Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

Partnertárgyalások a magyar—malaysiai együttműködésről Kedden a magyar és a ma­laysiai vezetők és szakértők több helyen partnertárgyalá­sokon találkoztak egymással. Az eszmecseréken értékelték a kétoldalú kapcsolatok eddi­gi eredményeit és tárgyaltak az együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. Kapolyi László ipari mi­niszter az Ipari Minisztéri­umban megbeszélést folyta­tott dr. him Keng Yaik alap- és nyersanyagipari miniszter­rel, valamint Paduka Rafi- dah Aziz kereskedelmi és ipari miniszterasszonnyal. Dr. Lin Keng Yaik elláto­gatott Angyalföldre a Ganz Danubiusba is, ahol Angyal Adám vezérigazgató kísére­tében ismerkedett a vállalat tevékenységével. Dr. Mahathir Mohamad, Ma­laysia miniszterelnöke ked­den vidékre látogatott. Első­ként a Komárom megyei sá- risápi Üj Élet Termelőszö­vetkezetet kereste fel. A malaysiai kormánykül­döttség tagjaként hazánkba érkezett Paduka Rafidah ma­laysiai kereskedelmi és ipari miniszterasszony és kísérete látogatást tett a Magyar Ke­reskedelmi Kamarában, ahol találkozott Lőrincze Péter fő titkárral. A megbeszélésen részt vett Nawawi Mat Awin, a Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint főtitkára Mohamad Ramli Hushari is. (Folytatás a 4. oldalon) limit ér? ő egyhónapos nyári kánikula után végre esett az eső. Megsza­kadt az a 30 Celsius fokon felüli meleglánc, amelynek forró lehelete felperzselte a mezőt, megaszalta a fákon a gyümölcsöt, kiszívta a föld pólusaiból egyméteres mélységig a nedvességet. Az eső, viharral, széllel július 25-én érkezett. Akkor éjszaka szeszélyes eloszlás­ban két-három milliméter csapadék hullott, de a go- molyfelhők ismételten egyesülve napközben is vissza-visszatérve zúdítot­tak záporokat a földre. Ma már ott tartunk, hogy nincs része a megyének, ahol ne mértek volna valamennyi csapadékot. Volt ahol 20— 25, másutt 40—45 millimé­terre becsülték az égből ka­pott vizet. A szakembereket és a lai­kusokat most egyaránt az foglalkoztatja, hogy a kö­zel másfél milliárdos aszálykár után mennyit ér a lehullott csapadék. Csík László, a nagykállói Nyír­ség Termelőszövetkezet el­nöke még az első kiadó- sabb eső után kora reggel bejárta a határt. Közel két­ezer hektárnyi kukoricát szemlézett és mondott véle­ményt: „Az eső előtt úgy nézett ki, hogy a bevetett területen nem terem más, mint gyenge silókukorica. Most az a véleményem, hogy a növényzet magához tért, a kukorica nagy része szemes terményt ad.” Ha­sonlóan vélekednek a szak­emberek a megyében min­denütt. Tiszavasvári határában egy hete még szomorú lát­vány volt, hogy hervad a cukorrépa levele, ma már zöld. Újra növekedésnek in­dult homokon a dohány, zöldségesekben az uborka indája és megállt az alma hullása. Élednek a rétek és legelők,’ a barnára égett torzsák között egyre több a zöld szín. Természetesen ami eső esett, az nagyon kevés. A földréteg alig 10 centiméteren ázott át és en­nek a nedvességnek jó ré­sze ha kisüt a nap és fúj a szél, hamar elpárolog. Kell tehát az utánpótlás és bí­zunk is benne, hogy lesz még eső. ennyit ér tehát az eső? Pontos számmal nem lehet kifejezni. Le­het, hogy százmilliókat, de valószínűbb, hogy milliár- dokat. A kapásnövények, a zöldségfélék, a gyümölcsö­sök magukhoz tértek, szin­te újjáéledt a természet, de maga az ember is. Az eső után most lendületesebb és szaporább is . a munka. Most már annak érdeké­ben is lehet és kell is dol­gozni, hogy a rettentő aszálykárból visszatérül­jön valami. S. E. Robotron elektromos író­gépekhez használatos festék­szalag-kazetták gyártását és újratöltését kezdi meg vár­hatóan augusztustól az Infor­mációtechnikai Vállalat nyír­egyházi egysége. E tevékeny­séget az NSZK-beli Keymax- céggel kooperálva végzi. Az új szolgáltatásra nagy szükség van, mert elektro­mechanikus írógépeit egyre több vállalat, szövetkezet, in­tézmény váltja fel a memó­riával rendelkező, adattáro­lásra is alkalmas Robotron elektronikus írógépekkel, me­lyekből a megyében jelenleg mintegy ötszáz van. Az említett munkák elvég­zéséhez szükséges gépiekkel a nyíregyházi üzem már ren­delkezik és az NSZK-beli Keymax-cégtől várja az alap­anyagok megérkezését. Az ITV a . Kores-cég helyett újabban a Keymaxszal mű­ködik együtt. A szalagok gyártásán és a kazettafeltöltésen kívül a gé­pek eredeti memóriáját, szö­vegtároló képességét meg­tudják sokszorozni, közel öt­ezer karakterig. Az ITV megítélése szerint a megyében emelkedett a munkahelyek ügyvitelgépesí­tésének színvonala. A leg­ősibb eszközök mellett ma már a legmodernebbek is megtalálhatók. A vállalat Szabolcs-Szatmárban és a szomszédos megyékben kö­rülbelül 280 féle gép szerviz- szolgálatát látja el. A Nyír­ségben egyre többen hasz­nálnak számítógépet is. Je­lenleg a legtöbb helyen a Commodore gépcsalád tagja­it, valamint Robotron típusút alkalmaznak. Mind több ügy­fél veszi igénybe az ITV gyorsmásoló szolgáltatását, amely emellett a normálpapí ros gépek szervizét is ellátja. Számítígép a műhelynek Commodore—64 számító­géppel gyarapodott a Bal- kányi Állami Gazdaság gépműhelye, jelenleg a 10 milliós raktárkészlet köny­velését, a bevételt és a ki­adást dolgozzák fel a szá­mítógéppel. A képen Tóth György né és Morvay Judit adatfeldolgozás közben, (cs) Igazodva a világszínvonalhoz Eredményesebb termelés — kisebb létszámmal Űj műszaki kultúrát, magas szintű termelést va­lósított meg az ÉRDÉRT vásárosnaményi forgács­lapgyára felépülte, új be­rendezései üzembe helye­zése után. Folyamatosan korszerűsítették a gyárt­mányokat, űj termékekkel jelentek meg, igyekeztek az intenzív termelés felté­teleit megteremteni. A gyár forgácslapjait mind a bútor-, mind az építőipar­ban hasznosítják. Kezdetben — az első gépsorral, amelyet a múlt év nyarán állítottak le — csak 19 milliméteres forgácslapokat tudtak gyárta­ni. A korszerűsítés hozta, hogy a bútoripar igényeinek megfelelően rátértek a véko­nyabb lapok gyártására is. Jelentősen bővült a tovább- feldolgozás. Egyrészt a meg­rendelők igényei szerint mé­retre szabták a lapokat, más­részt felületkezelő eljáráso­kat alkalmaztak. Szombathelyen áll egy mintaház, amelyet a vásáros­naményi forgácslapgyár épü­letpaneljeiből állítottak ösz- sze. A felhasználás ezen új módját külföldön is bemutat­ják, az NSZK-ban, Dort- mundban készül egy ház. A több vállalat összefogásával megvalósított könnyűszer­kezetes építési rendszerrel hétvégi házakat és lakóháza­kat egyaránt tudnak építe­ni, Bükkszentkereszten egy tornacsarnok készül ezzel a rendszerrel, de ipari és me­zőgazdasági raktárakat is emelhetnek. A gyár műszaki szakemberei most arra töre­kednek, hogy a gépesítés^ fo­kozzák a panelgyátrásnál. A forgácslapgyár az idén 64 ezer köbméter termék előállítását tervezte. A ter­melés jól haladt, az év első felében 35 ezer köbméteres termelést valósítottak meg, 334 millió forint értékben. Ennél többet mond, hogy a korábbi eredménytelenség helyett az idén fél év alatt 51 milliós nyereséget reali­záltak. Az intenzív termelés azt is jelenti, hogy igencsak megnézik, mennyi létszámra van szükség. Az év elején még közel kétszázan dolgoz­tak a gyárban, mára 560-an vannak, miközben a terme­lés szintje nem csökkent. A forgácslapgyár fejleszté­si elképzelései között olyan megoldások szerepelnek, amelyek a magasabb színvo­nalú termelést célozzák. A magasabb feldolgozottságot jelenti például, ha a bútor­iparnak felületkezelt for­gácslapokat adnak. Ennek egyik kooperációs megnyilvá­nulása, hogy a mátészalkai Szatmár Bútorgyár vette azt a gépet, amelyet Vásárosna- ményban üzemeltetnek. A másik, az építőiparban nagy jövő előtt álló újdonság a tűz-, illetve vízálló forgács­lapok gyártása. A gyár to­vábbi fejlesztéséhez vegyes vállalat létesítését tervezik, svájci részvétellel. Ennek elő­készítése most folyik, (lb) Mint köztudott, a konzerv­gyár tyukodi üzeme az elmúlt években jó néhányszor szennyezte a Holt-Számost. A rendkívüli értékekkel rendel kező víz védelme megköve­telte, hogy a vízügyi hatóság ne érje be a bírság beszedé­sével, hiszen ettől a víz nem javul, a probléma nem oldó­dik meg. A konzervipar meg­értette ezt, s ebben az évben már születtek intézkedések, melyek a szennyezett víz el­vezetését ideiglenesen meg­oldották és azt a Kraszna fe­lé terelték. Ez azúrban csak szükségmegoldás volt. Az igazi most készül, s remélhe­tően mihamarabb át is ad­ják rendeltetésének. A tyukodi gyár mögött je­lölték ki azt a területet, me­lyet dréneztek. Az ide been­gedett szennyes víz így az alagcsöveken jut a földbe, melynek tetejére nyárfást ül­tetnek. Az ülepítés után ki­kerülő víz már olyan minő­ségű lesz, hogy nem szennye­zi a környezetet. Az alagcsö- vezés kész, állnak azok a csőfejek, melyek a gyárból vezetik ki a vizet, és elké­szültek azok a befolyók, me­lyek a kijelölt területre ve­zérlik a tisztítandó levet. A nem olcsó beruházás, mely igaz, hogy elég későn készült el, sokat segít majd, s biztosítja, hogy a Holt- Szamos vize tiszta marad­jon. A vízügy és a konzerv­ipar együttműködése példa is lehet arra, hogy a környezet- védelem krónikus gondjai is megoldhatók. Találóan fejezi ki a kezde­ményezés szándékát Berzse­nyi néhány som, amely az eseményre invitáló meghívón áll: „Rendeltetésünk nem magányos élet / S, örök ko­molyság és elmélkedés, / ha­nem barátság és társalko- dás." A Hazafias Népfront Népfront-pinceklub nyílt Nyíregyházén alagsorában lévő pincehelyi­ségeikből barátságos klubot alakított ki jelentős társadal­A klubban elsőként a Dongó együttes mutatkozott be. mi munkával. Soltészáé Pá­dár Ilona sem szabályos ava­tó beszédet mondott a ked­di „átadáson”, csupán azt hangsúlyozta: a megyeszék­helynek végre van egy olyan helyisége, ahol fórumot, ott­hont talál mindenki, aki vé­leményt kíván cserélni, kö­tetlenül szeretne beszélgetni a közösség dolgairól. Való­jában a közösségi élet jobb kibontakoztatásához teremt lehetőséget tegnaptól Nyír­egyházán ez a szerényen, de mégis ízlésesen berendezett Népfront-pinceklub a Fel- szabadulás út elején, amely­nek birtokba vételénél meg­jelentek a megye, a város vezetőd, Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Ott vol­tak a népfront litván klub­jának tagjai és vendégei is. A baráti összejövetelt a kö­zösségi élet és a kultúra ba­rátainak jórészt rögtönzött műsora tette emlékezeteseb­bé. Közöttük is nagy tetszés fogadta a Dongó együttes műsorát. AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. évfolyam. 177. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. július 29., szerda Javuló ügyvitel-gépesítés Memórianövelés az UV-nél Körn yezetvédelem Tyúkodon Nyárfásban tisztítják az ipar vizét Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága csupán ezt a célt tűzte maga elé, amikor a ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom