Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

2 Kelet-Magyarorszíg 1987. augusztus 29. Az áruház — zárás után Ha a táblát megfordítják A főbejáraton kifelé szál­lingóznak a vásárlók: be már nem engednek senkit. Két perc múlva zárás és eny- nyi idő alatt már nem lehet semmilyen vásárlást lebo­nyolítani. Fél hétkor az aj­tó az utolsó vevő után is be­csukódik, a nyitvatartási táb­lát megfordítják, s lakatra zárják a bejárat melletti rá­csos tolóajtót. A Kelet Áru­ház élelmiszer-csemege osz­tálya még fél óráig nyitva tart, de a ruházati, cipő, il­latszer- és műszaki osztályt mára már bezárták. És most következik a „szer­tartás”. Amíg az eladók új- ratöltik a polcokat, egy öt­tagú bizottság végigjárja az áruházat. A. legfelső emelet­ről indul a három osztályve­zető, a rendész és a karban­tartó, ellenőrzik, hogy nem maradt-e bent senki, hogy az ablakok és ajtók be vannak-e csukva. Benéznek a nyilvá­nos vécébe, kezüket végig­húzzák a kabátok, ruhák mö­gött, a hosszú köntösök alatt, bekukkantanak a próbafül­kékbe és az ajtók mögé. Fentről lefelé haladnak, amíg az egyik bizottsági tag a már álló mozgólépcsőn jön le, addig a többiek — vele egy időben — a hagyomá­nyos lépcsőkön. Kijátszani szinte lehetetlen őket. — Emlékszem mégis egy esetre — meséli Kiss Kál­mánná, a kötöttáruosztály vezetője. — Két-három éve történt, hogy egy ittas asz- szony elbújt valahol és bent maradt éjszakára, összecso­magolt egy nagy halom ru­haneműt, dezodorokat és a zsákmányt a vécéülőke mö­gé rejtette. Gondolta, nyitás után majd egyszerűen kisé­tál vele. Csak azt felejtette ki a számításból, hogy a melléhkelyiségeket reggel is ellenőrizni szoktuk ... Az eladók eközben rendez­getik az árukat a fogasokon, összehajtják a szétbontott pulóvereket, nadrágokat, pó­tolják a nap közben elfo­gyott árucikkeket, összesen negyedórájuk van, mert a munkaidejük háromnegyed hétig tart. A méteráruosztály dolgozói még rohammunká­ban beárazzák a most érke­zett ágyneműket, hogy ne kelljen reggel bajlódni vele. A pénztárosok elszámolnak a napi bevétellel, majd le­zárják a kasszákat. Minden rendben, mehetnek öltözni: a bizottság tagjai addig kulcsra zárják az osztályok és a raktárak ajtajait, lekap­csolják a világítást. A hátsó kijáratnál a portás még be­lenéz a szatyrokba, azután irány haza. A riasztócsengő bekapcsolva, most már az éjjeliőré és a két kutyáé a terep. A csemegeosztályon azon­ban ilyenkor még nagyüzem van. Zárás előtt egy perccel az ajtóban álló eladó még beenged egy elkésett vevőt, akinek kenyérre és tejre lenne szüksége. Azután las­san innen is elfogynak a vá­sárlók, s ekkor indul a pol­cok feltöltése, a takarítás. Itt fél-, vagy háromnegyed óra is szükséges ahhoz, hogy tel­jes rend legyen. A romlandó árukat a hűtőkamrákba, vagy a belső mélyhűtőpultokba pakolják — ezeket éjszakára is bekapcsolva hagyják, míg az eladótéri hűtőpultokat tisztítják, fertőtlenítik, hogy reggel tisztába pakolják vissza az árut. — Egy éve van kívül is egy nagy hűtőkamránk, hét­végén minden romlandó áru ide kerül. De a kánikulában a zsírt és a margarint is itt tároljuk, hogy ne olvadja­nak szét. Kimondhatatlanul megkönnyíti a dolgunkat, ugyanis áramszünet esetén is legalább egy nap kell a ki­olvadásához. Régebben az ünnepek alatt és vasárnap is nyugtalanul aludtam, mert a belső kamrák és pultok bi­zony sokkal kevesebb ideig bírják. Gyakran jöttem be másodmagammal ellenőrizni, Kijátszani nem tehet Árazás roham­tempóban Mezítláb menekült hogy minden rendben van-e — világosít fel Matyi Antal, az ABC vezetője. Fél nyolc: takaros rend mindenütt. A pénztárosnők elmenőben még mindig a tol­vajt tárgyalják: zárás előtt rajtakaptak egy férfit, aki a pénztárnál csak egy mosó­szert akart kifizetni, de a táskája tele volt lopott dol­gokkal. Amikor észrevette, hogy rajtakapták, eldobta a táskát, kilépett a cipőjéből és hanyatt-homlok, mezítláb menekült. Nyolc óra után — csütörtök kivételével — az áruház kör­nyéke elcsendesül. A munka folytatása az éjjeliőrre vár — úgy jó, ha nincs sok dolga, ha reggel megnyugodva te­heti le a szolgálatot: ez az éjszaka is eseménytelenül telt el! Bartha Andrea Fehér Szilvia és Nagy Mária a hűtőpultot üríti. Szeretet A belvárosi ABC-bolt al­kohollal megrakott gondolá­ja előtt gyűrött, szakadt ru­hát viselő nő áll és az asztali borok közül válogat. Remegő kézzel szeméhez közel emeli a borosüveg címkéjét. Időn­ként jelnéz, ujjai, mint a kis­iskolás diákoknak számolás közben egymás után mozdul­nak a címkék láttán. Végül beáll a sorba és láthatóan aggódó tekintettel néz hol a kosarába, hol a bejárati üvegajtónál álló, borostás, enyhén szólva ápolatlan kül­sejű férfira. A pénztáros beüti a bor árát és mondja az összeget. A nő izgatottan számol majd miután az apróból összevá­logatta a fizetendő összeget, az üvegajtónál álló párjára bólint biztatóan. Kint egymásba karolva el­indulnak, majd az első kapu­aljban felbontják az üveget. Szemmel láthatóan boldogok és kiegyensúlyozottak, leg­alább addig, amíg el nem fogy a szeretett ital. (császár) KISVENDÉGLŐ AZ M—3-AS MENTÉN. Üjabb, elsősorba a hazai turizmust, a távolsági utazást kellemesebbé tev kisvendéglő nyílt meg az M—3-as autópálya mellett. A ta karékszövetkezeti kölcsönből, magánerős beruházással épí tett száz adagos konyhával, étteremmel és vendégvár szobákkal rendelkező Sztráda-vendéglő a kerekharaszti el ágazásnál épült fel. '(MTI Fotó: Szabó Sándor felvétele) VIDEO Á VONATON 100 (Iliiért luxus Öjságot is kap a vendég Az ember beül egy olyan székbe, amilyenhez hasonló a repülőgépeken használatos. A támla dőlési szögét tetszés szerint változtathatja és az egész ülőalkalmatosságot el­forgathatja aszerint, hogy épp a tájban akar gyönyör­ködni szemben az ablakkal, Diétás, sószegény, szójás Korszerű termékek a húsiparban Mindent elkövetünk egészségünk elvesztése érdekében — hangzott el a minap az egészségügyi dolgozók szakszer­vezete megyei bizottságának ülésén. Szakemberek fejte­gették, hogy a helytelen táplálkozás az egyik legbiztosabb módja az egészség károsításának. Éppen ezért kell minél több olyan terméket fogalomba hozni, amely öszetevői ré­vén nem halmozza fel a szervezetben a felesleges kalóri­át, zsírt, szénhidrátot. A^ Szabolcs megyei Hús­ipari Vállalat az április vé­gén befejezett nagyszabású rekonstrukció után már nemcsak ia tömegtermelésre koncentrál, hanem az úgy­nevezett minőségi vagy ré­tegigényeknek is eleget kí­ván tenni újonnan kikísér- letezett termékeivel. Bodnár Albert, a húsipari vállalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy már az idén megjele­nik a boltokban a félszáraz­nak számító turista szalámi és a lángolt kolbász. Bár ezek már ismertek a fo­gyasztók előtt, csak a nyír­egyházi gyár termelésében számítanak újdonságnak. Van azonban olyan termék- családjuk is, amelynek a gyártási jogát átvették má­sik társvállalattól. Arra büszkék, hogy a magyar húsiparban ismert 540 féle terméknek a felét gyárthat­nák, ennek ellenére csak 60- nak az előállítása rendsze­res. Mire a boltig eljut az áru, jó, iba 10—20—30 fajta kapható. A hagyományos felvágot­takat is lehet ízesíteni zöld­séggel, szójával és különböző fűszerekkel. Kísérletképpen már gyártottak olyan felvá­gottat, amelyet sárgarépával, uborkával, zöldborsóval, zel­lerrel, szójával, sajttal dúsí­tottak. Bár a termékbemuta­tókon kedvezően nyilatkoz­tak a vevők, azért a boltok­ban még mindig inkább a megszokottat keresik. A korszerű, táplálkozást, valamint az egészségmegőr­zési kormányprogramot sze­retné a húsipari vállalat az­zal is előmozdítani, hogy nö­velik a rostokban gazdag marhahús forgalmazását. A meglévő termékeiket diétás, kímélő, sószegény és szójás változatban is gyártanák. A közelmúltban sok új ter­méket kínáltak a fogyasz­tóknak, jó néhány már pol­gárjogot nyert a napi forga­lomban. A szabolcsi csemege felvágott, a vegyes finom szelet, az aszpikos beregi ko­csonyás felvágott, a nyírségi hurka a megyében kedvelt ízekkel készül. A korszerűség mellett sem mondanak le arról hogy ter­mékeik 60—62 százaléka vál­tozatlanul az olcsó kategó­riába tartozzon. Ide sorolják az úgynevezett vörösárukat, mint a párizsit, a virslit, a 2alai és a nyírségi felvá­gottat. Tavaly a nyírségi fel­vágott megikapta a Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő emblémát, amelyet egy esz­tendővel korábban már a pá­rizsi, a krinolin, a szafaládé is kiérdemelt a szigorú szak­mai zsűrizés során. Az szin­tén a nyíregyházi gyár ér­deme, hogy a vörösáruk kö­zül csak itt készül KÁF- emblémát viselő termék. A rekonstrukció után a húsipari vállalatnál arra tö­rekednek, hogy a választék bővítésével, a minőség növe­lésével olyan újabb terméke­ket kísérletezzenek ki és gyártsanak folyamatosan, amelyek egészségesebb táp­lálkozást tesznek lehetővé, s mindezek mellé nem drá­gábbak a hagyományosaknál. T. K. A tárgyalóteremből A garázda gavallér A nyíregyházi Makk hetés kocsma berendezése sínylette meg, hogy a Kresztyankó László helyi lakos társaságában lévő J. Irmára megjegyzéseket tettek. Tavaly november 14-én este­felé látogattak el a kocsmába. Ahogy beléptek az ajtón, a ven­dégek közül valaki sértő meg­jegyzéseket tett a hölgyre. Kresztyankó erre találomra oda­ment az egyik asztalhoz és az ott ülök közül P. Lászlót fele­lősségre vonta.'''Bár nem ő volt a tettes. Kresztyankó mégis meg akart vele verekedni. P. László nem fogadta el a „kihí­vást”, ezért Kresztyankó raeg- pofozta, majd ráborította az asz­talt. Általános dulakodás lett a dologból, melynek során betört a kirakat és a bejárati ajtó üve­ge is, nem beszélve a rengeteg törött pohárról. Kresztyankót végül a vendégek közös erővel tuszkolták ki az utcára. A felelősségre vonás nem ma­radt el: garázdaság és rongálás vétségé miatt került a bíróság elé. A büntetőeljárás már nem volt ismeretlen a számára, hi­szen korábban hivatalos személy elleni erőszak, lopások sorozata, devizagazdálkodás megsértése és tartás elmulasztása miatt állt a bíróság előtt. Ez alkalommal — mint visszaesőt — halmazati büntetésül 3 hónapi szabadság- vesztésre ítélték. Az ítélet jog­erős. B. A. vagy kártyázni akar a má­sik oldalon helyet foglalók­kal. A jobb karfáról kis asz­talka csüng alá, amit az em­ber maga elé húzhat, rögzít­het, mielőtt jön a kocsikísérő a ká­véval, szendviccsel, teá­val, üdítővel. A csészék, alátétek, tá- nyérkák tiszták; a felszol­gáló hölgy Petrus Lászlóné udvarias, előzékeny. Amíg Nyíregyházáról felérünk Bu­dapestre, lepereg két video­film — egy kísértethistória és egy krimi — a kocsi két végének falába épített kép­ernyőn. Az úgynevezett kom­fortkocsiról van szó, ami a Hajdú expresszhez kapcsolva közlekedik a megyeszékhely és a fő­város között. — Augusztus 20-án indul­tunk — mondta az említett hölgy, az utaskísérő. — Az első két napban még keve­sen voltak, de mára mind többen veszik igénybe szol­gáltatásainkat.' Valóban. Utazásom nap­ján, augusztus 25-én szinte telt ház volt Budapest felé a luxusvagonban. Ügy látszik, sok ember a kényelméért egygáltalán nem sajnálja azt a száz forintot, amit az első osztályú jegy árán felül egy menetért fizetni kell. — Ha utánaszámol, nem esik ez száz forintba — kö­zölte a hölgy. — Hiszen az utasnak így nem kell fizetni külön helyjegyet. És ha a büfében veszi meg a szend­vicsét, kávéját, teáját, üdítő­jét, bizony az se kerül ke­vésbe. Itt pedig mindez ben­ne van a száz forintban. És még újságot is tudunk adni a vendég kezébe. A WC pedánsan rendben tartott és van benne víz is. Amint azt egy vasutas mű­szaki ember, Marosi Sándor elmagyarázta, a kocsi ajtói öt kilométeres sebesség után automatikusan lezárnak, be­csukódnak. Az egészet tekint­ve a nyugati luxusvonatok sem nyújtanak ennél töb­bet. Kár viszont, hogy nem minden MÁV-pénztárnál le­het kapni komfortjegyet. Megesik, hogy ide-oda kül­dözgetik az embert. (sztancs) Hasznos könyvecske Tények és adatok a Magyar Televízióról . fleíunk elválaszthatatlan a és dír7s‘0t0lYme!yet szidunk dicsérünk, aszerint, hogy mennyire felelnek mea a műsorok ízlésünknek érdek lodesünknek. A háttérröl lt ol a nagy „gépezetről” vi­dunk a tK^ban keveset tu­dunk aho1 a televíziózást fiCcrS'n, jÓk’' Ezért is érdemel mldveTaVf 3 könyvecske, melyet a televízió Műsornro­£'da4SnSa,Ító. Főszerkesz­Magyar” Tellvízióról^mT* címmel jelentetett meg A cívaTi0,6”- olva^aUukA olyan televíziót szeretnének megvalósítani a tévé vezetői SS31' velő ‘i • , szórakoztató, ne- feladatá’nakZtat° éS POlitika‘ sélAketdőHáLny visszatekintés­üzemhe hí k’ -aZ elsö stúdió üzembe helyezését, az első műsorok készítését idézi fel Kn?osahhÍg eltelt időszak vefheuü! „ esemŐeit kö­musortervezési és program szerkesztési főosztály, a mi]- sorpropaganda és sajtó fő nler|kffZtÖség’ a műsorlebo­nyolitasi főosztály, a Híradó foszerkesztősée = - do a Hét, a Belpolitikai ’tőszer- kesztoseg a külpolitikai ön­álló szerkesztőség, a dokn mentumműsorok, a sport-' szerkesztőségekről, majd a zeetiS1mregedl ^ Udapest/kér­gei Lől£m-°\-SZerk“ztösé­es tévéjátékokkal, a srínháli sorozatosai, a zenei és m^ kulturális rendezvényekkel a szórakoztató műsoroS kaf érmék- es diákműsorok­veSőT^?'^. .» kő­eszközeit, gazdálkodását^ k!‘ a Lila V ogatast tartalmaz a kiadvány 1962-től kezdve a válókon d'neimZetkÖZÍ feszti- valokon dijat nyert műsorai­Külön fejezet foglalkozik a kábeltelevíziózással, amely­ből megtudhatjuk, hogy Szé­kesfehérvár, Dunaújváros, l!Cu - Veszprém után Nyír- eadiaza az országban az ötö­dik helyen áll a helyi tele- viziozasba bekapcsolt ottho­nok számát tekintve. Ez Km Zán 12 ezer lakást

Next

/
Oldalképek
Tartalom