Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. június 27. Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) sá vált, hogy a csecsemők és kisgyermekek palackozott vi­zet kapnak. Ezért javasolta, hogy a legveszélyeztetettebb területeken állami támoga­tással, vagy hosszú lejáratú kölcsönnel tegyék lehetővé a mainál gyorsabb közcsator­názási program megvalósítá­sát. Szabolcs-Szatmár megye néhány környezetvédelmi gondjáról beszélt ezután. El­mondta: napirenden van Be- regben a melioráció, ugyan­itt egyedülálló természeti és népi kulturális értékeket őr­ző tájvédelmi körzetünk te­rül el ma. Egész megyénk büszke erre a tájra, és félt­ve óhajtja, hogy a mezőgaz­daságilag elmaradt vidék bő­séget adó munkái kíméljék meg természeti értékeinket. A meliorációval kapcsolatos általános tapasztalatunk, hogy az azt követő fásítás gyakran elmarad. A MÉM-töl várunk állásfoglalást, hogy az erdő­nek nem minősülő fásításo­kat a meliorációs pénzek­ből fizessék, másrészt, hogy a munka átvételének feltéte­le legyen a fásítás, a fasorok helyreállítása. Megyénk sajátossága, hogy intenzív gyümölcstermelés révén több százezer növény- védőszer-göngyöleg válik hul­ladékká. Ezek hasznosításá­ra vagy gazdaságos megsem­misítésére nincs még meg­oldás. Legégetőbb környe­zetvédelmi gondunk az im­már európai hírű Tiszavas- vári Alkaloida Gyógyszer és Vegyészeti Gyár körül ala­kult ki. A megyénket terhe­lő veszélyes hulladék jó ré­sze és legveszélyesebbje itt keletkezik. A gyár gyógysze­rek mellett nagy mennyiségű növényvédő szert állít elő, a hazai termelés mintegy fe­lét, aminek tetemes része exportra kerül. A gyár je­lentősége jóval túlnő me­gyénk határain, ezért érde­mes^ lenne arra, hogy a so­kát'adó kisváros környezet- véöelnrli ■ 'ploBlémája»közpon­ti segítséggel oldódjon meg. A gyár a tőle telhető erőfe­szítéseket már megtette és si­került is néhány veszélyes anyagot kiiktatni a környe­zetből. Ezen a fórumon is kérem az illetékes főhatósá­gokat képviselőcsoportunk nevében, hogy e kis helyen koncentrálódott súlyos szeny- nyezettség elhárításához nyújtsanak segítségét me­gyénknek. Nagyon érzéke­nyen érinti megyénket, hogy innen a központi környezet­védelmi 'alapba1 béfoiyt pénz­ből 1982 óta nem kaptunk vissza semmit. Befejezésül — egyik szak­lapunk cikkíróját idézve — hangsúlyozta: igaz, hogy a környezetvédelem sokba ke­rül, ennél csak a környezet- védelem elhanyagolása kerül többe. A beszámoló szerint jelenlegi ötéves tervünk alatt 5 milliárd forintot szánunk a levegőszennyeződés csökken­tésére. Egy tudósunk ugyan­akkor a levegő szennyeződé­séből eredő kárt évente 20— 25 milliárd forintra teszi. Ez öt év alatt 120 milliárd, emel­lett eltörpül az ellensúlyozá­sára tervezett összeg. így az a nehéz feladat áll előttünk — mondotta végezetül —, hogy a jövőben többet áldoz­zunk a környezetvédelemre, mert ez igen jó befektetés. hotz Ernő, az Ózdi Kohá­szati Üzemek igazgatóhelyet­tese egyebek között utalt ar­ra, hogy az oktatásnak és a jobb tájékoztatásnak köszön­hetően javult a társadalom érzékenysége és igénye a kör­nyezetvédelem iránt. Ez a je­lenség örvendetes, de nem vált még általánossá. Ezt mu­tatja az is: ha a kelleténél jobban füstöl egy-egy gyár­kémény, a lakosok számos le­vélben panaszolják fel a kör­nyezetszennyezést, ugyanak­kor országszerte tapasztalha­tó, hogy az állampolgárok szándékosan rongálják kör­nyezetüket, szemetelnek, s bocsánatos bűnnek tartják, amikor saját maguk szeny- nyezik a természetet. E vo­natkozásban társadalmunk viselkedése még elmarad az európai átlagtól. Sasvári József, a Dorogi Szénbányák Vállalat gépésze­ti szakosztályvezetője részle­tesen szólt Komárom megye környezetvédelmi gondjairól, felemlítve a dorogi szemét­égető-művel kapcsolatos ko­rábbi vitákat. Mint mondta: a feszültség igazi forrása az volt, hogy az elmúlt évtize­dekben a helyi iparfejleszté­sek során nem vették figye­lembe a környezetvédelmi szempontokat. A megyei kép­lyosan károsult területé —, mindössze annyi, hogy a lég­szennyezési bírság 50 száza­lékát helyben használhatják fel. Ez évente alig 25 millió forintot jelent. Ugyanakkora két legnagyobb szennyező forrás —, a Borsodi Ércelő­készítő Mű és a Lenin Kohá­szati Művek elektrokemencé- je — légszennyezésének csök­kentése ennél jóval nagyobb beruházási összeget kíván (300, illetve 160 millió forin­tot). E vállalatok jelenlegi helyzete azonban lehetetlen­né teszi azt. hogy önerőből A kormáiyszávivi nyilatkozata Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője az ülés délelőtti szünetében nyilatkozatot adott a sajtó­nak. Mint mondotta: — A kormány mindig nagy figyelmet fordít az Or­szággyűlés vitáira, gondosan tanulmányozza az elhang­zott véleményeket, bírálatokat, és rendszeresen vissza­tér a képviselői javaslatokra. A kormány — amint ez képviselőinek az országgyűlési vitában elhangzott be­szédeiből is kitűnik — a gazdasági kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot. Ennek legfőbb módját a nemzeti egység erősítésében, a szocialista közgondolko­dás és demokrácia továbbfejlesztésében, a dolgozó, al­kotó emberek fnegbecsülésében és a megérett gazda­sági, társadalmi reformok határozott megvalósításában látjuk. Új miniszterelnökünk, Grósz Károly eddigi pá­lyafutása, személyisége, következetes törekvései jól is­mertek az ország népe előtt. — Külföldi szövetségeseink, barátaink, partnereink is bizonyosak lehetnek abban, hogy továbbra is kipróbált külpolitikai irányvonalunkat követjük. A jövőben is aktív részesei kívánunk lenni a békéért, a leszerelé­sért, az enyhülésért, a helsinki folyamat kibővítéséért folyó nemzetközi küzdelemnek, s fejleszteni kívánjuk kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünket minden országgal. viselőcsoportnak a Bős— Nagymarosi Vízlépcső építé­sével összefüggő javaslatát tolmácsolva kérte: a Duna menti települések zárt szennyvíztározójának meg­építésére tervezett összeget a települések kapják meg. Ezt a pénzt saját anyagi forrása­ikkal egészítenék ki, s társu­lásokba tömörülve megold­hatnák az érintett területek központi csatornázását. Simon Béla, a Lenin Ko­hászati Művek gyárrészleg­vezetője elmondotta: az ipar koncentráltságából és a vi­szonylag korszerűtlen techno­lógiákból adódik, hogy me­gyéjében a légszennyezettség ötvenszerese a megengedett értéknek, s a Sajó hazánk egyik legszennyezettebb fo­lyója. Ezer La levegő Nés, a, vi- , "zek tisztaságának, , javítása, megóvása nemcsak egy a szükséges környezetvédelmi tennivalók közül, hanem nél­külözhetetlen az itt élőkalap­vető létfeltételeihez. A képvi­selő helyi példákkal támasz­totta alá azt a véleményét, hogy a környezet romlásának megállítását nemcsak a szán­dék és a vállalati hozzájáru­lás elégtelensége, hanem el­sősorban a helyes érdekelt­ségi rendszer hiánya, és az ellentmondásos szabályozó rendszer akadályozza. A megye differenciált álla­mi támogatása — mint sú­ilyen beruházást most meg­valósítsanak. A vitában elhangzott ész­revételekre válaszolva Ábra­hám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke hangsúlyozta: a képviselők javaslataiból, megjegyzéseiből kitűnt, hogy a környezetvédelem valóban fontos társadalmi üggyé vált. A tanácskozás során az is megvilágosodott, hogy a kor­mány környezetvédelmi prog­ramja helyes, módosítására nincs szükség, a környezetvé­delmi fejlesztések ütemét azonban fokozni kell. Ugyan­akkor tisztában kell lenni az­zal is, hogy hosszú folyamat-- ról van szó. Különös fele­lősség hárul az OKTH-ra a környezetszennyezés okozta egészségi ártalmakkal össze­függésben, ezért ja jövőben a mainál is szorosabb együtt­működésre törekszik a hiva­tal az egészségügyi kormány­zattal — emelte ki az állam­titkár. A közlekedéssel kapcsola­tos környezeti gondokat érintve megállapította: a helyzet javításához szükséges jelentős anyagi források meg­teremtésén túl a közlekedés­ben résztvevők mindennapi magatartásának befolyásolá­sára, környezetvédelmi szem­léletük erősítésére is szükség van. A bírságokról szólva ki­fejtette: a szankcionálás el­sődleges célja mindig is a szennyezés megszüntetése volt, s a továbbiakban is az kell, hogy legyen. Űj típusú ösztönzőkre van szükség, hogy a hatékonyabb terme­lés és a környezetvédelem szempontjai egyaránt érvé­nyesülhessenek. Végezetül nagyrabecsülését • fejezte ki mindazoknak, akik jelentős társadalmi munkát végeztek és végeznek annak érdekében, hogy a környezet állapota javuljon. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nökének beszámolóját, vala­mint a felszólalásokra adott válaszát — egy tartózkodás­sal — jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az elnöklő Sarlós István bejelentene, hogy Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk.) ügyrendi módosító indítványt kíván az Ország- gyűlés elé terjeszteni. A képviselő több észrevé­telt tett a házszabályokkal, közelebbről a törvénymódosí­tó javaslatok benyújtásával, elbírálásával, az illetékes bi­zottság elé utalásával, a vita menetével, formájával kap­csolatban, majd konkrétan indítványozta: a jövőben ne kelljen a törvénymódosító ja­vaslatokat írásban, az ülés­szak előtt benyújtani. Indok­lása szerint az ügyrend ilyen értelmű megváltoztatására azért lenne szükség, hogy a parlamenti vita is inspirál­hassa módosító javaslatra a képviselőket. Sarlós István indítványá­ra az Országgyűlés efölött nem nyitott vitát, a képvise­lők az elhangzott javaslatok mérlegelését az illetékes par­lamenti testület, a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság hatáskörébe utalták. Elnöki zárszavában Sarlós István visszatért Király Zol­tán (Csongrád m., 5. vk.) csü­törtöki felszólalására. Is­mertette a képviselőkkel, hogy Király Zoltán felszóla­lása után több kérdésben pon­tosította, illetőleg módosítot­ta a parlamenti plénumon el­hangzott szavait. így például a képviselő egyetért azzal, hogy az Országgyűlés ne a nyáron, hanem szeptember­ben szenteljen újabb üléssza­kot legfontosabb gazdasági teendőink áttekintésének. Sarlós István ezután annak a véleményének adott han­got: szükségtelen külön par­lamenti bizottságot létrehoz­ni, — ezt a javaslatot ugyan­csak Király Zoltán tette —, hogy az több változatban ki­dolgozza a kibontakozás cse­lekvési programját. E nagy horderejű feladattal ugyan­is az MSZMP Központi Bi­zottsága már foglalkozik, az Országgyűlésnek pedig nem egyik saját bizottságát, ha­nem a kormányt kell meg­bíznia a kibontakozással kap­csolatos átfogó feladatok ki­dolgozásával, parlament elé terjesztésével. Az elnöki zárszóval — amelynek végén Sarlós Ist­ván jó pihenést kívánt a képviselőknek — véget ért az Országgyűlés nyári ülés­szaka. Tanácskozik- az Országgyűlés Ülést lartatt az SZKP KB Dokumentumot fogadtak el a gazdaságirányítás átalakításáról A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága pénteken befejezte két­napos ülését, amelyen a párt­nak a gazdaságirányítás gyö­keres átalakításával kapcso­latos feladatait vette számba és személyi kérdésekről dön­tött. Pénteken folytatódott Mi­hail Gorbacsov előadói beszé­dének megvitatása. Tizenha­tan szólaltak fel, köztük mi­niszterek, területi pártszervek első titkárai, országos főható­ságok, társadalmi szervezetek és nagyvállalatok vezetői. A vitát követően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára mondott zárszót. A megvitatott kérdésben a Köz­ponti Bizottság részletes ha­tározatot hozott, amelyet köz- zétesznek a szovjet sajtóban. Az ülés jóváhagyta a Poli­tikai Bizottság „A gazdaság- irányítás gyökeres átalakítá­sának alapvető feladatai" cí­mű dokumentumát. Az ülés ugyancsak jóvá­hagyta az állami vállalatról (termelési egyesülésről) szóló törvény átdolgozott, az össz­népi vita eredményei alapján kiegészített tervezetét és meg­bízta a Szovjetunió Minisz­tertanácsát, hogy terjessze azt a Legfelsőbb Tanács ülés­szaka elé. Az ülés határozatot foga­dott el arról, hogy az SZKP XIX. országos értekezletét 1988. június 28-ára, Moszkvá­ba, a Kreml kongresszusi pa­lotájába kell összehívni. A Központi Bizottság Nyi- kolaj Szljunykovot és Alek- szandr Jakovlevet. a • KB titkárait, a KB Politikai Bi­zottságának póttagjait a Po­litikai Bizottság tagjaivá vá­lasztotta. A Politikai Bizott­ság tagjává választották Vik­tor Nyikonovot, a Központi Bizottság titkárát is. Dmitrij Jazovot, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­rét, a KB póttagját, a Köz­ponti Bizottság tagjává, á KB Politikai Bizottságának , póttagjává választotta az ülés. Nyugállományba vonulása miatt az ülés felmentette a KB Politikai Bizottsága pót­tagjának tisztéből Szergej Szokolovot. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjainak sorába vá­lasztották a KB két póttag­ját, L. Brizgát és N. Pavlo- vot. Mindketten fizikai dol­gozók. A Központi Bizottság ,ki­zárta tagjainak sorából Gyin- muhamed Kunajevet, aki a Kazalt KP KB első titkára­ként súlyos mulasztásokat követett el a köztársasági pártszervezet irányításában. TELEX TELEX TELEX Magyar—NSZK kulturális rendezvény A nyugatnémet politikai, gazdasági és kulturális élet több jeles képviselőjének je­lenlétében Majna-Frankfurt- Höchstben megnyílt a höchsti kastély idén Magyar- országot bemutató hagyomá­nyos ünnepségsorozata. Az NSZK egyik leghíresebb és legszínpompásabb kastélyün­nepén a rendezők arra vál­lalkoztak, hogy a kelet-euró­pai szocialista országok sorá­ban először hazánk életével ismertessék meg a nagykö­zönséget. Rogers távozott Bernard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka pénteken le­köszönt tisztéről, és átadta a főparancsnokságot utódjának, John Galvin tábornoknak. A NATO-,főparancsnok (saceur) irányítja háború esetén az egész európai hadszíntéren 14 NATO-ország egyesített szárazföldi, légi és tengeri haderőit. A főparancsnokság a belgiumi Mons mellett, Le Casteau-ban székel. A főpa­rancsnok egyben az Európá­ban állomásozó amerikai csa­patok (326 ezer fő) parancs­noka is. Napirenden Koszovo Belgrádban pénteken ösz- szeült a JKSZ Központi Bi­zottsága, hogy értékelje a ko­szovói helyzetet és meghatá­rozza az autonóm tartomány soron lévő legfontosabb, mi­előbb megvalósítandó politi­kai, társadalmi, gazdasági stabilizációs feladatait. Az ülés összehívását elsősorban az tette szükségessé, hogy nem halad kielégítően a ta­valy júniusi pártkongresszus Koszovóról hozott határozatá­nak végrehajtása. Rába Kínának Üjabb kínai megrendelést kapott a győri Rába gyár. Decemberig 300 teherautót készítenek Győrött a Kínai Népköztársaság számára a 26 tonnás, billenőteknős típus­ból, amely sokirányúan hasz­nosítható útépítéseknél és más nagy beruházásoknál. A kínai országutakon már több mint ezer Rába-tehergépko- csi fut. A gyár kínai kapcso­latai az elmúlt két-három év­ben kezdtek bíztatóan fejlőd­ni. Már dolgozik Kínában a Rába szervizhálózat, s rövi­desen állandó kereskedelmi képviseletet is nyitnak. Tár­gyalnak a kínai járműipari termékek közös gyártásáról is. Magyar tanú Az NSZK-beli Wuppertal törvényszékének esküdtbíró­sága előtt egy magyar tanú, az auschwitzi haláltábor egyik túlélője terhelő vallo­mást tett Gottfried Weise volt SS-tizedes tavaly októ­ber óta tartó bűnperében. A budapesti illetőségű özvegy­asszony. akit korábban a per- iratokhoz hozzájutott isme­retlen személyek az NSZK-ból megfenyegettek és óva intet­tek a főtárgyaláson való megjelenéstől, a zsúfolásig megtelt teremben megrendül­tén idézte fel Weise három kegyetlen gyilkosságának kö­rülményeit. Japán—lengyel autó? Lesz-e japán—lengyel jutógyár Varsóban? Ez a térdés foglalkoztatja a leg­élénkebben a lengyel közvé- eményt Wojciech Jaruzelski /asárnap kezdődő tokiói Ri­ogatása előestéjén. A len­gyel gépkocsigyártás megúji- ásáról esedékes döntés azon­ban egyelőre várait magára, ;agvis nem tudni az olasz 'Hal. vagy talán a japán Daihatsu valamelyik modell- ének összeszerelése kezdődik :s mikor, az immár tragiku- :an elavult 125-ös Polski Fia­ok helyett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom