Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
2 Kelet-Magjwonsig 1987. július 29. ( Kinek jé, kinek tassíf) Gázvezeték jé ütemben Megkérdeztük az illetékest Igaz-e, hogy saját állami tűzoltósága lesz a városnak? — Nemcsak lesz. már van is — kaptuk a választ dr. Tóth Lászlótól, a hatósági tűk a helyi építési hatóság is fokozottabban ügyel arra, hogy az épülő házak megfeleljenek az építészeti, műszaki előírásoknak. A város egyes utcáin az utóbbi időben alaposan megnehezült a közlekedés. A felfordulásnak, útclterelésnek alapos oka van. Épül a városi gáz- és szennyvízvezeték. A beruházások eredményeképpen jelentősen javul a település infrastruktúrája. Az energiaszolgáltatás például nemcsak meny- nyiségében, minőségében is nagyot lép előre. Gerincvezeték — A gázvezeték építése a tervezett ütemben halad — mondja Levendá- né dr. Lengyel Valéria, tanácselnökhelyettes, akit a részletekről kérdeztem. — Jelenleg a három ütemben megvalósítandó beruházás első üteménél tartunk. Ezekben a napokban azt a gerincvezetéket építik a szerelők, amely a Derzsi utcai fogadóállomástól az Üj Barázda Termelőszövetkezet telepéig húzódik majd. Hogy miért éppen ebben az irányban? A fővezeték nyomvonalát a nagyfogyasztók, s az általuk befizetett sok-sok millió forint határozza meg. A gázszolgáltatást ígv a határőrség, a növényolajipari vállalat, a Fáy lakótelepen található fűtőmű, az Auróra Cipőgyár és az Oj Barázda Termelőszövetkezet veheti leghamarabb igénybe. Az első ütem átadásának időpontja 1988 őszén lesz. — A gerincvezeték mellett lakók szerencsés helyzetben vannak, hiszen mint tudjuk, ők 15 ezer forint ellenében házaik fűtését gázra cserélhetik. De mi lesz azokkal, akik a fővezetéktől távol eső telkeken laknak? — Azoknak a magánházaknak tulajdonosai, akik az előbb említett nyomvonalon laknak, már korábban megkapták a tanács írásos felhívását, amelyben arra kértük . őket, jelezzék, kívánnak-e rákötni a gerincvezetékre. Nekik az előbb említett összeget, a 15 ezer forintot 1988 őszéig, két részletben kell kifizetniük. Jó tudni, hogy azért a pénzért csak a házak kapujáig vezetik be a gázt. Mit ír elő a TIGÁZ? A kérdés második felére válaszolva mindenekelőtt azt szeretném előrebocsátani, hogy a tanács ebben a tervidőszakban nem tervezi a gáz bevezetését a gerinctől távolabb eső utcákba, mivel erre nincsenek meg az anyagi lehetőségei. Ezeknek a házaknak a lakói csak úgy juthatnak gázhoz, ha vállalják a bevezetés teljes költségét, és megfelelnek a TIGÁZ által megszabott előírásoknak. — Melyek ezek a követelmények? — Legfontosabb közöttük az, hogy a megépítendő gázvezeték-szakasz átlagosan 14 méternél nem lehet nagyobb. A szabály — amelyet mindenekelőtt gazdaságossági Nem hiszem, hogy akad olyan ember, aki a városban járva ne keresné fel annak leghíresebb műemlékét, az ötszáz éves református templomot. Jól teszi, aki ellátogat falaihoz. Nemcsak egy építészeti élménnyel gazdagodik, sokkal többet visz magával; egy szívvel-Iélekkel dolgozó, a turisták érdekében lehetetlent sem ismerő ember emlékét. Kozma János református lelkész a Pro Űrbe idei kitüntetettje, aki a hivatalos indoklás szerint „a város idegenforgalmi és kulturális törekvéseinek aktív támogatásáért" kapta a fnegtisztelö kitüntetést. Tizennégy évvel ezelőtt került Nyírbátorba, s azóta avatja be az ide érkezőket a Báthori család történetébe, a műemléktemplom építészeti titkaiba. Mint mondja; a turisták sokfélék. A világ számos országából érkeznek, különböző nyelveken beszélnek, de egy valamiben azonosak: őszinte érdeklődéssel, nagy-nagy kíváncsisággal hallgatják a lelkész szájából tájékoztató szavait. Legtöbb persze a magyar utazó, számban és érdeklődésben a lengyelek követik őket. A lengyelek, akik különösen közel állnak Kozma János szivéhez. Nem is csoda. Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király nemcsak évszázadokkal ezelőtt, napjainkban is összeköti a két népet. — Úgy gondolom — mondja Kozma János, a lengyel—magyar kapcsolat gyökere Báthori István emlékének ápolása, amit magamra nézve mindig kötelezőnek tartottam. Mostanában a korábbinál is több lengyel érkezik Bátorba; szinte hetente jelennek meg iskoláskorú és felnőtt turistacsoportok. akikkel az egykori történelmi események felidézése után mindig elénekli a lengyel himnuszt is. Boldogan emlékszik arra, hogy legutóbb így fordult hozzá a kísérő lengyel tanár; — ön nem is gondolja, milyen sokat segített nekem a gyermekek hazafias nevelésében. Ennél már csak az a nagyobb öröm számára, ha magyar diákoknak mesélhet népünk történelméről. Mint mondja, Mátyás király idejéről sokat tudnak gyermekeink. Ö meg arra tanítja meg őket, hogy a város kél gyönyörű templomának építése a kenyérmezei csata győztesének, Báthorinak köszönhető. — A nyugati turisták esetében soha nem mulasztom el megemlíteni, hogy ennek a mi családi, katolikus templomunknak építése és stílusa a cambridge-i kápolnáéval egyezik meg. Persze közülük gyakran kérdezik: élő templomban, vagy múzeumban járnak? Örömmel mondom el nekik, hogy 1550 óta itt mindennapos az istentisztelet. A templomban a legnevesebb emberek is megfordulnak. Kozma János mégis arra a spontán találkozóra emlékszik legszívesebben, amikor a véletlen műveként amerikai, japán és izraeli építészek találkoztak itt, s perceken belül bensőséges szakmai beszélgetésbe kezdtek. Csodálták a templom építészeti megoldásait, pompás kidolgozását, a gyönyörű kőcsipkéket. Persze olyan is van, hogy maga a tanító is tanul. Az építészet rejtelmeibe egy budapesti műegyetemi professzor avatta be Kozma Jánost. A híres építészprofesszor tréfásan azt mondta: a mérnököknek azt kell mondani: „cosinus hyperholikus iksz". A szakmánkívülieknek elég annyit tudni: a mennyezet megoldása úgynevezett „kosárgörbe”. — Mi nehéz ebben a munkában? — nevet a kérdésen. — Nincs ebben semmi nehéz! Én mindig kitüntetésnek vettem, hogy ebben a templomban vagyok pap, és hogy így kicsit és nagyot, magyart és külföldit egyaránt taníthatok. Pro Űrbe lelkésznek szempontok miatt írtak elő — azt igényli, hogy egy-egy utca lakói egy időben, s gyakorlatilag teljes számban kérjék a rákötést. Ez persze azt is jelenti, hogy a házak tulajdonosainak teljes mértékben fedezniük kell a beüzemelés valamennyi költségét. — Ha jól tudom, az indulásnál ry>m ezek a szabályok voltak érvényesek. — A most érvényben lévő előírások csak részben újak, hiszen korábban összeget, most pedig métert szab meg a TIGÁZ. — Van-e már példa a lakók összefogására? — Máris több utca lakói jelezték csatlakozási szándékukat. — Az első ütem befejezésének idejét már tudjuk. Hogyan halad ezután a munka? — A tanács vezetői azon munkálkodnak, hogy a vasúton túli területen, ahol leghamarabb elkészül a gázvezeték — még ez évben meleget is adna. Elképzeléseink szerint a második ütem 1990 után kezdődik. A tanács akkor már saját pénzeinek fel- használását is tervezi, így az elosztóvezetékek mellett szélesebb hálózat kiépítésére is sor kerülhet. Természetesen továbbra is a lakosság anyagi hozzájárulásával. osztály vezetőjétől. A közelmúltban ugyanis megtörtént az új tűzoltólaktanya átadása, s az úgynevezett „állami vonulós egység” már meg is kezdte működését. A szükséges berendezéseket, felszereléseket ezekben a napokban szerzi be a tanács, amely közel hárommilliót költött a tűzoltólaktanya bővítésére, egyebek között a két állásos garázsra is. A városi tanács a fentiekkel a legfontosabb lépést tette meg az állami tűzoltóság végleges visszatelepítésére. Építkezők mondják, hogy az utóbbi időben alaposan megszigorodott az építészeti hatóság munkája. — Valóban így van — mondja Horváthné Kemecsei Anikó, a hatósági osztály csoportvezetője. — A szigorodás elsősorban a magánerős, házilagos kivitelezésben épülő házakra vonatkozik, s mindenekelőtt a megyei tanácsnál a közelmúltban megalakított építésfelügyeleti csoport, illetve az Építőipari Minőség- ellenőrző Intézet közös munkájának köszönhető. MelletMikor adják át végre a városi fürdő új medencéjét? Vadnai Ákos, a Szavicsav főmunkatársa: az átadás ideje teljesen bizonytalan, mivel a szükséges ragasztóanyag importból származik, s ez idő szerint hiánycikk. Ha megérkezik a várva várt ragasztó, egy héten belül birtokba vehetik a fürdőzők az új medencét. Akkor már késő — teszem hozzá nem kis bosszúsággal. A tervet, az átadás idejét, a technológiát ugyanis a munkák megkezdésekor is ismerte a Szavicsav. Az illetékes válasza már csak azért sem nyugtat meg, mert a városi fürdő a lakók példás összefogásával létesült. A mostani rekkenő nyárban joggal bosz- szantja hát őket az üresen tátongó medence látványa. A nyírbátoriak nem messziről csodálni, sokkal inkább benne lubickolva élvezni szeretnék az új medence vizét, amelyért pénzt és sok-sok társadalmi munkát áldoztak. Fürödni szeretnének, nem pedig befürödni. Habár a dolgok állását látva ez már megtörtént velük ... Láthatjuk, hallhatjuk Augusztus 9-én, délelőtt 10 órakor Józsa János festőművész életmű-kiállítását a múzeumban dr. Bényei József költő nyitja meg. Az ünnepélyes megnyitón a nyírbátori nemzetközi vonószenei tábor külföldi növendékei adnak műsort. Ugyanezen a napon, ugyanezen a helyen este fél nyolckor Múzeumi zenélő órák címmel kamaraestet rendeznek, amelyen Kovács Dénes hegedűművész és Szenthelyi Judit (zongora) lép közönség elé. Augusztus 20-án a református műemlék templomban Kiss György éremművész kiállításának megnyitójára kerül sor, amelyet Rideg Gábor művészettörténész ismertet meg az érdeklődőkkel. Bizonyára sokakat érdekel majd az a virágkötészeti verseny és bemutató, amelyet a XXI. zenei napok alkalmából a Kertészeti Egyesülés, a városi tanács, a megyei Agrártudományi Egyesület, valamint a városi tanács költségvetési üzeme rendez. A versenyen Kelet-Magyarország városainak neves virágkötői vesznek részt. A versenyzők négy témakörben, mintegy hetven kompozíciót készítenek el. Fő témaként a zene és a virág kapcsolatát jelölték meg a szervezők. A versenyzők alkotásait augusztus 29-én este. a református műemlék templomban tartandó hangverseny hallgatói között sorsolják ki. A zárt körű verseny augusztus 28-án 8 órától kezdődik. Az elkészített kompozíciókat külön kategóriák szerint zsűrizik. Az összetett verseny első három helyezettje díjban és jutálomban részesül. A kiállítást a Báthori István Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitóra augusztus 28-án. 16 órakor kerül sor. A rendezvényt Nyírbátor tanácselnöke nyitja meg. A pompás Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Zene és virág Nemcsak zenei élményeket szerezhet, aki augusztus ban Nyírbátorba látogat. A zenei napok rendezvénysoroza tához ugyanis minden alkalommal színvonalas kísérőprog ramok is kapcsolódnak. Ezúttal sem lesz másképp. A vá ros műemlékei a zene mellett rangos kiállításoknak, bemu tatóknak is helyet adnak. kompozíciók augusztus 28- tői 18-ig, 30-án pedig 9-tí tói 30-ig tekinthetők meg. 16 óráig várják a látogatc 28-án 16—18 óráig, 29-én 9- kát. A zenei napok kísérőprogramja sokak érdeklődésére tartl számot. A Báthori István Múzeumban az agrártörténeti állítás vonzza a látogatókat. Részlet a néprajzi kiállításról
