Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
Kedvezmény az öntözéshez Milliárdos az aszálykár Veszélybe kerültek o fiatal almaültetvények is Kormányfőnk Moszkvában Mihail Gorbacssv és Grósz Károly találkozója Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára pénteken találkozott Grósz Károllyal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével, aki baráti munkaláto- gatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A megbeszélésen véleményt cserélték az iMSlZMP és az SZKP időszerű feladatairól, érintették a magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés néhány kérdését. A Szovjetunióban folyó átalakításról szólva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az SZKP KB júniusi ülése határozatainak elvi jelentőségük van a gazdasági, politikai és szociális átalakítás meggyorsítása, a szovjet társadalom demokratikus alapjainak megszilárdítása, valamint a demokratikus kezdeményezéseknek a szovjet társadalomban való átfogó elmélyítése szempontjából. Az SZKP rendelkezik immár az átalakítás átfogó koncepciójával, mélyebben érti e folyamat dialektikáját és törvényszerűségeit. Ennek alapján radikális reform bontakozik ki a meghatározó jelentőségű gazdasági 'területen. Az SZKP ennek során figyelmesen tanulmányozza a baráti országok tapasztalatait. Grósz Károly kijelentette, hogy a magyar kommunisták, az egész magyar közvélemény melegen üdvözli a Szovjetunióban végbemenő forradalmi változásokat. Őszintén reméli, hogy e folyamat elősegíti a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítését, a szocialista országok együttműködése hatékonyságának növelését minden területen, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát is. A Minisztertanács elnöke szólt az MSZMP KB júliusi ülésének állásfoglalásáról, a gazdasági és társadalmi kibontakozás programjáról, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, amely előirányozza a népgazdaság stabilizálását, egyensúlyának helyreállítását, a gazdasági szerkezet átalakítását a műszaki-tudományos haladásra támaszkodva. Az SZKP KB főtitkára sikereket kívánt a magyar kommunistáknak a jelenlegi nehézségek leküzdésében, a magyar népgazdaság stabil fejlődésének biztosításában. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság ( és a Szovjetunió változatlanul síkraszáll a magyar—szovjet barátság erősítéséért. Rámutattak, hogy a két ország együttműködésében még sok tartalék van, amelyek hatékony felhasználása elősegítheti a magyar ;és szovjet népgazdaság fejlődése számos fontos feladatának gyorsabb megoldását. E tartalékok mozgósításához megbízható alapot jelentenek az 1986. novemberi legfelső szintű magyar—szovjet találkozón született megállapodások. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott. Gyorsfagyasztó Megkezdte folyamatos termelését Szabolcs megye első zöldség-gyümölcs gyors- fagyasztó üzeme Apagy-Me- leghegyen. A társulásban létesült üzem az Apagy-Nyír- téti Hunyadi Tsz gesztorságában működik, tagjai a Nyíregyházi Főiskolai Tangazdaság, a Sényői Zöld Mező Tsz, Kállósemjéni Üj Élet Tsz, a Nyírség Konzervipari Vállalat, a Magyar Hűtőipari Vállalat miskolci üzeme és a kisvállalkozási bank. A korszerű berendezéssel óránként két tonna zöldséget vagy gyümölcsöt fagyaszthatnak mínusz 40 fokra. A megfagyott terméket szállításig a 300 tonna árut befogadó tranzitraktárban tárolják mínusz 18—25 fok között. Eddig 110 tonna ribizlit fagyasztottak, amelyet a miskolci hűtőipar el is szállított. Most a nyírbélteki áfésztől érkező málnát dolgozzák fel. A csonttá fagyasztott gyümölcsöt nyolckilogrammos dobozokba szerelik ki, a tervek szerint közel 400 tonna málna fagyasztása várható, ezt követi a tök. Elek Emil (seres) Nincs már találó jelző annak illusztrálásához, hogy mekkora Szabolcs-Szatmáriján az aszály. Kiégtek a mezők, szinte lombtalan a burgonya, a kukorica csenevé- szen hányja címerét és fony- nyadnak, száradnak a levelei. A nyírbátori tájkörzet válságos helyzetéről a legutóbbi szervezési bizottsági ülésen így számolt be a szakember: „A forrósig nagymértékben a dohánytermesztő üzemeket, háztáji gazdaságokat sújtja. A növény koraérett, 30 százalékkal kevesebb a levél, a levélnagyság 50—60 százaléka annak, ami normális körülmények között kialakul. Csak a dohánynál több millió forintos kárra lehet számítani, hiszen a termés, gyenge minőséggel, egyharmada sem lesz a tavalyinak." A kisvárdai térségben a homokon minden kiégett. Már csak a dinnye indája zöld, de ez a meleget szerető növény is szenved a kánikulától. csapadék hiányában a dinnye nem növekszik. A vásárosnaményi körzetben a (kalászosokban sok az aszott, semmit sem érő szem. A kapásnövények földje repedezett, az almafákon a gyümölcs apró, nagymértékű a hullás. A megyében szinte már mindenütt megtörtént a réti széna betakarítása. A hozam a szokásos átlagtól jóval alacsonyabb és ebben csak any- nyi a vigasztaló, hogy a minőség jó. Volt idő begyűjteni a rendeket, sajnos a szénát sehol sem lúgozta ki az eső. Sarjúra ilyen időjárás után nehéz számítani. Gondja a gazdaságoknak, hogy szinte nincs már a szarvasmarháknak zöld legelője. Ha a zöldetetést folytatni kívánják, úgy a lucerna harmadik hozamát, avagy a silónak szánt növényeket kénytelenek feletetni. Az aszály okozta károkról már készült egy megyei előzetes összesítő. Az eddigi kárt 1 milliárd 200 millió forintra becsülik a szakemberek. Egy hónappal korábban, amikor bekövetkezett a június 14-i jégverés, úgy hittük, ami valós is, hogy hasonló elemi kár régen volt a Az időjárás csak nem akar kegyes lenni a növényekhez. Több gazdaságban — ahol tehetik — öntöznek. A vajai szövetkezetben huszonhét hektár háztáji uborkát mesterségesen látnak el „csapadékkal”. (Jávor László felvétele) megyében. A jégverés számlájára 165 milliós kárt könyveltek el. Érzékeny veszteség ez is, de mi ahhoz képest, amit már elvitt az aszály. És még mindig nincs vége. A hőség tovább tart és ez naponta 20—30 millió forintba kerül. Az aszály kártételének enyhítésére csak egy mód van, az öntözés. Sajnos a megye gazdaságainak egy részénél olyanok az adottságok, hogy öntözésre nincs, vagy korlátolt a lehetőség. Az öntözésre berendezkedett termelőszövetkezeteknél a vízkivételt gazdasági megfontolások korlátozták. Ez helytelen, hiszen az öntözés költségénél az aszály nagyobb veszteségeket okozott. Több megyei termelőszövetkezet kérte korábban, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya közvetítse kérésüket, mérsékeljék az öntözés költségeit. Ez nemcsak megyei, de országos gond is volt. A kérésekre megoldás, hogy az öntöző gazdaságok kedvezményben részesülnek, a vízszolgáltatás alapdíjának csak a 20 százalékát kell megtéríteniük, a többit az állami költségvetés fedezi. Intézkedés történt arra is, hogy az öntöző gazdaságok csúcsidőben történő áramfogyasztását nem kell felárral fizetni. így éjjel-nappal öntözhetnek. Az öntözésre nagy szükség van, hiszen a talaj felső 50 centiméteres rétegében már alig van viz, amit a növények hasznosíthatnak. Veszélybe kerültek a fiatal almaültetvények is. Néhány gazdaságban a kisfák locsolására lajtokban, tartálykocsikban hordják a vizet. Ha nincs más lehetőség, ezt a módszert széles körben kell alkalmazni. Pártküldöttség utazott Rzeszówba A két terület közötti együttműködés keretében pénteken a megyei pártbizottság küldöttsége utazott a lengyelországi Rzeszówba Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára vezetésével. A delegáció tagja Balogh Zoltánná, a megyei párt- bizottság tagja, baktalóránt- házi pedagógus és Halász András, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Háromnapos útjuk során a rzeszówi vajdaság pártéletének szervezésével foglalkoznak, tanulmányozzák a kölcsönösen hasznosítható tapasztalatokat. Nyári tüzek HM homokvidéken J» lángol a leve- gö... — olvashattuk lapunk egyik írásában pár napja — az aszály már-már fenyegetővé váló pusztításairól írt munkatársunk. Sajnos azonban, Időnként szó szerint vehető a lángolás — egyre gyakoribbak ugyanis a tűzesetek, melyekben alaposan közrejátszik a szárazság is. „Is” — írtam, mivél semmiképp se lehet mindent a forró nyárra, a csapadékhiányra visszavezetni. Sokkal inkább az emberi felelőtlenségre, a hanyagságra! Hányszor, de hányszor leírtuk már ezt — s íme: mégis növekszik esztendőről esztendőre a tüzek j száma, a kár értéke, sorakoznak a veszendőbe ment milliók. Múlt heti példa: Geszteréden öt l portán is végigsöpörtek a • 1 lángok, és az állami tűz- i ' oltók öt község önkénte- j i seivel együttműködve ; : dolgoztak minden erejű- ] í két megfeszítve azon, j hogy ne legyen fél falut • pusztító tűzvész. Amikor .e sorokat írom, még nem tisztázták, mi is volt a ki- , váltó ok — egy azonban bizonyos, ilyenkor leg- j előbb az ez idő tájt saj- I nos, megszokott gyanú j i merül föl: valaki eldobott I ■ egy égő cigarettavéget j vagy lángoló gyufaszálat, j Annál is inkább alapos • | a gyanú, 'mert júliusban j I már csaknem harminc al- ! kálómmal riasztották a i I tűzoltókat olyan tüzek- i | hez, ahol a száraz aljnö- j j vényzet, fű, avar égett. | i Amikor a nyíregyházi , | tűzoltóságon jártam a j I múlt héten, s erről fag- I gattam az ügyeletest, megszólalt a folyosón a j ; mély, szaggatott búgó ; hang, s beszélgetőpartnerem fölkapta fejét: riasztás! S mi lett volna más a forró júliusi délutánon: avartűz. A tűzoltók mindig készenlétben állnak — de milyen vajon a készenléte a lakosságnak? Hiszen ismerik-tudják, milyen veszélyes a szárazság — vajon gondosabbak, körültekintőbbek az emberek? Nyakunkon a nagy nyári munka, az aratás. Az aszály apasztja a termést, sietős hát a betakarítás tempója. Ennek se szabad azonban azt eredményeznie, hogy elhanyagolják az erőgépek, szállító járművek átvizsgálását, hogy hiányzik valahol a tűzoltóberendezés, netán gyorstalpaló módon „javítják” a biztosítékot a kombáj- I non a gabonatábla kellős közepén. A z eddigi avartüzek szerencsére — a gyors beavatkozás eredményeképpen — nem okoztak jelentősebb kárt. Annál nagyobb lehet viszont a veszteség a beta- j karításnál felcsapó lángok miatt... (tgy) I XLIV. évfolyam, 16S szám ARA: 2,20 FORINT 1987. július 18., szombat
