fedőtípus, amely háromféle edény befedésére is alkalmas. Megkezdik a konyhakések gyártását is, valamint olyan evőeszközö­ket készítenek, amelyeknek nyele esztergált'fából készül. A csomagolásra is nagy gon­dot fordítanak. Az igények­nek megfelelően díszdobo­zokban hozzák forgalomba termékeiket. Képünk: Papp Istvánná és Váradi Tiborné Tisza és Szamos evőeszközö­ket minősít és csomagol. (Elek Emil felvétele) Együtt Nyíregyházáért dunk olyanokról is, akik két-három napot dolgoztak az „Együtt Nyíregyházáért!” akcióban. S nemcsak nyír­egyháziak, hanem a közeli falvakból bejáró dolgozók is szép számmal vették ki ré­szüket a megyeszékhely csi­nosításából. Azokra a múlhatatlanul fontos dolgokra fordítják a szervezők a közösség által végzett munka ellenértékét, amelyre a pénzszűke miatt .korábban nem jutott. Meg­szerettük Nyíregyháza szívé­ben a város felszabadulásá­nak évfordulójára emlékez­tető Október 31. teret, amely­nek a központjában felállí­tott térplasztika az akcióból valósulhatott meg. Az egyik esztendőben közérdekű beje­lentések régi panaszait orvo­solták az „Együtt Nyíregyhá­záért!” akcióból. Pár éve a nyíregyházi fiatalok egy KISZ-rendezvényen javasol­ták, hogy építsenek műjég­pályát a megyeszékhelyen, ha kell, akár több év bevé­telét fordítsák erre a célra. Hazánkban ugyanis már több kisebb városban megol­dották ezt a sportölást, Nyír­egyházáról is sokan mennek a közeli Leninvárosba kor­csolyázni. Így belátható kö­zelségbe kerül Nyíregyházán .is a műjégpálya. Ezen az őszön ismét vár­ják a kollektívák jelentkezé­sét. Szeptemberben, október­ben és novemberben lehet az akció keretében vagy terme­lőmunkát folytatni és a ke­resetet átutalni, vagy más, közösségi célú mezőgazdasá­gi munkát — rendszerint al­maszedést — vállalná. Az idén a Hazafias Népfront nyíregyházi városi bizottsá­ga szervezi az „Együtt Nyír­egyházáért!” akciót. A je­lentkezéseket címükön (4400 Nyíregyháza, Tanácsköztár­saság tér 9. I. emelet 111.) vagy telefonszámukon (14-537) várja a népfrontbi­zottság. ehezebb körülmények közt élünk, mint a korábbi esztendők­ben. Így most különösen fel­értékelődött a közösségért, önzetlenül végzett munka, amikor a kereset nem X vagy Z pénztárcáját, hanem a városét gazdagítja. Remél­jük, a közös célok, a szebb városkép, a komfortosabb élet változatlanul lelkesíti és jelentkezésre ösztönzi a jó­szándékú kollektívákat. T. K. MA 100 forintért luxus (2. oldal) Kulturális melléklet (5—12. oldal) SZEPTEMBER 16-RA Összehívták az Országgyűlést Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlés őszi ülésszakát szeptember 16-án (szerdán) 10 órára összehív­ta. A Minisztertanács javasol­ja, hogy az Országgyűlés tűz­ze napirendjére a kormány munkaprogramját (1987. ok­tóber elsejétől 1990. decem­ber 31-i,g), valamint az álta­lános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavas­latokat. Németh Károly elnök tájé­koztatta az Elnöki Tanácsot í. János Károly spanyol ki­rály magyarországi látogatá­sáról és a vele folytatott tár­gyalásáról. Az Elnöki Tanács több ré­szében módosította a Polgá­ri Törvénykönyvet. Hatályon kívül helyezte a tartós föld- használatra vonatkozó sza­bályozást, mivel a földről szóló 1987. évi I. törvény a földnek tartós használatba adása lehetőségét megszün­tette. A törvényi módosítás ezen kívül szabályozza az alapítvány létrehozásának feltételeit, s megszigorítja a szállodák kártérítési felelős­ségét. Kiegészíti az új sza­bályozás a bírósági végrehaj­tásra vonatkozó rendelkezé­seket, egyes pénzkövetelések végrehajtása érdekében a jö­vőben a lakásbérleti jog is végrehajtás alá vonható lesz. A javító-nevelő munka új formájának, a közérdekű munkának a bevezetésére, valamint a kényszergyógyke­zelés alkalmazásának törvé­nyi kiterjesztésére figyelem­mel az Elnöki Tanács módo­sította a büntetések és intéz­kedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvény- erejű rendeletet. A továbbiakban a testület törvényerejű rendeletet ho­zott arról, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem a jövőben a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert nevét viselje. Az Elnöki. Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Tenglz/ jelentés A KEMÉV sikere Jó hír érkezett Tengizből pénteken délután a Kelet­magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalathoz: a Szov­jetunióban, a Kaszpi tenger mellett épülő kőolaj- és gáz­ipari komplexum kivitelezé­sénél a nemzetközi munka­verseny keretében a Tengiz- ben dolgozó vállalkozók kö­zött a második negyedéves eredmények alapján a KE­MÉV kint dolgozó több, mint kétszáz fős kollektívája első helyezést ért el. Jó ütemben halad az épít­kezés. A KEMÉV tengizi fő­építés-vezetősége — miután az ipari felvonulási bázis építése gyakorlatilag befeje­ződött — szinte teljes lét­számban a kőolaj- és gázipa­ri komplexum 1. számú tech­nológiai sorának építésénél dolgozik. Javában tart az épületek, az óriási gépek, be­rendezések alapozása. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt cölöpalapokra kerülnek a betonacéllal alaposan meg­erősített gerendarácsok, vas­beton lemezek, betontömbök. A technológiai soron acél- szerkezetű csőhidakat is sze­relnek a KEMÉV dolgozói. XLIV. évfolyam, 203. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1987. augusztus 29., szombat Evőeszköz, tálalósor M a már senki nem tud­ná összeszámolni, hányán segítették önzetlenül a megyeszékhely fejlődését, szépülését az „Együtt Nyíregyházáért!” akció keretében. Évtizede is több, hogy útjára indították ezt a társadalmimunka-akci- ót, és nyugodtan állíthatjuk, hogy tömegmozgalommá szé­lesedett. Éppen akkor tere­bélyesedett ki, amikor éle­tünk érezhetően nehezebbé vált, amikor az emberek a korábban megszokott élet­színvonal eléréséért kényte­lenek a munkaidő után is dolgozni. Ml tagadás, sokan féltet­ték ekkor az éppen csak új akűiót. Mi lesz, ha nem akar­nak majd az emberek hét­végén, szabad szombatom al­mát ■ szedni vagy a munka­pad mellé állni? Ki hitte volna, az óvatos számításo­kat is felülmúlta az emberi segítőkészség, áldozatválla­lás, amelynek — szerencsé­re sokszor tapasztaljuk — nincsenek határai. A gyárak, üzemek, intézmények kollek­tívái, szocialista brigádjai, ifjúsági brigádjai, KISZ- alapszervezetei jelentkez­tek. Voltak, akik az őszi hó­napokban egy napot, de tu­Repce után napraforgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom