Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
A TRIUMPH-CÉG MEGRENDELÉSÉRE a baktalóránt- házi Vertikal Ipari Szövetkezet textilüzemében szauna táskákat készítenek. (Elek Emil felvétele) kibontakozás programjáról A szocializmus építésének évtizedeiben népünk munkájának eredményeként gyökeresen megváltoztak hazánk társadalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtokrendszert, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdoniba kerültek, megteremtettük a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit követő megrázkódtatás után azonban pártunkban, társadalmunkban volt erő a megújulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, társadalmi közmegegyezés jött létre, a szocializmus építése nemzeti programmá vált. Rugalmas gazdaságirányítást vezettünk be, a népgazdaság fejlődésnek indult, nemzetközileg elismert eredményeket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövedelem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reáljövedelme két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékekkel gyarapodott. Javultak a munka- és élet- körülmények; munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szociális és létbiztonságot teremtettünk. Hazánk gazdaságilag közepesen fejlett országgá vált. Népünk jogosan lehet büszke munkájának eredményeire. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban. Ezek, valamint a szocialista társadalom építésének megváltozott feltételei, az intenzív gazdálkodásra való áttérés együttesen új követelményeket támasztanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kényszerített eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gazdasági nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza társadalmi életünk minden területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halaszthatatlannak tartja, hogy megkezdődjön a felhalmozódott nehézségek felszámolása, a fejlődésünk útjában álló akadályok leküzdése, a lerrnelési szerkezet átalakítása, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. Szocialista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsítése, az életkörülmények javítása, az életszínvonal további fejlesztése szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját, és érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdálkodás követelményeit. Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövedelemtermelő képesség fokozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megteremtését. Változtatni kell a támogatások és elvonások áttekinthetetlen, a hatékonyságot elfedő rendszerén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény szerinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986. novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a párt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 38 vezető testületé véleményezte. A Központi Bizottság az észrevételek figyelembevételével és mérlegelésével alakította ki állásfoglalását. I. A gazdasági-társadalmi kibontakozási program alapvető célja, hogy a társadalmi és gazdasági élet minden szféráját megújítva új lendületet adjunk a szocializmus építésének, megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forrásokat, s meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét. % A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a gazda- " sági életben jelen levő kedvezőtlen folyamatok megállítása kedvező irányú fordulat előkészítése érdekében egy rövidebb stabilizációs és egy hosszabb távú kibontakozási szakaszra van szükség. Az első/szakaszban fokozatosan meg kell állítani az eladósodás folyamatát, csökkenteni, majd meg kell szüntetni az állami költségvetés hiányát. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történő igazodást, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítások csökkentését, s mindezekkel a hatékonyság javítását. A gazdasági reformfolyamat széles körű kibontakoztatására van szükség. O A termelés differenciáltan, elsősorban az exportké- pesség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gazdaságos konvertibilis elszámolású kivitel — főként a feldolgozóiparban — erőteljesen növekedjen. Ezt a meglévő termelési kapacitások jobb kihasználásával, azok kiegészítésével és korszerűsítésével, a termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a piaci munka javításával kell elérni. A korábban jóváhagyott központi gazdaságfejlesztési programok felülvizsgálatával, módosításával, a végrehajtás eszközrendszerének a javításával gyorsítani kell az egyes ágazatok szerkezeti átalakítását. A fejlesztéséket a nemzetközileg versenyképes területekre kell összpontosítani. O A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdaságossá, meg kell szüntetni, egyidejűleg más hazai termeléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükségletek kielégítéséről. A fizetésképtelen vállalatok és szövetkezetek esetében szigorúan a fel- számolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. A felszabaduló tőkét és munkaerőt a nagyobb hatékonyságú termelésben kell hasznosítani. A A népgazdaság egyensúlyának átfogó javítása érde- kében a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek eredményesebb kiaknázására kell törekedni. — A magyar népgazdaság tudományos-műszaki haladásában, fejlődésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. Tovább kell fejleszteni a KGST keretében kialakult, kölcsönösen előnyös műszaki-tudományos és gazdasági együttműködést, a szocialista gazdasági integrációt. A szocialista országok viszonylatában a lehetőségek jobb feltárásával, a forgalom kölcsönös bővítésével biztosítani kell a kiegyensúlyozott áruforgalmi és fizetési kapcsolatok megőrzését. Az együttműködést az igényekhez igazodva, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével és a kölcsönös érdekeken alapuló közös vállalkozások útján is bővíteni kell. — A fejlett tőkés országokkal külkereskedelmi forgalmunk bővítésére és a fejlesztési-termelési kapcsolatok elmélyítésére kell törekedni. Kínálatunkban növelni kell a nagyobb feldolgozottsági fokú és a jelentős szellemi munkát igénylő termékek arányát. Kapcsolatainknak jobban kell segíteniük a hazai műszaki haladást, a korszerű termelési eljárások elterjedését. Erősíteni kell a vállalatok közötti tartós és közvetlen kapcsolatokat, a termelési kooperációt. Kedvező feltételek megteremtésével elő kell segíteni a működő tőke nagyobb arányú bevonását. — A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben a kölcsönösen előnyös együttműködést úgy kell alakítani. hogy az jobban szolgálja a hazai termelés szerkezet- átalakítási céljainak a megvalósítását. II. A rövid és hosszabb távú feladatok eredményes megoldásának egyaránt feltétele a népgazdaság tervszerű irányításának javítása és a piac fejlesztése, törvényeinek figyelembevétele. S A központi irányítás alakítson ki olyan közgazdasági ■■ és társadalmi környezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra, értékeli annak eredményeit, kikényszeríti a tel(Folytatás a i. oldalon) Figyelem az exportra Szabolcsi vegyipar! cikkek a világ minden tájára A szabolcsi iparszerkezetből adódik, hogy a vegyiparban működő három gyár nemcsak a megye ipari termelésének harmadát adja, hanem az exportban, különösen a tőké» exportban meghatározó. Ezért érdeklődtünk a fél év zárása előtt, milyen eredményeket értek el, milyen kilátásaik vannak. A TAURUS GUMIIPARI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI GYÁRA igen eredményes hónapokat tudhat maga mögött. Év közben a tervezetthez képest növelték a programot, de még ettől is nagyobb, mintegy 130—140 millió forintos termelési többlettel számolnak, ami 11—12 napos előnynek felel meg. A gyár tőkés exportja a féléves szinten tervezett 512 millió forint érték helyett 552 millió lesz. Főbb cikkeik a mezőgazdasági abroncs, a kempingtermékek és a pneu- tömlő. A megnövekedett minőségi követelményeknek, a szélesebb választéknak eleget tesz a gyár, s ennek hatása az eladásokban mutatkozik meg. A mintegy 80 ezer abroncsból egyre több jut a fejlett nyugat-európai országokba, Angliába, Franciaországba, valamint a tengerentúlra, az USA-ba. Lényegesen nagyobb figyelmet kíván a szállítás, raktározás dolgozóitól a kempingcikkek csomagolása. Olyan megrendelő is van, aki áruházi vonalkóddal ellátva, árcédulával kéri a matracokat, más különleges csomagolást kér, több pasztellszínű matracnak kell szerepelnie egy-egy csomagban. A gyárban még az irodai dolgozók is segítettek, hogy június végére minden megrendelésnek eleget tegyenek. Ennek köszönhető, hogy fél év alatt 660 ezer darab kempingcikket küldenek exportra, tízezerrel többet, mint tavaly egész évben. A TISZAI KŐOLAJ- FELDOLGOZÓ VÁLLALAT NYIRBOGDANYI GYÄRA az iparág óriásai között a kisebbek közé tartozik, azonban az éves egymilliárdos termelési értékével, a százmilliót meghaladó exporttal mégis számottevő a tevékenysége. Változatlanul alig több, mint háromszázas létszámmal évente százféle terméket gyártanak. Az első fél évben mintegy húsz százalékkal növelték a tőkés exportot, ezt a tempót szeretnék tartani az év végéig. A tőkés piacokon döntően a gyógyászati vazelinokat keresik, NSZK, Hollandia, Ausztria és Egyiptom mellett újabban jelentkezett Indonézia, India, Pakisztán és Zimbabwe is. A mikropa- raffinokból, speciális termékekből főleg Ausztriába és Indiába szállítanak. Keresik az új lehetőségeket a gyárban az exportra, ezért több kiállításon vesznek részt. Leningrádban érdeklődés mutatkozott a korrózióvédelmi anyagok iránt. Budapesten a tavaszi nemzetközi vásáron díjat nyertek az Olvikorr korrózióvédővel, amelyet az Ikarusnak fejlesztettek ki (s jejentős általa a tőkés import kiváltás), valamint a telefonkábel térkitöltő és szigetelő anyag. tiszavasvAriban, az ALKALOIDA VEGYÉSZETI GYÄRBAN a következő hónapok jelentik a hajrát a tervezett export teljesítésében. Ugyanis az egyik termelőüzemben karbantartást végeztek, s az ott felmerülő váratlan hibák kijavítása időt vett igénybe, így a tervezett tőkés export hét százalékkal kisebb az első fél évben. A szocialista exportban anyaghiány miatt akadozott 'a folyamatos termelés. Mindez megköveteli, hogy a második fél évben szervezettebb munkával behozzák a lemaradást. (1. b.) Tudományos ülés Rákóczi Ferencről Tegnap este mutatták be Kisvárdán Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága című színdarabját. Ez alkalommal a nagy fejedelem tiszteletére tudományos ülést rendeznek ma délután a Rétköz fővárosában. Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter az ifjú Rákóczi eszmei útjáról tart előadást, R. Várkonyi Ágnes, az ELTE professzora Rákóczi erdélyi szerepéről tart beszámolót. Dr. Kerényi Ferenc, a Magyar Színházi Intézet igazgatója Szigligeti Ede Rá- kóczi-drámájáról értekezik a városi tanács nagytermében sorra kerülő eseményen. MA A hőség hősei (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) Az MSZMP Központi Bizottságánál! 1987. július 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi XLIV. évfolyam, 156. szám ARA: 2,20 FORINT 1987. július 4„ szombat
